HÍREK
A Rovatból

Elfogadta a 2023-as költségvetést a parlament

A jövő évi büdzsében a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.


Az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 54 ellenszavazat mellett elfogadta Magyarország 2023-as központi költségvetését kedden. A jövő évi büdzsében a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.

Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi ismertetése szerint a kormány számol az ukrajnai háború elhúzódásával, amely válságot hozhat, számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a határozathozatal előtt elmondta, hogy a tanács szerint az egységes költségvetési javaslatban a módosítások a tervezett pénzforgalmi hányt nem változtatják meg, így az államadósság összege és az eredményszemléletű hiány sem változik. Hozzátette: az alaptörvény követelménye teljesül.

A kormány ígérete szerint a büdzsé forrásait a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, valamint arra fordítják majd, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot.

A kabinet ugyancsak meg kívánja őrizni az ország stabilitását és tovább javítaná az egyensúlyi mutatókat, ezért továbbra is fegyelmezett költségvetési politikát követ.

Az államháztartás központi alrendszerének kiadása jövőre 33 ezer 426 milliárd forint, míg bevétele 31 ezer 074 milliárd forint lesz. A hiány eszerint 2352 milliárd forint lesz.

A kormány a jövő év végére a GDP 73,8 százalékára vinné le az államadósságot, ami az idei év végén várhatóan a bruttó hazai termék 76,1 százaléka lesz.

A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel, a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az első alap a rezsicsökkentés fenntartásához biztosít forrásokat, míg a honvédelmi alap azt teszi lehetővé, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére.

A két alap finanszírozásához a kormány olyan ágazatokból várja el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban magas profitot értek el. Ezt jelenti az erre a profitra kivetett különadó intézménye.

A hazai működési költségvetésnek mind a bevétele, mind a kiadása 27 ezer 017 milliárd forint lesz, míg a hazai felhalmozási költségvetés kiadása 3000,5 milliárd, bevétele 1999,3 milliárd.

Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási oldalán 3 ezer 407 milliárd forinttal, míg bevételi oldalán 2 ezer 057 milliárd forinttal számol a kormány, a hiánycél itt 1350 milliárd forint.

Családtámogatásokra 2023-ban 3230 milliárd forint áll majd rendelkezésre, 453 milliárd forinttal több, mint idén. Ebből 370 milliárd forint jut a családokat érintő adó- és járulékkedvezmények fenntartására, a családi adózásra és a legalább négy gyermeket nevelő nők személyijövedelemadó-mentességére, valamint az első házasok kedvezményére.

A 25 év alattiak szja-mentességére 155 milliárd forintot fordít a kormányzat, míg 490 milliárd forintot meghaladó összeg lesz az otthonteremtési program kerete. Tovább növekszik az ápolási és a gyermekek otthongondozási díja.

A nyugellátásokra jövőre közel 4900 milliárd forint jut. Megmarad a teljes havi tizenharmadik havi nyugdíj, a járadékok pedig az inflációnak megfelelően növekednek. Fennmarad a nyugdíjprémium is, amelyre 25 milliárd forint áll rendelkezésre a céltartalékban.

Védelmi kiadásokra 1375 milliárd forint áll rendelkezésre, a rendvédelmi kiadások pedig közel 1013 milliárd forintot tesznek majd ki.

Egészségügyre 2670 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ebből 2254 milliárd forint gyógyító-megelőző ellátásra. Oktatásra mintegy 2371 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.

A költségvetés a két uniós ciklus programjait tekintve összességében 3400 milliárd forint kifizetésével és több mint 2000 milliárd forint uniós bevétel beérkezésével számol. Magyarország pedig 604 milliárd forinttal járul hozzá az unió költségvetéséhez.

Az önkormányzatok működésének támogatására mintegy 976 milliárd forint szerepel a büdzsében, az ideinél 102 milliárd forinttal magasabb, az önkormányzati rendszer teljes gazdálkodási kerete pedig négyezer milliárd forint. Folytatódik a Modern városok és a Magyar falu program is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Katonai konvoj halad át Magyarországon: haditechnikai eszközöket és katonai járműveket szállítanak majd
A menetoszlop vasárnap lép be az országba, hétfőn éri el a másik határt. A Honvédelmi Minisztérium az autósok türelmét és óvatosságát kéri.


A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint vasárnap katonai konvoj érkezik Magyarországra Röszkénél. A menetoszlop haditechnikai eszközöket és katonai járműveket szállít.

Az útvonal Röszkétől az M5-ös autópályán, majd az M0-áson és Budapesten keresztül vezet tovább, onnan az M1-esen halad Hegyeshalomig.

A határhoz várhatóan hétfőn érnek.

A közleményben kiemelték, hogy a katonai szállítójárművek közlekedése miatt az érintett útvonalakon fokozott óvatosságra, körültekintésre és türelemre lesz szükség.

Hangsúlyozták, hogy

a járművek mérete és haladási módja eltér a megszokott közúti forgalomtól, ezért a Magyar Honvédség a közlekedők együttműködését kéri.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a katonai menetoszlop tagjai közé behajtani veszélyes és tilos.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Magyar módra fogok válaszolni” – keményen beszólt Szijjártó Péternek az ukrán külügyminiszter
Andrij Szibiha vasárnap reagált a magyar külügyminiszter kritikájára. A vita az orosz–ukrán háború, a függetlenség napja és a Barátság kőolajvezeték körüli feszültségek kapcsán lángolt fel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 24.



Vasárnap az X-en reagált Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Szijjártó Péter bejegyzésére. A magyar külgazdasági és külügyminiszter korábban ugyanezen a felületen írt arról, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij az ukrán függetlenség napját arra használta, hogy Magyarországot fenyegesse.

Szijjártó úgy fogalmazott, hogy elutasítják az ukrán elnök megfélemlítését. Bejegyzésében hangsúlyozta:

„A szuverenitásra és a területi integritásra úgy tekintünk, mint a nemzetközi politika alapvető értékeire. Ezért tiszteletben tartjuk minden ország szuverenitását és területi integritását, és ugyanezt várjuk el cserébe. Az elmúlt napokban Ukrajna súlyos támadásokat hajtott végre az energiaellátásunk ellen. Az energiabiztonság elleni támadás a szuverenitás elleni támadás.”

A külügyminiszter hozzátette, hogy Magyarországnak nincs köze az orosz–ukrán háborúhoz, és az nem lehet indoka a magyar szuverenitás megsértésének. Felszólította Zelenszkijt, hogy hagyjon fel „Magyarország fenyegetésével és az energiabiztonságunk elleni felelőtlen támadásokkal”.

Erre válaszolt Andrij Szibiha az X-en, amit a Telex vett észre. Azt írta:

„Magyar módra fogok válaszolni. Nem kell megmondania az ukrán elnöknek, hogy mikor mit tegyen vagy mondjon. Ő Ukrajna elnöke, nem Magyarországé. Magyarország energiabiztonsága a saját kezükben van. Diverzifikáljanak, függetlenedjenek Oroszországtól – ahogy Európa többi országa is tette.”

Nem ez volt az első alkalom, hogy a két külügyminiszter üzenetváltásba bonyolódott. Múlt héten Szibiha azt írta Szijjártónak, hogy „a panaszait és a fenyegetéseit mostantól küldheti a moszkvai barátainak”. Ezt azután írta, hogy a magyar külügyminiszter arra kérte Ukrajnát, ne támadják a kőolajvezetékeket, mert a Magyarországról érkező áram fontos szerepet játszik Ukrajna energiaellátásában. Szibiha akkor azt is hozzátette: „Péter, Oroszország az, nem pedig Ukrajna, amelyik elkezdte ezt a háborút, és amelyik nem hajlandó véget vetni neki.”

A szóváltások előzménye, hogy Szijjártó Péter augusztus 18-án a Facebookon jelentette be: Ukrajna megtámadta a Magyarországra vezető Barátság-vezetéket, emiatt átmenetileg leállt a kőolajszállítás hazánk irányába.

A Mol másnap közölte, hogy újra elindult a nyersolajszállítás a vezetéken. Szijjártó a helyreállítás hírére azt írta, elvárják, hogy Ukrajna ne kövessen el újabb támadást „a hazánk energiaellátása szempontjából kritikus vezeték ellen”. Egyúttal megköszönte az orosz energiaminiszter-helyettesnek a vezeték megjavítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Lavrov: Elismerjük Zelenszkijt a rezsim vezetőjének, hajlandóak vagyunk tárgyalni vele
Az orosz külügyminiszter a nemzetközi garanciák szerepét hangsúlyozta, és jelezte, Moszkva tárgyalna az ukrán elnökkel. A Donbasz területe azonban továbbra is központi kérdés marad az orosz követelésekben.


Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy amerikai televíziós interjúban beszélt arról, hogyan látja a Kreml Ukrajna jövőjét és a lehetséges biztonsági garanciákat. Az NBC News műsorában elhangzottakat a Reuters foglalta össze, amely szerint Lavrov azt is felvetette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai is részt vehetnének egy ilyen rendszerben.

A külügyminiszter emlékeztetett: már 2022-ben is az asztalon volt az a megoldás, amely kizárja a NATO békefenntartók ukrajnai jelenlétét, és kimondja, hogy az ország nem csatlakozhat a szövetséghez. Moszkva álláspontja szerint Ukrajna semleges státusza jelentheti a megoldást, biztonságát pedig egy, a Biztonsági Tanács tagjait is magában foglaló csoportnak kellene garantálnia. Lavrov külön kiemelte Törökországot és Németországot.

„A garanciavállalók Ukrajna biztonságát garantálnák, amelynek semlegesnek kell maradnia, nem köthet katonai szövetséget, és nem lehet nukleáris fegyvere”

– fogalmazott. Hozzátette, hogy Oroszország számára fontos az Ukrajnában élő orosz kisebbség védelme, valamint a területi kérdések napirenden tartása.

Nemrég derült ki, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozóján az orosz elnök a Donbasz teljes területét kérte a háború lezárásáért, beleértve azokat a részeket is, amelyeket Oroszország még nem foglalt el. Volodimir Zelenszkij erről nem kíván egyeztetni.

Lavrov most először mondta ki nyíltan, hogy elismerik Zelenszkijt a „rezsim” tényleges vezetőjének, és ezért hajlandóak vele tárgyalni. Ugyanakkor a Magyar Nemzet szerint hozzátette: „Ami a jogi dokumentumok aláírását illeti, mindenkinek világosan meg kell értenie, hogy Ukrajna alkotmánya szerint Volodimir Zelenszkij jelenleg nem elnök.”

Az orosz külügyminiszter azt is világossá tette, hogy Moszkva céljai változatlanok.

„Vannak céljaink, és ezeket el fogjuk érni. Nevezetesen, kiküszöbölni az Ukrajna területéről kiinduló, Oroszország biztonságát fenyegető veszélyeket, megvédeni az orosz etnikai csoportok és az orosz ajkúak jogait, akik az orosz kultúrához és történelemhez tartoznak”

– mondta.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
50 évesen meghalt Gál Roland, a gyilkossági ügybe keveredett fideszes politikus
Gál Roland a dunaföldvári vállalkozó meggyilkolásának ügyében került bíróság elé, ahol három év börtönre ítélték bűnpártolásért. A dunaújvárosi önkormányzat korábbi képviselője súlyos betegség miatt halt meg.


Súlyoy betegség következtében 50 éves korában elhunyt Gál Roland, a dunaújvárosi önkormányzat korábbi képviselője – írta meg a duol.hu. A politikus neve akkor került be az országos hírekbe, amikor 2013-ban egy dunaföldvári vállalkozó meggyilkolásának ügyében harmadrendű vádlottként emlegették.

A Szekszárdi Törvényszék három év börtönbüntetésre ítélte bűnpártolás miatt, az ítélet jogerőre emelkedett. A nyomozás idején lemondott képviselői mandátumáról, és felfüggesztették párttagságát is. Ezt Kósa Lajos, a Fidesz akkori frakcióvezetője jelentette be, aki úgy fogalmazott:

„Semmi közünk ettől a pillanattól hozzá.”

Gál Roland három héttel azután távozott a közgyűlésből, hogy emberölés gyanújával őrizetbe vették. Az ítélet szerint a gyilkosság napján ő vitte a helyszínre az elsőrendű vádlott Gál Antalt, majd a közelben várakozott. A férfi egy betört ablakon keresztül jutott be az épületbe, ahol megfojtotta Molnár Antalt, a 42 éves dunaföldvári vállalkozót.

A vádirat szerint Gál Roland segített a holttest elszállításában, amelyet Gál Antal édesanyjának felújítás alatt lévő házába vittek. A pincében építési törmelékkel takarták le, másnap pedig bebetonoztatták. A gyilkos elvette az áldozat arany nyakláncát, majd 1,3 millió forintot adott a másodrendű vádlott Szabó Józsefnek a közreműködéséért és a hallgatásért.

A holttestet csak három évvel később, 2016 februárjában találták meg. Gál Roland végig tagadta a bűnösségét. Gál Antal azt vallotta, hogy nyugtatót tett Roland kávéjába, aki elaludt az autóban, így nem tudott a történtekről, de a bíróság ezt nem fogadta el.

A börtönben jó magaviseletéért dicséreteket kapott, ugyanakkor az ügyészség antiszociálisnak és nárcisztikusnak jellemezte.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET: