HÍREK
A Rovatból

Elfogadták a 15 százalékos gázspórolást az unió energiaügyi miniszterei

A tagországok kötelezettséget vállalnának arra, hogy a tél folyamán 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást Európa energiabiztonsága érdekében.


Az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei elfogadták az Európai Bizottság gázmegtakarítást célzó javaslatát, melynek értelmében a tagországok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tél folyamán 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást Európa energiaellátása biztonságának növelése érdekében - közölte az uniós tanács kedden.

Az Energiaügyi Tanács rendelete szerint valamennyi EU-tagállam augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkenti a gázfelhasználást, hogy megelőzzék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon kötelezik el magukat, amennyiben viszont az Európai Bizottság az ellátás biztonságára vonatkozó "uniós riasztást" hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező valamennyi tagállam számára.

Frissítés: Szijjártó Péter még ezt a felpuhított javaslatot sem fogadta el, nemmel szavazott egyedüli miniszterként. Szijjártó azt mondta az ülés szünetében Brüsszelben, hogy a magyar kormány a kötelező spórolás elrendelésének lehetősége elleni tiltakozásul szavazott nemmel, mert ez szerinte káros és betarthatatlan rendelet.

A gázfelhasználás csökkentésének célja, hogy már a tél beállta előtt, majd annak folyamán a tagországok gázkészleteket halmozzanak fel, hogy felkészülten várják az orosz gázellátás esetleges zavarait

- írták.

A rendelet azonban egyebek mellett lehetőséget biztosított arra, hogy azok a tagországok, melyek nincsenek összekapcsolva más tagországok gázhálózataival, menetességet kérjenek a kötelező gázfelhasználás csökkentére vonatkozó célok teljesítése alól. Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-hálózatai nincsenek összehangolva az európai villamosenergia-rendszerrel, és amelyek áramtermelése nagymértékben függ a gáztól, szintén mentességet élvezhetnek a villamosenergia-ellátási válság kockázatának elkerülése érdekében.

A tagállamok akkor is eltérést kérhetnek a célérték teljesítésétől, ha elérték gáztárolási kapacitásuk maximumát, ha nagymértékben függenek a gáztól, mint az alapvető fontosságú iparágak alapvető energiaforrásától, vagy gázfogyasztásuk az elmúlt évben legalább 8 százalékkal nőtt az elmúlt öt év átlagához képest.

A tagállamok megállapodtak abban is, hogy intézkedéseik hatása nem érinti a védett fogyasztókat, köztük a háztartásokat és a társadalom működéséhez szükséges alapvető szolgáltatásokat, például az alapvető fontosságú szervezeteket, az egészségügyet és a védelmi hatóságokat.

A lehetséges intézkedések közé egyebek között a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz csökkentése, az iparban használt üzemanyag felváltását ösztönző intézkedések, nemzeti figyelemfelkeltő kampányok, a fűtés és a hűtés csökkentésére irányuló célzott kötelezettségek tartozhatnak.

A rendelet kivételes és rendkívüli, korlátozott időre szól. Egy évig marad érvényben, az Európai Bizottság azonban 2023 májusáig vizsgálatot végez, hogy mérlegelje meghosszabbításának szükségességét - tették hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a rendelet tanácsi elfogadását követően kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta: "az EU a mai napon döntő lépést tett annak érdekében, hogy felkészülten nézzen szembe a Vlagyimir Putyin orosz elnök okozta teljes gázkimaradás veszélyével".

Szavai szerint a rekordidő alatt elért megállapodás biztosítani fogja a gázfogyasztás rendezett és összehangolt csökkentését az Európai Unióban, és szavatolja, hogy Európa megfelelően készülhessen fel a következő télre. A gázfelhasználás 15 százalékos csökkentése iránti közös elkötelezettség jelentős lépés, ugyanis segít elérni azt a célt, hogy a gáztározók elégséges töltöttségi szintet érjenek el már a tél beállta előtt - mondta.

"Az EU minden tőle telhetőt meg fog tenni az ellátás biztonságának biztosítása és a fogyasztók, köztük a háztartások és az ipari szereplők védelme érdekében"

- fogalmazott.

A Gazprom hétfői bejelentése, miszerint az Európai Áramlat gázvezetéken keresztül tovább csökkenti az Európába irányuló gázszállításokat, minden igazolható technikai ok nélküli, és Oroszország, mint energiaszolgáltató megbízhatatlanságát mutatja - tette hozzá az uniós bizottság elnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Mészáros Lőrincet egy vadonatúj, 180 milliós Ferrariban fotózták le Felcsúton
A felcsúti milliárdosról Hadházy Ákos osztott meg több fotót. A politikus szerint Mészáros egy hibrid hajtású, Ferrari 296 GTS-ben libbent át Felcsúton.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 04.



Lassan több a Ferrari Felcsúton, mint Monacóban - állapította meg Hadházy Ákos vasárnap reggeli bejegyzésében a Facebookon. A független országgyűlési képviselő ezúttal egy kedves ismerősétől kapott fotókat Mészáros Lőrinc állítólagos vadonatúj luxusautójáról.

„Hopp, egy újabb Ferrari Felcsúton. Az ifjabb után most az eredeti Mészáros Lőrinc luxizós sportautójáról kaptam képeket. A Gázos feje ugyan elmosódott, de a fotó készítője kedves ismerősöm, a helyszín pedig beazonosítható ("Puskás" Sport Hotel parkolója és az odavezető út)” - olvasható Hadházy posztjában, aki ezután azt is megosztja, hogy mit kell tudni a kocsiról.

„A típus amúgy a Ferrari 296 GTS. Bagatell 140-180 millióba kerül. 663 lóerős, állítólag újdonság, hibrid hajtású (gondolom, konnektorról tölti Lőrinc). 2023 októberében helyezték forgalomba.”

A politikus azzal zárja a bejegyzést, hogy „semmi baj nem lenne, hogy gazdag, ha nem ilyen csalásokkal szerezte volna az ép ésszel fel nem fogható vagyont (Orbánnak)”.

A felcsúti milliárdosról készült fotókat a posztban lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Pogátsa Zoltán: Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne
A közgazdász szerint a magyar EU-tagság gazdasági előnyökkel jár, és a kormányfő befolyása is csökkenne, ha az ország hátat fordítana az uniónak.


Pogátsa Zoltán közgazdász a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor nem akarja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból. Úgy véli, a kormányfő számára is előnyös, ha az ország az unió tagja marad.

A közgazdász azzal indokolta ezt, hogy a kínai befektetők is azért jönnek Magyarországra, mert így elkerülhetik az európai importvámokat. Hasonló okokból jelentek meg a német autógyártók is: nemcsak az olcsó munkaerő miatt, hanem azért is, mert innen vámok és kvóták nélkül lehet árut szállítani az unió más tagállamaiba, ráadásul határellenőrzés sincs.

Pogátsa úgy fogalmazott:

„Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne.” Hozzátette: „Márpedig ki tudja ma megmondani internetes keresés nélkül, hogy ki a macedón miniszterelnök?”

A beszélgetésben szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. Pogátsa szerint erre belátható időn belül nincs esély, mivel senki nem gondolkodik abban, hogy egy háborús ország belépjen az EU-ba. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ő maga a világot járva még nem találkozott „nemet váltó” óvodással sem, miközben ez a téma korábban fontos szerepet kapott a magyar közbeszédben. Úgy fogalmazott: „Az előbbiekkel kapcsolatos állítások legfeljebb blöffnek tekinthetők.”

A gazdasági kilátásokat is értékelte. Szerinte az egymillió új munkahely programja kifulladt. Véleménye szerint előrelépni csak intenzív gazdaságpolitikai eszközökkel lehetne, ha a magyar munkavállalók magasabb hozzáadott értékű állásokban dolgoznának. Ehhez azonban humántőke-fejlesztésre lenne szükség: jó minőségű oktatásra, egészségügyre és infrastruktúrára. Mint mondta, „valamilyen rejtélyes okból Orbán amióta kormányon van nem akar csinálni” ilyen fejlesztéseket.

Pogátsa azt is megemlítette, hogy a magyar gazdaság jelenleg nem éli fénykorát: az idei első negyedéves GDP-adat elmaradt a várakozásoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Warren Buffett: Nem jó ötlet olyan világot tervezni, ahol néhány ország azt mondja, hogy mi nyertünk
A 94 éves üzletember szerint a kereskedelem nem lehet fegyver. Szerinte a világ virágzása Amerikának is hasznot hoz.


Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere és a Berkshire Hathaway elnök-vezérigazgatója szombaton az éves részvényesi találkozón bírálta Donald Trump kereskedelmi politikáját, írja a 444. A 94 éves üzletember szerint az amerikai kormányzat hibát követ el, amikor a vámokat stratégiai fegyverként használja.

„A kiegyensúlyozott kereskedelem jót tesz a világnak”, mondta Buffett a nebraskai Omahában tartott eseményen, ahol évente körülbelül 40 ezer ember gyűlik össze. Hozzátette: „a kereskedelem nem lehet fegyver”.

Szerinte a vámok ilyen jellegű alkalmazása rontja az országok közötti kapcsolatokat, és instabilabbá teszi a globális piacokat. Úgy látja, a világ virágzása összefüggésben van az Egyesült Államok sikerével is.

„Nem hiszem, hogy jó ötlet olyan világot tervezni, ahol néhány ország azt mondja, hogy ha-ha-ha, mi nyertünk”

– fogalmazott Buffett. Majd így folytatta: „Szerintem nagy hiba, ha van 7,5 milliárd ember, akik nem nagyon szeretnek, és van 300 millió, akik arról hencegnek, hogy ők milyen remekül boldogultak”.

A pénzügyi szakember szerint az lenne a cél, hogy minden ország azzal foglalkozzon, amihez a legjobban ért. „Nekünk azt kellene tennünk, amihez mi értünk a legjobban, nekik pedig azt kellene tenniük, amihez ők értenek a legjobban” – mondta.

Bár szóba került az amerikai gazdaság helyzete és jövője is, Buffett megőrizte optimizmusát. Kiemelte: „Mindig a változás folyamatában vagyunk... Én nem csüggednék... Mindannyian elég szerencsések vagyunk”.

A beszéd után bejelentette, hogy lemond a Berkshire Hathaway vezetéséről. Az utódlás kérdése már korábban eldőlt, a pozíciót az előre megnevezett utód veszi át. A több mint 200 vállalkozásból álló portfóliót kezelő cég élére Buffett 1965-ben került, amikor az még egy közepes méretű textilipari vállalat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Telex: ChatGPT által generált álhír a 46 fokos nyárról szóló hír
A ProfitLine forrás nélkül közölt drasztikus hőségadatokat. Az Országos Meteorológiai Szolgálatra hivatkoztak, ami már nem is létezik.


Az utóbbi napokban több helyen is megjelent a hír, hogy extrém forró nyár várható, és akár 43–46 fokos hőmérsékletek is lehetnek Magyarországon. A ProfitLine cikke szerint száz éve nem tapasztalt hőség jön, amit több lap is átvett.

A Telex azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a cikk forrásmegjelölés nélkül közölte az információkat. Azt is kiemelték, hogy a szöveg az Országos Meteorológiai Szolgálatra hivatkozott a hőségriadó kapcsán, holott ez a szervezet 2023 végén megszűnt. Azóta a HungaroMet látja el a meteorológiai feladatokat.

A cikkre Tóth Tamás meteorológus Facebook-posztja irányította rá a figyelmet, aki azt írta:

Magyarországon egyetlen meteorológus sem beszélt olyan forróságról, amely abszolút melegrekordot döntene, és senki nem keltett riadalmat.

A Telex a HungaroMethez is fordult kérdéseivel. A szervezet nem kommentálta a ProfitLine cikkét, de közölték: három hónapra előre nem lehet pontosan megmondani, milyen hőmérsékletre számíthatunk, mert a meteorológiai modellek erre nem alkalmasak. A Telex szerint a HungaroMet azt is megerősítette, hogy nem terveznek bevezetni többfokozatú hőségriasztást, mert erre nincs hatáskörük.

A Telex megkereste a ProfitLine szerkesztőségét is, hogy honnan szerezték a cikkhez használt adatokat.

„A cikket a ChatGPT állította össze az elérhető publikus adatok és meteorológiai modellek alapján”

– írták a válaszukban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: