HÍREK
A Rovatból

Egyre kevesebbet fűtünk az elmúlt 121 évben, az egész országban csökkent a fűtési igény

A klímaváltozás összességében nem jó, de környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése.


A 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.

A meteorológiai szolgálat azt írta, az éghajlatváltozás hatásaihoz a leginkább a forró nyarakat, a gyakori hőhullámokat és a hőmérsékleti szélsőségeket társítják az emberek, de a hideg és az átmeneti évszakok is melegedő tendenciát mutatnak. Ezért megvizsgálták, hogy az őszi, téli és tavaszi hónapokra tehető fűtési szezont és fűtési energiaigényt mennyiben befolyásolják a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek.

Az elemzéshez az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatóját, az úgynevezett "fűtési foknapok" alakulását használták fel, a múlt század elejétől napjainkig, a szeptember 15. és május 15. közötti időszakokra.

A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 Celsius-fok) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy a belső környezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítse - ismertették.

Tehát minél hidegebb az idő, minél inkább eltér a 15,5 fokos alaphőmérséklettől, annál több energia kell a belső környezet felfűtéséhez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezeket az értékeket naponként összegezve megkapjuk a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknapösszeget Celsius-fokban kifejezve - írták.

Az elemzés szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a fűtési foknapok évi összege átlagosan 2344 Celsius-fok. A legalacsonyabb értékek a déli országrészre tehetők, a Dél-Alföldre, a Körös-Maros-közre, valamint a Dunántúl déli tájaira (2180-2260 Celsius-fok). Ez egyre nő az ország északkeleti szeglete felé haladva, egészen 2500-2600 Celsius-fokig.

A tengerszint feletti magassággal csökken a napi közép-, maximum- és minimumhőmérséklet, így a fűtési foknapok értéke magasabb az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, ahol az évi 3100 Celsius-fok értékek is megjelennek.

December és január a két leghidegebb hónap, így a legnagyobb fűtési igény is erre a két hónapra tehető: havi összegeik mindkét hónapban meghaladják a 450 Celsius-fokot. A fűtési szezon két legmelegebb hónapját - a szeptembert és a májust - alacsony fűtési foknapok jellemzik, megközelítőleg 50 Celsius-fok körüli értékekkel.

Az elemzés szerint 1991 és 2020 között országos átlagban mintegy 310 Celsius-fokkal csökkent a fűtési foknapok éves összege, azaz a melegedéssel nagymértékben csökkent a fűtési igény. Ez kifejezetten igaz az elmúlt évtizedre, amikor a normálhoz képest rendszerint alacsonyabbak voltak az évi összegek. Három év volt, ami 300 Celsius-fokkal múlta alul az átlagot, a 2006/2007-es fűtési időszakban pedig 500 Celsius-fokkal volt kisebb a fűtési foknapok összege a szokásosnál.

Országos átlagban 121 év alatt a legcsekélyebb mértékben decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legmarkánsabb változás a két téli hónapra, januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény.

Az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent a fűtési foknapok éves összege a déli országrészben, a Duna és a Tisza legalsó magyarországi szakasza mentén, a Dél-Alföldön, valamint a Nyírség északkeleti részén, a Bodrogköz és a Szatmári-síkság területén.

Átlagosan esett vissza az érték a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl középső vidékén és a Dunántúl középső területein. A legnagyobb mértékben (330-360 Celsius-fokkal) északon és északnyugaton csökkent, ezen belül a leginkább az Alpokalja, a Dunántúli- és az Északi-középhegység vidékein.

Az ország minden pontjában statisztikailag szignifikáns változás következett be, növekedés sehol nem volt tapasztalható.

Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2022/2023-as fűtési szezon kezdetén az átlagosnál alacsonyabban alakultak a fűtési foknapértékek.

Megjegyezték: a klímaváltozás miatt csökkent a fűtési igény, de a hűtési foknapok növekvő tendenciát mutatnak, így a fűtésen megspórolt pénzt rossz esetben a nyáron hűtésre, légkondicionálásra fordítják.

Környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése, ugyanis a fűtési igény csökkenésével a fosszilis energiafelhasználás és a fűtéssel együtt járó szennyezőanyagok kibocsátása is csökken

- írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Győrben: Nem érdekel az oroszok elnöke, nem tehetek róla, hogy amit mondok, összecseng valaki más érvelésével is
A miniszterelnök a Digitális Polgári Körök győri találkozóján azt mondta: ő csak csak a magyar érdeket hajlandó képviselni.: Most az a kérdés, elég okosak vagyunk-e, hogy most ki tudjunk maradni. - mondta.


„Ez egy háborúellenes gyűlés” – jelentette ki Győrben Orbán Viktor, majd hozzátette: ilyeneket akkor tartanak, amikor veszély van. A miniszterelnök szerint Európa a háború küszöbén áll, az Európai Unió a háború kirobbanása óta folyamatosan pénzzel, fegyverrel segíti Ukrajnát, 2022 óta összesen 190 millió euró értékben. Miközben Magyarország maximum a humanitárius segélyekre korlátozza a tevékenységét, a fegyverszállítást kifejezetten ellenzi.

A rendezvény műsorvezetője szerint a kormánnyal kritikus hangok szerint összecseng a magyar kormány kommunikációja az orosz állásponttal, miszerint a fegyverszállítások a háború elhúzódásához vezetnek.

„Nem érdekel az oroszok elnöke ebből a szempontból, az az ő dolga” – reagált Orbán, és hozzátette: ő csak csak a magyar érdeket hajlandó képviselni, arról nem tehet, ha ez éppen összecseng valaki más érvelésével is.

Orbán szerint az igazi kérdések így hangzanak: van-e esély arra, hogy az orosz-ukrán háború háborús fenyegetést jelentsen a mi életünkre? Orbán szerint igen. Van-e esélye Magyarországnak, hogy egyedül békét teremtsen? Orbán szerint nincs. Ha ez így áll, ki tudunk-e maradni egy európai háborúból? Orbán ezzel a kérdéssel kel és fekszik.

„Tisza István és Horthy Miklós is ki akart maradni az I. majd a II. világháborúból, semmi közünk nem volt azok kirobbanásához. Most az a kérdés, elég okosak vagyunk-e, hogy most ki tudjunk maradni. Van-e elég tartásunk a németekkel szemben, ha ne adj’ Isten ők akarnak megint háborúzni?”

– tette fel a kérdést a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán: Mivel sem az ukránok, sem az oroszok nem akarnak békét, ezért a nagyhatalmakat kell rávenni, hogy bírják rá a feleket a békekötésre
A miniszterelnök szerint Ukrajnával könnyebb dolguk van a nagyhatalmaknak, mint az oroszokkal. Szerinte Ukrajna megszűnt szuverén országnak lenni, Ukrajna azért van, mert a nyugatiak akarják, hogy legyen.


Orbán Viktor a Digitális Polgári Kör győri találkozóján úgy fogalmazott: a 2010 óta elvégzett munka esélyt ad arra, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, de neki magának is „össze kell szednie magát”.

„Van némi önbizalomhiányom a saját szakmámban, ahogy feltételezhetően mindenkinek, de

ha hiszünk abban, hogy nagy dolgokra vagyunk képesek, és nem feledkezünk bele a saját sikereinkbe, akkor olyan dolgok is kisülhetnek ebből, mint az, hogy az ember az amerikai elnök mellett ül”

– mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint a legfontosabb kérdés, hogy a háborúzó felek akarnak-e békét, és erre a válasz az, hogy nem. „Én voltam mindegyiknél” – emlékeztetett arra, hogy tavaly Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalt.

„Mivel sem az ukránok, sem az oroszok nem akarnak békét, ezért a nagyhatalmakat kell rávenni, hogy bírják rá a feleket a békekötésre.

Ukrajnával könnyebb dolguk van, mert Ukrajna megszűnt szuverén országnak lenni, Ukrajna azért van, mert a nyugatiak akarják, hogy legyen.

Az ukránok ukránok 2022-ben angolszász nyomásra nem kötöttek békét az oroszokkal Isztambulban, ami csak felpaprikázta az oroszokat. Most az a feladat, hogy rávegyék valahogy az oroszokat arra, hogy mégis hajlandók legyenek békét kötni, de nehéz ügy ez, mert Moszkva szerint az idő nekik dolgozik” – mondta Orbán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Ha valaki komolyan akar vitatkozni Magyarország jövőjéről, akkor a brüsszeli gazdáival kell lefolytatni, és nem Magyar Péterrel
A miniszterelnök szerint a Tisza Párt egy olyan projekt, amit Brüsszelben találtak ki: onnan finanszírozzák, ott vannak a tartótisztek, ott van, a bábjátékos, aki fogja Magyar Pétert.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 15.



A Digitális Polgári Körök győri nagygyűlése előtt Orbán Viktor válaszolt a Blikk kérdéseire. Többek között arról beszélt, hogyan állnak jelenleg a Digitális Polgári Körök, összesen hány tagjuk van, tervez-e vitázni Magyar Péterrel, illetve szó esett az orosz olaj- és gázimport amerikai szankcióinak kényes kérdéséről is.

- Későn kezdtük, nagyon gyorsak vagyunk, időben vagyunk még. A digitális polgári körök elődjét tulajdonképpen 2002-ben hoztuk létre.

Most arról beszélünk, hogyan lehetne politikai akcióképes állapota hozni egy társadalmat, hogy lehet az országot rávenni arra, hogy gondolkodjon a számára fontos kérdésekről.

A digitális polgári kör valójában arról szól, hogy jöjjünk össze, beszéljünk meg dolgokat, és ha egyetértünk, csináljuk együtt. Tele vagyunk tehetséges fiatal emberekkel, akik gyorsan felépítették ezt, 100 ezer felett vagyunk már - mondta Orbán Viktor, aki ezt követően arról beszélt hajlandó-e vitázni Magyar Péterrel - és ha nem, akkor miért nem.

- Vitában vagyok egyfolytában a gazdáival. A Tisza Párt egy olyan projekt, amit Brüsszelben találtak ki: onnan finanszírozzák, ott vannak a tartótisztek, ott van, a bábjátékos, aki fogja őt. Ha valaki komolyan akar vitatkozni Magyarország jövőjéről, akkor a brüsszeli gazdáival kell lefolytatni, és nem vele.

Nem örülök, hogy így van, de ilyen lett az európai politika - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán zárásként arról nyilatkozott, mi az igazság az orosz olaj- és gázimport amerikai szankciójáról.

- Mindenki azt mond, amit akar, egy dolog számít, amit az amerikai elnök mond - mondta tömören a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Történelmi evakuálás: 21 ezer embert telepítettek ki egy 450 kilós amerikai bomba miatt Nürnbergben
A gyilkos szerkezetre pénteken, egy építkezésen bukkantak rá. A műveletben közel 1500 ember vett részt, hogy elkerüljék a katasztrófát.


Nürnberg történetének eddigi legnagyobb evakuálását hajtották végre, miután egy 450 kilogrammos, második világháborús amerikai légibombát találtak a város Großreuth városrészében.

A pénteken egy építkezésen felfedezett robbanószerkezet miatt 21 ezer embernek kellett elhagynia otthonát, a hatóságok pedig egy 800 méteres sugarú körben rendeltek el teljes lezárást,

írta az MTI.

A sikeres hatástalanítást szombat hajnalban, helyi idő szerint 3 óra 34 perckor jelentették be.

A mintegy egyórás műveletet három tűzszerész végezte el, a mentesítésben és a biztosításban pedig a város hivatalos közlése szerint közel 1500 fő vett részt a különböző szervezetektől.

A lezárásokat a beavatkozás után feloldották, a lakók visszatérhettek.

A kitelepítettek közül körülbelül 2400 embert ideiglenes befogadóhelyeken, köztük egy iskolaközpontban láttak el.

Az intézkedés hét idősotthont is érintett, ahonnan szintén biztonságos helyre szállították a lakókat.

Németország-szerte gyakran bukkannak fel nem robbant világháborús bombákra és lőszerekre. Bár Nürnbergben is több száz hasonló esetet kezeltek már az elmúlt évtizedekben, a mostani akció mérete példátlan volt a város történetében.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk