HÍREK
A Rovatból

Elfogyott az ivóvíz Uruguayban: sós víz jön a csapból, kutakat fúrnak a parkokban

A magas vérnyomással élőknek, vesebetegeknek és terhes nőknek már nem ajánlják a csapvíz fogyasztását Montevideóban. A palackozott víz ára és a kereslet az egekbe szökött.


Olyan súlyos az ivóvízhiány Uruguayban, hogy hétfőn „vízügyi vészhelyzetet” hirdetett a főváros területére az ország elnöke, írja a CNN.

Az egymillió montevideói vízellátását biztosító Canelón Grande víztározóból sáros mező lett, melyen gyalogszerrel is könnyen át lehet kelni.

A Paso Severino víztározó általában az ország lakosságának 60 százalékát látja el édesvízzel, most azonban soha nem látott vízszintcsökkenést mértek. A helyi média jelentései szerint ha nem történik valami, július elejére teljesen eltűnhet a víz a tározóból. A hatóságok drasztikus szabályozással próbálják kordában tartani a vízhiányt.

A montevideói csapvíz magas sótartalma miatt alapvetően ihatatlan, ezen felül a víznek magas a klorid-, nátrium- és trihalometán-tartalma is. Az emberek mellett az állatok is képtelenek a fogyasztására. A közüzemi vízszolgáltató (OSE) azonban felmentést kért az ivóvíz sótartalmára vonatkozó szokásos szabályok alól, és hetek óta keveri a Río de la Plata torkolatából származó sós vizet a Paso Severino édesvizével, hogy növeljék a készleteket.

A legtöbb ember számára mindez nem jelent egészségügyi kockázatot, mondta Karina Rando egy májusi sajtótájékoztatón. Az egészségügyi miniszter azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a várandós nők és azok, akik magas vérnyomásban vagy vesebetegségben szenvednek, mértékkel fogyasszák, vagy akár teljesen kerüljék a csapvizet.

Az egészségügyi minisztérium továbbá azt is tanácsolta az embereknek, hogy ne adjanak sót a gyerekek ételéhez, és hogy a csecsemőtápszerek készítéséhez palackozott vizet használjanak.

Lacalle Pou uruguayi elnök hétfőn azt mondta, hogy „a vízellátás biztosított”, de a víz klorid- és nátriumszintje „biztosan emelkedni fog”, ami az egészségügyi kritériumok alapján azt jelenti, hogy a víz már nem tekinthető ihatónak. A bejelentést követően a palackozott víz iránti kereslet az egekbe szökött Montevideóban és a szomszédos Canelones megyében: egy statisztika szerint az egy évvel korábbihoz képest 224 százalékos emelkedést mértek az eladásokban. Ezzel párhuzamosan a műanyaghulladék mennyisége is megugrott.

Sokan azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy ásványvizet fogyasszanak, így számukra marad a sós csapvíz, miközben a kormány adómentességgel próbálja lejjebb nyomni a palackozott víz árát. Közben pedig új gátat építenek a San José folyón, ami megoldást jelenthet a krízisre.

A lakosságot felszólították, hogy ne öntözzék a kerteket, hagyjanak fel a kocsimosásssal, az olyan kulcsfontosságú intézményekbe, mint például a kórházak, tartálykocsival szállítják az ivóvizet.

A vízkeresés soha nem látott méreteket öltött: a város tüdejének nevezett korábban érinthetetlennek vélt parkban kútfúrásba kezdtek a munkások, hogy alternatív forrásokat találjanak.

A kialakult helyzet azért is megdöbbentő, mert Uruguaynak mindig is különleges kapcsolata volt a vízzel. Dél-Amerika egyik leggazdagabb országában a világon elsőként mondták ki 2004-ben egy alkotmánymódosítással, hogy a vízhez hozzáférés alapvető emberi jognak számít.

„Jobban fel kellett készülnünk az egyre kiszámíthatatlanabbá váló éghajlatra” – mondta a CNN-nek Daniel Panario. A Köztársasági Egyetem Ökológiai és Környezettudományi Intézetének igazgatója szerint a kormány csak most hajtja végre azokat az intézkedéseket, amiket a tudósok még februárban javasoltak. A tudósnak egy helyi gazda azt mondta, hogy mostanában nemcsak kevesebb, hanem „rosszabb” eső is esik, ami koncentráltabban esik, árvizeket okoz, majd hosszú aszályos időszakok következnek.

A megoldás, vagyis az eső azonban egyelőre nincs kilátásban a belátható jövőben. Az uruguayi főváros lakóinak marad az elmúlt száz év legrosszabb aszálya és a reménykedés, hogy egyszer csak jobbra fordul a helyzetük.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kokárdagyártás az iskolákban: Fejenként száz darabot kell leadni, de senki sem tudja, mi lesz a rengeteg kokárda sorsa
A Nemzeti Művelődési Intézet több ezer szakköröst bízott meg kokárdavarrással a március 15-i ünnepre. A szoros határidő és a későn érkező alapanyagok miatt több helyen a diákok és szülők is túlóráznak.


Miközben az ország a március 15-i nemzeti ünnepre készül, iskolákban és közösségi házakban ezrek versenyeznek egy másik, sokkal szorosabb határidővel: február közepéig több százezer kokárdát kell legyártaniuk, sokszor a szabadidejük terhére.

A történet egy kelet-magyarországi szakközépiskolából indult, ahol egy szakkörvezető tanár januárban kétségbeesett hangú segélykérő levelet küldött kollégáinak. Azt írta, a tízfős hímző és gyöngyfűző szakkörének ezer darab kokárdát kellene elkészítenie február közepéig, amit teljesen reménytelennek lát.

Az esetről a Telexnek beszámoló egyik pedagógus kiderítette, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet már szeptemberben tájékoztatta a szakkörvezetőket a feladatról,

ám az alapanyagok csak januárban érkeztek meg, így mindössze egy hónap maradt a teljesítésre. A tanárnő szerint a kollégájának azt sem árulták el, mi lesz a következménye, ha nem készülnek el időre, amire az azt felelte, ezt inkább nem is akarja tudni.

Azóta „mindenki túlórában vagy a szabadidejében varrja a kokárdákat: gyerek, szülő, pedagógus, a pedagógus családja, otthon és az órákon, vagy szakmai gyakorlatokon”.

A haladás azonban lassú, mivel a diákok ügyetlenek a varrásban, egy-egy szakkör alatt fejenként csak két-három darabbal készülnek el.

A Nemzeti Művelődési Intézet minden szakkörnek ötszáz kokárda elkészítését adta feladatul, ami az ötfős csoportokban fejenként száz darabot jelent. A feladatot tematikától függetlenül kell teljesíteni, így a natúrkozmetikum-készítők és a mézeskalácsosok is varrnak. Az elkészült mennyiség felét kötelezően be kell szolgáltatni az intézetnek, a másik felének kiosztásáról a helyi közösségeknek kell gondoskodniuk.

Több település, köztük a Máriahalom Kultúrház – Közösségi Színtér szervezője is a lakosság segítségét kérte a feladat teljesítéséhez. „Tudjuk, hogy mindenkinek kevés a szabadideje. De ha többen csináljuk tévénézés, beszélgetés közben, akkor hamar megleszünk vele”

– írta posztjában.

A Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, Nagy Edina a megkeresésre azt válaszolta, hogy a partnerek önkéntesen csatlakoztak az együttműködéshez. „A kisközösségi tevékenység része a kokárdakészítés a március 15-i nemzeti ünnepre készülés jegyében. A kokárdákat részben helyi, részben országos kulturális eseményekhez kapcsolódóan fogják felhasználni.”

Nem mindenhol okozott azonban feszültséget a feladat. A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája arról számolt be, hogy a tanulóik „nagyon jól érezték magukat, a kezdeti nehézségek után ügyesen készítették a kokárdákat”. Az intézmény igazgatója, Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes szerint örömmel mondtak igent a felkérésre. „Annál inkább, mivel fontosnak tartjuk a tanulók nemzeti öntudatának erősítését, a kokárda is ezt szimbolizálja” – mondta. Egy Vas megyei közművelődési szakember, Szita Ferencné pedig arról beszélt, hogy ők „nagyon szívesen bevállalták” a feladatot, és már majdnem el is készültek az 1500 darabbal.

A Nemzeti Művelődési Intézetet a Lezsák Sándor nevével fémjelzett lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hívta életre. Az intézet Szakkör nevű kezdeményezésének oldalán a 2025/2026-os évadra 13.950-en jelentkeztek. Ha minden szakkör megkapta az 500 darabos feladatot, az összesen közel 1,4 millió legyártott kokárdát jelenthet.

A programot felügyelő Kulturális és Innovációs Minisztérium a cikk megjelenéséig nem válaszolt a finanszírozással és a kokárdakészítéssel kapcsolatos kérdésekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – Kammerer polgármester kajakozós fotója kiverte a biztosítékot Gödön
Göd polgármestere egy hétvégi kajakozásról posztolt, miközben a helyi Samsung-gyárban talált szennyezés miatt nyomoz a rendőrség. A bejegyzés alatt a kommentelők a felelősségét firtatják.


Kommentcunami indult Göd polgármesterének kajakozós posztja alatt, miközben a városban a Samsung-akkugyár körüli botrány miatt forrnak az indulatok. Kammerer Zoltán február 16-án, hétfőn tett közzé két fotót arról, hogy a hétvégén a Dunán evezett.

„A mai hóeséshez képest szinte hihetetlen, de két napja olyan szép tavaszias időnk volt, hogy idén először vízre szálltam én is”

– írta a városvezető, akinek posztja alatt özönleni kezdtek a számonkérő hozzászólások – írta a hvg.hu.

A legtöbb kommentelő azt nehezményezte, hogy a polgármester miért nem a gödi Samsung-gyár ügyével foglalkozik. „Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – írta egyikük, míg egy másik hozzászóló ironikusan megjegyezte: „Szinte el is feledkeztünk már a Samsung környezetszennyezéséről”.

A heves reakciók oka, hogy a Telex február elején megírta: a gödi akkugyár egyik, elvileg a többi területtől hermetikusan elzárt részlegének levegőjében a határértéket sok százszorosan meghaladó koncentrációban találtak rákkeltő anyagokat. Az ügyben a rendőrség nyomozást indított.

A Samsung állítja, hogy minden környezetvédelmi és munkavédelmi előírásnak megfelel, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, a kormányhivatal pedig azt közölte, hogy a gyár nem veszélyeztette a környezetet.

Kammerer Zoltán egy hete szólalt meg az ügyben. Akkor azt állította, hogy a város által megbízott szakemberek csak egyszer állapítottak meg enyhébb egészségügyi határérték-túllépést, de azt szerinte a fűtési szezon okozta, nem a gödi akkugyár.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter „kampánykamunak és rémhírterjesztésnek” nevezte az ügyet, és tagadta a titkosszolgálati érintettséget. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álhírnek minősítette a sajtóban megjelenteket, és szintén jogi lépéseket helyezett kilátásba.

Vona Gábor feljelentése nyomán derült ki, hogy a rendőrségen már folyamatban van nyomozás. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kormányzati felelősséget és lemondást sürgetett. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig anonim segélyvonalat indított a gödi Samsung-dolgozóknak.

A kormány korábban 34,5 milliárd forint közpénzt költött a gyár víziközmű-fejlesztésére. Az évek során a céget több hatósági bírsággal is sújtották, összesen mintegy 378 millió forint értékben. Göd önkormányzata 2023 óta saját finanszírozásban végeztet célzott, akkreditált levegőminőségi méréseket, többek között a gyártás során használt, potenciálisan veszélyes NMP-oldószer koncentrációjára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár János Magyar Péter korábbi, 3 milliós állásáról: esetében „megvolt a képesség és a bizalom” is
Lázár János miniszter szerint Varga Judit kérésére adott állami pozíciókat Magyar Péternek. A döntés bizalmi alapon történt, ami Lázár szerint elfogadható. A Tisza Párt reagálásában „hazug, tolvaj bohócnak” nevezte Lázárt, és közölte, hogy a miniszter „saját magát vádolta meg bűncselekmény elkövetésével”.


„Hát hogyne férne bele” – felelte Lázár János arra a kérdésre, hogy elfogadható-e, ha egy miniszternél rokonnak járnak ki állást. A közlekedési miniszter kedden Magyar Péterre utalva kijelentette a Telexnek, az ő kinevezése bizalmi kérdés volt: „Megbíztam az emberben, ezért lett igazgatósági meg felügyelőbizottsági tag”. Arra a felvetésre, hogy nem a képességek alapján kellene-e embereket megbízni, a miniszter úgy reagált, hogy Magyar esetében „megvolt a képesség és a bizalom” is.

Lázár János egy nappal korábban, a hétfői Lázárinfón mesélt el egy történetet arról, hogy állítása szerint Varga Judit volt igazságügyi miniszter hogyan járt ki nála évekkel ezelőtt 3 milliós fizetést Magyar Péternek. „Van, aki így élt, és így boldogult, hogy a felesége kijárt neki fizető állást. És miután ő a minisztertársam volt, a kollégám, mit mondhattam volna mást?” – magyarázta a közlekedési miniszter, hogy miért keresett a Tisza Párt elnöke állami cégek vezetőségeiben annyit, amennyit – írta a 24.hu.

A Tisza Párt reagálásában „hazug, tolvaj bohócnak” nevezte Lázárt, és közölte, hogy a miniszter „saját magát vádolta meg bűncselekmény elkövetésével”.

Korábban több fideszes miniszter is cáfolta, hogy Varga Judit befolyása alapján kapott volna Magyar állami megbízásokat, ugyanakkor Lázár János egy korábbi interjúban már elismerte Varga ajánlását, jelezve, hogy „nem volt panasz” Magyar munkájára. A kormányközeli sajtó ezzel szemben korábban jegyzőkönyvekre és jelenléti adatokra hivatkozva vitatta Magyar teljesítményét az állami cégeknél. Magyar Péter a Diákhitel Központ vezérigazgatói posztja után többek között a Volánbusz és a Magyar Közút igazgatóságában, valamint az MBH Bank jogelődjeinek felügyelőbizottságában is kapott helyet.

kapcsolodo]magyar-peter-egy-videoval-uzent-orbannak-ulti-helyett-menjunk-el-a-godi-samsung-gyarba-es-nezzuk-meg-sajat-szemunkkel-mi-a-helyzet/[kapcsolodo]


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vad elefántok öltek meg egy magyar turistát Srí Lankán – a hatóságok nyomoznak, reagált a külügy is
A 64 éves magyar férfi a feleségével sétált a Pidurangala-sziklánál, amikor az állatok rátámadtak. A helyi rendőrség nyomozást indított, miközben a magyar konzulok segítik a gyászoló családot.


Halálos elefánttámadás ért egy magyar turistát Srí Lankán. A 64 éves férfi a feleségével sétált a Pidurangala-sziklához vezető úton, amikor vad elefántok támadtak rá. Bár kórházba szállították, olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy február 16-án életét vesztette.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Telex megkeresésére közölte, hogy az illetékes magyar konzulok folyamatosan tartják a kapcsolatot az áldozat családjával és a helyi hatóságokkal, és minden lehetséges segítséget megadnak a hozzátartozóknak. A helyi rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

„A körzeti rendőrkapitányság nyomozást folytat a baleset körülményeinek pontos felderítése kapcsán” – írta a tárca.

A tragédia nem egyedi eset, a Srí Lankán egyre súlyosbodó ember–elefánt konfliktus az elmúlt évtizedben hivatalos adatok szerint több ezer elefánt és több mint ezer ember életét követelte. A Sigiriya–Pidurangala térség különösen kockázatosnak számít: 2024 áprilisában egy kanadai turistát sebesítettek meg súlyosan vad elefántok, a hatóságok akkor is arra figyelmeztettek, hogy a látogatók a kijelölt utakat használják, és kerüljék a dzsungelösvényeket. A környék turisztikai hiányosságaira már korábban is felhívták a figyelmet; egy civil szervezet az elmúlt évek több halálesete után a sürgősségi ellátás hiányát bírálta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk