HÍREK
A Rovatból

Egyre több a magyar vírusszkeptikus, ellenzi a lakosság a kötelező oltást

A vizsgálat szerint egyre több a vírustagadó és az összeesküvés-hívő az országban, és a magyarok többsége elutasítja a kötelező oltást.


Tíz megkérdezettből hat fő (61%) ellenzi a kötelező oltás bevezetését, és a magyarok csupán 35%-a (alig több mint harmada) támogatná – derült ki a Policy Solutions felméréséből, amire a Hvg.hu figyelt fel.

A támogatók és elutasítók aránya a kormánypártiak körében 44% és 52%. Ez az arány az ellenzékiek között 37% és 59%. A magukat függetlennek vallók között 80% a kötelező oltást ellenzők aránya. A véleménykülönbség az oltottak és oltatlanok között is jelentős: a beoltottak közül 45% támogatná a kötelező oltást, az oltatlanoknál csak 11%. arányuk 1 százalékról 2 százalékra. A magyarok 58%-a azt is elutasítja, hogy a munkáltatók megkövetelhessék a dolgozóik átoltottságát.

A válaszadók negyede állította, hogy nem oltatta be magát (24%), 72%-uk mondta azt, hogy felvette valamelyik vakcinát. Akik nem oltatták be magukat, leginkább az oltás hosszú távú mellékhatásaitól félnek (55%) illetve az oltás hatékonyságában kételkednek (30%).

Az első körös oltáson már túlesett válaszadók csupán 32 százaléka tervez élni a harmadik oltás lehetőségével vagy már vette is fel a harmadik oltást. Az átoltott magyarok több mint fele (54%) azonban nem tervezi, hogy beadassa az emlékeztető vakcinát.

Nőtt a vírustagadók és az összeesküvés-elméletekben hívők száma is.

Szeptemberben azt az állítást fogadták el a legtöbben, hogy „a koronavírust szándékosan szabadította Kína a világra”. Másodikként pedig azt, hogy „a gyógyszercégek engedték szabadjára a vírust, hogy utána könnyebben eladhassák az oltásaikat.” Abban, hogy a vírus nem is létezik, “csak kitaláció” egyre többen hisznek: a harmadik hullám kezdete óta megduplázódott a számuk.

A magyarok többsége szerint már nem lenne szükség kötelező maszkviselésre sem a tömegközlekedésen (53%), sem az üzletekben (57%). Az elemzés megállapította, hogy az emberek belefáradtak a folyamatos „készenléti állapotba”, és az átoltottság növekedése miatt megnőtt az általános egészségügyi biztonságérzet.

A kutatás azt is megvizsgálta, hogyan hatott a járvány a lakosság mentális állapotára. A válaszadók 73%-ának nem okozott problémát a nyitás, míg 27 százaléknak igen.

A felmérésből kiderült, hogy a magyarok szerint az ország gazdasági helyzete is jobb, mint a harmadik hullám alatt. Márciusban még 39%, szeptemberben már csak 20% számolt be anyagi helyzetének romlásáról, szeptemberben, azonban a válaszadók 78%-a nem tapasztalt már változást, míg fél évvel korábban ez az aránycsupán 59% volt. A fővárosban számoltak be a legnagyobb arányban anyagi visszaesésről (27%), és itt vesztették el legtöbben az állásukat is (11%).

Az elemzésből kiderül az is, hogy a magyarok idén szeptemberben átlagosan közepesre értékelték a kormány egészségügyi intézkedéseit (3,2 pont), ami 0,2 pontos javulás a márciusban adott válaszokhoz képest. Vagyis a világviszonylatban is kiugróan magas magyar halálozási adatok sem rontották az Orbán-kormány egészségügyi válságkezelésének megítélését. Pedig 2021 márciusának elején 15 ezer halálos áldozata volt a járványnak, ami később megduplázódott. A fideszesek jó (4,1-es) értéket adtak a kormánynak, az ellenzékiek elégségest (2,4 pont), a pártnélküliek közepest (3,1 pont). A 60 év felettiek értékelték a legjobbnak (3,4 pont) az egészségügyi válságkezelést.

A válaszadók a gazdasági válságkezelést is közepesre értékelték (3 pont), ami kismértékű javulás tavasz óta (0,2 pont). A kormánypártiak átlagosan jónak (4 pont), az ellenzékiek elégségesnek (2,2 pont), a pártnélküliek közepesnek (2,8 pont) értékelték a gazdasági válságkezelést.

A válaszadók többsége (55%) hiányosnak tartotta a kormány munkavédelmi és szociális intézkedéseit. A kormánypártiak körében tízből heten gondolták úgy, hogy a kormány intézkedései megfelelőek voltak, ennek ellenére a fideszesek negyede (24%) szerint sem tettek eleget. A pártnélkülieknek harmada (32%) volt elégedett, míg az ellenzékieknek csak a 12 százaléka.

A felmérés az emberek problémalistájának vizsgálatára is kitért, aminek első három eleme a harmadik hullám óta változatlan. A megélhetés magas költségeinek problémája van az első helyen (47 százalékos említési arány), ezt követik az alacsony fizetések (46%), majd az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (38%). A magyarok csupán tizede sorolta az ország fő problémái közé a migrációt, a „homoszexuális propagandát” pedig csupán 8% gondolta problémának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Találtunk két útlevelet” – megszólalt a 8 magyar áldozatot követelő kenyai repülőgép-baleset egyik szemtanúja
A gép 10 perccel a felszállás után, kb. 40 kilométerrel a felszállási helyétől zuhant le. Gyerekek is vannak az áldozatok között.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, repülőgép-szerencsétlenség történt Kenyában, a Maasai Mara nemzeti park felé tartó úton. A balestben 11-en haltak meg, köztük nyolc magyar állampolgár.

Az esetről videós anyagot forgatott a Citizen TV Kenya helyi csatorna. Ebben elmondják: A reggel a Kwale megyei Tsimba Goliniben történt repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt 11 ember holttestének kiemelése még folyamatban van, mivel a heves esőzések nehezítik a munkálatokat.

A gépen 10 turista – nyolc magyar és két német állampolgár – valamint egy kenyai pilóta utazott. A Mombasa Air Safari tulajdonában lévő repülőgép a Diani repülőtérről szállt fel, és a Maasai Marában található Kichwa Tembo felé tartott.

A Közlekedési Minisztérium közlése szerint a gép 10 perccel a felszállás után, Diani-tól 40 kilométerre tűnt el a radarról. A gép egy bozótos területre zuhant és felrobbant. A balesetet senki sem élte túl.

Szemtanúk egy robbanásról és a helyszínen tomboló tűzről számoltak be. A mentési munkálatokat nehezíti, hogy a holttestek szétszóródtak.

Belio Kipsang, a bevándorlási hivatal államtitkára a helyszínre látogatott, és megerősítette, hogy a baleset okának kivizsgálását a légi baleseteket vizsgáló osztály vezeti. A repülőgépet üzemeltető cég ígéretet tett, hogy együttműködik a hatóságokkal és támogatja az áldozatok családjait.

Egy szemtanú úgy fogalmazott: „Amikor otthon voltam, körülbelül 500 méterre [a helyszíntől], egy nagyon hangos zajt hallottam, aztán egy robbanást.”

Egy másikuk szerint:

„Amikor odaértünk, láttuk, hogy a tűz nagyon erősen ég. Nem tudtuk eloltani. Amit találtunk, azok felismerhetetlen emberi testrészek voltak... és papírok voltak szétszóródva, találtunk vagy két útlevelet és két személyi igazolványt...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A La Repubblica közzétette a videóját Orbán Viktorról, aminek tartalmát Orbán Balázs szerint elferdítettek
Orbán Rómában beszélt az orosz olajról, az árakról és az amerikai szankciókról. A videó alapján az olasz újságíró faggatta, Trump nevét ő nem mondta ki.


Orbán Viktor hétfőn Rómában járt, ahol pápai audiencián is részt vett. A látogatás után a Minerva szálloda előtt az olasz sajtónak nyilatkozott, és szóba kerültek az orosz szankciók is.

Az olasz Repubblica című lap arról számolt be, hogy Orbán Donald Trump döntését is bírálta, aki még elnökként szankciókat vezetett be a Rosznyefty és a Lukoil orosz olajvállalatok ellen. A cikk szerint a magyar miniszterelnök washingtoni látogatásán azt is felvetheti majd, hogy ezeket az intézkedéseket érdemes lenne visszavonni.

A magyar kormány szerint azonban a lap félreértelmezte Orbán Viktor szavait. Orbán Balázs politikai igazgató szerint a cikk címe félrevezető, mert hamis képet fest arról, mi hangzott el valójában.

A Repubblica egy videót is közzétett a helyszíni beszélgetésről. A felvételen Orbán Viktor arról beszél, hogy Európának kevés beleszólása lesz abba, hogyan alakul a kontinens biztonsága vagy az orosz–ukrán viszony. Ezeket inkább az oroszok és az amerikaiak fogják alakítani. Ezután arról is szót ejtett, hogy szerinte Európa elveszítheti versenyképességét, amit szerinte a zöldfordulat és az energiaárakat növelő döntések is befolyásolnak.

Amikor az újságíró rákérdez, hogy hibázott-e Trump a szankciókkal, Orbán így válaszol:

„Hamarosan Washingtonban leszek, és beszélünk majd erről. Különösen az érdekel, hogyan tudnánk a magyar gazdaság számára egy működőképes rendszert kialakítani, mivel Magyarország nagymértékben függ az orosz olajtól és gáztól. Nélkülük az árak az egekbe szöknének, és súlyos ellátási hiány alakulhatna ki.”

Az újságíró ezután újra visszakérdez, hogy a szankciók szerinte túlzók-e. Orbán válasza: „Magyar szemszögből igen.” A miniszterelnök azt is elmondja, hogy próbálnak egy Magyarországra szabott különleges megoldást találni.

A Repubblica később reagált arra is, hogy Orbán Balázs fake news-nak nevezte a tudósításukat. Azt írták: „szerencse, hogy megnyomtuk a felvétel gombot a telefonon”, és úgy vélik, a videó alátámasztja az állításaikat.

A fake news ellen küzdő Orbán Balázs egyébként egy másik mai posztjában egy mesterséges intelligenciával készített, hamis állításokat tartalmazó videót készített Magyar Péterről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: Sokféle tudatos hazugság volt már nálunk a kampányokban, de ez szintlépés
A politológus szerint ilyen mennyiségű és ilyen minőségű hazugsággal eddig még senki nem próbálkozott, és valószínűleg a magyar politikatörténetben új nevet fog kapni a jelenség, amit a kormány csinál.


Török Gábor is reagált a kormány mesterséges intelligenciával készült videóira és képeire, amelyeknél valótlan állításokat adtak Magyar Péter szájába, illetve manipulált képeket is felhasználtak.

A politológus Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében történelmi és kampánytörténeti kontextusba helyezte a jelenséget. A poszt elején egy Bismarcknak tulajdonított, de valójában egy Louis Berger nevű német nemzeti liberális politikushoz köthető idézettel vezette fel mondandóját: „Sohasem hazudnak annyit, mint választás előtt, háború alatt és vadászat után.”

Török emlékeztetett arra, hogy a magyar politikai életben sokféle tudatos hazugság felbukkant már a kampányokban, de szerinte az egyik legdurvább a 2006-os eset volt: „Eddig talán a 2006-os szocialista módszer volt a legdurvább. Ahogy az akkori miniszterelnök később zárt körben megfogalmazta: ‘Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.’”

A politológus szerint ugyan a mostani kampányeszközök sem példa nélküliek, de így is komoly szintlépést jelent az, amit az elmúlt hónapokban látni lehetett.

„Ami most történik, az sem újdonság, volt már ilyen is sokszor, de egyértelműen szintlépést látunk ezekben a hónapokban.”

Török úgy látja, most nem elsősorban az ország helyzetéről hangzanak el valótlan állítások, hanem az ellenzék szándékairól, ráadásul ezt már nem is csak célozgatások szintjén teszik: „Itt (elsősorban) nem az ország helyzetéről hazudnak, hanem az ellenfél szándékairól mondanak nyilvánvalóan igazolhatatlan, hamis dolgokat. És már nem is csak suttogva, hanem frontpolitikusok szájából, beleállva.”

Szerinte ilyen mennyiségű és ilyen minőségű hazugsággal eddig még senki nem próbálkozott:

„Ilyen mennyiségben és ilyen minőségben korábban még senki sem próbálkozott ezzel, valószínűleg önálló fejezetet és valami szemléletes elnevezést érdemel majd a magyar kampánytörténelemben.”

Posztja végén úgy fogalmazott: „De addig még azt is megtudjuk, hogy miképpen reagálnak erre a magyar választók.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Repülésre alkalmas volt az időjárás, a gép is jó állapotban volt“ – ezt mondta a kenyai lágitársaság elnöke a nyolc magyar áldozatot követelő tragédiáról
Az áldozatok két család és egy ismerősük voltak, a külügy azonosítja őket. A konzul a helyszínre indult, miközben szemtanúk szakadó esőről és rossz látásról beszélnek.


Tizenegyen meghaltak egy kenyai kisgépes balesetben, köztük nyolc magyar. A Mombasa Air Safari menetrendszerinti járata a Diani repülőtérről a Masai Mara Nemzeti Parkba tartott

„Az eset a felszállás után 10 perccel történt; a gép emelkedő terepnek csapódott. A repülésre alkalmas volt az időjárás, a gép is jó állapotban volt. Gyakran használtuk, és rendszeresen ellenőriztük a műszaki állapotátö – idézte az RTL Híradó John Cleave-t, a Mombasa Air Safari elnökét. „Nagyon tapasztalt kapitány volt; jól ismerte az útvonalat és a repülőgépet” – tette hozzá a cégvezető.

„Nyolc magyar állampolgár, két család tagjai és egy ismerősük hunyt el. Sajnos két kiskorú is van az áldozatok között. Az azonosítás folyamatban van; amint megkapjuk a hivatalos információt az áldozatok személyazonosságáról, a hozzátartozók értesítése megtörténik” – ezt már Szijjártó Péter külügyminiszter mondta el a tragédia kapcsán.

A külügy szerint a konzul a helyszínre indult, a miniszterelnök részvétét fejezte ki. A katasztrófát senki sem élte túl; 11 ember volt a fedélzeten – hangzott el az RTL Híradóban.

„Bár ez egy légcsavaros, gázturbinás hajtómű, tehát viszonylag kevés karbantartást igényel, és a karbantartást komoly szakműhelyekben kell elvégezni, az afrikai régióban – különösen ebben a légi szolgáltatói szegmensben – a karbantartási viszonyok nem a legjobbak”

– értékelte a balesetet a csatornának Madas László, repülési igazságügyi szakértő.

A tragédia körülményeit a helyszínen egy független szakértőkből álló bizottság vizsgálja.

Az RTL Híradóriportja a tragédiáról

Link másolása
KÖVESS MINKET: