Egymillióan hallgatták XIV. Leó pápát Spanyolországban – A kényelmes, privát hit ellen állt ki az egyházfő

A köztársasági elnöki delegáció utazásainak biztonságát kérdőjelezte meg Szántó Georgina, az Elnöki Hivatal volt kommunikációs igazgatója még májusban egy Facebook-posztban. Szerinte súlyos kockázatot jelentett, hogy a honvédségi gépeken az előírtnál kevesebb légiutas-kísérő szolgált.

A Magyar Honvédség visszautasította Szántó vádjait. Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének leköszönő helyettese a HVG-nek azt mondta:

Hozzátette, meghallgatták a két érintett pilótát, akik szerint Szántó állításainak „90 százaléka” valótlan. A honvédség ugyanakkor elismerte, hogy

Az esetet jelentés követte, és azóta következetesen tartják magukat a VIP-szállításnál előírt négyfős személyzethez.

Kajári Ferenc azt is elismerte, hogy

A Honvédség ezt igyekezett teljesíteni, amikor a szolgálati rend megengedte. A kérés azonban nem volt mindig kivitelezhető, mivel az egyik pilóta csak tartalékos katona, és mindkettőnek csupán az Airbus A319-es típusra van szakszolgálati engedélye. A Dassault Falcon 7X esetében így más pilóták vezették a gépet.

A Sándor-palota a HVG megkeresésére kitérő választ adott, és hangsúlyozta, az elnök alkotmányos jogállása nem ad neki szolgálati elöljárói jogkört a Honvédség felett. Közleményük szerint minden utazás előtt azt a tájékoztatást kapták, hogy a legtapasztaltabb pilótákat jelölték ki a feladatra.

Szántó Georgina, aki szerint a repülésbiztonság terén „súlyos hiányosságok vannak”, bejelentést tett az ügyészségen, eredeti Facebook-posztját pedig a támadások miatt már csak az ismerősei láthatják.

A HVG értesülése szerint a Ruszin-Szendi Romulusz vezette Honvédelmi Minisztérium egy kormányhatározat alapján belső vizsgálatot rendelt el a honvédségi gépek használatáról. Az ellenőrzés az elmúlt három évet vizsgálja, de a tárcától származó informális jelzések szerint nem kifejezetten a most kirobbant ügyre hegyezték ki, hanem általánosságban világítják át az eljárásrendet.

„Soha többé” – ez állt azon a molinón, amely mögött több ezren, fehérbe öltözve, csendben vonultak végig a délnyugat-franciaországi Fleurance utcáin vasárnap a 11 évesen meggyilkolt Lyhanna emlékére – írja a The Guardian. A gyász most országos vitát robbantott ki a francia igazságszolgáltatás működési hibáiról.

A kislány holttestét múlt csütörtökön találták meg egy használaton kívüli gabonasilóban, 15 kilométerre az eltűnés helyszínétől. Barella tagadja a gyilkosságot, a rendőrségnek azt mondta, a helyi uszodánál tette ki a gyermeket.

A felháborodást az váltotta ki, hogy a férfi letartóztatása után kiderült: 2025 augusztusában egy 10 éves kislány édesanyja feljelentést tett, mert a gyanú szerint Barella többször megerőszakolta a gyermekét. Az orvosi és pszichológiai szakvéleményekkel alátámasztott nyomozati anyagot januárban küldték át a közeli Toulouse-ból az illetékes auchi ügyészségre, azzal az utasítással, hogy hallgassák ki a férfit.

A gyanúsított neve nem volt ismeretlen a hatóságok előtt. 2017-ben egy anya jelezte, hogy 17 éves lánya kapcsolatban állt a férfival, de az ügyet 2018-ban ejtették, miután a lány azt mondta, beleegyezett a viszonyba. 2021-ben egy másik iskolából bocsátották el takarítói állásából, mert a vád szerint online zaklatott egy diáklányt. 2022-ben pedig azzal vádolták, hogy megerőszakolt egy hétéves gyermeket, de azt az eljárást 2024-ben bizonyítottság hiányában megszüntették.

Emmanuel Macron francia elnök szerint „elfogadhatatlan” hiba történt a jogrendszerben. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy hiányosságok tárultak fel” – mondta a köztársasági elnök, aki szerint a felelősségeket egy hivatalos vizsgálatnak kell feltárnia.

Gérald Darmanin igazságügyi miniszter a rendszer meghibásodását „rémisztőnek” nevezte:

– mondta a miniszter. Darmanin hozzátette, sem ő, sem a vezető bírók nem mennek szabadságra, amíg egyenként nem egyeztetnek az ügyészekkel a helyzet felméréséről.

Az eset ráirányította a figyelmet a francia igazságszolgáltatás leterheltségére. Az igazságügyi miniszter adatai szerint Franciaországban jelenleg 3 millió rendőrségi feljelentés torlódott fel, amelyek közül 70 ezer nemi erőszakkal vagy szexuális támadással kapcsolatos.

Hétfő délután a Parlamentben a devizahiteles végrehajtások átmeneti felfüggesztéséről, valamint a képviselői fizetések és költségkeretek vágásáról is dönthetnek.

Magyar Péter a közösségi oldalán írta meg a várható napirendet, és jelezte, hogy ismét felszólal.

A parlament honlapja szerint az ülés a megszokottak szerint 13 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, majd megtartják az azonnali kérdések óráját.

A nap legfontosabb döntése a devizahiteles ügyekben indult végrehajtások felfüggesztése lehet. A Hantosi István és Melléthei-Barna Márton által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a folyamatban lévő eljárásokat átmenetileg megállítsák, amíg a kormány átfogóan felülvizsgálja a kapcsolódó törvényeket – írta a Telex.

Emellett a házszabálytól eltérve még ma tárgyalhatják és szavazhatnak a képviselői tiszteletdíjak és frakcióforrások jelentős – a kommunikáció szerint akár negyven százalékot is elérő – csökkentéséről. Az erről szóló előterjesztést Bujdosó Andrea frakcióvezető és Kalázdi-Kerekes Kinga nyújtotta be.

Többek között a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket, a spontán privatizációt, a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű válságát vizsgáló testületekről szavaznak.

A másik kiemelt téma a politikai elit saját juttatásainak megvágása. A javaslat az alapilletmény és a kapcsolódó juttatások erőteljes mérséklését, valamint a frakciók költségvetési forrásainak csökkentését célozza. Bár az előzetes kommunikációban 40 százalékos vágás szerepel, több elemzés szerint a tényleges jövedelemcsökkenés a különböző pótlékok és bizottsági tisztségek után járó szorzók miatt átlagosan ennél kisebb lehet.

„Ahogy ígértem: újra elérhető a Vonatinfo webes felülete!” – jelentette be közösségi oldalán Vitézy Dávid. A közlekedési miniszter posztjában kifejtette, a valós idejű adatokkal az utasok sokkal könnyebben tudják áttervezni az utazásukat bármilyen havária esetén.

Vitézy emlékeztetett rá, hogy pontosan egy évvel ezelőtt, az egyre gyakoribb vasúti összeomlások idején Lázár János döntésére a MÁV lépésről lépésre leállította az összes olyan lehetőséget, ahol a vonatok helyzetéről információt lehetett kapni. Szerinte a döntés mögötti hozzáállás még a gyakorlati jelentőségénél is fontosabb volt.

A poszt szerint a magyar vasút nem fog egyik napról a másikra megjavulni, de az első lépés a hozzáállás teljes megváltoztatása. „A hatalmi gőgöt felváltja a munka, a titkolózást az átláthatóság, a beletörődést pedig az az ambíció, hogy a magyar vasutat újra fejlődési pályára állítsuk.”

Ennek fontos elemeként említette, hogy nemrég újra elérhetővé tették a nyilvánosság számára az Elektronikus Mozdonyszolgálati Információs Gyűjtőrendszert, közismert nevén az EMIG-et.

„Akkor azt mondtuk, hogy ez csupán az első lépés, és most itt a folytatás: mától... újra elérhető a teljesen nyilvános, regisztrációhoz nem kötött Vonatinfo” – közölte, hozzátéve, hogy a következő hetekben a valós idejű információk a MÁV+ webes felületén és az alkalmazásokban is elérhetőek lesznek.

Vitézy a magyar vasút jövője szempontjából hatalmas előrelépésnek nevezte, hogy a múlt héten sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, aminek köszönhetően közel 6000 milliárd forint uniós forrás érkezik Magyarországra. Ebből már idén elindíthatják az új HÉV-ek és InterCity motorvonatok beszerzésére vonatkozó közbeszerzéseket.

Bejegyzését azzal zárta: „mi nem eltitkolni akarjuk a problémákat, hanem megoldani, és nem problémát látunk az utasokban, hanem a szolgáltatásért fizető állampolgárokat, akik joggal várják el, hogy ne titkolózzunk előttük.”

Múlt szerdán a miniszter a közel 16,4 milliárd eurós uniós forrásmegállapodásra hivatkozva jelentette be, hogy legalább 35 új InterCity-motorvonat beszerzését indítják el a valós idejű utastájékoztatás visszaállítása mellett.