HÍREK
A Rovatból

Egy nap alatt 6 orosz katonát ölt meg – állítják a mesterlövészről, aki beállt az ukrán hadseregbe

A Wali becenéven ismert férfiről rengeteg hír jelent meg a nemzetközi médiában, ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni ezeket.


Korábban már mi is beszámoltunk róla, hogy a világ egyik „legvéresebb kezű” mesterlövésze is beállt az ukrán hadseregbe. A Wali becenéven ismert 40 éves férfiről rengeteg hír jelent meg az elmúlt napokban a nemzetközi médiában. Sok helyen máris úgy emlegetik őt, mint a ma élő legjobb mesterlövész az egész világon, aki 3,5 kilométerről ölt meg egy ISIS-harcost. Első ukrajnai „munkanapján” pedig egyből hat orosz katonát likvidált Kijev térségében.

Azonban érdemes fenntartásokkal kezelni az ilyen híreket. A Portfolio jobban utánajárt a Wali nevű mesterlövészről szóló cikkeknek, és összegyűjtötték, mi lehet a valóság vele kapcsolatban.

Korábban a torontói Globe and Mail írt arról, hogy Wali volt az, aki a Joint Task Force 2 elit alakulat fegyverszakértőjeként 3450 méter távolságból lelőtte az Iszlám Állam egyik fegyveres katonáját, és ezzel megzavarta az iszlamisták támadását az iraki biztonsági erők ellen. Lövése egy katonai forrás szerint körülbelül 10 másodperc alatt találta el az ISIS katonáját.

Ez a híresztelés ugyanakkor valószínűleg téves. A Porfolio arról ír, hogy a 3540 méterről indított lövést a kanadai JTF-2-es műveleti egység valamelyik tagja adták le. Wali azonban nem itt, hanem a 22-es számú gyalogsági ezredben szolgált mesterlövészként. Lehet ugyan, hogy a két alakulat személyi állománya közt van átfedés, de Wali 2015-től már nem a kanadai haderő kötelékében, hanem az iraki kurdokkal harcolt együtt az Iszlám Állam ellen. Hivatásos katonaként utoljára 2011-ben volt műveleti területen, Afganisztánban.

Így a lap szerint

valószínű, hogy a rekordernek számító, 3450 méteres találatot nem ő adta le.

Egyes portálok arról számoltak be, hogy a mesterlövész már hat orosz katonát likvidált Kijev térségében. A Portfolio azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ez is egy valóságalapot nélkülöző, motivációs célú mítosz lehet. A lap szerint ugyanis

két nap alatt aligha lőhetett le hat orosz katonát, ráadásul az sem biztos, hogy Wali ennyi idő alatt eljutott egyáltalán Kijevbe.

Ennek ellenére nem kizárt, hogy a későbbiekben valóban képes lesz ilyen eredményeket produkálni.

A lap szerint ugyanakkor a mítoszok ellenére a mesterlövészeknek fontos szerepe lesz az orosz-ukrán háborúban, nemcsak a propaganda, hanem valós harci cselekmények tekintetében is. Azzal ugyanis, hogy egyre intenzívebbé válnak a városi harcok, nagyobb számban alkalmazhatnak mesterlövészeket, például Kijev védelmére is. A mesterlövészek ugyanis könnyebben tudnak magaslati pozíciót találni a városokban, sikeres lövéseket leadni, majd eltűnni, még mielőtt az ellenség viszonozza a tüzet.

Mindennek pedig nem csupán a fontos célpontok likvidálása miatt van nagy jelentősége, hanem pszichológiai hatása is van. A gyalogsági alakulatok ugyanis a mesterlövészektől tartva lassabban, megfontoltabban és bátortalanabbul haladhatnak előre - írja a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Riasztás van érvényben: 90 km/órás széllel csap le a hidegfront az országra
A HungaroMet a délnyugati, nyugati és északkeleti területekre adott ki riasztást a szombat délután érkező zivatarok miatt. Maga a hidegfront vasárnap érkezik, ami a jövő hét elejére már érezhető lehűlést hoz.


Szombaton délutántól heves zivatarokra készülhet az ország jelentős része. A délnyugati, nyugati és északkeleti térségekben riasztás van érvényben, a cellák 60–70 km/órás széllökéseket, intenzív esőt és jégesőt hozhatnak. A hidegfront vasárnap késő délután–este érkezik, előterében már éjjel nedvesebb, labilis levegő áramlik fölénk.

A nyári időjárás továbbra is tombol, az ország közepén 32, a délkeleti tájakon 36-37 fokot mutatnak a hőmérők. A rendkívül magas UV-B sugárzás miatt nem ajánlott a napra menni délután négy óráig, de a gyerekek és az idősek inkább maradjanak árnyékban az esti órákig. Ma a nyugati országrész és az északi határszél kivételével 25 fok felett, az Alföldön 27 fok felett alakulhat a napi középhőmérséklet – írja a met.hu.

Holnap a déli órákig az ország északi, északkeleti felében van inkább esély zivatarra, de déltől északnyugat felől növekszik a zivatarok előfordulásának esélye.

Egy-egy intenzív zivatar is kialakulhat, akár 90 km/órás széllel, nagyobb jég is eshet és felhőszakadás is lehet.

A késő esti, éjféli órákban a zivatarok kelet felé elhagyják az országot. A jövő hét elején már nagyrészt 25 és 30 fok között alakulnak a csúcsértékek.

Sőt, a hét közepén a magasabb légrétegekben még hűvösebb levegő szivárog be a Kárpát-medencébe, így a hét közepétől tovább mérséklődik a nappali felmelegedés.

A hidegfront érkezésére sokan érzékenyek, az időjárás változása most is őket terheli meg igazán.

Fejfájás, migrén, tartós álmosságérzet jelentkezhet, a reflexidő megnyúlhat, a cselekvési reakció késhet.

A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a közlekedésben résztvevők fokozottan figyeljenek az utakon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Bármikor és bárhol lehet számolni támadással az országban” – magas szintre emelték a terrorfenyegetettséget Németországban
Alexander Dobrindt belügyminiszter jelentette be a terrorfenyegetettségi szint emelését a hírszerzés friss jelzései alapján. A hatóságok szerint a tervek civileket, intézményeket és az ország kritikus infrastruktúráját is célozzák.


Németországban magas szintre emelték a terrorfenyegetettségi készültséget, miután a hírszerzés konkrét támadási tervekről szerzett tudomást. Alexander Dobrindt belügyminiszter a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjúban beszélt a helyzet súlyosságáról, amiről a ZEIT Online is beszámolt.

„Ez azt jelenti, hogy bármikor és bárhol lehet számolni támadással az országban” – figyelmeztetett a miniszter.

A készültséget a korábbi „elméleti fenyegetettségi” fokozatról emelték „magas szintre”. Németországban nincsenek a lakosságnak szóló, színes kódokkal jelzett riasztási szintek; a mostani lépés a hatóságok belső kockázati minősítésének szigorítását jelenti, ami a konkrét veszélyek megjelenésére utal.

A miniszter szerint a szolgálatok friss jelzései új helyzetet mutatnak.

„Egyértelműen léteznek bizonyos támadási tervek emberek, intézmények és az infrastruktúra ellen” – mondta Dobrindt.

A német hatóságok az elmúlt években több súlyos terrortámadással is szembesültek. 2024 decemberében egy szaúd-arábiai férfi szándékosan a tömegbe hajtott a magdeburgi karácsonyi vásáron, hat embert megölt, és több százat megsebesített; az elkövetőt idén életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Pár hónappal korábban, 2024 augusztusában Solingenben egy szíriai állampolgár az Iszlám Állam propagandájától inspirálva késelt halálra három embert egy városnapi rendezvényen.

A belügyminiszter külön kiemelte az infrastruktúra elleni fenyegetettséget is. Nemrégiben egy országos informatikai hiba miatt mintegy két órára leállt a teljes német vasúti közlekedés, ami jól mutatta, milyen súlyos következményekkel járhat a kritikus infrastruktúra megbénulása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ha életbe lép az Alaptörvény 17. módosítása, rövidesen Poltnak is búcsúznia kell, de sok más változás is lesz
Csökkentették a kétharmados törvények körét, eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát, megszüntették az Országgyűlési Őrséget, és megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.


Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is – ezt a közösségi oldalán jelentette be, írja a Telex.hu.

Ha az aláírt törvény megjelenik a Magyar Közlönyben, az államfő megbízatása másnap megszűnik.

Az államfői feladatokat átmenetileg Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

A módosítással visszaállították a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amivel két hónapon belül megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét a testület tagjai választhatják meg maguk közül, az alkotmánybírák megbízatása pedig tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.

A bírák nagyobb szerepet kapnak az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének kiválasztásában, akiket az eddigi kilenc helyett csak hat évre választ az Országgyűlés, és nem választhatók újra.

12 éves időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselőknek: már a következő választáson sem indulhat el, aki legalább három ciklusban volt képviselő.

Csökkentették a kétharmados törvények körét, eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát, megszüntették az Országgyűlési Őrséget, és megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.

Az Alaptörvény 17. módosítását hétfőn fogadta el az Országgyűlés a Fidesz-KDNP képviselőinek bojkottja mellett. A szavazást heves politikai vita előzte meg.

Magyar Péter miniszterelnök nyíltan jelezte, hogy amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá a törvényt, a kormány megfosztási eljárást indít ellene.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a szavazás napján bejelentette lemondását, mondván, „olyan maradandó módon sérült a demokrácia, mint 1989–90 óta soha”.

A Fidesz az elmúlt napokban több fronton is tiltakozott a módosítás ellen. Patrióta EP-képviselők – köztük a Fidesz delegációja – sürgősségi kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz, alkotmányos puccsról írva.

Sulyok Tamás hiába várta a Velencei Bizottság állásfoglalását, a testület ugyanis csak októberben tárgyalta volna a kérdést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Sulyok leváltásáról: Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban
Orbán Viktor a Facebookon reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a hivatalából való eltávolítását is tartalmazó Alaptörvény-módosítást. A poszt szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”, miután a parlament a héten fogadta el a vitatott jogszabályt.


„Ma ledőlt az utolsó gát” – írta Orbán Viktor a Facebookon egy szombat esti posztban, amelyben reagált arra, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a sokat vitatott Alaptörvény-módosítást. A volt miniszterelnök szerint ezzel „az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság”.

Hozzátette: „Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban.”

Bejegyzését azzal zárta: „Isten óvja Magyarországot!”.

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett kimondja, hogy hatálybalépésével megszűnik a hivatalban lévő államfő megbízatása.

Magyar Péter miniszterelnök a szavazás után közölte, Sulyok Tamásnak öt napja van aláírni a jogszabályt. A kormányfő kilátásba helyezte, hogy amennyiben az elnök ezt nem teszi meg, és például az Alkotmánybírósághoz fordul, a kormány megfosztási eljárást indít ellene.

Sulyok Tamás erre közleményben reagált, amelyben azt írta, a miniszterelnök nyílt nyomást gyakorol rá, és ez a beavatkozási kísérlet kirívóan sérti az alkotmányos rendet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk