Egyperces néma csenddel kezdődött a terrortámadás utáni első kormányülés Izraelben, a múlt szombati terrortámadás áldozataira emlékeztek a miniszterek - jelentette a helyi média vasárnap.
Az izraeli nemzeti vészhelyzeti kormány tagjai egy percig némán álltak az iszlamista Hamász terrorszervezet múlt szombati Gázai övezetből indított terrortámadása után megtartott első ülésük elején, miután Benjámin Netanjahu miniszterelnök erre kérte őket "a hidegvérrel meggyilkolt testvéreink és a csatában elesett hős harcosaink emlékére".
Az értekezleten már részt vett a kormányhoz csatlakozott Beni Ganz, a centrista Nemzeti Tábor nevű párt elnöke is.
"Láttam csodálatos, a fronton álló harcosainkat, akik tudják, hogy az egész nemzet mögöttük van. Megértik a feladat nagyságát. Bármely pillanatban készek cselekedni, kiirtani a véreskezű szörnyeket, akik ránk támadtak. A Hamász úgy gondolta, hogy összeomlunk - de mi leszünk azok, akik szétverjük a Hamászt"
- jelentette ki az izraeli kormányfő.
(via MTI)
Egyperces néma csenddel kezdődött a terrortámadás utáni első kormányülés Izraelben, a múlt szombati terrortámadás áldozataira emlékeztek a miniszterek - jelentette a helyi média vasárnap.
Az izraeli nemzeti vészhelyzeti kormány tagjai egy percig némán álltak az iszlamista Hamász terrorszervezet múlt szombati Gázai övezetből indított terrortámadása után megtartott első ülésük elején, miután Benjámin Netanjahu miniszterelnök erre kérte őket "a hidegvérrel meggyilkolt testvéreink és a csatában elesett hős harcosaink emlékére".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy: „Az ellopott pénzből semmi nem lett meg” – Letöltendő börtönt és vagyonelkobzást kért az ügyészség a „félmilliárdos trágyadomb” ügyében
Hadházy Ákos idézte fel bócsai ügyet, aminek évekkel ezelőtt járt utána. Állítása szerint „az ellopott pénzből semmi nem lett meg, bár az ügyészség vagyonelkobzásokat kezdeményezett.”
Hadházy Ákos szerint letöltendő börtönt kért az ügyészség a „félmilliárdos trágyadomb” ügyében – írta szombat délelőtti Facebook-bejegyzésében a független képviselő. A politikus felidézte, hogy a Bócsa melletti pusztában egy „kis trágyadomb melletti táblára” az volt kiírva, hogy ott
„egy több, mint fél milliárdból épített hipermodern, tudományos, géntechnológiás (?!) trágyagyártó üzemnek kellett volna állnia.”
Hadházy bejegyzése szerint a Kecsup utánajárt, mi lett a szétlopott "kutatás-fejlesztés" elkövetőinek sorsa, és állítása szerint „meglepő módon az ügy szép lassan, 3 év alatt eljutott a vádemelésig.” A politikus úgy fogalmaz:
„Az ügyészség szerint is az történt, ami a trágyadomb láttán sejthető volt: fiktív számlákkal papírozták le a fél milliárdot…”
Helyi visszajelzésekre hivatkozva Hadházy azt írja, „az elkövetőknek jó politikai kapcsolatai voltak”, sőt „többen jelezték nekem, hogy a helyi fideszes képviselő áll a dolog mögött”, szerinte pedig „ekkor támogatást nemigen lehetett kapni fideszes hátszél nélkül.” Hozzáteszi:
„ugyanezen elkövetők ellen MÁR A TÁMOGATÁS MEGÍTÉLÉSEKOR BÜNTETŐELJÁRÁS FOLYT egy másik, 6 milliárdos (!), mezőgazdasági támogatásokat érintő költségvetési csalás ügyében.”
A képviselő értékelése szerint „mégsem voltak eléggé bekötve a Fideszhez, vagy csak a kecskeméti ügyészség tökösebb a többinél.” Felveti azt is, hogy „simán lehet, hogy csak a botrány hatására indult nyomozás, a feljelentést a Pénzügyminisztérium tette, miután bemutattam a trágyadombot.” Bejegyzése alapján az ügyészség „letöltendő börtönt és vagyonelkobzást kért az elkövetőkre.”
Hadházy ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy
„miként a Rogán-Völner-Schadl ügyben is kimentették a nagyhalakat, itt is ez történt.”
Azt is kiemeli: „az ellopott pénzből semmi nem lett meg, bár az ügyészség vagyonelkobzásokat kezdeményezett.” Saját ügyeinek összképéről így ír: „az általam bemutatott több száz pofátlan csalás közül ez az eset mindössze a harmadik, ahol bíróság elé kerülnek az elkövetők és az első, ahol letöltendő börtönt kértek.”
A poszt végén a kecskeméti ügyészség korábbi ügyeit is megemlíti: „emlékezzünk meg róla: a kecskeméti ügyészségnek köszönhetjük Simonka és Boldog István bukását is.” Ugyanakkor felidézi: „a korábbi főügyészt , Nánási Lászlót furcsa körülmények között ki is rúgta Polt, és aztán könyvtárosként követett el öngyilkosságot. A bócsai nyomozás már a tragikus halála után történt.”
Hadházy Ákos szerint letöltendő börtönt kért az ügyészség a „félmilliárdos trágyadomb” ügyében – írta szombat délelőtti Facebook-bejegyzésében a független képviselő. A politikus felidézte, hogy a Bócsa melletti pusztában egy „kis trágyadomb melletti táblára” az volt kiírva, hogy ott
„egy több, mint fél milliárdból épített hipermodern, tudományos, géntechnológiás (?!) trágyagyártó üzemnek kellett volna állnia.”
Hadházy bejegyzése szerint a Kecsup utánajárt, mi lett a szétlopott "kutatás-fejlesztés" elkövetőinek sorsa, és állítása szerint „meglepő módon az ügy szép lassan, 3 év alatt eljutott a vádemelésig.” A politikus úgy fogalmaz:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kincse Csongor a Tisza Párt bajai országjáró rendezvényén szólalt fel. Azt mondta:
„Hatalmas örömömre szolgál, hogy itt Baján szólhatok most hozzátok. Én egy ízig-vérig bajai, egy ízig-vérig bácskai vagyok.”
Hozzátette, Baján nőtt fel, itt élte az életét, ezért a környék közel áll a szívéhez.
A Telex megkeresésére azt írta, Magyar Péter felkérésére vállalta a bajai szereplést. Azt is közölte, hogy „rendszeresen segíti a Tisza munkáját pultozással, újságszórással”, és ezeket már a diplomaosztó beszéde előtt is végezte.
A rendezvényen arról beszélt, örül a nagy érdeklődésnek, mert „a pultozásoknál gyakran hallják”, hogy a környéket fideszes fellegvárnak tartják. Üzent Zsigó Róbert országgyűlési képviselőnek: „ez megváltozni látszik, és azok az idők elmúltak, mikor fideszes fellegvár volt Baja”. Emlékeztetett arra is, hogy Zsigó 27 éve képviseli Baját. A tömegből erre többen azt mondták: „sajnos”. Ezt megismételte, majd úgy fogalmazott: „nem sokáig”.
A lap kérdésére azt írta:
„Ha a párt és a Tisza közössége úgy ítéli majd meg, hogy a legtöbbet képviselőjelöltként, majd képviselőként tudom tenni a helyiekért, akkor el fogom vállalni a feladatot.”
Kincse Csongor a júniusi diplomaosztóján bírálta az egészségügy állapotát. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karának orvosdoktor-avatásán azt mondta: „Biztosan lesznek nehéz napok, amikor azt érezzük majd, hogy bármit is csinálnánk, csak nem ezt. Ezen az sem fog segíteni, hogy azon társaimmal, akikkel itthon szeretnénk majd dolgozni – és remélem, ez minél többünkre igaz lesz –, nos, azon társaimmal egy diszfunkcionális, az összedőlés szélén álló rendszerben kell majd dolgoznunk.”
Kincse Baján hozzátette: „Minden erőmmel azon dolgozok, hogy jövőre ne csak a kormányt, hanem helyben Zsigó Róbertet is leváltsuk. Magyarország és Baja is sokkal többet érdemel.
Ha a párt és a TISZA közössége úgy ítéli majd meg, hogy a legtöbbet képviselőjelöltként, majd képviselőként tudom tenni a helyiekért, akkor el fogom vállalni a feladatot.
Kiderült, hogy csak 1200 forint jut a gyermekotthonokban naponta egy gyerek étkezésére, szünetekben érvényes az 1500 forint
Az államtitkár szerint nincs éhezés, tele a hűtő és az iskolai étkezés ingyenes. Sok helyen az élelemre a havi 20-25 ezer forintos vegyi keretből vesznek el, és inkább azon spórolnak.
Iskolaidőben naponta 1200 forint jut egy-egy gyermek étkeztetésére a gyermekotthonokban, írja a 24.hu. Hétvégékre, munka- vagy tanítási szünetekre 1500 forint jár.
„Amikor én a gyermekotthonban dolgoztam nem volt ritka hogy egyikünk az étolajat a másik a cukrot, harmadik a tésztát, krumplit, volt aki a tusfürdőt szappant vitt a gyerekeknek, hogy tudjanak mit enni és tudjanak tisztálkodni. Tarhonyát és kolbászt vittem be az otthonba, hogy éjszakás műszakban másnapra vacsorára a pásztortarhonyát meg tudjam főzni”
– írta Szabó Csaba gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár közösségi média oldalán. Fülöp Attila szerint csak „a baloldali sajtó álhíre”, hogy a gyermekotthonokban éhezhetnek a gyerekek, és országjárásain tele hűtőket és kamrákat talált.
Később az államtitkár azt is kiírta, hogy a gyermekvédelemben élő valamennyi gyereknek biztosítanak ingyenes étkeztetést az iskolában, bölcsődében, óvodában. Ezen felül a gyermekotthon, lakásotthon vagy a nevelőszülő további étkezést biztosít. Az előírás szerint a gyereket szükségletei szerint kell ellátni, és az étkezésre kapott támogatásból nem lehet kevesebbet költeni 1200 forintnál. Hozzátette, sok esetben külső adományozóktól is érkezik felajánlás.
A Népszavának egy gyermekfelügyelő megerősítette, hogy
a tanév alatt naponta 1200 forintot kapnak az intézmények egy-egy gyermek élelmezésére, a 1500 forint hétvégékre és tanítási szünetekre jár. Elmondta, ők mindig főznek a lakóotthonban, és ha minden gyerek bent van, szűkösen, de ki lehet jönni a pénzből.
Szerinte azokban a lakásotthonokban van gond, ahol magas a szökési arány. Ha egy 12 fős lakásotthonban 6 szökött van, rájuk nem érkezik meg a pénz, de amikor visszajönnek, nekik is kell enni adni. Ha a pénz érkezése után szöknek el, a következő hónapban az állam levonja a távollét idejére eső, előre kifizetett fejpénzt, pedig az adott hónapban ott vannak.
Szabó Csaba azt mondta a lapnak:
„üres üvegeket, sörösdobozokat is előszeretettel gyűjtik a városban csellengő lakásotthonos gyerekek, a pénzen élelmet, édességet vesznek”.
Két intézményben dolgozó gyermekfelügyelő így fogalmazott: „Budapesten, ahol én vagyok, ott azért átléphetjük ezt az értéket, inkább spórolunk máson. A vidéki kollégáktól viszont hallom, hogy az élelemre a havi 20-25 ezer forintos vegyi keretből vesznek el, a mosó-és a tisztítószereken spórolnak inkább. Az étkeztetésre fordítható pénznél is nagyobb feladat elé állítja a dolgozókat az 1500-2000 forintos tisztasági keret. Havonta ennyi pénzből kell megoldani gyerekenként a sampon, tusfürdő, fogkefe, dezodor, pelenka, és a lányok menstruálásával összefüggő kiadásokat.”
A téma az után került előtérbe, hogy a költségvetési bizottságban a kormánypárti képviselők leszavazták Jámbor András és Szabó Tímea javaslatát. A javaslat a gyermekvédelmi dolgozók béremelését és az állami gondozott gyerekek étkeztetésére szánt keret emelését célozta.
A Kormányinfón Gulyás Gergely közölte, hogy idén plusz 17 milliárd forintot fordított a kormány a szociális területre. A kabinet előtt több javaslat van a szociális ellátórendszer állami lábának megerősítésére, és jövőre fizetésemelés lesz. Nem a gyermekvédelem kapta a 17 milliárdot, a szociális szféra ennél tágabb terület, ide tartoznak többek között az idősotthonok, a hajléktalanellátók és a fogyatékossággal élőket gondozó intézmények is.
Iskolaidőben naponta 1200 forint jut egy-egy gyermek étkeztetésére a gyermekotthonokban, írja a 24.hu. Hétvégékre, munka- vagy tanítási szünetekre 1500 forint jár.
„Amikor én a gyermekotthonban dolgoztam nem volt ritka hogy egyikünk az étolajat a másik a cukrot, harmadik a tésztát, krumplit, volt aki a tusfürdőt szappant vitt a gyerekeknek, hogy tudjanak mit enni és tudjanak tisztálkodni. Tarhonyát és kolbászt vittem be az otthonba, hogy éjszakás műszakban másnapra vacsorára a pásztortarhonyát meg tudjam főzni”
– írta Szabó Csaba gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár közösségi média oldalán. Fülöp Attila szerint csak „a baloldali sajtó álhíre”, hogy a gyermekotthonokban éhezhetnek a gyerekek, és országjárásain tele hűtőket és kamrákat talált.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Be kell lépni a Fideszbe, jelenteni kell a kollégákról” – egykori gyámügyi ügyintéző beszélt Magyar Péternek, hogyan lehetett fizetésemelést kérni
Hegyi Ildikó a gyámügyben tapasztalt élményeiről vallott. Szerinte a gyakori lehallgatás és a politikai szűrés, mindemellett pedig nagy fluktuáció és alacsony bérek jellemezték a rendszert.
Hegyi Ildikó, volt gyámügyi ügyintéző Mesteriben beszélt Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, amiről a pártvezért közösségi média oldalán számolt be. A néhai ügyintéző azt mondta Magyarnak, hogy nyolc éve mondott fel, mert nem bírta a nyomást, amikor a rendszer a járási hivatalok felügyelete alá került.
Elmondása szerint lehallgató, besúgó rendszer épült ki a gyermekvédelemben, és a dolgozókat anyagilag is a pártállásuk szerint kezelték. Azt állította, hogy amióta felmondott, tizenöten dolgoztak már az ő helyén.
Korábbi tapasztalata alapján egy gyermeket rendszerint három nevelő, három műszakban nevelt fel, ha szerencséje volt a kiskorúnak.
„Akkor ez a három személy végigkísérte, a felnövését, és kötődni tudott hozzájuk”
– mondta. Később azt látta, hogy évente váltották egymást a nevelők, többek közt az erkölcsi megbecsültség hiánya miatt. Úgy fogalmazott, a legjobb munkaerők távoztak, hígult a szakma, és sürgős változtatásra lenne szükség, mert sok gyereket érint, hogy nem tudnak kihez kötődni.
Azt is mondta, hogy
a járási hivatal megvonta tőlük az autóhasználatot azzal az indokkal, hogy „csak lófrálnak”. Felidézte, hogy volt olyan eset, amikor egy 4 napos csecsemőt kellett volna a kórházból Gencsapátira vinni, mégis azt közölték velük, hogy menjenek tömegközlekedéssel.
Utalt hiányosságokra a védelembe vételeknél is. Azt mondta, amikor ő dolgozott, nyolcnapos határidők voltak a családból kiemelésre rossz körülmények vagy erőszak esetén, most pedig olyan esetről is hall, hogy fél évig elhúzódik egy ilyen eljárás.
Azt állította,
kapott halálos fenyegetést, és olyan is volt, hogy késsel rontottak rá, mégsem kapott erkölcsi vagy anyagi megbecsülést. Elmondása szerint nyolc éve, felmondásakor több diplomával nettó 150 ezer forintot keresett.
Felidézte egy kolléganője esetét is, aki 3 éve tért vissza gyesről, és nettó 180 ezer forintot keresett a munkaügyi osztályon felsőfokú képesítéssel. A kolléganő fizetésemelést kért, mire két hét múlva a főnöke jelezte, hogy kinevezheti osztályvezetőnek, de három feltételt szabott: be kell lépni a Fideszbe, jelenteni kell a kollégákról, és részt kell venni a Fidesz országos telefonos kampányában.
Hegyi Ildikó, volt gyámügyi ügyintéző Mesteriben beszélt Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, amiről a pártvezért közösségi média oldalán számolt be. A néhai ügyintéző azt mondta Magyarnak, hogy nyolc éve mondott fel, mert nem bírta a nyomást, amikor a rendszer a járási hivatalok felügyelete alá került.
Elmondása szerint lehallgató, besúgó rendszer épült ki a gyermekvédelemben, és a dolgozókat anyagilag is a pártállásuk szerint kezelték. Azt állította, hogy amióta felmondott, tizenöten dolgoztak már az ő helyén.
Korábbi tapasztalata alapján egy gyermeket rendszerint három nevelő, három műszakban nevelt fel, ha szerencséje volt a kiskorúnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
