Gamble-nek egy dologban már biztos igaza lett: valóban jó nyomon jártak, abban azonban nem ért egyet a német rendőrökkel, hogy halottként tekintsenek a kislányra. A Good Moorning Britain műsorában azt mondta:
"Úgy gondolom, hogy amíg nincs rá kézzelfogható bizonyítékunk, hogy meghalt, addig nem szabad feladni a reményt."
Arra is rámutatott, hogy az ügyben szintén nyomozó Scotland Yard megközelítése más: ők egyelőre nem gyilkosságról beszélnek, hanem ki akarják deríteni, mi is történhetett a kislánnyal. Ennek ellenére nem akart olyan merész kijelentésekbe bocsátkozni, hogy szerinte biztosan életben van, azonban továbbra is fenntartja lehetőségként.
A 43 éves Christian B. már az eltűnést követően is rajta volt a kb. 600 embert felvonultató gyanúsítottak listáján, ám nemsokára lekerült róla. Arról egyelőre nem nyilatkozott senki, hogy ez miért történt, de Gamble azt mondta, hogy nagyon hosszú és aprólékos munka volt kinyomozni a kilétét azok után, hogy a nyomozás szerinte megfeneklett, mikor 2008-ban a rendőrök a szülőket kezdték el gyanúsítani. A nyomozó szerint akkor értékes időt és energiát vesztettek, és elterelődött a fókusz a valódi elkövetőről.
Bár a német hatóságok Madeleine McCann meggyilkolásával gyanúsítják a szerdán letartóztatott német pedofilt, egy brit nyomozó szerint a kislány még mindig életben lehet - írja a The Sun.
Az utóbbi évtizedek egyik legismertebb eltűnési ügye lett a 2007-ben köddé váló hároméves kislány esete, aki egy portugál üdülőhelyről tűnt el. És bár az utóbbi 13 évben rengeteg pénzt és munkaerőt megmozgató nyomozást folytattak utána, most először van komoly gyanúsított az ügyben: egy 43 éves német férfi, aki jelenleg is börtönben ül. Christian B. 2007-ben éppen ott élt, ahol a kislány eltűnt, ráadásul jelenleg is egy 72 éves nő megerőszakolásáért van rács mögött, és több ügye volt gyermekek szexuális bántalmazása miatt. A német rendőrség csütörtökön jelentette be, hogy a férfit a kislány meggyilkolásával gyanúsítják, így a rendőrség álláspontja szerint halott lehet Madeleine.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szervezők a demonstráció meghirdetésekor azt írták: „Itt az idő, hogy közösen kiálljunk egy jobb egészségügyért! Minden magyar ember érdeke, hogy megfelelő ellátást kapjon, ha beteg lesz. Hogy ne kelljen hónapokat vagy éveket várni egy életmentő műtétre. Hogy a szakdolgozók és az orvosok ne hagyják el tömegesen az országot. Mert az egészség nem lehet kiváltság – az alapvető emberi jog!”
Ilyen volt a tüntetés az egészségügyért: best of fotók a Kossuth téri tömegről és felszólalókról
Rengetegen vettek részt a megmozduláson, ahol megszólalt a szakszervezet mellett Tapasztó Orsolya, Hábetler András és Gryllus Dorka, de üzent Gálvölgyi János is.
Szombat délután a Kossuth térre hívták a szervezők mindazokat, akik kiállnak a magyar egészségügyben dolgozók mellett és hallatni akarják hangjukat a jobb hazai egézségügyi ellátásért.
Szombat délután a Kossuth térre hívták a szervezők mindazokat, akik kiállnak a magyar egészségügyben dolgozók mellett és hallatni akarják hangjukat a jobb hazai egézségügyi ellátásért.
Visszatérhet a Kata, és az uniós pénzek is megérkeznek – Orbán Viktor és miniszterei nagy bejelentéseket tettek a gazdasági évnyitón
Az MKIK elnöke felvetette, hogy a katások újra számlázhassanak cégeknek, de az adót a vállalatok fizetnék. A kormány az élelmiszerárak csökkentéséről is tárgyal. A miniszterelnök közölte: az uniós pénzek meg fognak érkezni Magyarországra.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitót tartott szombaton a Puskás Arénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke is felszólalt. Az eseményen szó esett a gazdaság helyzetéről, az infláció alakulásáról, a bérek növekedéséről és az adózás lehetséges változásairól.
Nagy Elek beszédében kiemelte, hogy a kamarát egy tudásalapú szervezetté szeretné fejleszteni, amely segíti a vállalkozásokat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásai között eligazodni. Szerinte az MI fontos szerepet játszhat a kis- és középvállalkozások működésében, ezért elengedhetetlen, hogy minél hamarabb megtanulják annak használatát.
A kataadózás kérdése is szóba került, Nagy Elek felvetette, hogy elképzelhető egy olyan változtatás, amely lehetővé tenné a katások számára, hogy újra számlázhassanak cégeknek, de az adót ebben az esetben a megrendelő fizetné meg.
Nagy Márton szerint 2024 a gazdasági fordulat éve lehet, ugyanakkor az amerikai gazdasági intézkedések hatással vannak a világgazdaságra. Megjegyezte, hogy a vámintézkedések nem az import drágítását célozzák, hanem arra ösztönzik a vállalatokat, hogy az Egyesült Államokba települjenek.
A magyar gazdaság helyzetéről szólva elmondta, hogy a vendéglátás és a repülőtéri forgalom rekordokat döntött januárban, a lakáspiac és az autópiac is élénk. Hangsúlyozta, hogy az inflációs hatások és a béremelések kiegyenlítették egymást, így három év alatt a reálbérek 8,7 százalékkal nőttek.
A kormány egyeztetéseket folytat a nagyobb élelmiszerláncokkal az árak csökkentéséről.
Nagy Márton elmondta, hogy a hat legnagyobb lánc közül ketten már tettek ígéretet az árak mérséklésére, négy azonban még nem.
Varga Mihály szerint a világ több nagy gazdasági térsége is kihívásokkal néz szembe, és az európai gazdaság az elmúlt hatvan év egyik leggyengébb eredményét mutatja. Az inflációval kapcsolatban kiemelte, hogy „a világpiaci ár drágulásakor a kereskedők gyorsan árat emelnek, visszafelé ez már nem igaz”. Példaként említette, hogy bár a cukor világpiaci ára jelentősen csökkent, ez a hazai árakban nem tükröződik.
A GDP-adatok alapján úgy látja, hogy a magyar gazdaság növekedésnek indult, és jó esély van arra, hogy visszatérjen az élénkebb gazdasági pályára.
Orbán Viktor beszédében a munkahelyteremtést nevezte az egyik legfontosabb feladatnak. Elmondta, hogy
jelenleg körülbelül 300 ezer magyar állampolgár van, aki munkába állítható, és ehhez képzésekre is szükség lesz.
A miniszterelnök Brüsszelben folytatott tárgyalásairól is beszélt. Kiemelte, hogy „jó oka volt” az Ukrajnával kapcsolatos uniós döntés megvétózására, mivel az szerinte arról szól, hogy „még több fegyvert és pénzt kell küldeni az országba”.
Megjegyezte, hogy a háború három éve alatt a magyar gazdaság 20 milliárd eurót vesztett, és Magyarország érdekelt abban, hogy a konfliktus minél előbb véget érjen.
Orbán Viktor szerint
Magyarország stratégiai szövetséget épít ki az Egyesült Államokkal, és egy gazdasági együttműködési csomag is készül, amely segítheti a magyar gazdaságot. Hozzátette, hogy szerinte a vámháború elkerülhetetlen.
A miniszterelnök szerint az Európai Unió célja Ukrajna gazdasági támogatása és gyorsított csatlakoztatása, de úgy látja, hogy ez jelentős kockázatokat hordozhat az uniós gazdaságra nézve.
Végezetül buzdította az iparkamara tagjait a véleménynyilvánító szavazáson való részvételre, és kijelentette, hogy „minden uniós pénz meg fog érkezni Magyarországra”.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitót tartott szombaton a Puskás Arénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke is felszólalt. Az eseményen szó esett a gazdaság helyzetéről, az infláció alakulásáról, a bérek növekedéséről és az adózás lehetséges változásairól.
Nagy Elek beszédében kiemelte, hogy a kamarát egy tudásalapú szervezetté szeretné fejleszteni, amely segíti a vállalkozásokat a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásai között eligazodni. Szerinte az MI fontos szerepet játszhat a kis- és középvállalkozások működésében, ezért elengedhetetlen, hogy minél hamarabb megtanulják annak használatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára a szombati tüntetésen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az egészség óriási érték, és ezt sokan csak akkor ismerik fel, amikor már elvesztették – írja a Telex. Szerinte az egészségügyet ennek megfelelően kell kezelni, és azt szeretné, ha a társadalom és a döntéshozók is így tekintenének rá. Hozzátette, hogy a reformok akár 15-20 évig is eltarthatnak, és fontos lenne, hogy ezeket politikai viták nélkül vigyék végig.
Az eseményen felolvasták Gálvölgyi János levelét is. A színész kemény szavakkal kritizálta az egészségügyi rendszert, ugyanakkor elismerően szólt az orvosok és az ápolók munkájáról.
Azt kívánja, hogy végre olyan ellátást kapjunk a pénzünkért, amit megérdemelnénk
– írta a színész. Szerinte a kórházak és a mentőszolgálat állapota nem megfelelő, és támogatását fejezte ki a Magyar Orvosi Kamara munkája iránt.
Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára a szombati tüntetésen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az egészség óriási érték, és ezt sokan csak akkor ismerik fel, amikor már elvesztették – írja a Telex. Szerinte az egészségügyet ennek megfelelően kell kezelni, és azt szeretné, ha a társadalom és a döntéshozók is így tekintenének rá. Hozzátette, hogy a reformok akár 15-20 évig is eltarthatnak, és fontos lenne, hogy ezeket politikai viták nélkül vigyék végig.
