HÍREK
A Rovatból

Egy év után ismét megölelhetik unokáikat az idősotthonokban élők Nagy-Britanniában – igaz, csak védőfelszerelésben



Mindehhez a lehetőséghez azonban szigorú szabályok járnak:

a látogatónak rendelkeznie kell egy negatív teszttel, és csak teljes védőöltözetben mehet be a nagyszülőhöz.

A szigorú brit szabályok miatt sok idős már egy éve nem találkozott személyesen a családjával, így az enyhítést érthető módon örömmel fogadták. Az egyik brit otthonhálózat vezetője, Gil Chimon szintén üdvözölte a döntést, amely szerinte egy fontos lépés afelé, hogy visszatérjen az élet a rendes kerékvágásba.

Egyes idősek otthonában próbálták megoldani a járvány eddigi szakaszai alatt is a találkozást, ám ez az első alkalom, hogy még egymás kezét is megfoghatják a rokonok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter több gyermekvédelmi vezető kirúgását is bejelentette a parlamentben
Magyar Péter a parlamentben tartott napirend előtti felszólalásában élesen bírálta az Orbán-kormányt, amely szerinte nem végezte el a dolgát a gyermekvédelem területén. A bántalmazási ügyek kivizsgálására miniszteri biztost neveznek ki, és felállítanak egy egymilliárd forintos kártalanítási alapot, amely orvosi és lelki segítséget nyújt a bántalmazottaknak.


Több gyermekvédelmi vezető menesztéséről döntött a kormány: Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet, a Kopp Mária Intézet, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetőjét is kirúgta – jelentette be Magyar Péter hétfőn a parlament ülésén.

A miniszterelnök a gyermekvédelmi rendszerben eszközölt változákról beszélt napirend előtti felszólalásában. Beszédét azzal kezdte, hogy felidézte: a bicskei gyermekotthon egyik korábbi lakója, Szabolcs, aki most 29 éves lenne, öngyilkos lett, miután vallomást tett a pedofil igazgatóról. Magyar szerint a tragédia elkerülhető lett volna.

„Egyértelműnek tűnik, hogy ha a magyar állam elvégezte volna a dolgát, ha az előző kormány és az orbáni hatalom a magára hagyott gyerekeket védte volna a pedofil rém, a Fidesz által kitüntetett igazgató helyett, ha hitt volna a gyerekeknek a magyar állam, akkor ez a gyerek ma is élne” – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök ezután elmondta, hogy személyesen látogatott el gyerekotthonokba, köztük a bicskei intézménybe, és beszélt az ott dolgozókkal. Ezeken a látogatásokon arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon valójában kétféle gyerekvédelem létezett. Egyrészt az „álszent, farizeus, gonosz orbáni gyerekvédelmi kommunikáció”, másrészt a gyerekvédelem valódi, lesújtó helyzete, amit a szolgálatoknál és a gyerekotthonok folyosóin lehet megtapasztalni.

Rámutatott, hogy „ma is itt ülnek az ellenzéki padsorokban azok a fideszes képviselők, akik felelősek ezért”. A kormányfő azt ígérte, hogy nem fogják elfelejteni azt, amit az előző kormány tett a gyerekek ellen az elmúlt években.

Magyar Péter azzal folytatta, hogy személyes tapasztalatai is vannak a rendszer áldozataival. „Találkoztam olyan gyerekekkel, akik korábban veszítették el a bizalmukat a felnőttekben, mint azt bárkinek meg kéne tapasztalnia” – mondta. A kegyelmi ügy kapcsán arról beszélt, hogy „a hazug, patyomkin, gyermekvédelmi propagandával szembejött a valóság”, az ügy aktáinak nyilvánosságra hozása pedig csak az első lépés lehet. Fel kell tárni a történteket és újra kell építeni „a földig rombolt rendszert” – jelentett ki.

A kormányfő szerint választ kell találni arra, hogyan juthatott el az ország odáig, hogy miközben a hatalom a családok védelméről beszélt, addig több ezer gyerek várt családra. Kiemelte, hogy nevelőszülők hiányoznak a rendszerből, és gyerekek kényszerülnek hónapokig kórházakban élni.

Közölte, hogy átfogó rendszervizsgálatot kért a családügyi minisztériumtól. Hangsúlyozta, hogy a céljuk nem a bűnbakkeresés, nem a dolgozókat akarják vegzálni, hanem válaszokat kapni azokra a kérdésekre, hogy például ki tudott a gyermekvédelemből érkező vészjelzésekről, milyen iratok érkeztek, és kik tudtak volna közbelépni? Azt akarják kideríteni, kik hozták létre a politikai környezetet, ami ezt lehetővé tette.

Magyar Péter adatokkal is alátámasztotta a rendszer válságát.

Elmondása szerint mintegy 23 ezer gyerek és fiatal felnőtt él a gyermekvédelmi rendszerben, miközben körülbelül 1600 gyerek vár arra, hogy megfelelő helyet kapjon a szakellátásban. Állítása szerint róluk az állam már tudta, hogy veszélyben vannak, mégsem tudott nekik segíteni.

A miniszterelnök a finanszírozási problémákra is kitért, mondván, az előző kormány tavaly alig pár milliárd forintot költött a gyerekek étkeztetésének emelésére. Ezzel szemben szerinte 2025-ben az Orbán-kormány százmilliárdokat költött „aljas, félelemkeltő hazugságkampányokra”, és ugyanebben az évben Balásy Gyula cége 200 milliárd forintos árbevételt ért el közpénzből.

Arra is kitért, hogy jelenleg 325 magyar gyerek él kórházakban hónapokig vagy akár évekig anélkül, hogy erre orvosi szükségük lenne.

„Nem azért vannak ott, mert betegek, hanem mert az előző kormány gyerekvédelmi rendszere kudarcot vallott” – jelentette ki. Ugyanakkor a rendszerben dolgozókról úgy vélekedett, „a gyerekvédelemben dolgozók túlnyomó többsége áldozata annak a rendszernek, ami rájuk tolta a felelősség nagy részét, miközben nem adott pénzt és megbecsülést”.

Arról is beszélt, hogy körülbelül kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden 12 év alatti gyerek családban nőhessen fel, ahogy azt a törvény előírja. „Magyar emberként én szégyellem magam az előző hatalom helyett is” – fogalmazott. Állítása szerint a fogyatékkal élő vagy súlyosan traumatizált gyerekek akár másfél évet is várnak a megfelelő gondozási helyre. Elmondta azt is, hogy megfordult egy korábbi tendencia: „hosszú időn keresztül több örökbe fogadni vágyó volt, mint gyerek, de ez mára megfordult, több a szülőre várakozó gyerek.”

Úgy fogalmazott: „az Orbán-kormány öröksége drámai”. Szerinte a Fidesz egy túlterhelt, megalázott rendszert hagyott hátra, ahol a döntéshozók a valóság eltakarásával foglalkoztak.

A miniszterelnök szerint „a bántalmazások kivizsgálása nem volt sokszor hatékony és következetes”, ezért bejelentette, hogy a kormány miniszteri biztost nevez ki a bántalmazási ügyek kivizsgálására. A biztos feladata lesz meghallgatni az áldozatokat és javaslatokat tenni a jóvátételre.

Döntöttek egy egymilliárd forintos kártalanítási alap felállításáról is, amely orvosi és lelki segítséget nyújt majd a bántalmazottaknak. „Az a minimum, hogy az állam legalább utólag megpróbál segíteni nekik, ha már megvédni nem tudtuk őket” – mondta. A jövőre nézve azt ígérte, hogy „a gyermekvédelem újjáépítésének ára lesz, ezt ki fogják fizetni.”

Azt is kijelentette, hogy „a gyermekvédelem költségvetése felülről nyitott lesz”, és „lesz pénz új szakemberekre, férőhelyekre, bérrendezésre, kiszámítható életpályára, szakmai-mentális segítségre.”

A miniszterelnök konstruktív együttműködésre kérte a Fidesz és a KDNP képviselőit, és jelezte, készen állnak a vitára arról, honnan csoportosítsanak át forrásokat. Célként jelölte meg a nevelőszülői hálózat bővítését, a gyerekek kórházban hagyásának megszüntetését, és a családsegítő szolgálatok megerősítését.

„Vissza fogjuk adni a gyermekvédelem becsületét, a szakemberekét, a bántalmazott gyerekekét” – ígérte.

Ugyanakkor reálisan látja a helyzetet, tudja, hogy egy év alatt nem fognak tudni mindent kijavítani. Azt viszont megígérte, hogy nem fordítják el a fejüket, és nem hagyják, „hogy a segélykiáltások eltűnjenek a bürokráciában.”

„Látjuk őket, meghallgatjuk őket, és végre olyan államot építünk, ami meg is védi őket”

– mondta a kormányfő.

Beszédét azzal a gondolattal zárta, hogy az állam Szabolcs történetét már nem tudja jóvátenni, de tartoznak neki és a többi áldozatnak annyival, hogy a történtek ne ismétlődhessenek meg. „Ha ezt elérjük, akkor talán méltók leszünk Szabolcs emlékéhez” – fejezte be felszólalását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Több ezres, fehérbe öltözött tömeg vonult utcára egy meggyilkolt 11 éves lányért Franciaországban, miután súlyos mulasztásokra derült fény
Több ezren vettek részt a délnyugat-franciaországi Fleurance-ban tartott néma meneten a 11 éves Lyhanna emlékére. Emmanuel Macron elnök „elfogadhatatlan” mulasztásról beszélt, amiért a kislány megölésével gyanúsított férfit a korábbi súlyos vádak ellenére sem hallgatták ki.
DKA - szmo.hu
2026. június 08.



„Soha többé” – ez állt azon a molinón, amely mögött több ezren, fehérbe öltözve, csendben vonultak végig a délnyugat-franciaországi Fleurance utcáin vasárnap a 11 évesen meggyilkolt Lyhanna emlékére – írja a The Guardian. A gyász most országos vitát robbantott ki a francia igazságszolgáltatás működési hibáiról.

Lyhanna május 29-én tűnt el, utoljára akkor látták, amikor beszállt egy szürke autóba, amelyet a kétgyermekes, iskolai takarítóként dolgozó Jérôme Barella járműveként azonosítottak.

A kislány holttestét múlt csütörtökön találták meg egy használaton kívüli gabonasilóban, 15 kilométerre az eltűnés helyszínétől. Barella tagadja a gyilkosságot, a rendőrségnek azt mondta, a helyi uszodánál tette ki a gyermeket.

A felháborodást az váltotta ki, hogy a férfi letartóztatása után kiderült: 2025 augusztusában egy 10 éves kislány édesanyja feljelentést tett, mert a gyanú szerint Barella többször megerőszakolta a gyermekét. Az orvosi és pszichológiai szakvéleményekkel alátámasztott nyomozati anyagot januárban küldték át a közeli Toulouse-ból az illetékes auchi ügyészségre, azzal az utasítással, hogy hallgassák ki a férfit.

Az ügyészség azonban állítólag hetekig nem nyitotta meg az aktát, majd további hat hét telt el, mire kijelölték az ügyben eljáró nyomozókat. Barellát a kislány elrablása és meggyilkolása előtti három hónapban egyszer sem idézték be kihallgatásra.

A gyanúsított neve nem volt ismeretlen a hatóságok előtt. 2017-ben egy anya jelezte, hogy 17 éves lánya kapcsolatban állt a férfival, de az ügyet 2018-ban ejtették, miután a lány azt mondta, beleegyezett a viszonyba. 2021-ben egy másik iskolából bocsátották el takarítói állásából, mert a vád szerint online zaklatott egy diáklányt. 2022-ben pedig azzal vádolták, hogy megerőszakolt egy hétéves gyermeket, de azt az eljárást 2024-ben bizonyítottság hiányában megszüntették.

Grégory Bobbato, Fleurance polgármestere szerint Lyhanna halála „egy túl régóta kibontakozó tragédia legújabb felvonása”, és kijelentette: „ma dühös város, dühös régió, dühös ország vagyunk”.

Emmanuel Macron francia elnök szerint „elfogadhatatlan” hiba történt a jogrendszerben. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy hiányosságok tárultak fel” – mondta a köztársasági elnök, aki szerint a felelősségeket egy hivatalos vizsgálatnak kell feltárnia.

Gérald Darmanin igazságügyi miniszter a rendszer meghibásodását „rémisztőnek” nevezte:

„Elmulasztottuk a feljelentések nyomon követését. Teljes felelősséget vállalok ezért. Dühös vagyok a helyzet miatt”

– mondta a miniszter. Darmanin hozzátette, sem ő, sem a vezető bírók nem mennek szabadságra, amíg egyenként nem egyeztetnek az ügyészekkel a helyzet felméréséről.

Az eset ráirányította a figyelmet a francia igazságszolgáltatás leterheltségére. Az igazságügyi miniszter adatai szerint Franciaországban jelenleg 3 millió rendőrségi feljelentés torlódott fel, amelyek közül 70 ezer nemi erőszakkal vagy szexuális támadással kapcsolatos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hiába kért távoltartást az egyik áldozat a bicskei gyermekotthon volt igazgatójával szemben
A kérelmet azzal az indokkal utasították el, hogy a bűncselekmény jogi minősítése szexuális visszaélés volt, nem szexuális erőszak. Az otthon volt dolgozói szerint az ilyen esetekben automatikusan el kellene rendelni a távoltartást, hogy az áldozatokat megvédjék a további lelki terhektől.
DKA - szmo.hu
2026. június 08.



A bíróság elutasította a bicskei gyermekotthon volt igazgatójával szemben az egyik áldozat, Levente által kért távoltartást. A fiatal férfi levelben üzent a pedofíliáért elítélt volt igazgató áprilisi szabadulása után, amelyet az az RTL Házon kívül című műsorában olvastak fel:

„Szomorúság. Harag. Tényleg ennyit ér több tucat tönkretett élet?”

A most 31 éves Leventét, akit éveken át molesztált az intézményvezető, nemrég agydaganattal műtötték, és jelenleg is pszichiátriai kezelés alatt áll. A fiatalember sokáig sátorban élt, egy influenszer-tüntetésen gyűjtött pénzből vettek neki nemrég egy kis lakást.

A műsorban elhangzott levelében felidézett egy emléket a volt igazgató irodája elől, ahol egy öngyilkos gyerek emlékére állítottak egy fakeresztet. Ezzel kapcsolatban fogalmazta meg a kérdést:

„Vajon az trófea vagy valódi tisztelet, gyász lehetett? Nem tudhatom.”

A riportban megszólalt Bárnai Árpád, az otthon volt nevelője és Schmidt Erika élménypedagógus is, akik annak idején segítettek feltárni a visszaéléseket. Mindketten arról beszéltek, hogy sokkolta őket, amikor a tévében látták, hogy kiszabadult a volt igazgató. Szerintük az ilyen esetekben automatikusan el kellene rendelni a távoltartást, hogy az áldozatokat megvédjék a további lelki terhektől.

A bíróság azonban Levente kérelmét néhány napja elutasította. A határozatot Moskovics Judit ismertette a műsorban.

A döntés indoklása szerint a volt igazgatót Levente esetében folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés, és nem szexuális erőszak miatt ítélték el, így nem találták indokoltnak a távoltartás elrendelését.

A pedofíliáért jogerősen elítélt volt igazgató idén áprilisban, büntetése teljes letöltése után szabadult. Szabadulásakor nem válaszolt a sajtó kérdéseire.

A Házon kívül riportja:

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vége a titkolózásnak a MÁV-nál: Vitézy Dávid visszaállította a rendszert, amin bárki követheti a késéseket
Vitézy Dávid bejelentése nyomán újra működik a Vonatinfó, amelyen bárki élőben követheti a MÁV szerelvényeit. A következő hetekben a valós idejű adatok a MÁV+ alkalmazásba is bekerülnek, segítve az utazástervezést.


„Ahogy ígértem: újra elérhető a Vonatinfo webes felülete!” – jelentette be közösségi oldalán Vitézy Dávid. A közlekedési miniszter posztjában kifejtette, a valós idejű adatokkal az utasok sokkal könnyebben tudják áttervezni az utazásukat bármilyen havária esetén.

Vitézy emlékeztetett rá, hogy pontosan egy évvel ezelőtt, az egyre gyakoribb vasúti összeomlások idején Lázár János döntésére a MÁV lépésről lépésre leállította az összes olyan lehetőséget, ahol a vonatok helyzetéről információt lehetett kapni. Szerinte a döntés mögötti hozzáállás még a gyakorlati jelentőségénél is fontosabb volt.

„Lázár János ezzel a lépéssel ugyanis egyértelművé tette, hogy nem a magyar vasút problémáit akarja megoldani, hanem eltitkolni azokat, és ezért az sem volt drága ár, ha az utasok órákig állnak a pályaudvaron érdemi információ nélkül.”

A poszt szerint a magyar vasút nem fog egyik napról a másikra megjavulni, de az első lépés a hozzáállás teljes megváltoztatása. „A hatalmi gőgöt felváltja a munka, a titkolózást az átláthatóság, a beletörődést pedig az az ambíció, hogy a magyar vasutat újra fejlődési pályára állítsuk.”

„Vasútrombolás helyett vasútfejlesztés, ez a célunk.”

Ennek fontos elemeként említette, hogy nemrég újra elérhetővé tették a nyilvánosság számára az Elektronikus Mozdonyszolgálati Információs Gyűjtőrendszert, közismert nevén az EMIG-et.

„Akkor azt mondtuk, hogy ez csupán az első lépés, és most itt a folytatás: mától... újra elérhető a teljesen nyilvános, regisztrációhoz nem kötött Vonatinfo” – közölte, hozzátéve, hogy a következő hetekben a valós idejű információk a MÁV+ webes felületén és az alkalmazásokban is elérhetőek lesznek.

Vitézy a magyar vasút jövője szempontjából hatalmas előrelépésnek nevezte, hogy a múlt héten sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, aminek köszönhetően közel 6000 milliárd forint uniós forrás érkezik Magyarországra. Ebből már idén elindíthatják az új HÉV-ek és InterCity motorvonatok beszerzésére vonatkozó közbeszerzéseket.

Bejegyzését azzal zárta: „mi nem eltitkolni akarjuk a problémákat, hanem megoldani, és nem problémát látunk az utasokban, hanem a szolgáltatásért fizető állampolgárokat, akik joggal várják el, hogy ne titkolózzunk előttük.”

Múlt szerdán a miniszter a közel 16,4 milliárd eurós uniós forrásmegállapodásra hivatkozva jelentette be, hogy legalább 35 új InterCity-motorvonat beszerzését indítják el a valós idejű utastájékoztatás visszaállítása mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk