a helyzet súlyosságát jelzi, hogy Olaf Scholz német kancellár is a nyilvánosság elé állt, hogy megnyugtassa a kedélyeket.
Az elemzők szerint a német bank az elmúlt években komoly válság után állt talpra. Pénteken pont azt jelentették be, hogy adósságvisszavásárlásba kezdenek.
A Citigroup elemzői szerint irracionális piaci folyamatok zajlanak.
Attól tartanak, hogy a médiában megjelenő szalagcímek befolyásolják a befektetők döntéseit, függetlenül attól, hogy a megjelenő értelmezések helyesek vagy helytelenek voltak-e.
A Deutsche Bank árfolyama pénteken 15 százalékot esett, ekkora visszaesésre 2020 márciusa, a járvány kezdete óta nem volt példa.
Más nagy európai bank is veszített árfolyamából a nap folyamán. A héten a nagyobb jegybankok ismét aláhúzták, hogy a bankszektorok stabilak és jó állapotban vannak, igaz, közben a Fed nyomán több európai jegybank is tovább emelte az alapkamatot, amiről sejteni lehetett, hogy turbulenciákat okozhat a bankoknál.
Egy elemző, Stuart Graham szerint a Deutsche részvényeinek zuhanása mögött olyan tényezőket lehet esetleg felsorolni (például az amerikai ingatlanpiacnak való túlzott kitettség) mellyel eddig is tisztában volt mindenki, és nem is nagyon rémisztő dolgok. Szerinte egy nemrég alapos átszervezésen átesett Deutsche helyzetét nem lehet a Credit Suisse-hoz hasonlítani.
Bajnai Gordonból a világ egyik legsikeresebb magyar menedzsere lett Londonban
Hatalmas pénzekről dönt, és a világ legnagyobb infrastrukturális cégeivel dolgozik együtt a volt magyar miniszterelnök. Arról is beszélt, szeretne-e visszatérni a magyar politikai életbe.
Bajnai Gordon „ismeretlen” londoni menedzserkarrierjét mutatja be a Forbes Magazin. Azt írják, a volt magyar miniszterelnök egy 12 ezer milliárd dolláros piac meghatározó arca.
Az életéről szólva megjegyzik, hogy hétfő és péntek között London egyik legpatinásabb negyedébe jár dolgozni, a Magyarországon csak kevesek által ismert Campbell Lutyensbe, egyébként pedig Magyarországon van, a családjával.
Arra kérdésre, hogy cégének kik a legfontosabb ügyfelei, úgy felelt: „Mondjuk inkább azt, hogy vállalatfelvásárlási alapok”. Kifejtette: olyan területet fednek le, ahol nyugdíjalapok, biztosítók, családi alapítványok keresik a tőke helyét, körülbelül 12 ezer milliárd dollár (4,4 trillió) forint értékben.
Bajnai Gordon a cég egyik partnere és egyben résztulajdonos vezetője is, az egyik üzletágat ő viszi. eddig legalább 250 milliárd dollár tőkét közvetítettek zárt körben. Ügyfeleik olyan befektetésekben érdekeltek, mint például a londoni Gatwick vagy a New York-i La Guardia repülőtér, illetve vasutak Franciaországban vagy Olaszországban, tengeri kikötőkben.
„A legnagyobb alap, amin most dolgozom, huszonötmilliárd dollár (9,2 ezer milliárd forint) lesz, amikor majd meglesz. Név nélkül annyit mondhatok róla, hogy a világ vezető infrastruktúraalap-kezelőjének adunk tanácsot” – adott némi betekintést jelenlegi munkájába Bajnai Gordon.
Volt kollégája, egykori kabinetfőnöke, Schmidt-Hegedüs Dóra szerint Bajnai remek tárgyalópartner, és nagyon felkészült. „Mindig többet tud, mint aki az asztal túloldalán ül, és olyan a tárgyalástechnikája, hogy a végén a másik fél is elégedetten áll fel, és nem azért, mert kompromisszumot kötöttek, hanem mert úgy tárgyal” – fogalmazott egykori munkatársa.
Természetesen nem tehették meg, hogy ne térjenek ki arra a kérdésre, hogy a 2014-ben a magyar politika színpadán újra feltűnő volt miniszterelnök tervez-e ismét hazai politikai karriert. Bajnai válasza erre meglehetősen egyértelmű volt: „Felnőtt ember tudja, hogy tetteinek, döntéseinek következményei vannak, én is tisztában voltam vele, hogy mi lesz annak a trade offja, hogy elvállalom a miniszterelnökséget (…) Na jó, mindent azért nem láttam, de nem voltak jó érzéseim”. Azt is mondta, szívesen gondol vissza azokra az időkre, amikor egy csődközeli helyzetből hozták ki Magyarországot.
Puzsér Róbert szerint nem lehet eldönteni, hogy Magyar Péter őszinte-e vagy sem
Kérdés szerinte, hogy külpolitikai véleményével a Tisza Párt politikusa őszintén követi az orbáni utat vagy csak a fideszes szavazók közül akar elcsábítani.
A Spirit Fm Önkényes Mérvadó című műsorában Puzsér Róbert, Boros Tamás és Csunderelik Péter beszélgettek a Magyar Péter-jelenségről.
Puzsér Róbert kifejtette, hogy ő húsz éve próbálja elmagyarázni, hogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc ugyanannak az éremnek a két oldala, és hogy „szükség van egy harmadik erőtérre, egy harmadik pólusra, és annak a politikai mozgalma lehet az, ami az elmúlt 34 éves vergődést meghaladhatja”
Szerinte 2018-ban ilyen volt Vona Gábor, de a sikertelen választás utáni visszavonulással ez a fajta mentalitás eltűnt a magyar politikából.
„Nem az a lényeg, hogy ki az a Magyar Péter, vagy ki volt az a Márki-Zay Péter vagy Vona Gábor, hanem az, hogy ez a koncepció, miszerint ne a két kurzus jelöltjei álljanak egymással szemben, hanem legyen egy harmadik alternatíva kihívja a két egymással szemben álló kurzust, mint egyetlen problémának a két egymással szemben álló oldalát, újra meg újra felüti a fejét és többséget tud szerezni magának az ellenzéki választók körében” – fogalmazott a műsorban a kritikus.
Boros Tamás megjegyezte, hogy Magyar Péternek a külpolitikával kapcsolatban volt olyan megjegyzése, ami miatt lehet, hogy elfordultak tőle néhányan, akik kezdetben még támogatták.
Puzsér szerint azonban „nem arra fogunk szavazni, hogy Magyar Péter teljhatalmat kapjon Orbán Viktor helyett, hanem hogy véget érjen Orbán Viktor hatalma és kinyíljon egy politikai küzdőtér, ahova aztán eséllyel lép be mondjuk egy Vona Gábor is”. „Én úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben az a feladat, hogy Magyar Péterre olyan hatással kell lenni, olyan referenciákat kell elé állítani, olyan kulturális normákat kell megnevezni, amelyeknek köszönhetően Magyar Péter azzá tud válni, amit a jelen kor megkövetel” – fejtette ki véleményét a publicista.
Sokan vonnak párhuzamot a fiatalabb Orbán Viktor és Magyar Péter személyisége és mondanivalója közé, maga Magyar is sokszor elmondja, hogy kifejezetten elégedett volt az 1998 és 2002 közötti kormányzással. Puzsér Róbert szerint „nem vagyunk abban a történelmi helyzetben, hogy azt mondjuk, nekünk a 98-as Orbán nem jó, mert mi egy nagyon más alternatívát óhajtunk”.
„Ha valaki azt mondja, hogy neki a 98-as Orbán nem kell és inkább leszavaz arra a pártra, amelyik az öt százalékért indul, az beárazza az elégedetlenségét a mai Orbán Viktorral szemben”
– fogalmazott sommásan a kritikus.
A publicista szerint még nem lehet eldönteni, hogy Magyar Péter őszinte-e vagy sem, nem lehet még megmondani, hogy amikor például az Orbáni külpolitika sarokköveit dicséri, ez az ő szocializációjának köszönhető vagy pedig egy identitástolvajlás zajlik a fideszes szavazók elcsábítása érdekében.
Ahogy arról korábban már írtunk, szerdán a történelem vizsgákkal folytatódott az idei írásbeli érettségi. Középszinten 68 802, míg emelt szinten 7679 tanuló vizsgázott. A témakörök között szerepelt többek között a kereszténység elterjedése, a barokk, Hunyadi Mátyás és Horthy Miklós is. A rövid esszé témái idén az angol alkotmányos monarchia és a második világháború kirobbanása lehetnek, míg a hosszú esszében vagy az Erdélyi Fejedelemségről, vagy a gazdasági rendszerváltoztatásról kell írnia az érettségizőknek.
Csakúgy, mint az elmúlt napokban a magyar nyelv és irodalom és a matematika tantárgyaknál, az Eduline oktatási portál ezúttal is jelentkezett egy nem hivatalos megoldásgyűjteménnyel, amit szaktanárok állítottak össze.
A megkérdezett szakértők szerint egyébként nem volt szélsőségesen nehéz az idei, tematikájában kissé megváltozott érettségi, ám néhány apróságon könnyen el lehetett csúszni.
Aki kíváncsi arra, hogy jól írta-e meg (vagy jól írta volna) a tesztkérdéseket, az IDE kattintva meg tudja nézni.
Aki pedig azt szeretné megtudni, hogyan kellett nagyjából kinéznie a rövid és a hosszabb esszének, ITT tudja megnézni.
Az eddigi vizsgákhoz hasonlóan a hivatalos megoldókulcs holnap reggelre várható az Oktatási Hivatal honlapján.
Medián: Magyar Péter pártjának szavazói felerészt az ellenzéki összefogásra szavaztak 2022-ben
Aggódhat a Kutyapárt és a Mi Hazánk, látszólag sok szavazót elszívott tőlük a Tisza Párt. 13 százalékuk úgy emlékszik, korábban fideszes volt, egyötödük pedig nem szavazott.
Felmérést készített a Medián arról, hogy honnan érkeztek a politikai palettán frissen feltűnt Magyar Péter szavazói – írja a hvg360.
A felmérés azt mutatja, hogy Magyar Péter pártja feltűnően sokszínű, a NER-ből kicsekkolt friss politikus a társadalom több szegmensében sikeresen szólított meg szavazókat.
A Tisza Párton a közvélemény-kutató stablian 25 százalék köré méri, amivel náluk jelenleg a legerősebb ellenzéki pártként szerepelnek.
A most magukat Tisza-szavazóknak mondók mintegy fele a két évvel ezelőtt az országgyűlési választások alkalmával az ellenzéki összefogásra adta a voksát.
Emellett 13 százalékuk úgy emlékszik, korábban fideszes volt. Az előzetes elemzéseknek és politikai jóslatoknak megfelelően nem lehet nyugodt a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk, mert a Medián számításai szerint tőlük is jelentős számú szavazót halászott egy Magyar Péter. Az új párt támogatóinak egyötöde azt mondja, 2022-ben nem szavazott.
A társadalmi csoportok tekintetében szinte mindenhol kétszámjegyű a Tisza támogatottsága, ez alól csak három kivétel van: a legidősebb, a legkevésbé iskolázott és a legszegényebb szavazópolgárok körében ennél kisebb a népszerűsége.
Magyar Pétert az emberek többsége középutasnak gondolja, egyedül a Fidesz-KDNP szavazói között vannak többségben, akik baloldalinak látják. Azt ugyanakkor kisebb része gondolja úgy az embereknek, hogy alkalmas volna a kormányfői posztra: ezt csak 37 százalék mondta. Ezzel szemben Orbán Viktort 54 százalék gondolja kompetens miniszterelnöknek. Igaz, Magyar így is jobban áll, mint a harmadik helyezett Dobrev Klára: őt csak a válaszadók negyede tudná elképzelni kormányfőként.
Magyar Péter korábban úgy nyilatkozott: épp a Medián az, amit hitelen közvélemény-kutatónak tart.
