HÍREK
A Rovatból

Elfogadta a 2022-es költségvetést az Országgyűlés

Varga Mihály pénzügyminiszter májusban, a törvényjavaslat általános vitájában az újraindítás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amelynek középpontjában a koronavírus-járvány után a gazdaság-újraindítási akcióterv áll.


Elfogadta Magyarország 2022-es központi költségvetését az Országgyűlés kedden.

Varga Mihály pénzügyminiszter május közepén, a törvényjavaslat általános vitájában az újraindítás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amelynek középpontjában a koronavírus-járvány után a gazdaság-újraindítási akcióterv áll.

A költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani, illetve lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni - fejtette ki.

Az Országgyűlés 132 igen, 26 nem szavazattal hagyta jóvá az előterjesztést, amelyben

a kormány dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, az európai uniós országokban várható hiánycsökkentési trendhez illeszkedő 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4 százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol.

2022-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 28 546,45 milliárd forint, bevételi főösszege 25 393,8 milliárd forint lesz.

A hiányt 3 152,6 milliárd forintban állapították meg.

Tartalékként 233 milliárd forint van a költségvetésben.

Az államadósság-mutató a jövő év végére tervezett mértéke 79,3 százalék.

A kormány azzal számol, hogy 2022-ben 1,1 százalékkal bővülhet a foglalkoztatás, a nettó jövedelmek várhatóan 7,7 százalékkal emelkednek, a háztartások fogyasztása 4,8 százalékkal nőhet.

A helyreállítás fókuszában továbbra is a munkahelyteremtés, a gyermekes családok támogatása és az idős emberek védelme, valamint a magyar gazdaság szempontjából kiemelt ágazatok fejlesztése áll. Emellett a klímavédelmi célok és a digitalizáció is jelentős szerepet kap - áll az indoklásban.

Hasonlóan az ideihez a jövő évi büdzsének is két pillére lesz.

A gazdaság-újraindítási alapban 2022-ben 7300 milliárd forintot meghaladó összeg lesz, amely a jövő évi GDP 13 százaléka. Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap meghaladja a 3600 milliárd forintot.

A törvényjavaslat indoklásában az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseinek folytatásaként említik a gazdaság-újraindítási akciótervet. A költségvetés ezen fejezetében szerepel a többi között a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésére biztosított 160 milliárd, a nyugdíjprémiumra elkülönített 68 milliárd forint.

Ebben az alapban található a járó- és fekvőbeteg szakellátásban dolgozó orvosok, valamint az alapellátásban résztvevő orvosok és szakdolgozóik 2021-ben indult béremelésének fedezete, 458 milliárd forint.

Lakástámogatásokra 381 milliárd lesz jövőre.

A gazdaság-újraindítási alapból fedezik majd a Paks II. Zrt. 270 milliárd forintos tőkeemelését, vagy a Liget Budapest projekttel kapcsolatos kiadásokat 31 milliárd forintból. Itt szerepel a debreceni nemzeti oltóanyaggyár megvalósítására szánt 20 milliárd forintos kiadás is.

Álláskeresési ellátásokra az idei 108 milliárd forint helyett némileg kevesebb, 105 milliárd forint lesz jövőre, a közfoglalkoztatásra, vagyis a Start-munkaprogramra a 2021-es 165 milliárd forint után 2022-ben 120 milliárd forintot fordítanak .

A 25 év alatti fiatalok január 1-jétől mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól; szjából az idei 2717 milliárd forint helyett 2866 milliárd forintot várnak.

A családokat, gyermekeket érintő intézkedések között szerepel, hogy az árvaellátás havi 24 250 forintos minimumösszege jövő évtől havi 50 ezer forintra emelkedik. Az emelés a már folyósított ellátásokra is vonatkozik; 38 milliárd forint van erre a büdzsében.

A gyermekek otthongondozási díjának összege 2022-ben eléri a minimálbér összegét, az ápolási díj havi alapösszege pedig a 2021-es 41 335 forintról 43 405 forintra nő.

Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban az idei 139 milliárd forintról 244 milliárd forintra emelkedik háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás támogatása. Ugyancsak jelentősen nő a fogászati ellátás finanszírozása, az idei 42 milliárdról 82 milliárd forintra.

Az alap bevételei között van a kiskereskedelmi adó, amelyből az idei 64 milliárd helyett jövőre 76 milliárdra számítanak, valamint a gépjárműadó, ami a 2021-es 87 milliárd forintról több mint 90 milliárd forintra nő.

A béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől 2 százalékponttal csökkennek. Az adminisztrációs terhek mérséklése érdekében kivezetik a szakképzési hozzájárulást, a büdzsében már csak 68 milliárd forint bevételt várnak ebből az idei 105 milliárd forint helyett. A szociális hozzájárulási adó kulcsa is csökken jövő év közepétől 0,5 százalékponttal, 15 százalékra; az ideihez képest magasabb összeggel, 2454 milliárd forinttal kalkulál ebből az adónemből a kormány jövőre.

Tavaly 860 milliárd forintot szavazott meg az önkormányzatoknak az Országgyűlés, amely idén tavasszal ezt felemelte 908 milliárdra. A mostani döntés alapján az önkormányzatok 2022-ben 873 milliárd forintból gazdálkodhatnak; a kormány szerint önkormányzati kötelező feladatok finanszírozása a korábbi szinten történik. Az önkormányzatok jövőre 129,8 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást teljesítenek.

A köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás normatív finanszírozása 32 milliárd forinttal 314 milliárd forintra nő. Az átalakuló felsőoktatási rendszert mutatja, hogy az idei 59 milliárdról jövőre 177 milliárd lesz a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása.

2022-ben 4169 milliárd forintban határozták meg a nyugdíjbiztosítási alap kiadásait, amely több mint 250 milliárd forinttal magasabb, mint idén.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nem mindegy?” – válaszolta Orbán Viktor, amikor megkérdezték a DPK-gyűlésen, meddig tart a szankciómentesség
A miniszterelnök szerint nincs időkorlát, bármeddig jöhet az olcsó orosz olaj és gáz, ebben maradtak Trumppal. Az amerikaiak viszont egy évről beszélnek.


Egyetlen kérdéssel és egy kézmozdulattal hessegette el a magyar-amerikai szankciómentességi alku körüli legkínosabb ellentmondást Orbán Viktor.

„Nem mindegy?”

– reagált a miniszterelnök szombaton Győrben arra a kérdésre, hogy a Donald Trumppal kötött, orosz energiahordozókra vonatkozó megállapodásban hivatalosan milyen időtartam szerepel majd. A Digitális Polgári Körök országjárásának első állomásán a kormányfő hozzátette: a mentesség addig tart, „amíg az amerikai elnök így akarja”, ezért szerinte az „időlimit nélküli”, írja a Telex.

Ez az álláspont napok óta éles ellentétben áll azzal, amit Washingtonban kommunikálnak. A Fehér Ház és az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio is több csatornán jelezte, hogy a mentesség egy évre szól. „Az olaj- és gázvezetékek esetében ez egyéves meghosszabbítás” – mondta az amerikai külügyminiszter, ezzel cáfolva a magyar kormány által kommunikált időkorlát nélküli egyezséget.

A miniszterelnök már péntek reggel a Kossuth Rádióban is utalt arra, hogy a megállapodást nem egy formális szerződésnek, hanem személyes egyezségnek tekinti. „Aki fölül van, annak a szava számít… Tehát ez egy személyfüggő megállapodás, ami mögött két vezető személyes megállapodása van” – mondta.

A washingtoni alku részleteiről amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva több nemzetközi médium is beszámolt. Eszerint a mentességért cserébe Magyarország komoly vállalásokat tett: mintegy 600 millió dollár (kb. 210 milliárd forint) értékben vásárol amerikai cseppfolyósított földgázt, a Westinghouse pedig 114 millió dolláros (kb. 40 milliárd forint) szerződés keretében szállít nukleáris fűtőelemeket a paksi atomerőmű számára 2028-tól. A csomag része egy szándéknyilatkozat is kis moduláris reaktorok fejlesztéséről, aminek keretösszege elérheti a 20 milliárd dollárt, valamint előrehaladott tárgyalások folynak HIMARS-rakétarendszerek beszerzéséről is.

Orbán beszélt egy „pénzügyi védőpajzsról” is, ami szerinte spekulatív pénzügyi támadások ellen védené Magyarországot. Ennek kerete a miniszterelnök szerint 10-20 milliárd dollár is lehet, de a mechanizmus pontos működéséről amerikai részről egyelőre nem közöltek részleteket.

A megállapodás tétje hatalmas, mivel Magyarország energiaellátása továbbra is jelentősen függ Oroszországtól. 2024-es adatok szerint a felhasznált földgáz 74 százaléka, míg a kőolaj 86 százaléka érkezett Oroszországból, főként a mentességgel érintett Török Áramlat és Barátság kőolajvezetékeken keresztül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbán Viktorról: Ez nem az igazi, bátor harcos, ez amolyan Temuról rendelt bátor utcai harcos
Szerinte a kormányfő fekete kordonnal és testőrökkel zárkózik el az elégedetlen emberektől. Ismét szóvá tette azt is, hogy Orbán húsz éve nem állt ki senkivel nyilvános vitára.


Magyar Péter győri beszédében kemény szavakkal támadta Orbán Viktort szombaton, amikor arról beszélt, szerinte hogyan kellene viselkednie egy kormányfőnek. Úgy fogalmazott: „Egy valódi miniszterelnök bele mer nézni a kihívója szemébe. Egy miniszterelnök nem bujkál, feltéve, hogy nem egy maffiafőnök inkább, mintsem miniszterelnök.”

A politikus a Fidesz győri rendezvényét védvonalat is szóba hozta. „A fekete kordonok jelentik Orbán Viktor kormányzásának eredményét” – mondta, majd azt is hozzátette, szerinte a fekete szín illik ahhoz az országhoz, „ami az elszalasztott lehetőségeit gyászolja”. Úgy fogalmazott: „Orbán Viktorhoz illik a fekete szín, hiszen ő lett az ország gyászhuszára.”

A miniszterelnök és kihívója közti nyilvános vita elmaradása is előkerült. Magyar Péter azt kérdezte: miért nem áll ki vitázni húsz éve?

Felidézte Orbán Viktor néhány órával korábbi szereplését is, ahol a kormányfő nem frontálisan mondott kampánybeszédet, hanem Váczi Gergő kérdéseire válaszolva – bár szerinte nem mindig azokra – fejtette ki gondolatait. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Elnök úr, hallom lehet öntől kérdezni. Na nem úgy, hanem pont úgy.”

Magyar a miniszterelnök saját korábbi önmeghatározását is visszahozta.

„Ez nem az igazi, bátor harcos, ez amolyan Temuról rendelt bátor utcai harcos”

– idézte fel Orbán Viktor egyik szállóigévé vált öndefinícióját, majd úgy folytatta: „Egy digitális harcos kinyomtatva.”

Szerinte egy kormányfőnek vállalnia kellene a nyílt helyzeteket és a vitát. Úgy fogalmazott: „Egy valódi miniszterelnök nem bújik nők szoknyája mögé, nem bújik a nyolcvanöt éves édesapja mögé, nem bújik TEK-esek mögé, fekete kordonok mögé, digitális harcosok mögé, propagandisták mögé, nem bújik janicsárok mögé” – ismételte el újra szemrehányásait.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Készen állok a feladatra" - Magyar Péter először beszélt miniszterelnök-jelöltként
A Tisza Párt elnöke először beszélt arról, hogy ő lesz a miniszterelnök-jelölt. A nap 24 órájában és az év 365 napjában azon fogok dolgozni, hogy minden magyart képviseljek itthon és szerte a nagyvilágban - mondta.


„Hogy lehet, hogy egy 15 éve regnáló miniszterelnöknek fogalma sincs, mekkora a szegénység az országban. Mi lehet ennél fontosabb?” – tette fel az újabb kérdést Magyar Péter a győri beszédében. A politikus kinyomtatott digitális harcosnak nevezte a kormányfőt, majd arról beszélt hogy Orbán miért nem hajlandó kiállni vele vitázni.

„Nem hallotta Donald Trumptól, hogy egy normálisan működő országban, egy demokráciában nem lehet elnök vagy miniszterelnök egy olyan ember, aki fél kiállni a kihívójával egyenes adásban vitatkozni?

– fogalmazott a politikus. - Egy valódi miniszterelnök bele mer nézni az emberek és a kihívója szemébe, egy miniszterelnök nem bujkál, nem bújik nők szoknyája vagy a 85 éves édesapja háta mögé. Feltéve, ha nem egy maffiafőnök inkább, mintsem miniszterelnök”

„Egy valódi miniszterelnök tudja, hány szegény ember él az országban, és tudja, hogyan kell nekik segíteni. Több millió ilyen honfitársunk van, mert ön a bűnbandájával együtt az elmúlt 15 évben 20 000 milliárd forintot lopott el a magyar emberektől. Ön a repülőrajt helyett a recesszió, az eladósodás és az amerikai mentőcsomag mocsarába lökte a hazánkat és a magyarokat” – mondta Magyar.

Magyar szerint a Fidesz-szavazók is tudják, hogy „vége van”, mert ők is látják napról napra, hogy nem működik az ország. Ezt a valóságot pedig nem tudja elfedni sem amerikai mentőpajzs, sem még több harmadosztályú celeb.

„Honfitársaim! Hiszek Magyarországban, hiszek a magyarokban, hiszek a magyar szívben és lélekben. Hiszek a magyar tudósokban, tanárokban, gyógyítókban, rendőrökben, vállalkozókban, gazdákban és magunkban. Azt kérem, ti is higgyetek magatokban és egymásban. Sokkal több bennünk a közös, mint ami elválaszt. Ismerem a hazát és a közös problémáinkat, a lehetőséget és a megoldásokat.

Érzem a hatalmas felelősségem súlyát is. Tudom, mi egy valós miniszterelnök feladata. Tudom, mi a felelőssége a hazája és minden magyar ember felé. Honfitársaim, készen állok a feladatra, és itt előttetek fogadom, hogy miután a Tisza közössége és a magyarok milliói 148 nap múlva felhatalmaznak minket az ország irányítására, a nap 24 órájában és az év 365 napjában azon fogok dolgozni, hogy minden magyart képviseljek itthon és szerte a nagyvilágban.

Minden nap velem lesznek az első szabadon választott magyar miniszterelnök szavai: addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle, teszem, amíg tudom" - mondta Magyar.

Korábban Magyar Péter nem jelentette ki egyértelműen, hogy ő lesz a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje. Amit viszont konkrétan mondott: több interjúban is arról beszélt, hogy először miniszterjelölteket fognak bemutatni, nem a miniszterelnök-jelölt személyét. A HVG-nek például azt nyilatkozta, hogy „legkésőbb szeptemberben be fogjuk jelenteni az első miniszterjelöltjét a Tiszának”, és hogy egyre több lehetséges minisztert mutatnak majd be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Teljes vészféket húztam, teljes vészfék” - a szentmártonkátai tragédia után videón mutatta meg egy mozdonyvezető, milyen tehetetlenek
Döbbenetes kísérletet végzett a 35 éve dolgozó szakember, hogy mindenki megértse. A felvételt egy nap alatt kétmillióan nézték meg, de vajon elég lesz ez?
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 15.



Saját készítésű videóval hívja fel a figyelmet egy mozdonyvezető a vasúti átjárók veszélyeire a múlt heti, öt halálos áldozatot követelő szentmártonkátai tragédia után. A felvételen 120 km/h-s sebességgel száguld, majd vészfékez, hogy megmutassa, miért tehetetlenek egy ütközésnél: a 90 tonnás járműnek még fél percre van szüksége a megálláshoz - számolt be róla az RTL Híradó.

A múlt héten kedden történt balesetben egy autó a lezárt sorompót megkerülve hajtott a sínekre, egyenesen a Budapestre tartó Tokaj InterCity elé. A járműben hatan utaztak, öten szörnyethaltak, a tragédiát csak egy 18 éves lány élte túl, akit életveszélyes sérülésekkel vittek kórházba. A sajtóinformációk szerint az autót egy 24 éves, jogosítvánnyal nem rendelkező fiatal vezette.

A tragédia után döntött úgy Kicska László Tamás, a Gépészek Szakszervezete elnöke, hogy egy videóval illusztrálja a mozdonyvezetők kiszolgáltatottságát. A felvételen, amit egy nap alatt közel kétmillióan láttak, hallatszik is, ahogy a fülkéből kommentálja az eseményeket.

„Mondjuk, most jön egy autós. Teljes vészféket húztam, teljes vészfék” – hangzik el a felvételen, miközben a mozdony csak 30 másodperc múlva áll meg.

„Az általános fékúttávolság ezer méter” – magyarázta a 35 éve mozdonyvezetőként dolgozó férfi, aki szerint a szentmártonkátai baleset a fiatalok felelőtlensége miatt történt. „A kollégám gyakorlatilag tehetetlen volt; ezt szerettem volna illusztrálni nyugodtabb környezetben.”

Boncsér Sándor igazságügyi műszaki szakértő szerint Szentmártonkátán a legrosszabb forgatókönyv valósult meg, a tragédia tizedmásodperceken múlt. A vonat hajszálpontosan középen találta el a kocsit, esélyt sem adva a benne ülőknek. „Kísérleti körülmények között is nagyon nehéz lenne előidézni, hogy pontosan így történjen. Egy, idézőjelben ‘tökéletes’ ütközés előkészítése két napot is igényelne, hogy pontosan ott és úgy találja el a járművet, ahogy azt a szervezők szeretnék” – nyilatkozta a szakértő.

A vasúti átjárókban történt balesetek sajnos nem ritkák. Idén év elején Sárazsadányban két férfi halt meg, amikor autójuk a mozdony alá szorult. Februárban Ceglédnél egy InterCity tarolt le egy átjáróba hajtó autót, amely kigyulladt, és két utasa szintén életét vesztette. A MÁV adatai szerint idén eddig 49 baleset történt vasúti átjáróban, ezekben 19-en haltak meg. A vasúttársaság hangsúlyozta: minden esetben pirosat mutatott a lámpa és a sorompó is megfelelően működött.

Az RTL teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk