A Rovatból

Elkaszálta a bérlakástörvény egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság

A műemlékvédelem alatt álló önkormányzati lakások megvásárlását is lehetővé tevő törvényt június 15-én fogadta el a kormánypárti többségű Országgyűlés.


Alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény azon rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.

Áder János még június végén fordult az Alkotmánybírósághoz a lakástörvény ügyében, amit június 15-én fogadott el az Országgyűlés fideszes egyéni képviselői indítványra. A törvényről korábban írtuk, hogy többek között a budai Várban műemlékvédelem alatt álló önkormányzati lakások megvásárlását is lehetővé teszi nyomott áron.

Míg a jelenleg hatályos szabályozás alapján a műemléképületben lévő lakást kizárólag a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával, a külön jogszabály rendelkezései szerint lehet elidegeníteni, addig az új rendelkezések a világörökségi területen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körére vételi jogot állapítanának meg.

A köztársasági elnök indítványa szerint ez a kulturális értékek védelmének és megőrzésének garanciáját képező visszalépés tilalmába ütközik, továbbá az önkormányzati tulajdonjog ilyen korlátozásának szükségessége nem indokolható és aránytalan.

Az Ab a tulajdonhoz való jog korlátozásával kapcsolatban kifejtette, hogy a vételi jog a tulajdonjog megszűnéséhez vezethet, ami súlyos teher, és megköveteli a kártalanítást. Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért megfelelő ellenszolgáltatást kell kapnia, az értékarányosság biztosításának módját pedig a törvényhozó alakítja ki.

A törvény a vételi jog jogosultjaként három alanyi kört határozott meg.

  • Azokat, akiknek a bérleti jogviszonyuk 5 és 15 év közötti;
  • akiké 15 és 25 év közötti;
  • és akiké a 25 évet meghaladja.

Az indokolás szerint a jogalkotó azokat a feltételeket tekintette irányadónak, amelyek alapján a most érintettekkel hasonló helyzetben lévők korábban, az 1990-es években kialakított szabályok szerint élhettek a vételi joggal.

Az Ab álláspontja szerint azonban a jogalkotó által megfogalmazott céllal a törvény rendelkezései csak azok esetében vannak összhangban, akiknek a bérleti viszonya a 25 évet meghaladja.

A másik két alanyi kört érintő szabályozási megoldásnak az alaptörvényben megkövetelt kivételes jellegét ugyanakkor nem igazolta a jogalkotó. Az Ab ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a 25 évnél nem régebb óta bérleti jogviszonyban állók vételi jogára vonatkoznak.

Az Ab kifejtette továbbá, hogy a műemlékvédelemmel kapcsolatban az állam által vállalt kötelezettségre alkotmányos értelemben vonatkozik a korábban, az egészséges környezethez való jogra vonatozóan megállapított visszalépési tilalom. Ennek lényegi célja, hogy az egyszer már elért védelmi színvonal ne csökkenjen.

Alkotmányos kívánalom, hogy a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítésekor az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa, hogy a műemlék a védettségi szintjének megfelelő kezelésbe kerüljön a tulajdonosváltás után is. Különösen lényeges garancia ez a vizsgált törvénnyel érintett lakások esetében, amelyek zöme első alkalommal kerül ki állami vagy önkormányzati tulajdonból.

Az állam kötelessége, hogy a műemléket érintő jogügyletek esetében is építsen be a szabályozásba olyan garanciákat, amelyek hozzájárulnak a védelmi szint fenntartásához - mondta ki a testület.

Az Ab alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez, döntéshozatala során a műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá.

A határozat meghozatalában 13 alkotmánybíró vett részt, közülük különvéleményt fogalmazott meg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Márki Zoltán, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A kormány bevezette a dísznövényadót
Pár ezer forintot kell csak befizetni évente, mégis tízezreket érint az új rendelet. A könyvelők szerint értelmetlenül bonyolítja a vállalkozók életét.


A „29/2024. (IV. 30.) AM rendelet” a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szól. A szabályozásra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke hívta fel a figyelmet és a 444 vette észre.

„A közteherviselés terén közben sorjáznak az ostoba kormányzati döntések, ilyen volt az a döntés is, amely során az Agrárminisztérium »dísznövényadó«-val sújtotta a gazdaságot” – írta egy Facebook-posztban.

A rendeletben szereplő befizetés jogilag nem adó, hanem „marketing és innovációs hozzájárulás”. A szabályozás 2024 tavaszától érvényes, de Ruszin szerint „csak most kezd el tudatosodni a közel 50 ezerre becsülhető érintetti körnél”.

A hozzájárulás összege évi 8 millió forint árbevétel alatt 5000 forint, telephelyenként további 5000 forinttal kiegészülve. 8 millió forint árbevétel felett 10 000 forintot kell fizetni.

Az érintettek között nemcsak dísznövényekkel foglalkozó vállalkozások vannak, hanem sportpályák és temetők is. A rendelet szerint ide tartoznak a „sportpályát létesítő és fenntartó, temető zöldfelület létesítő és fenntartó” szervezetek is.

Ha minden érintett a legmagasabb összeget fizetné, a befizetések összesen 500 millió forintot tennének ki. Mivel azonban sokan ennél kevesebbet fizetnek, a teljes bevétel várhatóan nem éri el a félmilliárd forintot – írja a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nem fértek fel a buszra az iskolába induló gyerekek, a tankerület szerint nem az ő dolguk megoldani a bejutást
A gyerekeket két kísérővel engedték volna a zsúfolt távolsági járatra. Végül a város polgármestere oldotta meg ideiglenesen a helyzetet.


Már az első tanítási nap káoszba fulladt Hajdúviden. Az általános iskolás gyerekeket ugyanis mától nem iskolabusz, hanem menetrend szerinti járat viszi a 10 kilométerre lévő Hajdúböszörménybe. A szülők többségének nincs autója, és felháborodtak, hogy a megszüntetett önkormányzati buszt távolságival pótolná a Tankerület. Ez ráadásul csak múlt héten derült ki.

A 7 óra 25-ös járatra kell felszállniuk a diákoknak, melléjük két kísérőt ad a Tankerület. Egy ötödikes azt mondta, lehetetlen, hogy reggelente mindenki le tudjon ülni.

Egy apuka az elsős kislányát félti: „Egy elsős gyereknek, egy 6 vagy 7 éves gyereknek le kell ülnie! Ha fékez a busz, fordul a busz, ez balesetveszélyes!” – mondta az RTL Híradónak.

A szülők gúnyos tapssal fogadták a kijelölt buszt. A félelmük beigazolódott: egy kisméretű, majdnem megtelt járatra kellett volna felszállnia a közel 40 gyereknek, de nem fértek fel. A busz elment, a gyerekek ott maradtak.

„Jöjjön a busz! Jöjjön a busz!” – skandálták a kisfiúk, a lányok pedig táncoltak unalmukban.

A hajdúböszörményi polgármester végül odarendelte a beszüntetett iskolabuszt. Erre már mindenki felfért, és a gyerekek 25 perces késéssel indultak el az iskolába.

A szülők szerint volt, aki emiatt az évnyitóról, más az első óráról késett el.

A polgármester elmondta: bár ez 10 millió forint pluszkiadást jelent, amíg a Tankerület nem lép, újraindítják az iskolabuszt. „Kedvezményként adta a képviselő-testület, hogy behordják a gyerekeket, de azt tudni kell, hogy ez nem a mi feladatunk” – mondta a Híradónak Görögné Bocskai Éva.

A Tankerület szerint viszont ez az önkormányzat feladata. Ők csak Volán-buszokkal tudják biztosítani az iskolába jutást.

Az RTL Híradó riportja a hajdúvidi káoszról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Schmidt Mária Orbán Viktor magángépes nyaralásáról: Legyen már szabad a miniszterelnöknek is legalább annyit, mint bármelyik más állampolgárnak!
A történész az interjúban azzal érvelt, hogy más országokban sem firtatják a kormányfők nyaralását. Úgy véli, Orbán jövedelme elég ahhoz, hogy évente egyszer magángépet vegyen igénybe.


Schmidt Mária az ATV-nek adott interjút, ahol szóba került, hogy a miniszterelnök a hozzá köthető Pilatus PC-12-es magángéppel utazott stábjával Horvátországba. Orbán a BIF tulajdonában lévő géppel repült Brač szigetére. A cégnek a kormány egyik fő ideológusa mellett a lánya, Ungár Anna és a fia, Ungár Péter (volt LMP-társelnök) is tulajdonosa. A vállalat a múlt héten hangsúlyozta, hogy a gépet bárki kibérelheti, és egy ilyen utazás körülbelül 4,5 millió forintba kerül.

„Ez egy légcsavaros repülőgép…” – mondta Schmidt, majd hozzátette: „a múlt héten, amikor a német sajtó megkérdezte, hogy hol nyaral a német kancellár, a válasz az volt: a kancellár nyaralásával kapcsolatban semmilyen információt nem adunk ki. Van, ahol így kezelik a dolgokat.”

Szerinte Orbán Viktor jövedelme elegendő ahhoz, hogy egy évben egyszer megengedjen magának egy ilyen utat.

„Azt hadd kérdezzem meg: nincs a miniszterelnöknek kellő jövedelme ahhoz, hogy egy évben egyszer megengedje magának, amikor lemegy a horvát tengerpartra a munkatársaival, hogy ne kelljen neki több órát autóban ülni a teljes TEK-es kísérettel?”

Hozzátette: „Az idő pénz, tehát lemenni főszezonban innen Brac-ra, az bizony 8-10 óra. De ha kék lámpával megy, hogy gyorsabban leérjen, akkor meg arról cikkeznek. Legyen már szabad annak is, aki egy ország miniszterelnöke, legalább annyit, mint bármelyik más állampolgárnak! Én tényleg nem értem, mi ebben a probléma.”

Schmidt azt is felidézte, hogy Orbán 2023-ban Opátijában, a Schmidt–Ungár család nyaralójában töltött pár napot. „Meghívtam, meglátogatott, ott töltött pár napot. Ő nem tud elmenni egy szállodába, nem tud elmenni bárhová, mert megismerik, percenként odamennek hozzá… Nem tud úgy kikapcsolódni. Nyilván azért is szállt most vitorlás hajóra, hogy a nyílt tengeren legyen… Nem mindenki szereti, ha lefotózzák, miközben úszik, fürdik.”

„Lehessen már neki is néha magánélete! És miért ne hívhatnám meg a barátomat a nyaralómba? Más nem hívja meg a barátját? Nem látja vendégül? Most jöttem vissza Horvátországból, és jóformán mást, mint magyar szót nem is lehet hallani ott”

– fakadt ki Schmidt.

Úgy véli, álságos számon kérni a miniszterelnök horvát nyaralását. „Mindenki megengedhet magának a horvát tengerparton egy vagy két hetet, kivéve az ország miniszterelnökét? Hagyjuk már ezt! Milyen álságos dolog! Miközben elolvasom az interneten, hogy a különböző celebek a Maldív-szigetekre járnak, meg a Bahamákra, de ott senki nem emel kifogást? Nem kérdez rá a repülőjegyre, a szállásköltségre” – mondta el a kormánypárti történész, holott korábban többek között Orbán lányának maldív-szigeteki útjáról is sokat cikkezett a kormányfüggetlen sajtó.

Hozzátette: „az is beleférne, hogy azt mondja ki a magyar törvény, hogy a miniszterelnök egy évben kétszer használhatja magáncélra is az állami, honvédségi gépet”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár megmagyarázta Hatvanpusztát: Lehetne ötezer birkát tartani benne, csak senkinek nem tudja eladni az ember a gyapjút manapság
A dokumentumok étteremnek is beillő központi konyhát, hatalmas társalgókat és dohányzószobákat mutatnak. Lázár János úgy véli, nincs benne semmi rendkívüli.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő megszerezte a hatvanpusztai birtok épületeinek alaprajzait. A dokumentumokból kiderül, hogy az egykori birkaistálló helyén most egy olyan lakóépület áll, amelyben 10 apartman, két lift, egy 160 és egy 90 négyzetméteres dohányzószoba van, a központi konyha mellett pedig hús- és zöldség-előkészítő is található.

Az egykori uradalmi istállót most vendégháznak nevezik. Az alaprajz szerint tíz lakást, két liftet, három lépcsőházat, a földszinten egy 190 négyzetméteres kandallós étkezőt és egy 140 négyzetméteres társalgót alakítottak ki. Az emeleten egy 160 és egy 90 négyzetméteres dohányzó- vagy klubszoba kapott helyet.

Az épület nagy központi konyhája egy éttermet is ki tudna szolgálni – mondta Hadházy Ákos. Az alaprajz szerint van külön hűtőtér, italraktár, szárazáru raktár, fogyóeszköz raktár, zöldség- és hús előkészítő, fehér és fekete mosogató, mosókonyha és tisztaruha-raktár is. Emellett söntést is kialakítottak, ami olyan helyiség lehet, ahol italokat és poharakat tartanak.

Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn elmondta, hogy ő már járt az egykori istállóban, de semmi rendkívülit nem látott. Szerinte Hatvanpuszta nem tehertétel a Fidesz számára:

„Miután egy műemléképületnek a helyreállítására került sor, én ebben nem látok semmi luxizást. Még egyszer mondom, nekem megmutatta a tulajdonos, végig mentem azon az épületen, én semmi rendkívülit nem látok ebben. Funkcióváltás az történt, mert ezek nagy épületek, nyilván funkciót kell adni nekik. Lehetne mondjuk 5 ezer birkát tartani benne, az is egy lehetőség, csak senkinek nem tudja eladni az ember a gyapjút manapság.”

A miniszter arról is beszélt, hogy nem lát luxust abban sem, ha valaki magánrepülővel megy nyaralni. Szerinte a magyar embereket inkább az zavarja, ha valaki meg is veszi a repülőt vagy a hajót: „a magyaroknak fáj az, a magyarok szemét csípi, a magyaroknak nem tetszik az, hogy ha egy nagyvállalkozó, aki ráadásul állami megrendeléseket is kap, az a pénzét jachtokra költi adott esetben, repülőgépekre költi és erre szórja el. mert a magyarok lehet, hogy azt szeretnék, hogy fektesse be, többek között az ő érdekükben is.” Azt viszont nem árulta el, kire gondolt pontosan.

(via RTL)


Link másolása
KÖVESS MINKET: