HÍREK
A Rovatból

Egy hat hónapos terhes kismama és párja is meghalt a kijevi dróntámadásban

Egyelőre három halálos áldozatról tudni. 19 embert mentettek ki a város központjában lévő lakóház romjai alól, amelyet eltalált egy önmegsemmisítő drón.


A legfrissebb, még nem végleges adatok szerint hárman haltak meg a Kijevet ért hétfői dróntámadás következtében - közölte az ukrán elnöki iroda.

A hivatal információi szerint

19 embert mentettek ki a város központjában lévő lakóház romjai alól, amelyet eltalált egy önmegsemmisítő drón.

Ihor Klimenko országos rendőrfőnök megerősítette a halálos áldozatok számát, hozzátéve, hogy még három embert szállítottak különböző fokú sérülésekkel kórházba.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester nyilvánosságra hozta, hogy

az elhunytak között van egy fiatal pár, akik gyereket vártak. A nő hat hónapos terhes volt.

A mentési munkálatok még tartanak - tette hozzá beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az orosz erők támadást hajtottak végre az ország északkeleti részén lévő Szumi megyében, Romni környékén lévő létfontosságú infrastrukturális objektumok ellen is - hozta nyilvánosságra Dmitro Zsivickij, a régió kormányzója. Szavai szerint

legalább három civil vesztette életét, és kilencen sérültek meg. A romok alatt még vannak emberek

- tette hozzá. A kormányzó közölte, hogy a támadás következtében 1625 háztartásban szakadt meg az áramellátás. Kérte a megye lakosait, hogy lehetőleg takarékoskodjanaK az áramfogyasztással.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság közlése szerint Odesszában is infrastrukturális objektumot ért találat. A dél-ukrajnai városban nem sérült meg senki.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy hétfő reggel három megyében támadta meg Oroszország Ukrajna energetikai infrastruktúráját, ennek következtében több száz település maradt áram nélkül.

"Egyebek mellett öt dróntámadást jegyeztek fel Kijevben, ahol energetikai létesítmények és egy lakóépület károsodott. Az agresszor rakétatámadásokat is indított Dnyipropetrovszk és Szumi megyék létfontosságú infrastruktúrája ellen, emiatt települések százai maradtak áram nélkül"

- írta a miniszterelnök. Hangsúlyozta: minden szolgálat azon dolgozik, hogy felszámolja a támadás következményeit és helyreállítsa az áramellátást.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat arról adott hírt, hogy ismét megszűnt a zaporizzsjai atomerőmű áramellátása az orosz erők ágyúzása miatt. A sajtóközlemény szerint az orosz hadsereg hétfői támadása az ukrán ellenőrzés alatti területeken lévő infrastruktúra ellen ahhoz vezetett, hogy megszakadt a nukleáris létesítmény áramellátása az utolsó, eddig még működő villamosvezetéken is. Az Enerhoatom úgy tudja, hogy az orosz megszállás alatt álló atomerőműben beindították a dízelgenerátorokat.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közleményében arról tájékoztatott, hogy az energetikai infrastruktúra főként az ország középső és északi részén károsodott. Nem zárta ki, hogy emiatt vészleállási ütemtervet kell bevezetniük.

Dmitro Kuleba külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereihez fordult azzal a felhívással, hogy országaik adjanak Ukrajnának további légvédelmi fegyvereket, lőszereket, Irán ellen pedig vezessenek be szankciókat, amiért drónokat adott el Oroszországnak. Kuleba Twitter-bejegyzésében megjegyezte: valószínűleg ő az első külügyminiszter, aki egy óvóhelyről szól az uniós külügyminiszterekhez, mivel Kijevben akkor éppen légiriadó volt.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren kijelentette, hogy Irán közvetlenül felelős a meggyilkolt ukránok haláláért, és már nem elegendő pusztán szankciókat bevezetni Teherán ellen. "Egy ország, amely elnyomja saját népét, most fegyvereket ad az orosz szörnyetegeknek, hogy tömeggyilkosságokat követhessenek el Európa közepén. Ehhez vezetnek a befejezetlen ügyek és a totalitarizmusnak tett engedmények. Ez az eset, amikor a szankciók határozottan nem elegendőek" - fogalmazott Podoljak.

Az ukrán politikus eggyel korábbi tweetjében pedig arra szólított fel, hogy Oroszországot minden nemzetközi platfomról ki kell szorítani.

"Nem ülhetnek a G20-országcsoport vezetőivel egy asztalnál azok, akik embereket akarnak fagyhalálra kárhoztatni a létfontosságú infrastruktúra elleni támadásokkal, és totális mozgósítás révén holttestekkel borítják be a frontvonalat"

- írta Mihajlo Podoljak.

A világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-csoport következő csúcstalálkozóját novemberben tartják az indonéziai Bali szigetén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vadászgépet kellett riasztani egy Magyarországról Dublinba tartó repülő miatt Ausztriában
Az osztrák vadászgépek perceken belül a levegőbe emelkedtek. Két utasszállító is „néma” maradt a rádióhívásokra, a hatóságok azonnal léptek.


Nem sikerült rádiókapcsolatot létesíteni egy Magyarországról Dublinba tartó Boeing 737-essel, amikor az Ausztria légterébe ért.

Emiatt 11:50-kor két Eurofighter vadászgépet riasztottak

– erről Michael Bauer, az osztrák védelmi minisztérium szóvivője számolt be az X-en. A gépek felszálltak, de 11:57-kor helyreállt a kapcsolat, így a riasztást visszavonták.

A Krone arról írt, hogy 14:44-kor ismét be kellett vetni a vadászgépeket, mert nem tudták elérni egy Antalyából Amszterdamba tartó Boeing 737-es pilótáit. Végül ebben az esetben is sikerült helyreállítani a rádiókapcsolatot.

A szóvivő szerint ilyen helyzetekben az egyik Eurofighter a civil repülőgép mellett repül, a másik pedig hátulról biztosítja. Ha a gép továbbra sem válaszol, kényszerleszállásra kötelezhetik, de eddig ilyenre még nem volt példa.

Az osztrák légierőnél nem számítanak ritkának az ilyen riasztások: általában hetente egyszer, legfeljebb tíznaponta emelkednek a levegőbe, ha egy repülőgép gyanúsan viselkedik vagy nem válaszol a hívásokra.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Modern stílusban festő művészként is ismert a Péterfy Sándor Utcai Kórház vesztegetéssel gyanúsított főorvosa
A hozzátartozók szerint a főorvos asszony erőszakosan kérte a pénzt. A hajvágást is pénzért ajánlották fel a haldoklónak, botrány lett, amikor ezt visszautasították.


Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy két főorvost tartóztattak le vesztegetés gyanúja miatt a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén, a III. Krónikus Belgyógyászati Osztályon. A rendőrségi vizsgálat még 2023-ban indult lakossági feljelentés alapján, a nyomozók eddig 95 esetet azonosítottak, amikor a főorvosok és a kórház egyik szociális munkása készpénzt fogadott el extra ellátásért, egy alapítvány nevében.

A főorvos asszony jelenleg nem dolgozik, a kórház tájékoztatása szerint bizonytalan ideig helyettesítő orvos látja el a betegeit. Egy beteg hozzátartozója a nyilvánossághoz fordult, ő is azt állítja, hogy pénzt adott át a főorvosnak, miután az extra ellátás díját kérte tőle.

„Egy éve édesapámat kellett bevinnem oda, mert nem ivott, nem evett, gyógyszereit nem tudtuk beadni, látszott, hogy szegénynek már csak napjai vannak hátra” – mesélte a Blikknek Zsuzsa. Hozzátette: „Azt a szöveget adta nekem elő a főorvos asszony, hogy jobb ellátást kapunk, ha támogatjuk az alapítványát. Eleve nem értettem, hogy egy főorvos miért nem a betegek ápolásával foglalkozik, miért ő van a betegfelvételen, ahol presszionál a készpénzes fizetésre.”

„Amikor megegyeztünk és fizettem, a mentőt is ő szervezte le apám átszállításához, ott is neki kellett átadnom a pénzt, hogy majd ő rendezi a számlát. 50 ezer forintot kértek csak a szállításért, természetesen nem az állami, hanem magán mentőszolgálatot rendelt a főorvos asszony.”

Zsuzsa azt is elmondta, hogy amikor néhány nappal később édesapjának már csak órái voltak hátra, egy fodrász is megjelent az osztályon, hogy pénzért levágja a haját. Miután ezt visszautasították, a főorvosnő kifogásolta, hogy az alapítvánnyal szerződésben álló fodrász potyára ment be a kórházba.

Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője azt közölte, hogy mindkét főorvos tagadta bűnösségét, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Az ügyészség ezeket elutasította. A gyanúsítottak szerint csak a szabályos eljárási díjakat kérték el, az alapítvány támogatása pedig önkéntes volt.

A főorvosnő festőként is ismert. Képei modern stílusban készültek, alkotásain Modigliani és Hundertwasser hatása érződik. A kórházi osztály falait is saját művei alapján festette ki. Részt vett a bécsi orvosfestők kiállításán, és szerepeltek képei a nemzetközi orvos képzőművészeti biennálén is. Legutóbbi kiállítása idén áprilisban volt egy budapesti galériában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„A kutya valamit bevéd” – a péceli kutyatámadást elemzi Az Árulók után Korom Gábor, ahol 15 kutya támadt egy nőre
A hatóságok több kutyát befogtak, de egyet még mindig nem találnak. A szakértők szerint a falkaviselkedés hátterében a rossz szocializáció is állhat.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy közel húszfős kutyafalka támadt rá egy futó nőre vasárnap Pécel és Maglód határában. A nő súlyosan megsérült, a mentők kórházba vitték, de azóta már hazaengedték, és otthon lábadozik. A helyszínre rendőrök és állatmentők is érkeztek. A kutyák közül hatot kilőttek, nyolcat sikerült befogni, egyet viszont még mindig keresnek.

Farkas Dorisz, a Tetovált Állatmentők elnökségi tagja elmondta, hogy a rendőrök szirénával próbálták lecsendesíteni az állatokat. A hat legagresszívebb kutyát végül a péceli jegyző engedélyével kilőtték.

Az RTL Híradónak Korom Gábor kutyaszakértő arról beszélt, hogy Magyarországon a nyolcvanas-kilencvenes években még szinte minden naposak voltak az ilyen esetek.

„Még nem vagyunk az ideális pozícióban, de nagyon sokat változott a helyzet. Régen mindennapos volt egy ilyen támadás, ma már kiemelt hír”

– mondta.

Hozzátette, hogy sok múlik a kutyák korai szocializációján. Ha egy kutya sok emberrel találkozik, kevésbé működik benne a vadászösztön.

„A kutya valamit bevéd: bevédi a saját territóriumát, a vadászterületét, a saját és a társa testi épségét, a csapatot. Vagyis valamit felfedez, amit neki védenie kell”

– fogalmazott Korom Gábor.

A rendőrség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért” – döbbenetes beszámoló a gyermekotthonokból, ahol 1500 Ft-ot szán az állam a napi étkezésre
A szakmai vezetők szerint a drágulás lenullázta a kereteket. Egy állami gondozott arról beszélt, hogy 18 óra után rendszeresen nincs pótvacsora, a speciális diétások helyzete kritikus.


Egy szelet kenyér vagy a repeta is könnyen konfliktust szülhet az állami gondozott gyerekek között – erről mesélt az RTL Híradónak Lakatos Ádám, aki 9 éves korától élt gyermekotthonban. Úgy látja, a kevés állami támogatás miatt sokszor nem jut elég étel a gyerekeknek.

„Szerintem nem történhetne meg az ma, hogy a legkiszolgáltatottabb gyerekek számára nincs elegendő élelem vagy elegendő feltétel egy lakásotthonon belül, és ezért ki vannak téve mindenféle bántalmazásoknak.

„Mert az iskolában, vagy akár magában az otthonban is képesek egymással összetűzésbe keveredni egy szelet kenyérért esetleg a repetáért vagy bármiért, valamint képesek egymástól is elvenni ezeket a dolgokat”

– mondta a híradónak.

Ádám szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik speciális étrendet igényelnek, például glutén- vagy laktózérzékenyek. De azok sem járnak sokkal jobban, akik mindent megehetnek.

„Nincs pénz és ezért nem tudnak nekünk például pótvacsorát adni, mert nem futja annyira, hogy pótvacsorát biztosítsanak számunkra. Nálunk ugye este 6 órakor van az utolsó étkezés, de főleg a nyári időszakban 10 óráig még simán pörgünk, mint állat, és ezekben az esetekben igenis előfordul, hogy a gyerek még igényli, hogy 9 órakor legyen bármilyen fajta étkezés” – tette hozzá

Sztupa József korábban egy állami fenntartású gyermekotthon szakmai vezetőjeként dolgozott, ma pedig egy alapítványi intézménynél tölti be ugyanazt a pozíciót. Elmondása szerint az állam által biztosított napi 1500 forintból nagyon nehéz megoldani a napi három-öt étkezést, főleg jó minőségű és tápláló alapanyagokból:

„Amikor nagyon elszabadultak az árak, akkor az akkori havi bevásárlási összegünket szerintem egy 2 maximum 3 hét alatt feléltük és komolyan azon gondolkoztunk, hogy az utolsó mit fogunk adni a gyerekeknek enni”.

Korábban még ennél is kevesebb, napi 700 forint jutott egy gyerek étkezésére, ezt emelték meg 2023 februárjában. Sztupa szerint a minimum napi 3000 forint lenne az az összeg, amiből már megoldható lenne a tisztességes ellátás.

Jámbor András és Szabó Tímea ellenzéki képviselők közösen kezdeményezték, hogy napi 4500 forintra emeljék a gyermekotthonok étkezési támogatását. A javaslatot az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága tárgyalta, de a fideszes képviselők egy szó nélkül leszavazták azt.

Jámbor András nem adja fel, és azt mondja, a törvényalkotási bizottság ülésén is újra elő fogja terjeszteni a javaslatot: „Ott újra lesz lehetőségük a fideszeseknek érvelni amellett, hogy miért elegendő az 1500 forint, bár szerintem ilyen érv nem létezik, illetve egyébként pluszban újra be is adtam a javaslatot, nyilvánvalóan ameddig lehetséges, küzdeni kell azért, hogy ezt az 1500 forintot megemeljék.”

Az RTL Híradó riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET: