Bencsik András a Fidesz-vereségről: Egy felelős van, úgy hívják, Orbán Viktor
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője szerint a választáson „szokatlan méretű és váratlan vereséget szenvedtünk”. Kedd esti posztja alapján, míg az ő oldaluk azt üzente, hogy „veszélyes időkben a biztonság a legfontosabb”, és ezt 2 millió 200 ezer ember támogatta, addig több mint 3 millió ember a változást választotta. A főszerkesztő úgy fogalmazott, a választás eredménye úgy hatott rájuk,
Hozzáteszi, hogy bár most „ők boldogok, mi pedig boldogtalanok vagyunk. Ma még. Holnapra azonban begyógyulnak a sebeink. Fel kell állnunk.”
Azt állítja, az általuk képviselt elvek nem veszítették el érvényességüket. „A nemzeti függetlenség, a család iránti felelősség, a gyermekek szeretete, az élhető élet vágya és joga nem évült el. Továbbra is hiszünk a szeretet és összefogás erejében.” Beszámol egy személyes élményéről, amikor egy fiatalember „tolvajoknak” nevezte őket, amire ő trágár módon visszavágott, de megjegyzi, hogy ezt a stílust nem kellene követni. Úgy gondolja,
Bencsik András szerint meg kell védeniük a gyermekek tisztaságát „mindenféle káros befolyásoktól”, a fiatalokat a „genderizmusnak nevezett romboló kultuszoktól”, a társadalom békéjét a „migrációs paktum álcájában érkező civilizációs fertőzéstől”, továbbá a családtámogatásokat és legfőképpen a békét. Mivel nem tudják, az új kormány mit kezd ezekkel az értékekkel, ezért saját magukat kell megerősíteniük, ahogyan szerinte a 2002-es vereség után is tették, amikor polgári körökbe szerveződtek. Felidézi az akkori jelmondatukat: „Továbbra is rendületlenül hiszünk a szeretet és összefogás erejében!”.
Úgy véli, nem lehet tudni, a mostani próbatétel milyen hosszú lesz, de „ha nem veszítjük el egymást, ha a szeretet és összefogás ereje ezúttal sem gyengül bennünk, akkor történjék bármi, végül ismét mi győzünk.” Azt is mondja, hogy azok a fiatalok, akik a kormánybuktatást „egy jó bulinak tartották”, ha baj lesz, majd hozzájuk fognak segítségért fordulni. „És mi majd segíteni fogjuk őket, hiszen ők a mi gyerekeink és unokáink.”
A vereség felelősségével kapcsolatban azt írja:
Állítása szerint az elmúlt 16 évben ő volt a felelős minden sikerért és kudarcért. Bár elismeri, hogy sokkal több volt a siker, de ez most sovány vigasz. Szerinte a miniszterelnök „jól harcolt, vitézül küzdött”, de ez sem volt elég a sok ellenséggel szemben. Ide sorolja a Tiszát, Brüsszelt, Ukrajnát, a titkosszolgálatokat, az NGO-kat, a Facebookot, az egoizmust és a „laza bulizások kordivatját”. A posztot azzal a felhívással zárja, hogy a vereség után talpra kell állni. „Ne csak keressük, találjuk is meg egymást! Rengeteg dolgunk van. A hazánknak továbbra is szüksége van ránk.”
