Egy Egyesült Államok által szállított víz alatti drón robbanthatta fel a Krím-félszigetre vezető Kercs-hídat szakértői elemzés szerint. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság azt állította, szerintük egy teherautó robbant fel az átkelőn.
A Molfar független katonai kutatói vitatják a Kremlnek azt az állítását, miszerint egy robbanóanyaggal teli teherautó felrobbantotta fel a stratégiailag létfontosságú hidat, ami összeköti az orosz szárazföldet a Fekete-tengeri félszigettel.
Jelentésük szerint nem volt olyan lyuk az útfelületen, ami egy teherautóban robbant bombától származna. A nyilvánosságra került felvételeken viszont úgy tűnik, hogy a robbanás a híd alatt történt.
Ukrajna egyébként nem vállalta a felelősséget a robbantásért. Az FSZB kémügynökség szerint a bombát Odesszából Bulgárián és Örményországon keresztül Grúziába szállították, ahol átlépte az orosz határt.
A katonai szakértők szerint az egyik kamera felvételén egy fehér tárgy látható, amely mozogni látszik a vízben. Így nem kizárt, hogy egy tengeri drónnal robbantották fel a hidat.
„Nehéz megmondani, hogy ez egy hullám vagy esetleg egy hajó, mert a robbanás utáni első másodpercekben a felvétel megszakadt” - tették hozzá az elemzők a DailyMail beszámolója szerint.
Szevasztopol partjainál egyébként már találtak egy különleges műveletekre szánt vízi drónt, ami valószínűleg az USA-ból érkezett még áprilisban.
A szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy egy ukrán gyártmányú drón lehetett a felelős a robbantásért, mivel abból is sokat észleltek a Krímben.
A Kreml csütörtökön bejelentette, hogy nyolc embert letartóztatott a robbantás miatt, köztük öt oroszt és három ukrán és örmény állampolgárt.
Egy Egyesült Államok által szállított víz alatti drón robbanthatta fel a Krím-félszigetre vezető Kercs-hídat szakértői elemzés szerint. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság azt állította, szerintük egy teherautó robbant fel az átkelőn.
A Molfar független katonai kutatói vitatják a Kremlnek azt az állítását, miszerint egy robbanóanyaggal teli teherautó felrobbantotta fel a stratégiailag létfontosságú hidat, ami összeköti az orosz szárazföldet a Fekete-tengeri félszigettel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tegye el a fütyülőjét, nem magát akarom hallgatni” – Dulakodás történt Orbán Viktor március 15-i beszéde alatt
Már a beszéd elején hangos füttykoncert zavarta meg Orbán Viktor beszédét a Múzeumkertben. A helyszínen feltűnt Kindlovits Máté, Kubatov Gábor titkára is.
A miniszterelnök beszéde alatt többen fújták a sípot, miközben a rendőrök igyekeztek fenntartani a rendet – írja a HVG.
A demonstrálók között voltak, akik a rendfenntartóknak üzentek: „Hazaárulók, menjetek haza!”. Az ellentüntetők hangja a szónoklat alatt végig jól hallható volt.
A helyszínen feltűnt Kindlovits Máté, Kubatov Gábor titkára is, aki
próbálta megakadályozni, hogy a kormánypárti résztvevők és az ellentüntetők összeverekedjenek.
Egy idősebb férfi a kordonon kívülről figyelte az eseményeket, közben odaszólt egy sípoló tüntetőnek: „Tegye el a fütyülőjét, nem magát akarom hallgatni.” Mások azt tanácsolták az ellentüntetőknek, hogy inkább a Tisza rendezvényére menjenek.
Két ellentüntetőt kivezettek a tömegből. Ők azt mondták, hogy odabent megrángatták őket.
A beszéd előtt nem sokkal Puzsér Róbert is megjelent az ellentüntetők között.
A miniszterelnök beszéde alatt többen fújták a sípot, miközben a rendőrök igyekeztek fenntartani a rendet – írja a HVG.
A demonstrálók között voltak, akik a rendfenntartóknak üzentek: „Hazaárulók, menjetek haza!”. Az ellentüntetők hangja a szónoklat alatt végig jól hallható volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától kezdődik, és Magyar Péter is beszédet mond majd.
A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeznek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.
Helyszíni fotóinkat itt nézheted meg:
A március 15-i programok már délelőtt megkezdődtek Budapesten. Reggel 9 órakor ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját a Kossuth Lajos téren, ahonnan 9.30-kor ünnepi huszármenet indult a Nemzeti Múzeumhoz. A Múzeumkörúton 10 óra 30 perckor kezdődött volna az állami ünnepség, de az időjárás miatt több mint fél órát csúsztak. Az eseményen mondta el ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök is.
Ahogy egy évvel ezelőtt, idén is hirdetett esemény Magyar Péter március 15-ére. A Tisza Párt eseménye délután 15 órától kezdődik, és Magyar Péter is beszédet mond majd.
A helyszín ismét az Andrássy út, ahol már 14 óra környékén is sokan gyülekeznek. A résztvevők közül sokan kokárdát is viselnek, és rengeteg nemzeti zászlót is látni lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Friss kutatás: Egyre kevesebben büszkék rá, hogy magyarok, nőtt viszont azok száma, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt
Egy friss kutatás szerint „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető.”
A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány Csepeli György és Örkény Antal kutatására épül. A szakemberek négy időpontban – 1995-ben, 2003-ban, 2013-ban és 2023-ban – vizsgálták, hogyan változott a magyarok nemzeti identitása, mit gondolnak az országukról, valamint a bevándorlásról – írja a Telex.
Az egyik legnagyobb változás a bevándorlás megítélésében történt. 1995-ben a válaszadók közel fele elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de 2003-ra és 2013-ra ez az arány csökkent. A fordulat 2015-ben következett be, amikor a menekültválság hatására a kormány migrációellenes kampányt indított. A kutatás szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ra ismét nőtt az elutasítás, és meghaladta az előző évtizedek szintjét. „A radikális fordulatot az jelzi, hogy megnőtt azok aránya, akik ebben a kérdésben szélsőségesen elutasítók és nem elfogadók” – írják a kutatók.
A nemzeti identitás meghatározása is változott.
1995-ben a válaszadók 19 százaléka még szigorúbb szempontokat vett figyelembe, például az állampolgárságot, a születési helyet, a vallást és a politikai nézeteket. 2023-ra ez az arány 12 százalékra csökkent, míg azok aránya, akik szerint ezek nem számítanak, 61 százalékra emelkedett. Ez az arány 2013-ban még csak 11 százalék volt.
A Magyarországról alkotott vélemények is jelentősen változtak. Míg 1995-ben sokan úgy gondolták, hogy Magyarország nem jobb más országoknál, de mégis jó érzés magyarnak lenni, 2023-ra egyre többen váltak pesszimistává. A válaszadók 48,3 százaléka már nem érzi úgy, hogy különösen jó magyarnak lenni, vagy hogy Magyarország kiemelkedően jó ország lenne.
A kutatás szerint a nemzeti büszkeség forrása nem a modernizációs eredményekben keresendő, hanem inkább a történelmi múltban, a kultúrában és a sporteredményekben. „Egészében véve azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltozást követően a magyar társadalomban a nemzeti büszkeség nem a modernizációs teljesítményekből, hanem a szimbolikus jelentőségű, kulturális, történelmi és a kollektív-nemzeti toposszá transzformált sportsikerekből meríti erejét” – áll a tanulmányban.
Ezzel párhuzamosan
nőtt azok aránya, akik szégyenérzetet tapasztalnak Magyarország miatt. Míg 2003-ban a megkérdezettek kétharmada úgy gondolta, hogy nincs ok szégyenkezésre, 2023-ra a válaszadók 45 százaléka már úgy érezte, hogy van.
A nacionalizmus különböző formái is átalakultak. 1995-ben a gazdasági nacionalizmus (az import és a külföldi cégek befolyásának korlátozása) volt a legjellemzőbb, 37,7 százalékkal. 2003-ra az antinacionalisták kerültek többségbe (29 százalék), és ez a trend 2023-ra is folytatódott (35 százalék). Az agrárnacionalizmus aránya 2013 és 2023 között 17,4 százalékról 23,6 százalékra nőtt.
A kutatás szerint egyre többen távolodnak el a nemzeti identitástól kulturális és politikai értelemben is. 1995-ben még csak 13 százalék nyilatkozott így, 2023-ra viszont ez az arány 46 százalékra nőtt.
A tanulmány szerzői szerint a szélsőséges etnocentrikus és populista politikai diskurzusok hatása gyengül. Úgy látják, hogy „a Magyarországot napjainkban olyannyira jellemző szélsőséges etnocentrista, etnonacionalista, populista, antidemokratikus politikai hisztériakeltés kontraproduktívnak tekinthető. Az emberek nagy része mintha belefáradt volna a szűnni nem akaró, agresszív politikai diskurzusba.”
A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány Csepeli György és Örkény Antal kutatására épül. A szakemberek négy időpontban – 1995-ben, 2003-ban, 2013-ban és 2023-ban – vizsgálták, hogyan változott a magyarok nemzeti identitása, mit gondolnak az országukról, valamint a bevándorlásról – írja a Telex.
Az egyik legnagyobb változás a bevándorlás megítélésében történt. 1995-ben a válaszadók közel fele elutasító volt a bevándorlókkal szemben, de 2003-ra és 2013-ra ez az arány csökkent. A fordulat 2015-ben következett be, amikor a menekültválság hatására a kormány migrációellenes kampányt indított. A kutatás szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2023-ra ismét nőtt az elutasítás, és meghaladta az előző évtizedek szintjét. „A radikális fordulatot az jelzi, hogy megnőtt azok aránya, akik ebben a kérdésben szélsőségesen elutasítók és nem elfogadók” – írják a kutatók.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
1848. március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték, amik védelem alá helyezték a március 15-én kivívott szabadságot - mondta Orbán Viktor ünnepi beszédében. A miniszterelnök szerint ez pontosan így lesz.
„A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat.”
- fogalmazott a miniszterelnök, aki hozzátette: ”felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják. Túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt”.
Orbán szerint
„1848-ban császármadarak ültek a nyakunkba, most meg Weber-fiókák kárognak a fejünk fölött”.
A miniszterelnök hozzátette: éppen elég volt belőlük.
„Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlátbetű, sorsuk a szégyen és megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket”
- fogalmazott Orbán, aki ezután azt üzente:
„Ismerünk benneteket. Hiába bújtatok új európai pártgúnyába, a gazdáitok ugyanazok, a terveitek is ugyanazok, de ne reménykedjetek, mert a sorsotok is ugyanaz lesz: legyőzünk benneteket újra és újra, mert fényesebb a láncnál a kard”.
„A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt” – zárta beszédét a miniszterelnök.
1848. március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték, amik védelem alá helyezték a március 15-én kivívott szabadságot - mondta Orbán Viktor ünnepi beszédében. A miniszterelnök szerint ez pontosan így lesz.
„A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat.”
- fogalmazott a miniszterelnök, aki hozzátette: ”felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják. Túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
