Egyre több országban terjed a majomhimlő, de nem valószínű, hogy világjárványt okoz
A majomhimlő egy olyan ritka, halálos vírus, mely elsősorban Afrika középső és nyugati részén fordul elő. A fertőzött kezdetben belázasodik és fájdalmak gyötrik, később pedig a himlőkre jellemző kiütések jelennek meg a bőrén. Nevét onnan kapta, hogy elsőszámú hordozói a majmok, de ezen felül egyes mókusfajtákban is kimutatták már a betegséget. A legtöbb majomhimlővel fertőzött beteg a kezeléseket követően teljesen felépül, leginkább a gyerekekre veszélyes a betegség.
Már tavaly nyár elején is regisztráltak majomhimlős esetet az Egyesült Királyságban, az elmúlt héten pedig Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, az Egyesült Államokban és Kanadában is több megerősített és gyanús esetet jelentettek. A koronavírus-járvány után sokat attól tarthatnak, hogy egy újabb vírus fog elterjedni az egész világon, de egyelőre nincs ok a pánikra - legalábbis Kemenesi Gábor virológus szerint.
– áll az rtl.hu-n megjelent írásában.
Az egyik legfontosabb különbség az, hogy a majomhimlő emberről emberre nagyon nehezen, a koronavírushoz képest sokkal korlátozottabb körülmények között terjed. Ennek útja elsősorban a szoros személyes érintkezés, a fertőzött személy testnedveivel, a majomhimlős személy keléseiben képződő váladékkal való kapcsolat. A majomhimlőben szenvedő személy által használt ruházat, ágynemű vagy törölköző megérintése szintén kockázatot jelenthet.
Kemenesi rámutatott, hogy bár korábban is előfordult, hogy a majomhimlőt behurcolták Afrikából Európába, a mostani helyzet azért érdekes, mert
A virológus szerint sok új tudást lehet szerezni a mostani esetek tanulmányozásával, leginkább azért, mert az afrikai körülményekhez képest egészen más, nehezebb "játszótér" a majomhimlő vírusa számára egy fejlett egészségügyi háttérrel rendelkező európai nagyváros. Azt például már lehet látni, hogy
A kutatók szerint nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a majomhimlőből globális járvány legyen, mivel ez a vírus nem terjed könnyen emberről emberre. Az viszont várható, hogy megszaporodnak a mostanihoz hasonló elszigetelt csoportos fertőzések, aminek fő oka, hogy már nincs kötelező védőoltás a fekete himlő ellen, ami védelmet nyújtana a majomhimlő ellen is.
Jelezte azt is, hogy a víruskutatók már ideje mondják, hogy eljött a járványok kora: a klímaváltozás és a természetrombolás következtében egyre zsugorodnak az ember által érintetlen élőhelyek, egyre közelebb kerülnek az emberekhez a vírusgazda vadállatok, ezért egyre több lesz az úgynevezett átterjedési esemény (angolul: spillover), azaz amikor állatokról emberekre ugranak át vírusok (mint az történt az új típusú koronavírus esetében is). Ez a helyzet pedig a majomhimlőnek kedvez. A virológusok szerint az ehhez hasonló esetlegességek miatt sem lehet megjósolni, hogy a jövőben hol és mikor bukkan fel egy-egy új (vagy éppen jól ismert) vírus.
