Videón, ahogy egy ejtőernyős a gép farkán lógva küzd az életéért 4600 méteres magasságban
A 16 fős formaugrás az első embernél vált rémálommá, amikor a felszerelése beakadt a gépbe. A többieknek azonnal ki kellett ugraniuk, hogy a pilóta menthesse a gépet.
Döbbenetes videót hozott nyilvánosságra az ausztrál közlekedésbiztonsági hatóság arról a lélegzetelállító mentőakcióról, amelynek során egy ejtőernyős a gép farkán lógva, közel 4600 méteres magasságban küzdött az életéért, számolt be róla az ABC News. Az eset még szeptemberben történt az ausztráliai Queensland államban, Tully repülőtere felett, a vizsgálati anyagot és a felvételeket azonban csak most publikálták. A Far North Freefall klub által szervezett eseményen 17 ejtőernyős és a pilóta vett részt egy Cessna 208 Caravan fedélzetén, a cél egy 16 fős alakzat létrehozása volt.
A baleset a kiugrás első másodperceiben következett be, amikor a pilóta mintegy 157 km/h-ra lassította a repülőgépet.
Az elsőként kiálló ugró tartalékernyőjének kioldófogantyúja beakadt a szárny fékszárnyába, ami azonnal kinyitotta a tartalékot. Az ernyő visszarántotta a férfit, akinek a lábai a gép vízszintes vezérsíkjának csapódtak, a kupola pedig a farokrész köré tekeredett.
„A pilóta úgy emlékezett, hogy a repülőgép hirtelen felhúzta az orrát, és a sebesség gyors csökkenését figyelte meg” – közölte az Ausztrál Közlekedésbiztonsági Hivatal.
Miközben a pilóta Mayday-jelzést adott le és megkezdte az ellenőrzött süllyedést, a fedélzeten maradtak is gyorsan cselekedtek: 13 ejtőernyős azonnal kiugrott, hogy csökkentsék a Cessna terhelését, ketten pedig a nyitott ajtóban maradtak, hogy segítsenek. A repülő farkán tehetetlenül lógó férfi azonban tudta, hogy csak magára számíthat.
Elővette a mellényén tartott személyes vágókését, és a rángatózó ernyő 11 zsinórját elvágta.
Miután kiszabadult, szabadesésbe került, majd sikeresen nyitotta a főernyőjét, és kisebb lábsérülésekkel épségben földet ért. A pilóta végül 762 méteres magasság alatt stabilizálni tudta a sérült gépet, és biztonságban letette a tully-i repülőtéren.
Az elképesztő mentőakcióról készült videót itt lehet megnézni:
A most lezárult vizsgálat több szabálytalanságot is feltárt. A jelentés szerint a repülőgép súly- és súlyponteloszlása a felszálláskor nem volt megfelelően dokumentálva, és a pilóta a repülési magasságon nem használta az előírt kiegészítő oxigént, ami a hipoxia kockázatát növeli. A jelentés kiemelte, hogy a vágókés kulcsfontosságú volt a túlélésben. „A vágókés hordása – noha nem hatóságilag előírt – életmentő lehet egy idő előtt kinyíló tartalékernyő esetén.” A baleset óta a helyi klub kötelezővé tette a vágókés viselését, az ausztrál ejtőernyős szövetség pedig új oktatási anyagokat készít a hasonló vészhelyzetek kezelésére.
Döbbenetes videót hozott nyilvánosságra az ausztrál közlekedésbiztonsági hatóság arról a lélegzetelállító mentőakcióról, amelynek során egy ejtőernyős a gép farkán lógva, közel 4600 méteres magasságban küzdött az életéért, számolt be róla az ABC News. Az eset még szeptemberben történt az ausztráliai Queensland államban, Tully repülőtere felett, a vizsgálati anyagot és a felvételeket azonban csak most publikálták. A Far North Freefall klub által szervezett eseményen 17 ejtőernyős és a pilóta vett részt egy Cessna 208 Caravan fedélzetén, a cél egy 16 fős alakzat létrehozása volt.
A baleset a kiugrás első másodperceiben következett be, amikor a pilóta mintegy 157 km/h-ra lassította a repülőgépet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gondolnád, hogy az élelmiszerek 80 százalékát hazai forrásokból szerzik be az élelmiszerláncok?
A hat nagy, nemzetközi háttérrel működő élelmiszer kiskereskedelmi láncnál forgalmazott élelmiszer-termékek döntő többsége hazai forrásból származik, és vannak olyan árucsoportok, ahol a 90 százalékot messze meghaladja a magyar termékek aránya. Ilyenek például a tej, a liszt, a tojás, a friss csirkehús, szezonban pedig a burgonya és a legtöbb zöldség és gyümölcs is.
A Magyarországon működő hat nagy nemzetközi háttérrel működő élelmiszer kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) élelmiszer-beszerzéseinek mintegy 80 százaléka a zöldség-gyümölcs szezonban hazai forrásból származik, de vannak olyan termékpályák, ahol ez az arány a 90 százalékot is bőven meghaladja. Tipikusan ilyen termék a tej, a liszt, a pékáru, a tojás, a friss csirkehús, vagy az év nagy részében (a nyári hónapok kivételével) a burgonya is, vagyis olyan élelmiszerek, amelyek szinte minden nap előfordulnak az asztalunkon.
A hat nagy cég legnagyobb magyar beszállítói a magyar élelmiszergyártás zászlóshajói.
Ide tartozik az Alföldi Tej Kft., a Sole Mizo Zrt., a Taravis Kft., a Naszálytej Zrt., a Kométa 99 Zrt., a Félegyházi pékség Kft., a Zalaco Sütőipari Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Tranzit-Food Kft., a Gallicoop Zrt., vagy az a MCS Vágóhíd Zrt.
A tejek esetében például kijelenthető, hogy a hat nagy cég összes magyarországi forgalmában 90 százalék feletti a magyar tej felhasználása.
Az élelmiszer beszerzések hazai részarányának ingadozása javarészt abból származik, hogy a szezonális termékek Magyarországon történő beszerzése az év jelentős részében fizikai akadályba ütközik, vagyis itthon nincs is, nem terem, nem gyártja, nem csomagolja, nem szeleteli senki, mégis vannak, akik megvennék. Szezonban azonban nemcsak a polcokon levő tej, liszt, tojás vagy burgonya származik szinte kizárólag (több mint 90 százalékban) Magyarországról, de a dinnye, répa, alma, cseresznye, és a lecsóhoz való paradicsom és paprika is.
A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: 50 ezernél is több embert foglalkoztatnak Magyarországon, 2024-ben több mint 710 milliárd forint adót és járulékot fizettek be a magyar költségvetésbe, és 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el arra rászorulóknak, emellett milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.
A 80 százalék körüli hazai beszerzési arány az élelmiszerek esetében különösen annak fényében tekinthető magas értéknek, hogy vannak olyan élelmiszer termékek, amelyek Magyarországon alapvetően nem hozzáférhetők, mégis szeretjük, és kisebb-nagyobb mennyiségben vásároljuk ezeket. Közöttük vannak értelemszerűen a déli gyümölcsök, vagy olyan delikát termékek, amelyek nem helyettesítik, hanem kiegészítik a magyar termékkínálatot, mint a francia sajt, vagy a serrano sonka.
Vannak természetesen olyan termékek is, amelyek hazai előállítása örvendetes lenne, Magyarország mégsem állít belőle elő annyit, amennyit a magyar fogyasztók megvásárolnának.
A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.
A Magyarországon működő hat nagy nemzetközi háttérrel működő élelmiszer kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) élelmiszer-beszerzéseinek mintegy 80 százaléka a zöldség-gyümölcs szezonban hazai forrásból származik, de vannak olyan termékpályák, ahol ez az arány a 90 százalékot is bőven meghaladja. Tipikusan ilyen termék a tej, a liszt, a pékáru, a tojás, a friss csirkehús, vagy az év nagy részében (a nyári hónapok kivételével) a burgonya is, vagyis olyan élelmiszerek, amelyek szinte minden nap előfordulnak az asztalunkon.
A hat nagy cég legnagyobb magyar beszállítói a magyar élelmiszergyártás zászlóshajói.
Ide tartozik az Alföldi Tej Kft., a Sole Mizo Zrt., a Taravis Kft., a Naszálytej Zrt., a Kométa 99 Zrt., a Félegyházi pékség Kft., a Zalaco Sütőipari Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Tranzit-Food Kft., a Gallicoop Zrt., vagy az a MCS Vágóhíd Zrt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy hónap szabadság - utaznál, magadat fejlesztenéd vagy a ház körül serénykednél?
Az egy hónapos szabadság extra feltöltődést adhat - de mi történik, ha valaki egy teljes hónapra valóban kiszáll a munkából? A Yettel Magyarország Recharge programjában részt vevő dolgozókat kérdeztük arról, hogyan élték meg ezt a ritka lehetőséget.
Van egy furcsa ellentmondás a szabadság fogalmában: papíron mindenkinek jár, a valóságban mégis kevesen tudják igazán kihasználni. A legtöbben legfeljebb helyet változtatnak – irodából tengerpartra, meetingekből kirándulásokba –, de közben fél szemmel továbbra is a telefonjukat figyelik.
Egy gyors e-mail-válasz itt, egy „csak ránézek” Teams-üzenet ott, és máris oda a kikapcsolódás. Ismerős helyzet?
A szabadság véget ér, és valójában nem érezzük magunkat kipihentebbnek, mint előtte.
Milyen az, amikor a szabadság végre tényleg szabadság?
Éppen ezért számít különlegesnek az a lehetőség, amikor valaki nem néhány napra vagy egy hétre, hanem egy teljes hónapra kiszakadhat a munkából úgy, hogy közben fejben is le tudja tenni a feladatokat.
A Yettel Magyarország által bevezetett Recharge program pontosan ezt a fajta valódi feltöltődést teszi lehetővé: minden ledolgozott ötödik év után egybefüggő, fizetett egy hónap szabadság jár a munkatársaknak.
De mit kezd az ember ennyi idővel, ha tényleg megkapja? A válasz meglepően sokféle – és talán pont ettől izgalmas: a cégnél dolgozókat kérdeztük arról, ők hogyan élték meg ezt a lehetőséget.
Olasz körút, balatoni nyár és családi pillanatok – három történet egy hónapról
Nagy Viktória, a vállalat B2B szenior szegmens menedzsere, aki áprilisban tölti a 6. évét a cégnél, már az első pillanatban érezte, hogy ez több lesz, mint egy szokásos szabadság. „Nagyon megörültem a lehetőségnek, és azonnal elkezdtem gondolkodni, mivel tölteném el az egy hónapot” – meséli. Az eredeti terve egy indonéziai utazás volt, amit azonban a nemzetközi helyzet keresztülhúzott, így gyors újratervezésre volt szükség.
Végül Olaszország lett az úti cél: Pisa, Firenze, Bologna, Velence, Verona és Milánó következett egymás után, egyfajta spontán körutazásként.
A két hét aktív felfedezés után azonban még bőven maradt ideje arra is, ami a legtöbb szabadságból hiányzik: a valódi pihenésre. „Tényleg ki tudtam kapcsolódni, és egy ideig nem is számoltam, hány nap van még hátra. Évek óta nem éltem át ilyet” – mondja.
Szerinte ez az igazi különbség: amikor nem kell sietni, nem kell minden percet kihasználni, egyszerűen csak benne lehet lenni az időben. A visszatérés pedig egy különösen kedves meglepetést is tartogatott számára: „Jól esett, ahogy vártak vissza a kollégák: az asztalomat vicces, kedves post-it üzenetekkel ragasztották tele az eltelt egy hónap alatt.”
Deák-Kőszegi Viktória, az Operational Support and Admin Group vezetője, aki összesen 12 éve dolgozik a vállalatnál (a Telenoros időszakot is beleszámítva), egészen másképp élte meg ezt a hónapot. Számára a lelassulás volt a kulcs.
A teljes időszakot a balatoni házában töltötte, ahol a napok természetes ritmusban teltek: strandolás, grillezés, kirándulások, és idő a családra.
Sőt, még arra is jutott energiája, hogy önkéntesként részt vegyen a balatonboglári Kultkikötő programjaiban, koncertek és színházi előadások lebonyolításában segítve. „Teljes feltöltődést adott ez az időszak. Kicsit mással tudtam tölteni a napjaimat, mint általában, és ez felszabadított” – fogalmaz Viki.
A visszatérés ugyan nem volt azonnal egyszerű: „Az első héten azt sem tudtam, hol vagyok.” De végül éppen ez a hosszabb kiszakadás adott neki új lendületet.
Hargitainé Bokros Judit, facility manager, 5 éve dolgozik a Yettelnél, számára a Recharge egyértelműen a családról szólt. Az időzítés sem volt véletlen: ekkor született meg a legifjabb unokája, így nem is volt kérdés, hogy ezt a hónapot velük szeretné tölteni. A mindennapok közé ugyan becsempésztek egy rövidebb utazást is a férjével, de a hangsúly a közös pillanatokon volt. „Nagyon jó volt végre nem azon kattogni, mit kell még megoldani vagy mivel vagyok elmaradva” – mondja.
Számára a valódi kikapcsolódás azt jelentette, hogy teljesen kizárta a munkát: nem nézett e-maileket, nem követte a belső kommunikációt.
A visszatérés persze kihívást jelentett, mert egy hónap történéseit nem lehet egy nap alatt feldolgozni, de a nyugalom és a feltöltődés érzése miatt egyértelműen megérte.
Több mint juttatás: egy hónap, ami hosszú távon is visszaad
A személyes történetekből kirajzolódik, hogy a Recharge jóval több, mint egy extra juttatás. Inkább egy szemléletváltás része.
A program mögött az a felismerés áll, hogy a hosszú távú teljesítményhez nem elég a rövid pihenés: időről időre szükség van valódi, mély feltöltődésre is.
Ezt támasztják alá az első év tapasztalatai is: a program indulása óta 469 munkatárs vált jogosulttá a plusz egy hónap szabadságra, ami összesen közel 15 ezer extra szabadnapot jelent – ez nagyjából 39 évnyi pihenőidőnek felel meg.
„A Recharge ma már a hosszú távú munkáltatói stratégiánk része, amely a munkavállalói jóllétet a fenntartható működés feltételeként kezeli” – mondja Szalai Enikő a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. - "A program szervesen illeszkedik a vállalat egyéb jóléti kezdeményezéseihez, például a 4 hetes apaszabadsághoz, a nagyszülői szabadsághoz, valamint a sportolási és szakértői támogatási lehetőségekhez. A cél nem csupán az, hogy a munkatársak kipihenjék magukat, hanem az is, hogy hosszú távon megőrizzék a motivációjukat és kreatív energiáikat."
A visszajelzések alapján a program valóban ezt hozza: akik éltek a lehetőséggel, kipihentebben, frissebb perspektívával tértek vissza.
Egy hosszabb szabadság ugyanis a gondolkodásnak is ugyanúgy pihenést jelent, mint a testnek. Amikor nem sürgetnek határidők, amikor nem kell folyamatosan reagálni, akkor jut tér az új ötleteknek is.
Talán ez az, ami miatt egy hónap szabadság elsőre luxusnak tűnik, valójában azonban befektetés – az egyén és a szervezet szempontjából egyaránt. Mert amikor valaki tényleg ki tud kapcsolni, utána egészen más minőségben tér vissza. És lehet, hogy éppen ez az, amiből a legtöbben a hétköznapokban a leginkább hiányt szenvednek.
A cikk a Yettel Magyarország támogatásával készült.
Van egy furcsa ellentmondás a szabadság fogalmában: papíron mindenkinek jár, a valóságban mégis kevesen tudják igazán kihasználni. A legtöbben legfeljebb helyet változtatnak – irodából tengerpartra, meetingekből kirándulásokba –, de közben fél szemmel továbbra is a telefonjukat figyelik.
Egy gyors e-mail-válasz itt, egy „csak ránézek” Teams-üzenet ott, és máris oda a kikapcsolódás. Ismerős helyzet?
A szabadság véget ér, és valójában nem érezzük magunkat kipihentebbnek, mint előtte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Idén tavasszal a Magyar Bor „Szevasz Terasz” kampányában országszerte négy hétvégén, csaknem száz borászat várja azokat, akik a tavasz ritmusát egy pohár kiváló bor társaságában élveznék.
Ahogy megérkeznek az első igazi tavaszi hétvégék, egyre többen veszik az irányt a szőlősorok és a panorámás borteraszok felé. Idén tavasszal a Magyar Bor„Szevasz Terasz” kampányában országszerte négy hétvégén, csaknem száz borászat várja azokat, akik a tavasz ritmusát egy pohár kiváló bor társaságában élveznék.
Több mint borozás: Életérzés a teraszokon
A kampány célja, hogy a borfogyasztást valódi közösségi élménnyé emelje, hiszen a látogatók nemcsak a borokat ismerhetik meg, hanem személyesen találkozhatnak a borászokkal és felfedezhetik hazánk legszebb borvidékeit is.
A tavaszi szezonnyitót egy különleges gesztus is kíséri: a részt vevő borászatoknál minden helyszínen az első 100 látogató a Magyar Bor vendége az első pohár borra. A kedvezmény további fogyasztás (például egy kísérő borkorcsolyák vagy egy másik pohár bor) mellé jár, így téve teljessé a délutáni kikapcsolódást. Érdemes tehát időben érkezni, és hagyni, hogy magával ragadjon a teraszok hangulata.
Party a dűlők között: Érkezik a Be Massive
A kampány során négy kiemelt helyszínen a Be Massive Horizon különleges bulijai fokozzák a hangulatot. A jól ismert elektronikus zenei sorozat és a Magyar Bor együttműködése révén a résztvevők együtt élvezhetik a gyönyörű tájat, a finom borokat és a kellemes zenét.
A részvétel egyszerű, de érdemes gyorsnak lenni! Az ingyenes Be Massive bulikra a fenti eseményekben található linken lehet regisztrálni, ahol az első 100 regisztráló garantált borkupont kap.
A kampányban részt vevő borászatok listája és a pontos részletek elérhetők a szevaszterasz.bor.hu oldalon, ahol egy interaktív térkép segít megtervezni a tavaszi bortúrákat.
Ahogy megérkeznek az első igazi tavaszi hétvégék, egyre többen veszik az irányt a szőlősorok és a panorámás borteraszok felé. Idén tavasszal a Magyar Bor„Szevasz Terasz” kampányában országszerte négy hétvégén, csaknem száz borászat várja azokat, akik a tavasz ritmusát egy pohár kiváló bor társaságában élveznék.
Több mint borozás: Életérzés a teraszokon
A kampány célja, hogy a borfogyasztást valódi közösségi élménnyé emelje, hiszen a látogatók nemcsak a borokat ismerhetik meg, hanem személyesen találkozhatnak a borászokkal és felfedezhetik hazánk legszebb borvidékeit is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Matolcsyék hogyhogy nincsenek még börtönben?” – kérdezte Hajdú Péter Orbán Viktortól
A műsorvezető a miniszterelnök felcsúti otthonába látogat el műsora legújabb adásában, amelynek már megjelent az előzetese. Hajdú Simicska Lajosról is faggatta Orbánt, aki elárulta, őt nem érte váratlanul, hogy tönkrement a barátságuk.
Csütörtök este 19 órától kerül adásba a Beköltözve Hajdú Péterhez legfrissebb része, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök lesz a vendég. A műsor formabontó lesz, ugyanis ezúttal nem Hajdú Péter látja vendégül beszélgetőtársát, hanem a kormányfő meghívására ő költözik be a politikus felcsúti otthonába.
A műsorvezető már közzétette az előzetest, amelyen elején Orbán személyes videóban hívja meg magához Hajdút, majd a háza kapujában fogadja őt.
Láthatjuk a miniszterelnök egyik esküvői fotóját is, amiről így beszélt: „Fiatalság, bolondság! Ez esküvői fotó. Én szerencsés ember vagyok, mert az embernek végül is az életben két dologban kell, hogy szerencséje legyen: a feleségével, meg a munkájával. Ha ezt a kettőt a Jóisten megsegíti, akkor rendben van”. Hozzátette, szerencsésnek tartja magát, mert „86-ban meghoztam az első, életem legjobbjának bizonyuló döntését a feleségemmel kapcsolatban, és 90-ben meghoztam a munkámról azt a döntést, amit a mai napig elhozok”.
Ezután Hajdú Péter a 2015-ös G-napra kérdezett rá, amikor egy szövetség és egy barátság ment tönkre, amire szavai szerint senki sem számított.
„Engem leszámítva. Nekem nem volt döbbenetes” – reagált Orbán Viktor.
A miniszterelnök Simicska Lajosról szólva kifejtette:
„láttam, hogy ebből baj lesz, és előbb-utóbb ennek lehet valami durva, szimbolikus szakítása. És hát ismerve a barátomat, ez elég durvára és szimbolikusra sikerült”.
A műsorvezető azt is felvetette, hogy bár harcban állunk Brüsszellel, a magyar gazdaságnak szüksége lenne az uniós pénzekre, ezért nem lehetne-e elszívni a békepipát. Erre a kormányfőtől az a válasz érkezett:
„Az én taktikám nem a békepipa, hanem a tomahawk”.
A promó végén Hajdú Péter egy érdekes kérdést tesz fel tegeződve Orbánnak:
„Arra kérlek, hogy segíts megérteni: hogy ha annak csak a töredéke igaz, amit a Matolcsy-klánról lehet hallani, akkor hogyhogy nincsenek még börtönben?”
Erre az előzetesben már nem érkezik válasz. A teljes beszélgetés csütörtökön 19 órától lesz látható a Frizbi TV Youtube-csatornáján.
Az előzetest itt láthatjátok:
Csütörtök este 19 órától kerül adásba a Beköltözve Hajdú Péterhez legfrissebb része, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök lesz a vendég. A műsor formabontó lesz, ugyanis ezúttal nem Hajdú Péter látja vendégül beszélgetőtársát, hanem a kormányfő meghívására ő költözik be a politikus felcsúti otthonába.
A műsorvezető már közzétette az előzetest, amelyen elején Orbán személyes videóban hívja meg magához Hajdút, majd a háza kapujában fogadja őt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
