HÍREK
A Rovatból

Elárasztott utcák, pincék és garázsok, kidőlt fák – elképesztő pusztítást okozott országszerte a csütörtök esti özönvíz

A gyöngyöstarjáni villámárvízben meghalt két ember holttestét búvárok és egy hőkamerával szerelt drón segítségével sikerült megtalálni. Az egész országban rengeteg kárt okozott a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék.


A heves esőzések következtében kialakult villámárvíz Gyöngyöstarjánban két embert magával ragadott: az egyik áldozatot búvár, a másikat pedig hőkamerával felszerelt drón segítségével találták meg - derült ki a katasztrófavédelem pénteki közleményéből.

Az egyik áldozatot a patakmederből kilépő víz vitte magával, a másikat pedig egy szerteágazó pincerendszerbe sodorta a hirtelen lezúduló esővíz.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az eltűnt embereket a katasztrófavédelem és a rendőrség nagy erőkkel kereste.

A pincében rekedt bajbajutottat a katasztrófavédelem fővárosi búvárszolgálatának segítségével, a másik eltűntet a rendőrség hőkamerával felszerelt speciális kereső drónjával sikerült felkutatni. Az egységek mindkét embert átadták a mentőknek, de az életüket már nem lehetett megmenteni.

Csütörtökön a Mátraderecske, Ostoros, Bodony, Parád, Recsk, Gyöngyösoroszi és Gyöngyöstarján utcáin hömpölygő víz befolyt a pincékbe, kazánházakba, alagsorokba, garázsokba, és lakóházakat is veszélyeztetett. Tizenegy hivatásos, egy önkormányzati és hat önkéntes tűzoltóegység folyamatosan, házról házra járva szivattyúzta az ingatlanokból a felgyülemlett vizet.

Recsken az önkormányzat alkalmazottai a Tarna és a Balla-patak megemelkedett szintje miatt homokzsákokkal védekeztek a károk ellen, a Hunyadi úton a magas vízszint és a lemosódott sár miatt tizenhét ingatlanból negyvennyolc embert kellett kitelepíteni.

A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt több helyen be kellett avatkozniuk Nógrád megye tűzoltóinak is csütörtökön. A legnagyobb károkat Pásztón okozta az eső, a városban több utcát elöntött a víz. A hegyoldalból leömlő, a vízelvezető árkokat elhagyó esővíz több családi ház kertjét és pincéjét is elárasztotta. Az egységek huszonkilenc ingatlan védelmében háromezerötszáz homokzsákot helyeztek ki a településen. A védekezésben kétszázötven helyi lakos is részt vett. A tűzoltóegységeknek több helyen elárasztott pincékből kellett kiszivattyúzniuk a vizet, valamint kidőlt fákat kellett eltávolítaniuk az úttestről. A rossz útviszonyok miatt a rendőrség több utcát lezárt a városban.

A károk elhárítása péntek reggel is folytatódott: a heves esőzés a megye más településein is munkát adott a tűzoltóknak. Szuhán, Ecsegen és Szurdokpüspökin is lakóházak pincéi teltek meg esővízzel. A hivatásos egységek szivattyúk segítségével számolták fel a káreseteket.

A csütörtök esti felhőszakadást követően Somogyban is kérték, húsz alkalommal a tűzoltók segítségét. Kaposváron egy társasház pincéjében egy méter magasan állt a víz, amit a tűzoltók szivattyúkkal távolítottak el. Majd órákon át az egyik Füredi úti áruház parkolójában dolgoztak a tűzoltók, megakadályozva, hogy a víz elárassza az üzletet.

Iharosberényben is lakóházakba tört be a víz. Karádon és Nagybajomban sikerült a tűzoltóknak megakadályozni, hogy az utcáról befolyjon a víz ingatlanokba. Öt esetben útra és személyautóra dőlt fákat távolítottak el a somogyi egységek.

Tolna megyében, Dombóváron garázsokat, alagsort és kazánházat öntött el a csapadékvíz csütörtökön, késő este. A helyi hivatásos tűzoltókat négy dombóvári, továbbá egy kapospulai utcába riasztották, ahol szivattyúk segítségével távolították el az esővizet.

A felhőszakadás és zivatar Komárom-Esztergom megyében főként a tatabányai hivatásos tűzoltóknak adott munkát péntek hajnalban. Öt esetben a felgyülemlett esővizet szivattyúzták a megyeszékhely hivatásos tűzoltói, de

a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű, az úttesten lévő vízben elakadt személygépkocsi utasán is segítettek.

Tatán, a Fekete úton egy fa dőlt ki, elfoglalva mindkét forgalmi sávot. A tatabányai hivatásos tűzoltók motoros láncfűrésszel avatkoztak be és megszüntették az útakadályt.

Veszprém külterületén egy fa a kerékpárútra dőlt, a veszprémi hivatásos egység távolította el. A balatonfüredi Béke utcában egy fa ága lehasadt. A helyi önkormányzati egység avatkozott be.

A márkói Galagonya utcában az esőzés miatt egy nagy méretű medence szerkezeti fala megdőlt. Az épület pincéjét, ivóvíz- és szennyvízellátását, valamint a lakóépületet veszélyeztette. A veszprémi hivatásos tűzoltók támaszrendszert építettek, ezzel elhárították az omlásveszélyt - áll a katasztrófavédelem közleményében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kivezették a védett üzemanyagárat, újra a piaci árakon kell tankolni
Döntött a parlament: megszűnik a benzin 595 és a gázolaj 615 forintos hatósági ára. A törvény ugyanakkor felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy rendkívüli helyzetben újra bevezesse az árszabályozást.


Az Országgyűlés kedden 130 igen, 36 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a védett ár kivezetéséről szóló javaslatot.

Ez azt jelenti, hogy a benzin esetében már nem érvényes az 595 forintos maximált ár, a gázolaj esetében pedig eltörölték a 615 forintos literenkénti árstopot, így a kutakon ismét a piaci árakat kell fizetni.

A Tisza-kormány korábban azt közölte, feleslegesnek látják a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára esik, és a hazai piaci árak már a hatósági szint alá kerültek.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a keddi parlamenti vita során arról beszélt, hogy erősödik a magyar gazdaság iránti bizalom.

Szerinte erre a legjobb bizonyíték, hogy a forint több mint 15 százalékkal erősödött a választás előtti időszakhoz képest.

Mint mondta, a kormány ki akarja vezetni Magyarországot a válságüzemmódból, és vissza kell térni a normális működéshez, amennyiben a piaci feltételek erre lehetőséget adnak. Emlékeztetett, hogy amikor márciusban az iráni konfliktus miatt elszabadultak az árak, a Tisza volt az első, amely kezdeményezte a védett ár bevezetését, a héten azonban már 10-15 forinttal olcsóbb volt a kutakon az üzemanyag a maximált árnál.

A most elfogadott törvény ugyanakkor felhatalmazza a felelős minisztert, hogy rendkívüli piaci helyzetben, ami indokolja az állami beavatkozást, újra hatósági árat vezessen be.

Kapitány István jelezte azt is, a jövedéki adó csökkentése változatlanul fennmarad, ahogy a kormányzati kommunikáció szerint a Mol által vállalt csökkentett árrés is.

A Fidesz képviselője, Bencsik János szerint viszont a lépés elhamarkodott, mert a rendszer az inflációt is féken tartja. Szerinte nem volt még időszerű a védett ár kivezetése, mivel a Hormuzi-szoros átjárhatósága jelenleg nem biztosított, a fennálló helyzet még nem biztonságos.

via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya felszólította a fideszes milliárdosokat, hogy finanszírozzák a jobboldali médiát
A két politikus nyílt levélben kéri a „nemzeti tőkéseket” a konzervatív sajtó megmentésére. Felhívásuk a Mediaworks és további médiumok tömeges leépítéseire reagál.


Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya közös Facebook-posztban fordult a „magyar nagytőke jobboldali értékeket fontosnak tartó képviselőihez”. A kedden közzétett nyílt levél azzal kezdődik, hogy az elmúlt napokban a polgári, jobboldali médiában tömeges elbocsátások zajlanak, amivel „családok egzisztenciája, emberi sorsok kerültek válságba”.

A két politikus szerint most kell igazán kitartani a polgári értékrend mellett.

„Úgy véljük, nemcsak addig kell polgári értékrendet valló patriótának lenni, amíg könnyű, hanem akkor is, amikor nehéz. Sőt, akkor kell csak igazán kitartani az értékeink mellett” – írják.

Arra emlékeztetnek, hogy a „nemzeti tőkések” a korábbi kormányzati programoknak köszönhetően hatalmas vagyonra tettek szert, miközben a havi fizetésből élő jobboldaliaknak, köztük a sajtó munkatársainak is, sokszor kellett „tartania a hátát” egyes nagytőkések viselkedése miatt.

„Ezért úgy véljük, most kötelező segíteniük és mecénásként finanszírozniuk a konzervatív média működését” – szögezik le.

A levél végén konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A megszólítottaktól azt kérik, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá egy minőségi jobboldali médiaportfólió finanszírozásához, továbbá azonnal kínáljanak munkát az állásukat vesztett szakembereknek, és vállaljanak felelősséget a helyzetük megoldásában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter megfosztaná Sulyok Tamást, sőt Novák Katalint is a havi többmilliós juttatásoktól
A kormányfő olyan javaslatot jelentett be az Országgyűlés keddi ülésén, amely megvonná az élethosszig tartó juttatásokat az idő előtt távozó államfőktől. A módosítás a havi fizetés mellett a szolgálati rezidenciát és a háromfős titkárságot is elvenné.


A kormány „pofonegyszerű” jogi kivitelezéssel fosztaná meg a havi több millió forintos juttatásaitól azokat a köztársasági elnököket, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket. A javaslatot Magyar Péter jelentette be kedd délelőtt az Országgyűlésben, amely nemcsak a hivatalban lévő Sulyok Tamást, hanem Schmitt Pált és Novák Katalint is érintené, egyedül a két ciklust is kitöltő Áder János tarthatná meg az élete végéig járó juttatásokat.

A módosítás elvenné a volt államfőknek járó, a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szeresét kitevő fizetést, ami jelenleg körülbelül bruttó 6,3 millió forint havonta. Ezen felül a mandátumukat idő előtt befejező elnökök a jövőben nem kapnának az Országgyűlés Hivatalától másik rezidenciát házvezetővel, amelynek fenntartási költségeit is az állam állja.

A juttatási csomagból kikerülne a háromfős titkárság, a térítésmentes egészségügyi ellátás és a rendőrség által biztosított sofőrrel ellátott autó is.

A volt államfők elesnének attól a lehetőségtől is, hogy a központi költségvetésből kapjanak pénzt közcélú felajánlásokra; erre a célra az elmúlt években 73 millió forintos keret állt rendelkezésre.

Ez az intézkedés szorosan összefügg a Sulyok Tamás eltávolítására irányuló kormányzati szándékkal. A kabinet ugyanis nem megfosztási eljárást indítana, mert a jelenlegi törvények szerint csak az így vagy összeférhetetlenség miatt távozó elnökök veszítik el a juttatásaikat.

A hétfőn benyújtott és társadalmi egyeztetésre bocsátott alkotmánymódosítási törvénytervezet azonban lehetőséget adna a jelenlegi államfő elmozdítására. A dokumentum szövege egyértelműen fogalmaz: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”

A tervezet szerint ezt követően az Országgyűlés „az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra” választana új államfőt.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Döntött a parlament: vége a jelenlegi közmédiának, betiltották a gigaplakátokat és a gyűlöletkeltő reklámokat
A parlament 145 fős többséggel fogadott el egy törvénycsomagot, amely alapjaiban alakítja át a közmédiát és a közterületi reklámozást. A változások a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit is megerősítik, jelentős pénzbírsággal büntethetik az együttműködés megtagadását.


Egy nap alatt három, évek óta vitatott ügyben is rendszerszintű változásokat szavazott meg az Országgyűlés: a keddi ülésen a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatásával, a Fidesz–KDNP ellenkezésével szemben átment a közmédiát átszervező, a kampányon kívüli politikai hirdetéseket tiltó, valamint a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit szigorító törvénycsomag is.

A legjelentősebb változást a médiatörvény módosítása hozza, amely teljesen átalakítja az állami médiastruktúrát.

A Tisza-kormány által benyújtott jogszabály felszámolja a közmédia kiadójaként működő Duna Médiaszolgáltatót és a tartalmakat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot. Helyettük két új cég jön létre, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.

A törvény értelmében megszűnik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, valamint a közmédia jelenlegi vezetőinek megbízatása. Az új vezetőket ezentúl nyílt pályázaton választják ki.

Létrejön a Független Közmédia Testület, amelybe a kormánypárt, az ellenzék és médiaszakmai szervezetek is jelölhetnek tagokat, a testület pedig a közmédia függetlenségét és gazdálkodását ellenőrzi majd. Emellett Sajtóalapot hoznak létre a független médiumok támogatására.

Ugyanez a parlamenti többség fogadta el azt a salátatörvényt is, amely jelentősen korlátozza a közterületi plakátolást és a politikai reklámokat.

Betiltják a 15 négyzetméternél nagyobb reklámfelületeket, ami a gyakorlatban a gigaplakátok és az épületekre feszített reklámhálók végét jelenti.

A hagyományos óriásplakátok sorsáról a helyi önkormányzatok dönthetnek, a szabadon álló citylight reklámeszközöket pedig betiltják, azok a jövőben csak utcabútorokon jelenhetnek meg. A meglévő reklámfelületeket a tulajdonosoknak december 31-ig kell eltávolítaniuk, ellenkező esetben az önkormányzatok akár négymillió forintos bírságot is kiszabhatnak.

A törvény egy másik fontos pontja megtiltja a politikai hirdetések közzétételét a kampányidőszakon kívül, és szigorúan fellép a gyűlöletkeltő tartalmakkal szemben.

A jövőben tilos lesz olyan politikai reklámot közzétenni, amely „az egyenlő emberi méltóságot sérti vagy tagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul.”

A harmadik elfogadott javaslat a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit erősíti meg, hogy hatékonyabban tárhassák fel a politikai felelősöket különböző botrányokban.

Aki a jövőben nem jelenik meg a bizottság előtt, vagy nem szolgáltat adatot, azt először 100 ezer, másodszor már 1 millió forintra büntethetik. Harmadik alkalommal a bírság ismét 1 millió forint, de ekkor már a rendőrség is elővezetheti az érintettet.

A Büntető Törvénykönyv is módosul: vétséget követ el, aki a parlamenti vizsgálóbizottság előtt a kötelezettségének „szándékosan, alapos indok nélkül nem, vagy a vizsgálat érdemi lefolytatására nem alkalmas módon tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza”. Ezért akár két év börtön is járhat.

A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy egy folyamatban lévő hatósági eljárás önmagában már nem akadályozhatja a vizsgálóbizottságok munkáját. A Tisza Párt javaslatára öt ilyen testület felállítását kezdeményezték, többek között a kegyelmi botrány, az MNB-ügy és a végrehajtási visszaélések feltárására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk