Elképesztő: Megdőlt az országos napi melegrekord és a napi csapadékrekord is szombaton
Derekegyházon 37,7 fokkal tetőzött a hőség. A legtöbb csapadék az északkeleti országrészben hullott, méghozzá olyan sok, hogy a Tokaj állomáson mért 121,3 milliméterrel új napi csapadékrekord is született.
Szombaton megdőlt az országos napi melegrekord és a napi csapadékrekord is - közölte a HungaroMet Zrt. vasárnap a honlapján.
Azt írták: szombaton megérkezett Magyarországra a kánikulát letörő hidegfront, amely az ország déli, illetve keleti területeit érte el a legkésőbb, itt napközben még sokfelé szökött 30 Celsius-fok fölé a délutáni csúcshőmérséklet.
Derekegyházon 37,7 fokkal tetőzött a hőség, amivel meg is dőlt a napi legmagasabb maximum-hőmérséklet rekordja. A korábbi napi szélsőérték 37,6 fok volt, amelyet 2000-ben Tiszaroffon regisztráltunk
- írták.
Hozzátették, az enyhülést hozó hidegfrontot az eső mellett heves záporok és zivatarok is kísérték, utóbbiak felhőszakadással, helyenként jégesővel is társultak.
A legtöbb csapadék az északkeleti országrészben hullott, méghozzá olyan sok, hogy a Tokaj állomáson mért 121,3 milliméterrel új napi csapadékrekord is született - közölték. Felidézték: az eddigi csúcstartó Drégelypalánk volt, 107,5 milliméterrel, amelyet 1999-ben rögzítettek.
Szombaton megdőlt az országos napi melegrekord és a napi csapadékrekord is - közölte a HungaroMet Zrt. vasárnap a honlapján.
Azt írták: szombaton megérkezett Magyarországra a kánikulát letörő hidegfront, amely az ország déli, illetve keleti területeit érte el a legkésőbb, itt napközben még sokfelé szökött 30 Celsius-fok fölé a délutáni csúcshőmérséklet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy korszak vége: Kósa Lajos nem indul egyéniben Debrecenben, már meg is van az utódja
A Fidesz alelnöke Barcsa Lajos alpolgármesternek adja át a stafétát a Hajdú-Bihar 1-es körzetben. Aggódnia azonban nem kell, a párt listájáról valószínűleg bejut a parlamentbe.
Egy korszak ér véget Debrecenben: Kósa Lajos a rendszerváltás óta először nem indul egyéni jelöltként a 2026-os országgyűlési választáson – ezt az Ultrahang legfrissebb adásában jelentette be, amit a 444.hu szúrt ki.
A Fidesz alelnöke helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a párt jelöltje a Hajdú-Bihar 1-es választókerületben. A döntés történelmi jelentőségű, Kósa Lajos ugyanis 1990 óta tagja a parlamentnek, és 1998 óta folyamatosan megnyerte az egyéni választókerületét Debrecenben.
A Fidesz alapítói közül Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal együtt ők négyen képviselik a pártot megszakítás nélkül az Országgyűlésben a rendszerváltás óta. Kósa vélhetően 2026 után is képviselő marad, mivel a pártja listán indítja.
A politikus a döntést fideszes alelnökségével és a párt jelöltállítási logikájával magyarázta.
Kósa 2022-ben szintén a Fidesz alelnökeként nyert egyéniben, míg párttársa, Németh Szilárd alelnökként két egyéni választást is elveszített.
A Hajdú-Bihar 1-es választókerületben a TISZA Pártnál még zajlik a jelöltállítás. Az előválasztás második fordulójába Tárkányi Zsolt, a párt sajtókapcsolati vezetője, volt RTL-es újságíró és Gál András rendszergazda jutott be.
Korábbi sajtóértesülések szerint a Fidesz a választókerületek legalább harmadában tervez jelöltcserét 2026-ra, a régebbi politikusokat pedig helyi erős emberek, például polgármesterek válthatják. Kósa alelnöki mandátuma egyébként a napokban hosszabbodott meg, miután a Fidesz a november 22-ére tervezett tisztújító kongresszusát a tavaszi országgyűlési választás utánra halasztotta.
Egy korszak ér véget Debrecenben: Kósa Lajos a rendszerváltás óta először nem indul egyéni jelöltként a 2026-os országgyűlési választáson – ezt az Ultrahang legfrissebb adásában jelentette be, amit a 444.hu szúrt ki.
A Fidesz alelnöke helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a párt jelöltje a Hajdú-Bihar 1-es választókerületben. A döntés történelmi jelentőségű, Kósa Lajos ugyanis 1990 óta tagja a parlamentnek, és 1998 óta folyamatosan megnyerte az egyéni választókerületét Debrecenben.
A Fidesz alapítói közül Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval és Németh Zsolttal együtt ők négyen képviselik a pártot megszakítás nélkül az Országgyűlésben a rendszerváltás óta. Kósa vélhetően 2026 után is képviselő marad, mivel a pártja listán indítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fidesz szerint ebadót vezetne be a Tisza, de ilyen már létezik, és pont a Fidesz vezette be
Hatalmas botrány tört ki a Tisza Párt állítólagos adótervei miatt, ami a kutyásokat is érintené. Mutatjuk, hol és mennyit kell már most is fizetni a kedvencek után.
A kormánypárti sajtó (az Indexhez állítólagosan eljutott tervezet szerint) több mint egy napja arról ír, hogy a Tisza Párt komoly megszorításokra és adóztatásokra készül a választások megnyerése után. Az Orbán Viktor és Menczer Tamás által is megosztott aggodalom szerint például Magyar Péter „még a kutyák és macskák után is pénzt” szedne.
A kutyákra kivethető helyi teher, vagyis a köznyelvben „ebadónak” nevezett hozzájárulás ugyanakkor 2012 óta létezik, a Fidesz-kormány tette lehetővé, és több település már ma is él vele. Országos macskaadó bevezetésére pedig a jelenlegi törvények nem adnak lehetőséget.
A hatályos állatvédelmi törvény 2012 óta hatalmazza fel az önkormányzatokat, hogy ebrendészeti hozzájárulást vessenek ki a négy hónaposnál idősebb kutyák után.
Az összeg felső határa évi 6 ezer forint, veszélyes eb esetén 20 ezer forint. A jogszabály széles körben ad mentességet, például az ivartalanított, menhelyről örökbe fogadott, valamint a vakvezető és segítő kutyák után nem kell fizetni. Országos szintű ebadó vagy bármilyen macskaadó jelenleg nincs.
Szigethalmon 2026. január 1-től vezetik be az évi 6 ezer forintos ebrendészeti hozzájárulást. Somogyszentpálon szintén 2026-tól lép életbe egy sávos rendszer, ahol a tartott kutyák számától függően 4 és 6 ezer forint közötti összeget kell fizetni.
Magyar Péter a kisállatadóról egy korábbi posztjában úgy fogalmazott:
„Az orbánék által hamisított indexes "tervekből" persze egy szó sem igaz. Így a kisállatadó sem. Viszont köszönjük az ötletet! A milliárdosok vagyonadója mellett a házi zebrákra darabonként 100 millió forint adó kivetése megfontolandó…”
A kormánypárti sajtó (az Indexhez állítólagosan eljutott tervezet szerint) több mint egy napja arról ír, hogy a Tisza Párt komoly megszorításokra és adóztatásokra készül a választások megnyerése után. Az Orbán Viktor és Menczer Tamás által is megosztott aggodalom szerint például Magyar Péter „még a kutyák és macskák után is pénzt” szedne.
A kutyákra kivethető helyi teher, vagyis a köznyelvben „ebadónak” nevezett hozzájárulás ugyanakkor 2012 óta létezik, a Fidesz-kormány tette lehetővé, és több település már ma is él vele. Országos macskaadó bevezetésére pedig a jelenlegi törvények nem adnak lehetőséget.
A hatályos állatvédelmi törvény 2012 óta hatalmazza fel az önkormányzatokat, hogy ebrendészeti hozzájárulást vessenek ki a négy hónaposnál idősebb kutyák után.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zárul az olló a Tisza Párt és a Fidesz között: Magyar Péter pártja már csak 5 százalékponttal előzi meg a kormánypártot a teljes szavazókorú népesség körében – derül ki a Medián november második felében készült felméréséből. A választani tudók körében 6 pontra szűkült a különbség, míg a biztos szavazók táborában 50–40-re vezet a Tisza.
Ezzel párhuzamosan a kormányváltást akarók aránya a szeptemberi 60 százalékról 52 százalékra esett vissza, ami tavaly nyár óta a legalacsonyabb érték.
Szeptember eleje óta a Fidesz 3, a Tisza pedig 1 százalékpontot javított, ami a kutatók szerint elsősorban a bizonytalanok arányának csökkenésével magyarázható. Bár a mostani adatok továbbra is a Tisza Párt vezető pozícióját igazolják, az elemzés szerint a közhangulat megváltozni látszik.
A novemberi közvélemény-kutatási adatok ugyanakkor nem mutatnak egységes képet. A Publicus Intézet november közepi mérése a teljes népességben 33–26 százalékos Tisza-előnyt jelzett, míg a Nézőpont Intézet még augusztusban 38–32 arányban a Fidesz vezetését mérte. A Medián korábbi, júniusi felmérésében a dönteni tudók körében még 15 százalékpontos Tisza-fölényt mért (51–36), amihez képest a mostani szűkülés jelentős.
A kormánypárti olvasat szerint a Fidesz szeptember óta nagyobb mértékben erősödött, és a javuló közhangulatból is profitál, a trend a felzárkózásukat mutatja. Az ellenzéki értelmezés ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a Tisza Párt továbbra is minden vizsgált csoportban vezet, bár a csökkenő előny a mobilizáció fontosságára hívja fel a figyelmet. A felmérést november 20-a és 25-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével.
Zárul az olló a Tisza Párt és a Fidesz között: Magyar Péter pártja már csak 5 százalékponttal előzi meg a kormánypártot a teljes szavazókorú népesség körében – derül ki a Medián november második felében készült felméréséből. A választani tudók körében 6 pontra szűkült a különbség, míg a biztos szavazók táborában 50–40-re vezet a Tisza.
Ezzel párhuzamosan a kormányváltást akarók aránya a szeptemberi 60 százalékról 52 százalékra esett vissza, ami tavaly nyár óta a legalacsonyabb érték.
Szeptember eleje óta a Fidesz 3, a Tisza pedig 1 százalékpontot javított, ami a kutatók szerint elsősorban a bizonytalanok arányának csökkenésével magyarázható. Bár a mostani adatok továbbra is a Tisza Párt vezető pozícióját igazolják, az elemzés szerint a közhangulat megváltozni látszik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
