prcikk: Elfogadták a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Elfogadták a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól

Új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar Péter szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.


A jövőben a magyar EP-képviselőknek is ugyanúgy kell majd vagyonnyilatkozatot tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. A ciklus elején és végén, illetve minden év január 31-ig kell leadniuk az egységes formátumú dokumentumot. A képviselők vagyonnyilatkozatai nyilvánosak lesznek, de a családtagoké nem.

Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát.

Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.

A magyar parlamenti képviselők nyilatkozatait a mentelmi bizottság vizsgálhatja, de azt semmilyen hatóság nem ellenőrzi. Civil szervezetek és az Integritás Hatóság is javasolták, hogy szigorúbb ellenőrzést vezessenek be, de ez eddig nem történt meg. A kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában még tavaly áprilisra vállalta, hogy javaslatot tesz egy szigorúbb szankciórendszer bevezetésére, de ebből egyelőre csak az EP-képviselőkre vonatkozó módosítás született meg.

Az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait a Nemzeti Választási Bizottság ellenőrzi majd. A testület tagjainak többségét a fideszes Országgyűlés választotta meg, de a parlamenti pártok is delegálhattak tagokat. Az NVB-nak hivatalból eljárást kell indítania, ha egy képviselő nem adja le időben a vagyonnyilatkozatát. Emellett bárki kezdeményezhet eljárást, ha pontosan megjelöli, hogy mi a probléma a vagyonnyilatkozattal.

A vagyonnyilatkozati eljárás során az EP-képviselők kijavíthatják a hibákat, és kötelesek minden szükséges adatot benyújtani. Az állami szervek is kötelesek átadni az NVB-nek a hiányzó adatokat. Ezekbe csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és az adatokat nem hozzák nyilvánosságra. A bizottság döntése ellen a Kúriánál lehet fellebbezni, és ha a folyamat végén is hibát találnak, az NVB megszüntetheti az EP-képviselő megbízatását.

A kormánypárti képviselők azzal indokolták a módosítást, hogy „a brüsszeli átláthatósági mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő garanciát a közélet tisztaságának megteremtéséhez”. Hangsúlyozták, hogy „a közbizalom helyreállítása és megerősítése érdekében a tagállamoknak fokozott felelősségük van saját képviselőik elszámoltathatóságának biztosításában”, és kiemelték, hogy a magyar rendszer „a legszigorúbbak közé tartozik”.

Magyar Péter márciusban reagált a törvényjavaslatra. Azt írta:

„Bohócok vagytok, de a rosszabbik fajtából való. Nemcsak a saját vagyonnyilatkozatom lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóimé is. Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?”

Emellett azt is elárulta, hogy egy kisebb és egy nagyobb lakása van, egy balatonhenyei üres telke, körülbelül 90 millió forint lakáshitele és ennél valamivel több megtakarítása. Tulajdonosa továbbá „egy minimális hasznot nyújtó” cégnek, egy 7 éves Volvónak, egy pianínónak és öt festménynek.

A Tisza Párt elnöke Orbán Viktornak is üzent:

„Máskor legyél már elég bátor, és ne ilyen bonyolult címet adj a törvényjavaslatnak! Elég lenne annyi, hogy »Szabaduljunk meg Magyar Pétertől, mert rettegünk« törvény. Vagy »itt már nem csak a lé, hanem a lét a tét« törvény”.

Korábban Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője egy titokban készült hangfelvételen azt állította, hogy Magyar 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk alapján szerzett, amelyekhez nem lett volna szabad hozzáférnie. Ezt követően az Index februárban arról írt, hogy Magyar 2023. július 21-én, pénteken, a tőzsdezárás előtti órákban eladta az összes részvényét, majd több tízmillió forint értékben vásárolt részvényeket Mészáros Lőrinc cégétől, az Opus Global Nyrt.-től. A tőzsdezárás után ezek értéke hirtelen megemelkedett, így hétfőn már magasabb áron adhatta el őket, és jelentős haszonra tett szert.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Első ránézésre arányosnak tűnik” - Magyarország egyik leggazdagabb embere reagált a Tisza Párt vagyonadójára
Jellinek Dániel egyetértek azzal az elvvel, hogy akinek nagyobb vagyona van, nagyobb arányban járuljon hozzá a közterhekhez. A Tisza vagyonadó-terve kapcsán szólalt meg az Indotek-csoport vezetője, aki a Forbes 2025-ös listáján az ország hetedik leggazdagabb embere volt.


„Egyetértek azzal az elvvel, hogy akinek nagyobb vagyona van, nagyobb arányban járuljon hozzá a közterhekhez” – ezzel a mondattal kommentálta a Tisza Párt vagyonadó-tervét Jellinek Dániel, az Indotek-csoport vezetője, aki a Forbes 2025-ös listáján az ország hetedik leggazdagabb embere volt.

Jellinek Dániel a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogy

a Tisza Párt programjában megjelölt 1 százalékos mérték, valamint az egymilliárd forintos belépési küszöb „első ránézésre arányosnak tűnik”, de az intézkedés sikeréhez számos kulcskérdést tisztázni kell.

A milliárdos szerint ilyen az adóalap pontos meghatározása, mivel egy cég esetében nem mindegy, hogy a saját tőke vagy a piaci cégérték alapján kell adózni.

Jellinek Dániel szerint indokolt különbséget tenni a holdingstruktúrák és az operatív, termelő vállalatok között is. Utóbbiaknál ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a cégben lévő szabad pénz nem fedezi a fizetendő vagyonadót.

„Összességében tehát az irány érthető, de a részletszabályok kialakítása kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy az intézkedés valóban elérje a célját, és ne okozzon nem kívánt gazdasági mellékhatásokat” – fogalmazott.

A milliárdos arra is figyelmeztetett, hogy egy nem kellően körültekintően kialakított szabályozás a tőketulajdonosok elvándorlásához vezethet. Példaként Norvégiát említette, ahol a vagyonadó emelése után jelentős elvándorlás volt tapasztalható, és Franciaországot, amely részben emiatt alakította át a korábbi, hasonló típusú adóját.

A Tisza Párt álláspontja szerint a vagyonadó az igazságosabb közteherviselést szolgálná, és a bevételekből a munkát terhelő adókat lehetne csökkenteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A Karmelitában bukkant fel Szijjártó Péter, a miniszter a választás óta nem szólalt meg
A külügyminiszter a választás estéjén sem volt látható, és azóta nem nyilatkozott. Közben egyes források szerint a minisztériumokban iratmegsemmisítés zajlik, amit a külügy tagad.


Napokig tartó hallgatás után szerdán feltűnt Szijjártó Péter a Karmelita kolostorban. A külügyminisztert kora délután látták távozni a miniszterelnök hivatalából, ahol a kormánytagok a választási vereség okait próbálták megfejteni – írta a 444.hu.

Annak ellenére, hogy a külügyminiszter volt az egyik fő arca a Fidesz kampányának, a választás estéjén feltűnően hiányzott Orbán Viktor mellől, amikor elismerték a vereséget.

A választás másnapján a HVG látta elvonulni a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, de a vereséget semmilyen formában nem kommentálta. Vasárnap délután óta a Facebook-oldala sem frissült, pedig addig ő volt az egyik legaktívabb.

A választás után robbant ki az iratmegsemmisítés-botrány is. Magyar Péter a közmédiában arról beszélt, hogy bizonyítékaik vannak a minisztériumokban zajló iratmegsemmisítésekről, amit bűncselekménynek nevezett.

A Külügyminisztérium „nonszensznek” nevezte azokat a vádakat, hogy a tárcánál a szankciós anyagokhoz köthető dokumentumokat semmisítenének meg.

A tárca közölte: csak az elektronikusan tárolt és átadásra kerülő iratok felesleges, korábbi papírváltozatait dobták ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Minden olyat reális veszélynek tartok, amit a kampányban mondtam” – először szólalt meg Gulyás Gergely a választási vereség után
A leköszönő miniszter a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban elismerte, hogy voltak tévedéseik, de a többi kijelentését fenntartja, de csak azokért az állításokért tud jótállni, amelyeket ő tett - közölte újságírókkal.


„Sok állítás elhangzott, természetesen volt olyan, amiben tévedtünk, például a közvélemény-kutatások értékelésében” – mondta szerdán Gulyás Gergely. A leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter a vasárnapi választási vereség után először válaszolt újságírói kérdésekre.

Gulyás a Karmelitánál beszélt arról, hogy a kampányban tett személyes állításait továbbra is fenntartja. Amikor a Népszava arról kérdezte, hogy a Tisza Párt győzelme után is úgy gondolja-e, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök alakít kormányt Magyarországon, kitérő választ adott. Azt mondta, a választásnak van egy nyertese, és a győztes párt vezetője kap majd felkérést a köztársasági elnöktől a kormányalakításra. Hozzátette, hogy azt, milyen kormányzás lesz, majd meg kell nézni.

A Fidesz egyik fő kampányüzenete az volt, hogy ha nem ők nyernek, magyar katonákat küldenek az ukrán frontra.

Ezzel kapcsolatban a miniszter most azt mondta:

„minden olyat reális veszélynek tartok, amit a választási kampányban mondtam”.

A leköszönő tárcavezető kijelentette, csak azokért az állításokért tud jótállni, amelyeket személyesen tett. „Ezeknek a lényegi tartalmát fenntartom” – szögezte le. „Van egy új kormány, ami be tudja majd bizonyítani, hogy ez megalapozott volt, vagy nem” – közölte Gulyás.

A kampányban a kormányoldal kommunikációja arra épült, hogy a Tisza Párt háborúpárti, és még márciusban arról beszéltek, hogy ha nem a Fidesz nyer, akkor Zelenszkij alakítja meg a következő magyar kormányt, és magyar katonákat visznek az ukrán frontra.

Ezzel szemben a Tisza Párt és Magyar Péter következetesen cáfolta a vádakat, és programjukban is rögzítették, hogy nem küldenek sem fegyvert, sem katonákat Ukrajnába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A választás után már nincs is szükség a stratégiai infrastruktúra védelmére, a Honvédség levonul az energetikai létesítményektől
Orbán Viktor korábban hangsúlyozta, hogy a katonák kivezénylése nem a kampány része volt. Az Energiaügyi Minisztérium most arra hivatkozik, hogy az üzemeltető cégek időközben megerősítették saját védelmüket, így már nincs szükség a katonákra.


Szerdától fokozatosan csökkenti a katonai jelenlétet a Magyar Honvédség azoknál a kiemelt energetikai létesítményeknél, amelyeket február vége óta megerősített őrizettel védtek. Az Energiaügyi Minisztérium azt állítja, a döntés oka, hogy az érintett cégek időközben felülvizsgálták és saját erőből fokozták a biztonsági intézkedéseiket.

A Honvéd Vezérkar Kommunikációs Főnöksége a Telexnek küldött válaszában erősítette meg a lépést. Úgy fogalmaztak: „A Magyar Honvédség megkezdte a magyarországi infrastruktúrák és energialétesítmények megerősítése, illetve az őrzés-védelem fokozása kapcsán bevont állomány létszámának racionalizálását”.

A közlemény szerint a haderő eddig mintegy 600 fővel vett részt a kritikus létesítmények védelmében. A kivonulás azokon a helyszíneken kezdődik meg, ahol a minisztérium már nem igényli a honvédségi megerősítést, mert az üzemeltetők már képesek önállóan gondoskodni a fokozott védelemről.

Orbán Viktor miniszterelnök február végén, a Védelmi Tanács ülése után jelentette be a katonai jelenlét növelését. Akkor azzal indokolta a döntést, hogy információi szerint Ukrajna nyomást próbál gyakorolni Magyarországra.

Az intézkedést megelőzően, január végén leállt a kőolajszállítás a Barátság vezetéken, miután annak ukrajnai szakasza megsérült. Áprilisban pedig a vajdasági Oromhegyes közelében, a Magyarország gázellátásában kulcsszerepet játszó Török Áramlat vezeték mellett robbanószert találtak a szerb hatóságok.

Az intézkedést ellenzéki oldalról több kritika is érte, szerintük a katonák kivezénylése a választási kampány része volt, és a kormány „háborús pszichózist” keltett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: