A New York állambeli Buffalo Egyetem Állatviselkedéstani tanszékén végezték el azt a felmérést, amely erre a különös eredményre jutott. A sausagedogcentral nevű, állatokkal foglalkozó weboldal beszámolója szerint a kutatás vezetője, Dr. Christy L. Hoffman etológus 962 felnőtt, amerikai nő bevonásával végezte el a kísérletet.
Volt közöttük olyan, aki a férjével, barátjával aludt, és volt olyan is, aki a kutyájával. A vizsgált személyeket több napos alvás-sorozat után egy úgynevezett közérzeti kérdőív kitöltésére kérték meg, amely azt vizsgálta, mennyire nyugodt és egészséges alvásban volt részük.
Az eredmény: a kutyájukkal együtt alvó nők sokkal nyugodtabb, zavartalanabb és pihentetőbb alvás-élményről számoltak be, mint azok, aki a párjukkal aludtak. Az is kiderült, hogy a "kutyás" nők hamarabb aludtak el, és korábban is keltek, ami az alvás szempontjából eleve egészségesebb, bár nyilván a kutya alvási szokásaihoz is igazodtak ezzel.
A New York állambeli Buffalo Egyetem Állatviselkedéstani tanszékén végezték el azt a felmérést, amely erre a különös eredményre jutott. A sausagedogcentral nevű, állatokkal foglalkozó weboldal beszámolója szerint a kutatás vezetője, Dr. Christy L. Hoffman etológus 962 felnőtt, amerikai nő bevonásával végezte el a kísérletet.
Volt közöttük olyan, aki a férjével, barátjával aludt, és volt olyan is, aki a kutyájával. A vizsgált személyeket több napos alvás-sorozat után egy úgynevezett közérzeti kérdőív kitöltésére kérték meg, amely azt vizsgálta, mennyire nyugodt és egészséges alvásban volt részük.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A teljes rendőri állományt járatják le” – Ismét nemet mondott a rendőrség Tóth Bertalannak Mészáros Lőrinc erőműbiznisze ügyében
Tóth Bertalan újabb feljelentését is elutasították, de hivatalos határozat nélkül, így bíróságra sem viheti az ügyet. A rendőrség szerint nincs új tény a korábbi beadványhoz képest.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője hosszú ideje próbálja elérni, hogy kivizsgálják a Mátrai Erőmű állami megvásárlásának körülményeit. A politikus szerint az ügyben felmerülhet a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés gyanúja is, írta a Népszava.
A képviselő először a rendőrséghez fordult, de azzal az indokkal utasították el a beadványát, hogy az nem különbözik Szél Bernadett 2020-as feljelentésétől. Emiatt a rendőrség nem indított új vizsgálatot, hanem „iktatták” az ügyet a korábban lezárt aktához.
Tóth ezt követően újabb feljelentést nyújtott be márciusban, ezúttal a Legfőbb Ügyészséghez. Ebben hangsúlyozta, hogy a kiegészítő, 5 milliárd forintos átutalásra vonatkozó engedély hiányáról csak nemrég szerzett tudomást, ezért ez az információ nem szerepelhetett a 2020-as beadványban. Álláspontja szerint a két eset jogilag eltér egymástól.
A márciusi beadvány azonban ismét ugyanahhoz a rendőrségi osztályhoz került vissza, ahol korábban már elutasították az ügyet. Ezúttal is ugyanaz az osztályvezető válaszolt, mint fél évvel ezelőtt. Bár a mostani levélben nem szerepelt az „iktatás” kifejezés, a sorszámozás alapján az új dokumentum ugyanúgy a korábbi aktához került.
A rendőrség ezúttal sem adott ki hivatalos megszüntető határozatot, csak tájékoztatást küldött. Tóth Bertalan szerint ez azért lényeges, mert bíróságon csak megszüntető határozattal lehet megtámadni egy feljelentés elutasítását.
Az ügy előzménye, hogy az állami MVM 2019–2020-ban 17,44 milliárd forintért vásárolta meg a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinc érdekeltségéből. Ehhez az összeghez az állami tulajdonos megadta a szükséges hozzájárulást. Egy másik, 5 milliárdos összeg kifizetéséhez – amelyet hitelkiváltás jogcímen szintén Mészárosék kaptak – azonban sem az MVM, sem az időközben illetékessé vált Energiaügyi Minisztérium nem tudott hasonló engedélyt bemutatni.
Az akkori alapszabály szerint viszont a 3 milliárd forintot meghaladó kifizetésekhez is kötelező lett volna a tulajdonosi jóváhagyás.
A képviselő emiatt az ügyben parlamenti kérdést is intézett a Legfőbb Ügyészhez. A rendőrség és az ügyészség cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a megkeresésekre.
A témával kapcsolatban Tóth Bertalan a következőket mondta a lapnak:
„Azzal, hogy a nyomozó hatóság nem tud, vagy úgy tesz, mintha nem tudna különbséget tenni két eltérő tényállás között, valójában a teljes rendőri állományt járatják le.”
Hozzátette: „Mindenki tudja, hogy Mészáros Lőrinc gazdagodása érdekében Orbánnak és kormányának semmi sem drága.” Szerinte a rendőrség semmittevése ebben az ügyben védhetetlen. Úgy fogalmazott, hogy az új legfőbb ügyész most lehetőséget kapott arra, hogy lépéseket tegyen, és elinduljon egy eljárás a közvagyont érintő bűncselekmények ügyében.
Az Energiaügyi Minisztérium a korábbi beszámoló után közleményben reagált, amelyben hangsúlyozta, hogy a tranzakció minden szempontból szabályosan történt. Azt is hozzátették: aki ezt támadja, az a magyar energiaellátás biztonságát veszélyezteti.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője hosszú ideje próbálja elérni, hogy kivizsgálják a Mátrai Erőmű állami megvásárlásának körülményeit. A politikus szerint az ügyben felmerülhet a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés gyanúja is, írta a Népszava.
A képviselő először a rendőrséghez fordult, de azzal az indokkal utasították el a beadványát, hogy az nem különbözik Szél Bernadett 2020-as feljelentésétől. Emiatt a rendőrség nem indított új vizsgálatot, hanem „iktatták” az ügyet a korábban lezárt aktához.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Fidesz pedig olyan, mint anno a komcsik. Szétlopják az országot, és azon sopánkodnak, hogy a nép nem szereti őket
A Tisza Párt elnöke a Bálványosi Szabadegyetem első napja kapcsán posztolt. „Elvtársak! Élvezzétek ki az utolsó pillanatokat, a lágy hegedűszót, mielőtt elsüllyed az Auróra cirkáló” – írta.
„Vicces azt látni, hogy nem is kell ott lennem Tusványoson ahhoz, hogy a „fiatal demokraták” többet beszéljenek rólam, mint a saját főnökükről” – kezdte Facebook-bejegyzését Magyar Péter.
A Tisza Párt elnöke a Bálványosi Szabadegyetem első napja kapcsán posztolt.
„Bayer Zsolt szerint én olyan vagyok, mint a Fidesz a 90-es években. Lehet. A Fidesz pedig olyan, mint anno a komcsik. Bezárkóznak egymással, körbe dicsérik magukat, miközben szétlopják az országot és azon sopánkodnak, hogy a nép nem szereti őket”
– fogalmazott a politikus, aki szeretett volna elmenni az eseményre, de nem hívták meg.
„Elvtársak! Nem kell félni, nem fog fájni. Na jó, egy kicsit lehet. Élvezzétek ki az utolsó pillanatokat, a lágy hegedűszót, mielőtt elsüllyed az Auróra cirkáló” – zárult a bejegyzés.
„Vicces azt látni, hogy nem is kell ott lennem Tusványoson ahhoz, hogy a „fiatal demokraták” többet beszéljenek rólam, mint a saját főnökükről” – kezdte Facebook-bejegyzését Magyar Péter.
A Tisza Párt elnöke a Bálványosi Szabadegyetem első napja kapcsán posztolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor szerint „Ukrajna titkos, szürke zónákban épül be Magyarország testébe”
A miniszterelnök szerint Brüsszel háborút hozna ránk, a Kneecap meghívása miatt pedig „zabos” lett a fesztiválosokra. „Alapvetés, hogy nálunk senkit sem bánthatnak verbálisan sem” - mondta.
Orbán Viktor péntek reggel Tusnádfürdőről jelentkezett be a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorába. A miniszterelnök szombaton tartja meg hagyományos beszédét a Bálványosi Szabadegyetemen, de már a rádióinterjúban utalt arra, hogy ezúttal konkrétumokat is megoszt a tavaly felvázolt magyar nagy stratégiából, írta a Telex.
Az interjúban Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése is szóba került.
Orbán Viktor szerint „ha Ukrajna tagságát elfogadják, akkor mi leszünk a háború terepe”, és ezt elfogadhatatlannak tartja.
Úgy véli, az ukrán csatlakozást Brüsszel erőlteti, miközben „az Atlanti-óceán partján” nem értik, mit jelent egy ütközőállam helyzetében lenni. Azt is hangsúlyozta, hogy a konfliktus magyar életeket is követelhetne, amit nem tart elfogadhatónak.
A miniszterelnök felidézte, hogy tavaly azt tanácsolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy a tűzszünet és a béke irányába mozduljon, de akkor azt a választ kapta, hogy az idő Ukrajnának dolgozik. Orbán szerint ez „tragikus döntés volt”, és ma már súlyos árat fizetnek érte. A miniszterelnök úgy látja, hogy nem az uniós tagság, hanem egy rendezett, stratégiai szerződéses együttműködés lenne megfelelő Ukrajna és az Európai Unió között.
„Ukrajna ütközőállam, és ezt a sorsot nem akarjuk vállalni, mi értjük, hogy ez milyen, mert a Szovjetunió nyugati peremén voltunk, és nem akarunk visszamenni ebbe a pozícióba. Egy ország házszámát nem lehet megváltoztatni”
– fogalmazott.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Magyarországon szerinte a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció Ukrajna-párti politikát folytat, és olyan újságírók is megjelentek a médiában, akik ukrán érdekeket képviselnek. A nevét nem mondta ki, de Rácz Andrásra utalva azt is állította, hogy Ukrajna a szakértői világba is beépült. Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország gyújtatta volna fel egy templomot, azt mondta: „agybaj, és magától nem mond ilyet marhaságot az ember.
Ukrajna titkos, szürke zónákban épül be Magyarország testébe”.
A pénzügyi kérdéseket érintve elmondta, hogy
Ukrajna a következő hét évben 360–370 milliárd euró támogatást kaphat az Európai Uniótól, ami a magyar nyugdíjkifizetések tizennyolcszorosának felel meg.
Szerinte a legnagyobb vesztesei ennek a tervnek az európai gazdák lehetnek, mert az ő támogatásaikat csökkenthetik, miközben az ukrán mezőgazdasági piacra nyugat-európai és amerikai cégek jelenhetnek meg.
Orbán Viktor kitért a román–magyar kapcsolatokra is. Elmondta, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom elérte a 13 milliárd eurót, amit az is elősegített, hogy az autópályák már elérnek a határig. Hozzátette: Nagyszalontánál és Szatmárnémetinél is új határátkelési lehetőségek nyílnak. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a héten tárgyalt a román miniszterelnökkel, és szerinte Magyarország jó pozícióból kezdhette az egyeztetést, mivel uniós elnöksége idején sikerült elérnie, hogy Románia csatlakozzon a schengeni övezethez.
A román politikusok közül Ilie Bolojanról tett említést, akit világos elképzelésekkel rendelkező, nehézsúlyú politikusnak nevezett. Úgy fogalmazott: „össze kell szednie magát, mert Romániában most olyan a gazdasági helyzet, mint Magyarországon a Gyurcsány-rendszer végén”.
Az interjú végén a Kneecap nevű ír rapcsapat ügye is szóba került, akiket antiszemita kijelentések miatt tiltottak ki Magyarországról. A Sziget szervezői úgy vélik, ez a döntés árthat az ország nemzetközi megítélésének. Orbán Viktor így reagált: „Tisztelem a koncerteket és fesztiválokat szervezőket, nehéz meló, ha sok pénzt is hoz, de nagyon zabos voltam rájuk.
Nekik lehetett volna annyi eszük, hogy nem hozzák ide őket.
A rohadt vagy átkozott pénz ilyen fontos? Aztán lehiggadtam, és megnéztük, mit tehetünk. Alapvetés, hogy nálunk senkit sem bánthatnak verbálisan sem, inkább ne gyere ide barátom.”
A miniszterelnök az utóbbi hetek kormánykritikus előadói megnyilvánulásairól is beszélt. Kijelentette: „az egyik véglényekről beszél, a másik a miniszterelnök lelövését imitálja”, utalva Azahriah-ra és Majkára. Orbán szerint
ez már kampány, és úgy látja, hogy a showbiznisz nagyobb része a baloldali, liberális jelöltek mögé áll.
„Hogy közben pénzt is kapnak érte, afelől ne legyenek kétségeink. A választópolgárok ugyanakkor szerintem nem szeretik, ha egy közkedvelt vagy tisztelt előadó megmondja, hogyan kell gondolkodni az életről. Azzal értek egyet, hogy ez az egész inkább nekünk jó, akik meg vagyunk támadva. Segíti a tisztánlátást” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor péntek reggel Tusnádfürdőről jelentkezett be a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorába. A miniszterelnök szombaton tartja meg hagyományos beszédét a Bálványosi Szabadegyetemen, de már a rádióinterjúban utalt arra, hogy ezúttal konkrétumokat is megoszt a tavaly felvázolt magyar nagy stratégiából, írta a Telex.
Az interjúban Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése is szóba került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dés László is aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben közel 150 művész és értelmiségi kérte arra a Sziget Fesztivál szervezőit, hogy ne léptessék fel a Kneecap nevű ír rapzenekart az idei rendezvényen. A zeneszerző csütörtökön a Klubrádióban beszélt arról, hogy a zenekar kitiltásával viszont nem ért egyet.
Azt mondta, hogy azért csatlakozott a petícióhoz, mert szerinte, ha a zenekar felléphet a fesztiválon, azzal a rendezvény „legitimálja ezt a fajta viselkedést és gondolkodást, amit ez a zenekar képvisel”. Hozzátette:
„Az, hogy szabad emberként egy országba betegyék a lábukat, vagy kitegyék, azt szerintem minden embernek meg kell engedni, addig meg kell előlegezni azt a bizalmat, hogy nem fog olyan dolgot csinálni, amiért egy országba ne tehesse be a lábát.”
Ahogy már írtunk róla, a magyar kormány csütörtökön jelentette be, hogy kitiltja az országból a Kneecap zenekart. Az ír raptrió körül áprilisban kezdett felerősödni a nemzetközi vita, miután a Coachella fesztiválon több erőteljes palesztinpárti kijelentést is tettek, például: „Fuck Israel, free Palestine” és „Izrael népirtást követ el a palesztin nép ellen”. Ezt követően több németországi fesztiválról is kitiltották őket. Az egyik tagot pedig azzal is megvádolták, hogy kapcsolatban áll a Hezbollah nevű libanoni szervezettel, miután egy londoni koncerten felmutatta annak zászlaját.
A Kneecap fellépését először a Magyar Nemzet kritizálta. Ezt követően egy civil kezdeményezés is elindult, majd zenészek és művészek is felszólaltak a koncert ellen. A Sziget szervezője július elején a Telex kérdésére azt írta:
„a színpad a művészé, a szólásszabadság terepe, és mi abban hiszünk, hogy a cancel culture és a kulturális bojkott nem megoldása a problémáknak”.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előbb levélben, majd személyesen is kérte a szervezőket, hogy mondják le a koncertet. A Sziget főszervezője, Kádár Tamás múlt héten még azt nyilatkozta, hogy megtartják a koncertet, és szerinte „nincs jó válasz” az ügyben.
Dés László a Klubrádióban azt is megjegyezte, hogy nem véletlen, hogy korábban már három-négy nyugat-európai fesztivál sem engedte fellépni a Kneecapet.
Dés László is aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben közel 150 művész és értelmiségi kérte arra a Sziget Fesztivál szervezőit, hogy ne léptessék fel a Kneecap nevű ír rapzenekart az idei rendezvényen. A zeneszerző csütörtökön a Klubrádióban beszélt arról, hogy a zenekar kitiltásával viszont nem ért egyet.
Azt mondta, hogy azért csatlakozott a petícióhoz, mert szerinte, ha a zenekar felléphet a fesztiválon, azzal a rendezvény „legitimálja ezt a fajta viselkedést és gondolkodást, amit ez a zenekar képvisel”. Hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
