Egyre kevesebb a háziorvos és a gyerekorvos, ennyien dolgoztak tavaly a KSH szerint
A számuk már két éve 6000 alá csökkent, és az évtizedek óta tartó tendencia tavaly sem fordult meg. 2022-ben egy háziorvos és gyerekorvos átlagosan 50 beteget fogadott naponta.
Tavaly is tovább csökkent a háziorvosoké és a házi gyermekorvosok száma az előző évhez képest - ez derül ki a KSH Egészségügyi helyzetkép 2022 című kiadványából.
A KSH a 2022-es előzetes adatok alapján azt írja, hogy bár a dolgozó orvosok száma általában nőtt, a háziorvosoké és a házi gyermekorvosoké azonban tovább csökkent az előző évihez képest.
Az 1998 óta tartó folyamat következményeként 2020-ban együttes létszámuk először nem érte el a 6000 főt sem, 2022 végén pedig 5725-en látták el a betegeket.
Tízezer lakosra átlagosan 5,9 háziorvos, illetve házi gyermekorvos jutott.
Az ellátottság területi szintű mutatója 4,8 és 7,2 tízezrelék között mozgott, Pest vármegyében volt a legalacsonyabb, Baranyában a legmagasabb. Ezenkívül a fővárosban (6,7) és Csongrád-Csanádban (6,6) jutott tízezer lakosra az országos átlagnál jelentősen több háziorvos, illetve házi gyermekorvos.
A helyzetkép szerint
egy háziorvos és házi gyermekorvos 2022-ben átlagosan 12 773 esetet látott el, vagyis hivatalos munkanapokkal számolva napi 50 beteget fogadott.
A vármegyék többségében a fajlagos betegforgalom 13‒15 ezer volt, kivéve Budapestet, ahol alig volt több 9 ezernél. A legnagyobb betegforgalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye családorvosai bonyolították le. Az előző évhez képest a vármegyék többségében nőtt az orvosok leterheltsége, Baranya, Vas és Zala vármegyében mintegy 5 százalékkal több beteget láttak el a családorvosok. Négy vármegyében csökkent a betegforgalom: Bács-Kiskunban 4, Hajdú-Bihar, Nógrád és Jász-Nagykun- Szolnok vármegyében mindössze 1–2 százalékkal.
2021-ben a háziorvosok és házi gyermekorvosok több mint 73 millió esetet láttak el, 17 százalékkal többet, mint az előző évben. 2022-ben az esetszám alakulásában nem történt érdemi változás, a háziorvosokhoz bejelentkezett lakosok 2021-ben és 2022-ben is évi 7–8 alkalommal fordultak háziorvoshoz.
A KSH megjegyzi, a korábbi évek adataival összevetve feltételezhető, hogy 2020-ban a szükséges háziorvosi és házi gyermekorvosi kapcsolatfelvételek a Covid19-járvány, illetve a kapcsolódó intézkedések következtében maradtak el, amelyek nagy része a következő évben többletként megjelent, illetve távkonzultáció útján valósult meg.
Tavaly is tovább csökkent a háziorvosoké és a házi gyermekorvosok száma az előző évhez képest - ez derül ki a KSH Egészségügyi helyzetkép 2022 című kiadványából.
A KSH a 2022-es előzetes adatok alapján azt írja, hogy bár a dolgozó orvosok száma általában nőtt, a háziorvosoké és a házi gyermekorvosoké azonban tovább csökkent az előző évihez képest.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videón, ahogy Magyar Péter bemutatta „a következő magyar külügyminisztert” Donald Tusknak, majd a 8000 milliárdos uniós pénzről tárgyalt
Magyar Péter a müncheni biztonsági konferencián Orbán Anitával az oldalán egyeztetett a lengyel kormányfővel. A megbeszélésen a V4-es együttműködés újraépítése és a befagyasztott EU-s pénzek feloldásának feltételei is szóba kerültek.
Magyarország következő külügyminisztereként mutatta be Orbán Anitát Magyar Péter a lengyel miniszterelnöknek. A Tisza Párt elnöke pénteken, a müncheni biztonsági konferencia margóján tárgyalt Donald Tuskkal.
A találkozó előtti üdvözlésről készült videón Magyar Péter bemutatta Tusknak Orbán Anitát, és a 24.hu cikke szerint fontosnak tartotta gyorsan tisztázni, hogy a névegyezőség a magyar miniszterelnökkel csupán véletlen, amire Tusk azzal válaszolt, hogy sebaj, az ő neve meg Donald...
A Tisza Párt delegációjában részt vett még Tarr Zoltán, valamint Hajdú Márton, a párt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, egyben kabinetfőnöke is.
A Tisza Párt elnöke a barátinak jellemzett tárgyalásról azt írta, egyetértettek a lengyel miniszterelnökkel abban, hogy mindkét országnak mindent meg kell tennie a mielőbbi orosz-ukrán békekötés elősegítéséért. Megállapodtak abban, hogy egy kormányváltást követően azonnal újraépítenék a magyar-lengyel politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat, valamint új lendületet adnának a Visegrádi Négyek együttműködésének. A közlemény szerint egyetértettek Európa külső határainak megerősítésében, az európai versenyképesség javításában és a transzatlanti kapcsolatok szorosabbra fűzésében is.
Magyar közölte, hogy Lengyelország a korrupció felszámolása után támogatná a Magyarországnak járó 8 ezer milliárd forintnyi uniós forrás feloldását. Az ellenzéki politikus ugyanakkor hangsúlyozta a lengyel miniszterelnöknek, hogy a Tisza Párt és a magyar társadalom többsége nem támogatja Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását.
A találkozó végén Magyar Péter meghívta Donald Tuskot az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára Budapestre. Abban is megállapodtak, hogy egy Tisza-kormány beiktatását követően miniszterelnökként első külföldi útja Varsóba vezetne.
„Éljen az ezeréves lengyel-magyar barátság!” – zárta közleményét Magyar.
A mostani baráti hangvételű találkozó éles kontrasztban áll a jelenlegi magyar és lengyel kormány közötti feszült viszonnyal, még a neveken viccelődni is belefért.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2024 nyarán nyilvánosan bírálta a lengyel diplomáciát. A kormánypárti sajtó eközben az elmúlt hónapokban a Tisza Pártot rendszeresen „brüsszelpártiként” és „ukránpártiként” keretezte, amihez képest a mostani üzenetek a gyorsított ukrán csatlakozás elutasításáról és a határvédelemről árnyalják a képet.
Magyarország következő külügyminisztereként mutatta be Orbán Anitát Magyar Péter a lengyel miniszterelnöknek. A Tisza Párt elnöke pénteken, a müncheni biztonsági konferencia margóján tárgyalt Donald Tuskkal.
A találkozó előtti üdvözlésről készült videón Magyar Péter bemutatta Tusknak Orbán Anitát, és a 24.hu cikke szerint fontosnak tartotta gyorsan tisztázni, hogy a névegyezőség a magyar miniszterelnökkel csupán véletlen, amire Tusk azzal válaszolt, hogy sebaj, az ő neve meg Donald...
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Mártonék lemondták az ausztriai szállodába szervezett értekezletet mikor a 444 megjelent és kérdéseket tett fel a riporter
A nemzetgazdasági miniszter egy négycsillagos hotelben tartott volna megbeszélést, de a sajtó kérdései után távozott. Az egy éve tervezett eseményt Budapesten pótolják.
Néhány perc alatt fújta le a Nemzetgazdasági Minisztérium felső vezetésének ausztriai értekezletét Nagy Márton, miután megjelent a 444 és érdeklődni kezdett. A miniszter később távozott, de közölte, hogy a lemondás miatti büntetést minden résztvevő a saját fizetéséből fogja állni.
Az eseményt február 13-án, pénteken tartották volna a Fertő tó osztrák oldalán, egy négycsillagos szállodában, a Hotel Nils am See-ben. A nemzetgazdasági miniszter egy szolgálati kisbuszból, egy testőrnek tűnő személy társaságában szállt ki a hotel bejárata előtt, amikor a 444 riportere odalépett hozzá és arról kérdezte, mi fog történni. Nagy Márton először azt válaszolta:
„A kollégákkal beszélgetünk a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt álló feladatokról.” Arra a kérdésre, hogy miért pont Ausztriában, a miniszter annyit mondott: „Ott tesszük meg, ahol gondoljuk, hogy megtehetjük.”
Nem sokkal később Nagy Márton feldúltan távozott a szállodából, és a riporternek azt mondta:
„Köszönöm szépen, hogy itt voltak. Szétverték az NGM-nek a meetingjét. Az NGM innentől kezdve Budapesten, a minisztériumban tartja meg.” A miniszter hozzátette, a nagyjából egy éve tervezett rendezvény lemondása miatt a szállodának járó büntetést mindenki a saját fizetéséből állja.
VIDEÓ: Nagy Márton a szállodánál
A riporter szerint az értekezleten legalább négy államtitkár, két helyettes államtitkár és az Államadósság Kezelő Központ vezetője is részt vett volna. A rendezvény pedig meghaladta a tízezer euró, tehát nagyjából négy millió forintos áron lettek volna itt egy éjszakára. Az ár tartalmazta a wellnessrészleg használatát is.
A beszámoló szerint "az esemény hivatalosan szakértői találkozó lett volna, amelyet egy NGMS dolgozó szervezett. Ő kérte az árájánlatot, mindenkinek külön szobát és a miniszter számára a luxus lakosztályt is. A tervek szerint a szállodai wellness-t is használták volna. Ez a meeting maradt el azzal, hogy mindenről megkérdeztük a minisztert" - mondta el a riporter.
A Weiden am See település közelében található szálloda bemutatkozása szerint a hely „18 év feletti felnőtteknek” szól, „akik tudják, hogyan kell élvezni az életet”, és kifejezetten ajánlja magát LGBTQ+ vendégeknek, csoportoknak és üzleti utazóknak is.
Nem ez az első eset, hogy Nagy Márton utazási és szállásköltségei a sajtó figyelmének középpontjába kerülnek. A sajtó korábban már beszámolt a miniszter brüsszeli és bécsi útjain felmerült kiemelkedően drága szállásköltségekről, két év alatt összesen 132 millió forint feletti utazási kiadásokról, valamint magánrepülőgépek használatáról is.
Néhány perc alatt fújta le a Nemzetgazdasági Minisztérium felső vezetésének ausztriai értekezletét Nagy Márton, miután megjelent a 444 és érdeklődni kezdett. A miniszter később távozott, de közölte, hogy a lemondás miatti büntetést minden résztvevő a saját fizetéséből fogja állni.
Az eseményt február 13-án, pénteken tartották volna a Fertő tó osztrák oldalán, egy négycsillagos szállodában, a Hotel Nils am See-ben. A nemzetgazdasági miniszter egy szolgálati kisbuszból, egy testőrnek tűnő személy társaságában szállt ki a hotel bejárata előtt, amikor a 444 riportere odalépett hozzá és arról kérdezte, mi fog történni. Nagy Márton először azt válaszolta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
a tavaszias szombat után vasárnap markáns hidegbetörés érkezik, amely bő 10 fokos lehűlést és helyenként 100 km/órát is meghaladó, viharos széllökéseket hoz magával.
A drasztikus változást egy, jelenleg még az Ibériai-félsziget fölött örvénylő ciklon okozza. Ez a légörvény a következő napokban délkelet felé mozogva egyre mélyül, csapadékzónája pedig szombat este éri el a Kárpat-medencét. A ciklon hátoldalán ugyanakkor hideg légtömeg zúdul be hazánkba – írta az Időkép.
Február 14-én, szombaton még tavasziasan enyhe időre számíthatunk, a csúcshőmérséklet 10 és 15 fok között alakul. Napközben azonban fokozatosan megvastagszik a felhőzet, a délután második felétől pedig nyugat felől egyre többfelé elered az eső. Az éjszaka folyamán a Dunántúlon az esőt havas eső, majd havazás váltja fel.
A hidegbetörés vasárnap teljesedik ki. A napi csúcshőmérséklet a reggeli órákban várható, napközben ugyanis folyamatosan hűl a levegő, a maximumok mindössze -2 és +6 fok között alakulnak. Kora hajnaltól előbb az Északnyugat-Dunántúlon, majd máshol is havas esőre, hóra válthat a csapadék, amelynek zöme azonban eső lesz, és a halmazállapot-váltás után gyorsan meg is szűnik. Tartósabb, vékony hóréteg főleg a hegyvidékeken maradhat meg, a leghosszabb ideig pedig a Tisza mentén lehetnek hózáporok. Az északi, északnyugati szél országszerte viharossá fokozódik. A Dunántúl nagy részén és az északkeleti megyékben 80-90 kilométer/órás lökések is lehetnek, míg a Bakonyban, a Balaton térségében, valamint a Soproni- és Kőszegi-hegységben a legerősebb széllökések a 90-110 km/órát is elérhetik. A Dunántúlon a nap első felében átmeneti hófúvásra is készülni kell. A szél csak az esti órákban veszít jelentősen az erejéből.
A hideg hétfőn is velünk marad, a maximumok -2 és +4 fok között várhatók. Eleinte a Dunántúlon és a középső országrészben még előfordulhat hószállingózás, majd napközben nyugat felől ismét beborul az ég. Délután elsősorban nyugaton és délnyugaton alakulhat ki újabb kisebb havazás, havas eső vagy eső.
Visszacsöppenünk a télbe a hétvégén:
a tavaszias szombat után vasárnap markáns hidegbetörés érkezik, amely bő 10 fokos lehűlést és helyenként 100 km/órát is meghaladó, viharos széllökéseket hoz magával.
A drasztikus változást egy, jelenleg még az Ibériai-félsziget fölött örvénylő ciklon okozza. Ez a légörvény a következő napokban délkelet felé mozogva egyre mélyül, csapadékzónája pedig szombat este éri el a Kárpat-medencét. A ciklon hátoldalán ugyanakkor hideg légtömeg zúdul be hazánkba – írta az Időkép.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fellázadtak a pszichiáterek a korábban mágusképzőt vezető Ézsi Robin ellen, azonnali menesztését követelik a Nyírő Gyula kórház éléről
A MOK egy szakmai egyeztetés után állt ki a főigazgató leváltása mellett, mert szerintük súlyosan veszélyezteti a betegbiztonságot. Ézsi korábban egy „mágiával, asztrológiával, transzperszonális pszichológiával és anatómiával” foglalkozó akadémiát vezetett.
A pszichiáterek Ézsi Robin azonnali menesztését követelik a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet éléről, miután a főigazgató kinevezése óta sorra hagyják el az orvosok és pszichológusok az intézményt. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a helyzet tarthatatlan, a megoldás pedig egy új, szakmabeli vezető kinevezése lenne.
„A helyzet nyugvópontra akkor juthat, ha a kritikus helyzetben lévő országos szakintézmény élére új, a szakmából érkező, megbízott vezetőt jelölnek ki, amíg le nem zajlik egy korrekt pályázati folyamat”
– ezt nyilatkozta a Telexnek Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egy hétfői, száz pszichiáter részvételével zajlott szakmai egyeztetés után. A résztvevők emellett azt is követelik a kormánytól, hogy gondoskodjon arról, hogy ne lehessen olyan pszichiátriai osztály a fővárosban, ahol nem pszichiáter szakorvosok ügyelnek. A MOK elnöke szerint ugyanis jelenleg ez a helyzet, ami a betegek jogait és biztonságát is veszélyezteti.
Amióta Ézsi Robin vezeti az intézményt, 15 pszichiáter szakorvos hagyta ott a kórházat.
A távozások miatt az Országos Kórházi Főigazgatóságnak már más kórházakból kellett orvosokat átvezényelnie. Januárban 40, az intézményben dolgozó orvos írt alá egy petíciót, amelyben osztálybezárásokat sürgettek, a vezetőséget téve felelőssé a kollégák távozása miatt.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság erre úgy reagált, hogy „nem kitétel egyik kórházigazgatónál sem, hogy a szakmából jöjjön”. Álmos Péter ezt nem vitatja, de megjegyezte, hogy a Nyírőhöz hasonló más országos intézeteket kivétel nélkül az adott szakma képviselői vezetik.
Szerinte egy üzemorvos, „aki alapvetően nem érti, hogyan működik a pszichiátria, olyan utasításokat ad, ami szembemegy egy pszichiátriai intézet működési elveivel, egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy módszertani központként működjön egy intézmény”.
A problémára eddig sem az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, sem az egészségügyi államtitkárságtól nem érkezett megfelelő válasz, ehelyett „létszámstopot próbálnak elrendelni, hogy az OPAI-ból ne mehessenek át más kórházba dolgozni a kollégák”.
Dr. Ézsi Robin 2009-ben egy „mágiával, asztrológiával, transzperszonális pszichológiával és anatómiával” foglalkozó akadémiát vezetett. A Nimród Életbölcseleti Akadémia mellett a hírek szerint más, alternatív gondolkodást tanító intézménnyel is kapcsolatban állt, ahol asztrológiát, ezoterikát, számmisztikát és extrapszichológiát oktattak. Ézsi erre úgy reagált: „Az említett tevékenységek több mint másfél évtizeddel ezelőttiek, lezárultak, és semmilyen formában nem relevánsak jelenlegi intézményvezetői feladataim ellátása szempontjából. Határozottan kijelentem, hogy áltudománnyal nem foglalkozom, az nem része sem szakmai érdeklődésemnek, sem korábbi vagy jelenlegi egészségügyi tevékenységemnek.”
A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint a munkáltatóval folyó tárgyalások „zátonyra futottak”, a maradó orvosok terhei „elviselhetetlen mértékben nőttek, és ez a betegbiztonságra is veszélyt jelent”. Figyelmeztetésük szerint ha az orvosok elvándorlása tovább folytatódik, az „a Nyírő Gyula Kórház teljes összeomlásához vezethet”.
A pszichiáterek Ézsi Robin azonnali menesztését követelik a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet éléről, miután a főigazgató kinevezése óta sorra hagyják el az orvosok és pszichológusok az intézményt. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a helyzet tarthatatlan, a megoldás pedig egy új, szakmabeli vezető kinevezése lenne.
„A helyzet nyugvópontra akkor juthat, ha a kritikus helyzetben lévő országos szakintézmény élére új, a szakmából érkező, megbízott vezetőt jelölnek ki, amíg le nem zajlik egy korrekt pályázati folyamat”
– ezt nyilatkozta a Telexnek Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egy hétfői, száz pszichiáter részvételével zajlott szakmai egyeztetés után. A résztvevők emellett azt is követelik a kormánytól, hogy gondoskodjon arról, hogy ne lehessen olyan pszichiátriai osztály a fővárosban, ahol nem pszichiáter szakorvosok ügyelnek. A MOK elnöke szerint ugyanis jelenleg ez a helyzet, ami a betegek jogait és biztonságát is veszélyezteti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
