Ausztráliában

az elmúlt egy nap alatt (szombat estét megelőző 24 órában) nem jelentettek egyetlen új helyi koronavírusos esetet sem.

Ezt Greg Hunt egészségügyi miniszter jelentette be - írja az AAP ausztrál hírügynökség. A napzárás után egy új pozitív esetet találtak, de az már a következő nap statisztikájába számít bele.

Az országos adatokból alapján - hónapokon át az ország nagy gócpontjának számító - Victoria államban sem volt sem új fertőzés, és haláleset sem.

A javuló helyzetnek köszönhetően szerdán véget ért a főváros, Melbourne csaknem négy hónapon át tartó zárlata. Ez volt az egyik leghosszabb járványügyi zárlat a világon.

Ausztráliában eddig 27,5 ezer fertőzéses esetet regisztráltak, ez jóval kisebb, mint a fejlett országok adatai. 907-en haltak meg, csaknem kilencven százalékuk a második legnépesebb Victoria államban élt - írja a 24.hu.

Csütörtök délután mi is beszámoltunk róla, hogy Csernus Imre pszichiáter kávézója, az egri Depresso úgy döntött, most hétvégén megnyit a vendégek előtt. Később azonban kiderült, hogy a jogszabályokat teljesen betartva, továbbra is csak az elviteli lehetőséget biztosítják a betérőknek.

Egy nagykanizsai söröző viszont megelégelte a három hónapnyi bezártságot, és február 1-jén kinyitnak. A Resti Presszó & Söröző üzemeltetői Facebook-posztjukban el is magyarázzák, miért döntöttek így:

Hozzáteszik, nem tudják megvárni, míg kellő számú ember beoltatja magát, és szerintük, ha nem jelent gondot a multikban tolongó embertömeg, akkor az ő nyitásuk se jelentsen.

A törvényekkel még inkább szembemenve azt is közlik, hogy ugyan asztalaik alapból másfél méteres távolságban vannak egymástól, de presszójukban a maszk viselése nem lesz kötelező. (Egészen pontosan ők maguk így döntenek, az aktuális szabályozást ennek ellenére nem írhatják felül.)

Közlik továbbá, hogy várják a NAV és a rendőrség embereit, hisz ők is számítanak arra, hogy tettük után hamar meglátogatják majd őket, de „ha erre van kapacitásuk és idejük, akkor a munkájuk elvégzése mellé egy jó kávéra mindig a vendégeink” - írják.

Korábbi cikkünkben mi is írtunk róla, hogy Németországban, Olaszországban és Lengyelországban is formálódik egy mozgalom, amely céljának a vendéglátóhelyek újranyitását tűzte ki.

Az Európai Parlament európai alapjoggá tenné a megfelelő lakhatást, és annak költségeit a törvény erejével korlátoznák; emellett uniós célként határoznák meg a hajléktalanság felszámolását 2030-ra minden tagállamban - írja az MTI.

A csütörtökön 352 szavazattal, 179 ellenszavazat és 152 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a megfelelő lakhatás fogalmába többek között a tiszta és jó minőségű ivóvizet, a megfelelő és méltányos higiénés körülményeket, valamint a szennyvíz- és vízhálózatok meglétét is beleértették.

„A megfelelő lakhatáshoz való jog alapvető emberi jog, amelyet a nemzeti és az európai jognak is el kellene ismernie” - fogalmaztak az igennel szavazó frakciók.

Véleményük szerint kötelező és legalább az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásaihoz igazodó minimumkövetelményeket kellene bevezetni az Európai Unióban az egészséges otthonokra, köztük a beltéri levegőminőségre. A képviselők felszólították az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a házfelújításokra vonatkozó előírások között fordítsanak kiemelt figyelmet a kibocsátáscsökkentésre és a lakások energiahatékonyságának növelésére.

Emellett fenntartaná a hajléktalanság kialakulását megelőző és a hajléktalanok védelmét szolgáló, a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedéseket, különösen a kilakoltatási moratóriumot, az energiaellátás folyamatos fenntartását és az ideiglenes elhelyezés garantálását.

A képviselők emellett felszólították a tagállamokat, illetve a regionális és a helyi hatóságokat, hogy fogadjanak el jogszabályt a bérlők és a saját lakásukban élők jogainak védelmére. Véleményük szerint a lakhatás akkor nevezhető megfizethetőnek, ha az azzal összefüggő költségek rendezése után a lakónak elegendő forrása marad az egyéb alapvető kiadásokra.

Az elfogadott szöveg végezetül megemlítette, hogy a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás lakásokat von el a piacról és felviszi az albérletek árát, ami nagyban megnehezíti a megélhetést a belvárosokban és a turisztikai központokban.

Karácsony Gergely Facebook-oldalán egy hosszas bejegyzésben kommentálta Joe Biden beiktatását és beszédét.

Magyar idő szerint szerda 18 órakor iktatták be az Egyesült Államok 46. elnökét, Joe Bident. Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán tett közzé egy hosszas bejegyzést Biden beszéde kapcsán.

- kezdte bejegyzésében Karácsony.

Szerinte a leköszönő elnök Donald Trump nem a közügyeket illető tisztánlátásával, tárgyszerű érveivel vagy a demokrácia intézményeinek működtetésében szerzett ismereteivel igyekezett maga mellé állítani a támogatóit.

Kiemelte továbbá, hogy az egység nem egyenlő az egyetértéssel:

Karácsony Gergely írásában párhuzamot von, mert szerinte Joe Biden beszéde hozzánk, magyarokhoz is szól.

Biden ugyanis megemlékezett a koronavírus áldozatairól, amely népességarányosan szinte pontosan ugyanakkora, mint a magyar veszteségek. De a főpolgármester szerint más okból is magunkénak érezhetjük a beszédet.

- fejtette ki a főpolgármester.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Debreceni Egyetem Hallhatói Önkormányzata 70:0 arányban megszavazta, hogy az intézmény alapítványi fenntartásba kerüljön. Az ellenzők azonban aláírásgyűjtésbe kezdtek.

- írja a Népszava.

A napirenden szereplő „személyi kérdések miatt” zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson – 65 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül – elfogadott határozat szerint az állami fenntartónál kezdeményezik az áttérést az új szervezeti formára. A szenátusi határozat úgy fogalmaz:

Közben a Pécsi Tudományegyetem szenátusa egyelőre nem tárgyal az intézmény modellváltásáról, mert egyelőre nem kaptak egyértelmű információkat, és nem is látnak még világosan a kérdésben.