HÍREK
A Rovatból

„Önök kommunista módszerekkel próbálják fenyegetni az egészségügyi dolgozókat” - Kulja András és Takács Péter egymásnak feszült a magyar egészségügy kapcsán

Az élő adásban megrendezett vita során szóba került a kórházbezárás, a várólista és az orvosok fizetése is. Takács Péter és Kulja András találkozója heves szóváltásokba torkollott.
F. O. - szmo.hu
2025. június 24.



Takács Péter egészségügyi államtitkár és Kulja András, a TISZA Párt egészségügyi szakpolitikusa hétfő este az ATV stúdiójában vitatkozott egymással. A beszélgetés során több fontos téma is szóba került, többek között a kórházak helyzete, a várólisták, az egészségügyi dolgozók bérezése, valamint az állami egészségügy finanszírozása.

A vita során Kulja András azt mondta: „Nem könnyű az Önre osztott szerep egy olyan kormányban, ahol egy rendőrminiszter felel az egészségügyért. De Ön ma ezt a kormányt fogja képviselni, Ön ma Orbán Viktort képviseli. Ezzel szemben én a magyar embereket képviselem, azokat, akiket ez a kormány cserben hagyott. (...)

Amíg Önöknek a beteg csak egy adat egy Excel-táblában, amit arra használnak, hogy a hatalmukat gyarapítsák, mi egy betegközpontú, emberséges egészségügyet szeretnénk teremteni.”

A TISZA Párt politikusa hozzátette, hogy több ezer levelet kaptak betegektől és hozzátartozóktól, akik arról számoltak be, hogy hosszú hónapokig vagy évekig várnak egy-egy beavatkozásra, és gyakran 30-40 fokos hőmérsékletű kórtermekben kénytelenek ellátást kapni. Szentes városát is említette, ahol személyesen is jártak. Kulja szerint a kormány elutasítja a problémákról szóló visszajelzéseket, miközben a közbeszédben ellenségképekkel és háborús retorikával uralja a kommunikációt. Azt is elmondta, hogy évente 50 ezer ember hal meg Magyarországon megelőzhető és gyógyítható betegségek következtében, ami naponta 120 halálesetet jelent.

Takács Péter válaszában hangsúlyozta, hogy az egészségügy témája mindig az ellenzék kezében van. Felidézte, hogy Kulja korábban egy podcast-beszélgetésben azt mondta, hogy „az egészségügyet divat és könnyű szidni”, mert senki nem elégedett a saját országának rendszerével.

Az államtitkár kijelentette: soha nem állította, hogy a magyar egészségügyben minden rendben lenne,

és hozzátette: „ha valaki bizonyítja, hogy ilyet valaha mondott, azt meghívja egy fagyira vagy sörre.”

Takács szerint a jelenlegi kormányzati ciklus alatt 250 százalékkal nőtt a magyar egészségügy finanszírozása, mind nominális, mind reálértéken. Azt is elismerte, hogy továbbra sem elegendő a forrás, de szerinte nincs olyan ország, amelyben elegendő lenne.

Szóba került a Direkt36 egyik cikke is, amely 770 osztálybezárásról írt. Takács szerint ezek nem valódi bezárások, hanem szüneteltetések voltak. Úgy fogalmazott: „Van olyan szüneteltetés, ami tartós szüneteltetés, (…) de van olyan is, ami csak néhány óráig tartott.” Szerinte ezek között van olyan, amit fejlesztés, felújítás indokolt. Kulja ezzel szemben azt állította, hogy

a kormány gyakran kommunikál felújítást, miközben valójában kapacitáshiány miatt szünetel az ellátás.

Elmondta: az esetek 25 százalékában humánerőforrás-hiány miatt történik a szüneteltetés, és ha egy osztály 2020 óta nem működik, azt már bezárásnak kell tekinteni.

A politikusok az egészségügyi dolgozók bérezéséről és szakképesítéseiről is vitáztak. Kulja úgy fogalmazott: „Önök hatalmi eszközökkel fenyítik, fenyegetik az egészségügyi dolgozókat”, valamint

„Önök kommunista módszerekkel próbálják fenyegetni az egészségügyi dolgozókat.”

Takács erre azt reagálta: „ja”, majd viccesen megkérdezte, hogy éppen „Rogán-féle” propagandát mond-e vissza, és eljátszotta, hogy Rogán Antalt hallgatja, majd neki üzen. Hangsúlyozta, hogy kormányzásuk alatt nőtt az egészségügyi dolgozók fizetése, bár arra nem tért ki, milyen mértékben befolyásolta ezt az elmúlt 15 év inflációja.

Rónai Egon műsorvezető egy másik kérdésében arra volt kíváncsi, hogy mennyi kórházra van szükség Budapesten és vidéken, illetve indokolt-e egy új központi kórház megépítése. Kulja emlékeztetett a dél-budai centrumkórház projektjére, amelyre eddig 14 milliárd forintot költöttek el, de az építkezés nem valósult meg. Szerinte ez csalódást okozott azoknak, akik minőségi ellátást vártak.

A TISZA Párt politikusa szerint transzparens megközelítésre van szükség, és nem lehet átmeneti szüneteltetésekkel kezelni a problémákat. Elmondta, hogy a párt győzelme esetén teljes körű egészségügyi átvilágítást terveznek. Hozzátette: miközben a kormányzat arról beszél, hogy sok gyereket kellene szülni, addig az ellátás hiányosságai ezt nem teszik lehetővé.

Takács Péter szerint az ellenzék a „halálkufárkodás” módszerét alkalmazza.

Azt állította, hogy Kulja érzelmekre ható beszédeket mond, többek között az Európai Unióban, amikor Duchenne-szindrómás gyermekek gyógyszerellátásáról beszélt. Takács szerint az ott elhangzottak nem feleltek meg a valóságnak, és hozzátette, hogy a gyógyszertámogatás jól működik Magyarországon.

A társadalombiztosítás témája is előkerült. Rónai Egon azt vetette fel, hogy sokan úgy érzik, hiába fizetik a járulékokat, nem jutnak időben ellátáshoz, és kénytelenek magánegészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Takács erre azt mondta, hogy a társadalombiztosítási rendszer összetett, és nem lehet kizárólag a költségvetési sorok alapján megítélni. Kiemelte, hogy a várólisták létezése nem magyar sajátosság, és azok a koronavírus-járvány után nyúltak meg. Elmondása szerint

jelenleg 27 ezer ember vár ellátásra, közülük 22 ezren nem kapták meg azt 60 napon belül. Három műtéttípusnál – térd-, csípőprotézis és kiterjesztett gerincműtét – hosszabb a várakozási idő.

Az államtitkár szerint a magánellátás a járóbeteg-ellátás 13-15 százalékát teszi ki, míg a fekvőbeteg-ellátásban ez az arány két százalék alatt van, ami szerinte megfelel az uniós átlagnak.

Kulja egy budapesti óvodapedagógus levelét olvasta fel, aki hét évre kapott műtéti időpontot. Felvetette, hogy ha egy beteg másik kórházban előbb jutna ellátáshoz, akkor hogyan tudna odajutni. Úgy fogalmazott: „Ha egy beteg fájdalommal él, fájdalommal emeli az unokáját, neki nem segít, ha ön fenszi applikációkat készít.” Szerinte Takács nem adott választ arra, hogy mennyi ideig szünetelnek az osztályok, illetve milyen arányban fordulnak elő kórházi fertőzések és reoperációk.

Takács válaszában Kollár Kinga uniós felszólalására utalt, akinek beszédét korábban többször idézte a kormány. Az EU-s támogatásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány benyújtja a számlát Brüsszelnek.

Kulja úgy reagált: „Kicsit unalmas, hogy 15 éve mindig másra mutatnak, egyszer vállalni kéne a felelősséget.” Azt is elmondta, hogy „önök tizenhétszer annyi pénzt költöttek vadászati kiállításra, mint amennyiből fel lehetett volna újítani a szentesi kórházat.” Takács erre úgy reagált, hogy a TISZA Párt figyelemfelhívása után elrendelte a tiszti főorvosi vizsgálatot a szentesi kórházban.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lannert Judit: Nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára
Az oktatási miniszter egy interjúban beszélt az állami és egyházi iskolák párhuzamos finanszírozásának problémájáról. A tárcavezető szerint a kormányzat egyeztetni fog az egyházakkal a hálózat racionalizálásáról.


Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Qubitnek adott interjújában arról beszélt, hogy az első száz napban a kormányzat célja a pedagógusok és az iskolai légkör megnyugtatása. „Azt remélem, hogy egy kicsit megnyugodnak a pedagógusok, és ettől kicsit nyugodtabb lesz az iskolai hangulat is. Tényleg azt gondolom, hogy ez nagyon fontos” – fogalmazott a tárcavezető.

Ennek érdekében több, azonnali hatállyal bevezetendő intézkedést is bejelentett.

„Például a kompetenciamérés-cunamit leállítjuk, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét megszüntetjük. Minden, ami túl sok adminisztrációval jár, azon változtatunk, és a sztrájkjogokat visszaállítjuk” – sorolta Lannert.

A tanárok mindennapi munkáját érintő könnyítések mellett a kormány az oktatás egyik legfontosabb eszközéhez, a tankönyvekhez is hozzányúl. A miniszter lépéseket ígért a szabad tankönyvválasztás visszaállítása felé, és jelezte, hogy felülvizsgálják a korábbi kormánytól megörökölt, áprilisban kötött szerződést, amelyet az állami tankönyvellátó, a KELLO írt alá.

A Nemzeti alaptanterv átalakítása hosszabb folyamat lesz, de az új irány már körvonalazódik: az új tartalmak integráltabban jelennének meg. Lannert Judit szerint be kellene emelni az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket és a médiaműveltséget is.

A miniszter a tanítási módszerek rugalmasságát is szorgalmazza, példaként említette, hogy a kis alsósok, ha elfáradnak, kimehessenek az udvarra játszani, vagy akár az erdőben is lehessen órát tartani.

A helyi szintű rugalmasság megteremtéséhez azonban a központi irányítás átalakítása is szükséges. A miniszter bejelentette a Klebelsberg Központ és a tankerületek teljes átvilágítását, ami akár azonnali személyi következményekkel is járhat.

Az állami fenntartású intézményrendszer átvilágításával párhuzamosan a kormány az egyházi iskolák helyzetét is napirendre tűzi, amelyekkel kapcsolatban egyeztetéseket kezdeményeznek, a miniszter ezzel összefüggésben fogalmazott úgy: „az adófizetők forintjaiból nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára”.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hodász András a miniszterelnök szavai után vallotta be, megbánta amit a meleg párokról mondott
Az egykori pap bejelentette, hogy megváltoztatta a véleményét a meleg párok örökbefogadásáról. Hodász Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalására reagált, amely a szerető család fontosságát hangsúlyozta.


A hétfői parlamenti ülésen a gyermekvédelem reformjáról beszélt Magyar Péter miniszterelnök, aki a bicskei és a Szőlő utcai intézményekben feltárt súlyos visszaélések után azonnali lépéseket ígért. A kormányfő hangsúlyozta a gyerekek mielőbbi családi elhelyezésének elsődlegességét, és egy ponton az érvelése középpontjába a „szerető család” elvét állította, jelezve, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.

Erre a felszólalásra reagált kedden egy Facebook-posztban Hodász András, influenszer és egykori pap.

Bejegyzését egy hat évvel ezelőtti fotó bemutatásával indította, amely egy 777Offline eseményen készült, ahol a meleg párok örökbefogadási jogairól vitatkoztak.

Felidézte, akkor még amellett érvelt, hogy egy árva gyereknek jobb állami gondozásba kerülnie, mint egy meleg párnál felnőnie.

„Mondtam ezt azért, mert akkor úgy gondoltam, hogy a hitbeli meggyőződésem ezt kívánja tőlem, és nem vettem kellően figyelembe a rendelkezésre álló tudományos és emberi tapasztalatokat” – írta.

Hodász azt is elismerte, hogy talán a túlbuzgósága és az a tévhit mondatta vele, hogy a szülők szexuális orientációja meghatározza a gyerekét. Mindezt annak ellenére tette, hogy az Egyháznak nincs erre vonatkozó normatív tanítása.

Majd a posztot az alsó, a miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásán készült képpel folytatta, és azt írja, hogy mára a kormányfő üzenetével azonosul.

„Azt mondta, hogy egy gyereknek elsősorban szerető családra van szüksége. Ma már vele értek egyet, és bánom, amit 18-ban mondtam.”

Azt is kifejtette, hogy nemcsak a bicskei és a Szőlő utcai botrányok miatt változott meg a véleménye, hanem azért is, mert azóta sok meleg párral találkozott, akik nagy szeretetben nevelik a gyerekeiket. Hozzátette, a tudományos kutatások is ezt támasztják alá, és ma már teológiailag sem látja indokolhatónak a korábbi álláspontját. Hodász azzal zárta sorait, hogy jó látni, minden jel szerint ezen a téren is változások lesznek idehaza.

Hodász Andrást 2022-ben saját kérésére mentették fel a papi szolgálat alól, miután nyilvánosságra hozta, hogy gyermekkorában őt is molesztálta egy pap. Azóta a gyermekvédelem ügyének egyik aktív szószólója lett.

Hétfőn a parlamentben éles vita alakult ki, miután az ellenzéki Rétvári Bence a kormány álláspontját próbálta megtudni a melegházasság és a meleg párok örökbefogadásának kérdésében. A miniszterelnök úgy válaszolt, hogy szerinte mindez csak terelés, és a Fidesz-KDNP nem az emberek valódi problémáival foglalkozik, majd feltette a kérdést, hol lenne jobb helyen egy gyerek: meleg pároknál, vagy drogkartelleknél és emberkereskedőknél?

Magyar kedden az álláspontját valamelyest árnyalta a kérdésben, azt mondta, hogy a melegházasság- és örökbefogadás-kérdést a magyar társadalomnak kell eldöntenie, és nem a miniszterelnöknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Távozik Győrfi Pál, már be is mutatták a mentők új szóvivőjét
Az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója kedden bejelentette, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át a szóvivői feladatokat. A szervezet közleménye szerint a váltás a megújulási folyamat része, Győrfi Pál pedig a mentőszolgálat kötelékében marad.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 09.



Új korszak kezdődött az Országos Mentőszolgálat kommunikációjában: kedden bejelentették, hogy hosszú évek után már nem Győrfi Pál a szervezet szóvivője. A feladatot Szűcs Brigitta mentőtiszt vette át, miközben Győrfi a szervezet kötelékében marad. A döntést Constantinovits Miklós megbízott főigazgató hozta meg, a lépést pedig a szervezet megújulási folyamatának fontos állomásaként kommunikálták – írta az Index.

„Az Országos Mentőszolgálat a megújulás időszakát éli” – közölte a szervezet a hivatalos oldalán.

A közleményben kitértek a leköszönő szóvivőre is, akinek megköszönték az eddigi munkáját, és jelezték, hogy Győrfi Pál a mentőszolgálat állományában marad.

Győrfi Pál is üzent a nyilvánosságnak, bemutatva utódját.

„Előttem az utódom. Fogadjátok szeretettel Szűcs Brigitta szóvivő bajtársnőt! 43 éve csatlakoztam az Országos Mentőszolgálathoz, számomra ez Hivatás az Életért!” – búcsúzott a pozíciótól.

Az új szóvivő, Szűcs Brigitta komoly szakmai háttérrel érkezik a pozícióba. 2018-ban, az első női mentőápolók között csatlakozott a mentőszolgálathoz. A Központi Mentőállomáson teljesített szolgálatot, később mentőtiszti diplomát szerzett.

A terepmunka mellett a háttérfeladatokból is kivette a részét: a Központi Irányító Csoportban segélyhívásokat fogadott, a Közép-magyarországi régió oktatásszervezőjeként pedig az új belépők felkészítését és a bajtársak továbbképzését is támogatta. Szakmai elhivatottságát mutatja, hogy idén a HUNOR mentőszervezet egészségügyi komponensének is tagja, és jelenleg egyetemi mesterképzésre készül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brutális áremelkedés jöhet a fehérjeporoknál a népszerű fogyókúrás szerek miatt
A GLP-1 gyógyszereket használók által fűtött keresletnövekedés történelmi csúcsra lökte a tejsavófehérje árát. A helyzet különösen a kisvállalkozásokat sújtja, akik a készletekért küzdenek, és gyakran dupla árat fizetnek az alapanyagért.


A tejsavófehérje ára az ötszörösére drágult, és egyes beszállítók már az év végéig kifogytak a készletekből, miután a fogyókúrás gyógyszerek és a fehérjedús étrendek iránti globális kereslet az egekbe lökte az igényeket. A piacot olyan nyomás alá helyezte a helyzet, hogy több gyártó kénytelen olcsóbb keverékeket használni.

A 80%-os koncentrációjú tejsavófehérje tonnánkénti ára a 2023. júniusi 4302 fontról idén júniusra 23 751 fontra nőtt – írja a The Guardian. Északnyugat-Európában az élelmiszeripari minőségű savópor ára tonnánként 1700 eurót közelíti, ami történelmi csúcsnak számít, az év eleje óta pedig több mint 50 százalékkal emelkedett.

A helyzetet súlyosbítja, hogy több beszállító már a teljes évre eladta a készleteit, egy gyártó pedig a nyár után várhatóan leállítja az egyik népszerű, 34%-os koncentrátum előállítását.

A robbanásszerű kereslet egyik fő motorja a GLP-1 típusú, Mounjaróhoz hasonló gyógyszerek terjedése. Mivel ezek a szerek csökkentik az étvágyat, az orvosok gyakran javasolnak megnövelt fehérjebevitelt az izomtömeg megőrzése érdekében.

Erika Tamayo, a Hermosa fehérjemárka alapítója szerint amint a GLP-1 készítmények népszerűek lettek, az emberek rájöttek a fehérje fontosságára. „Aztán a nagy szupermarketekben rengeteg termékhez kezdtek tejsavófehérjét adni – a popcornhoz, a chipsekhez, még a fehérjés fánkokhoz is. Mostanra szinte minden tartalmaz fehérjét, mert a diéták kerültek a fókuszba” – tette hozzá.

A kínálat azonban nem tud lépést tartani, mivel a tejsavófehérje a sajtkészítés mellékterméke, így a mennyisége a sajtpiac alakulásától függ.

A kialakult hiány miatt a kisvállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerültek. Tamayo tapasztalatai szerint az elmúlt két évben negyedévről negyedévre nőttek az árak, a nagyobb cégek pedig könnyebben elnyelik a drágulást, miközben piaci részesedést szereznek.

„Tudunk ugyan fehérjét beszerezni, de a múlt negyedévhez képest dupla áron vásárolunk. Még van készletünk az előző rendelésből, és ezt nem azonnal hárítjuk át az ügyfeleinkre, de egy ponton muszáj lesz” – mondta.

A piac ugyanakkor reagál a kihívásokra. Jasper Endlich, a Vesper nevű piaci elemző platform munkatársa szerint bár egyértelmű a hiány, a megoldások már látszanak.

„A jó hír, hogy a piac reagál… Új üzemek nyílnak… Ahol korábban csak tejsavófehérjét tartalmaztak a termékek, ott most egyesek kisebb mennyiségű tejfehérjével kevert keverékeket használnak. Az összes fehérjetartalom nagyjából hasonló marad, miközben az összetevők költsége akár a felére vagy a harmadára is csökkenhet” – magyarázta az elemző.

A globális trendre Magyarországon is van már válasz: Szekszárdon a Tolnatej egy 26,1 millió eurós beruházás keretében épít új, automatizált tejsavófehérje-feldolgozó üzemet – közölte a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk