HÍREK
A Rovatból

„Ebben a kampányban semmi nem az aminek látszik” – megszólalt a Financial Times újságírója, aki Putyin magyarországi beavatkozásáról szerzett titkos információkat

Gyanús fotókon keveredik a NAV és a cirill betűs rendőrség felirata az online térben. A kormányoldal szerint nem az oroszok, hanem az ukránok avatkoznak be a választásba.


Pénzzel és aranytömbökkel megpakolt autók, az ajtóban álló alakok ruháján NAV-felirat, a karjukon viszont cirill betűs „policija” felirat virít. A rossz minőségű, gyanús fotót a kormányközeli Ripost osztotta meg egy, a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítmányról szóló cikk illusztrációjaként. Egy másik képen a szállítmány kísérete térdel az út szélén, mellkasukon feltűnően nagy ukrán zászlóval, miközben a „navosok” karján ismét ott a cirill betűs felirat. A lap arról nem tájékoztatta az olvasóit, hogy a képek vélhetően mesterséges intelligenciával készültek – erről számolt be szerda este az RTL Híradó. A bejegyzések elérése kimagasló, a lájkolók között pedig rengeteg a nem magyar nevű felhasználó, akik jó eséllyel nem is valós személyek.

Ezek a jelek illeszkednek abba a képbe, amit a Financial Times friss cikke vázol fel: a brit lap szerint a Kreml már 2025-ben jóváhagyott egy titkos médiatervet Orbán Viktor hatalomban tartásának elősegítésére. A tervet a korábbi dezinformációs műveleteiről, például a „Doppelgänger” kampányról már ismert Social Design Agency (SDA) dolgozta ki.

„Ebben a kampányban semmi sem az, aminek látszik”

– fogalmazott Dunai Márton, a lap magyarországi tudósítója.

„Eljutott hozzánk egy olyan dokumentum, amely részletezi, hogy az orosz kormány felügyelete alatt álló úgynevezett Social Design Agency komplett tervet készített arra, hogy a magyar választásokon milyen befolyásolási műveleteket végezzenek”

– magyarázta Dunai.

A terv a közösségi médiára és influenszerekre épít, és a célzott lejárató kampányoktól a hamis interakciók tömeges generálásáig terjed.

„Hatalmas volumenben tudják gyártani egyrészt a hamis posztokat, másrészt a hamis lájkokat és megosztásokat. Bőven benne van az is, hogy körzetekre lebontva egyes jelöltek kampányait fogják megtámadni mesterségesintelligencia-videókkal, és ezeket erősítik majd az online térben. Különösen azért van ez így, mert az ellenzék a hagyományos médiában nagyon komoly hátrányban van a kormányzattal szemben, míg a közösségi médiában nagyon erős”

– magyarázta a Financial Times tudósítója.

Az ellenzéki oldalon Magyar Pétert a szentmártonkátai fórumán kérdezték az ügyről. „Azt kérem a magyaroktól, hogy kételkedjenek: ez egy információs háború, amit az oroszok kipróbáltak már Moldovában és nagyon sok európai országban is – van, ahol sikerrel, van, ahol kevesebb sikerrel. Nagyon remélem, hogy Magyarországon ez kevesebb sikerrel jár” – mondta Magyar Péter.

Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő szerint az oroszoknak Magyarországon azért van könnyebb dolguk, mert itt nem hatalomra kell segíteni valakit, hanem a hatalmának megtartását kell támogatni. Három tipikus módszert sorolt fel: „Az első a narratíva ‘mosása’, a narratíva ‘tisztára mosása’: egy névtelen weboldalon jelenik meg egy hír vagy tartalom, álhírek, amelyeket aztán a mainstream média beemel. A másik, hogy fizikai vagy bármilyen más fenyegetéssel, bűncselekménnyel vádolják meg az ellenoldalt. A harmadik pedig az influencerhálózatok felhasználása.”

Az RTL Híradó stábja szerdán Balatonfüreden próbálta megkérdezni Orbán Viktort a beavatkozási kísérletről. A riporter kérdésére, miszerint „van információja arról, hogy az orosz titkosszolgálat emberei Magyarországon vannak, és befolyásolni akarják a választásokat?”, a miniszterelnök nem válaszolt.

A kormányoldal álláspontját Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető ismertette hétfőn, aki a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése után az orosz beavatkozással kapcsolatos információkat „hamis híresztelésnek” nevezte, és azt állította, szerintük az ukránok akarnak beleavatkozni a választásokba. Moszkva budapesti nagykövete szintén tagadta az orosz beavatkozás vádját.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán az oligarchák oldalára állt, vérlázító döntést hozott
Magyar Péter Brüsszelből jelentkezett be, ahol azt állította, a leköszönő kormány két rendelettel könnyítette meg a vagyonkimentést. A politikus szerint az egyik döntés a pénzmosásgyanús utalások felfüggesztését, a másik a minisztériumi költések ellenőrzését gyengíti.


Magyar Péter egy brüsszeli videóban jelentette be, hogy a júniusi Európai Tanács ülésén már ő fogja miniszterelnökként képviselni Magyarországot. Állítása szerint szerdán két kulcsfontosságú tárgyalást folytat: 16 órakor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, 18 órakor pedig António Costával, az Európai Tanács elnökével.

A politikus a bejelentkezésében azzal vádolta a leköszönő kormányt, hogy az utolsó pillanatban olyan döntéseket hozott, amelyek szerinte több tíz- vagy akár százmilliárd forintnyi közpénz „haverokhoz” juttatását és külföldre menekítését teszik lehetővé a kormányváltásig.

Magyar Péter a videójában arról beszélt, hogy Brüsszelbe érkezésekor kapta a hírt a leköszönő kormány két, szerinte felháborító döntéséről. Az egyik alapján a kabinet „az előzetesen leegyeztetettek el ellentétben Orbán Viktor döntése alapján nem fogadja el azt a kormányrendeletet a leköszönő kormány, amely lehetővé tenné azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal... a jelenlegi szabályokat kiterjesztve ne csak 4 plusz 3 napig tudja felfüggeszteni a pénzmosás miatt felfüggesztett utalásokat a bankok jelzéseire, hanem akár 90 napra is.”

Állítása szerint „a miniszterelnök, a leköszönő miniszterelnök nem meglepő módon az oligarchák köztük a saját családtagjai oldalára állt, és ez szeretné azt érni, hogy még a kormányváltás előtt ezek a milliárdok, lehet, hogy több 10 milliárd forintról beszélünk, ezek elhagyják az országot.”

A másik, általa „vérlázítónak” nevezett döntés a minisztériumi költéseket érinti. Elmondása szerint a kormány eltörölte azt a szabályt, hogy a tárcák csak a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával vállalhatnak kötelezettséget. „A kapott hírek alapján azt a döntést is meghozta a kormány Orbán Viktor javaslatára, hogy eltörőjék ezt a pénzügyminiszteri jóvágyási kötelezettséget. Úgyhogy tulajdonképpen a tényleges kormányváltás megtörténtéig, május 11-12-ig a minisztériumok kiszorhatnak rengeteg pénzt még a haveroknak.” Szerinte ezzel az Orbán-kormány az utolsó pillanatban is ki akarja fosztani az államkasszát.

A TISZA Párt vezetője elmondta, a brüsszeli tárgyalások fő célja, hogy hazahozzák a Magyarországnak járó uniós támogatásokat. A legsürgetőbbnek az úgynevezett helyreállítási alapot nevezte, amelyből 10,4 milliárd euró járna Magyarországnak: ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel. Hangsúlyozta, hogy a pénzek lehívásának végső határideje augusztus 31-e, így három-négy hónap alatt kell elvégezniük azt a munkát, amit az előző kormány éveken át nem tett meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott Orbán fideszeseknek írt levele, szerinte „liberális kormányzás” és „nemzeti ellenzék” lesz
Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben jelentette be, hogy pártelnöki mandátumát visszaadta az Országos Választmánynak. A leköszönő miniszterelnök a párt új feladataként a „nemzeti kormányzás eszményének” életben tartását jelölte ki ellenzékben.


„Liberális kormányzás és nemzeti ellenzék” – Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levelében ezzel a fordulattal jelölte ki a párt új útját az áprilisi választási vereség után. A leköszönő miniszterelnök szerint lezárult a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka, a Fidesz feladata pedig mostantól az, hogy „nemzeti ellenzékként” működjön tovább.

A levélben, amelynek tartalmát a Telex hozta nyilvánosságra, Orbán azt is bejelentette, hogy pártelnöki mandátumát visszaadta az Országos Választmánynak.

„A kongresszusig elnöki teendőimet ellátom, a jövőről pedig a kongresszus dönt majd” – írta, jelezve, hogy a párt vezetéséről a június 13-i kongresszuson születhet döntés.

A bázis felé azt az üzenetet küldte, hogy a közösség feladata „az elmúlt 16 év nagy nemzeti vívmányait megvédje, és a nemzeti kormányzás eszményét továbbra is életben tartsa”.

Orbán Viktor korábban bejelentette, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, a párt új frakciójának vezetésével pedig Gulyás Gergelyt bízták meg.

A Fidesz parlamenti képviselete radikálisan átalakul: Orbán mellett a párt olyan meghatározó politikusai sem ülnek be az új Országgyűlésbe, mint Kövér László, Kósa Lajos vagy Rogán Antal.

Az áprilisi választási eredménnyel a Fidesz 2010 óta először került ellenzékbe, miután a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a parlamentben. A következő hetekben pedig kiderül, hogy a Fidesz miként tölti meg tartalommal a most meghirdetett „nemzeti ellenzéki” szerepet, és a júniusi kongresszuson milyen személyi döntések születnek a párt jövőjéről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kim Dzsongun hősöknek nevezte az Ukrajnában magukat felrobbantó észak-koreai katonákat
Az észak-koreai vezető egy phenjani ceremónián méltatta azokat a katonákat, akik a fogság helyett az öngyilkos támadást választották, ezzel megerősítve egy korábbi pletykát a gyakorlatról.


Kim Dzsongun nyilvánosan méltatta azokat az észak-koreai katonákat, akik Oroszország oldalán harcolva inkább felrobbantották magukat, minthogy ukrán fogságba essenek, ezzel megerősítve egy régóta gyanított, szélsőséges harctéri gyakorlatot.

Az észak-koreai vezető egy vasárnapi beszédében hősöknek nevezte azokat, akik „habozás nélkül az önfelrobbantást, az öngyilkos támadást választották a nagy becsület védelmében”.

A beszéd egy új, az elesett katonáknak szentelt emlékmű avatásán hangzott el, az eseményen pedig magas rangú orosz tisztviselők is részt vettek, köztük Andrej Belouszov védelmi miniszter és az orosz parlament elnöke, Vjacseszlav Volodin – írta a The Guardian.

Kim szerint a katonák tette a hadsereg hűségének csúcsát jelenti.

„Az önzetlen önfeláldozás, amely nem vár viszonzást, és az odaadás, amely nem vár jutalmat… [Ez] a hadseregünk hűségének csúcsa meghatározása”

– fogalmazott Észak-Korea vezetője.

Dél-Korea becslése szerint legalább 15 ezer észak-koreait küldtek a kurszki térségbe. A veszteségeket 6 ezer fő fölé teszik (halottak és sebesültek együtt), a halálos áldozatok számára vonatkozó becslések forrástól függően 600 és 2000 között mozognak. Ezeket a számokat sem Moszkva, sem Phenjan nem erősítette meg.

Hírszerző ügynökségek és dezertőrök már korábban is arról számoltak be, hogy a katonák parancsba kaphatták az öngyilkosságot a fogság elkerülése érdekében. A szöuli Nemzeti Hírszerző Szolgálat tavaly közölte, hogy elhunyt észak-koreai katonáknál talált feljegyzések utalnak erre a gyakorlatra.

Az év elején a dél-koreai MBC csatorna mutatott be egy riportot két ukrajnai észak-koreai hadifogollyal, akik közül az egyik a kamerába mondta, hogy

„Mindenki más felrobbantotta magát. Én kudarcot vallottam” – mondta a fogoly.

Hadifoglyok vallomásai és a dél-koreai hírszerzés jelentései szerint a katonáknak azt tanítják, a fogságba esés egyenértékű a hazaárulással.

A totális diktatúrában a vezető iránti feltétlen hűség alapvető elvárás, a hadsereg pedig a rezsim működésének központi eleme.

Kim Dzsongun beszédében azokat is méltatta, akik harc közben estek el.

Szerinte „akik az élvonalban rohamozva estek el, és akik nem a golyók és lövedékek szaggatta testük fájdalma miatt, hanem amiatt gyötrődve, hogy nem tudták teljesíteni a rájuk parancsolt katonai kötelességet – ők is a párt hű harcosainak és hazafiainak nevezhetők”.

Az orosz–észak-koreai szövetség 2024 júniusában lépett új szintre, amikor Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun megállapodást írt alá arról, hogy országaik külső agresszió esetén segítséget nyújtanak egymásnak.

A katonai támogatás mellett Phenjan azt is megígérte – egy orosz tisztségviselő 2025-ös bejelentése szerint –, hogy több ezer munkást küld Kurszk újjáépítésének segítésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Érdemtelenségre hivatkozva kirúgta a GVH a választás előtt a Partizánban kitálaló közgazdászát
Berezvai Zombor LinkedIn-posztban közölte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke felmentette. A közgazdász hét és fél évig dolgozott a szervezetnél, szerinte az interjú miatt tették lapátra.


„Tegnap véget ért hét és fél éves pályafutásom a Gazdasági Versenyhivatalnál, az Elnök érdemtelenségre hivatkozva kirúgott” – ezzel a mondattal jelentette be szerdán a LinkedIn-profilján Berezvai Zombor, a hivatal vezető közgazdásza, hogy távoznia kellett. A Gazdasági Versenyhivatal a Telexnek küldött válaszában megerősítette a hírt:

egy belső vizsgálat után kedden mentették fel, mert szerintük „megalapozatlan és valótlan” nyilatkozatai, valamint többszöri szabálysértések miatt érdemtelenné vált a pozíciójára.

Berezvai szerint a felmentés hátterében az a Partizánnak adott interjúja állhat, amely még a választások előtt hangzott el. Ebben a közgazdász arról beszélt, hogy a GVH-n belül egyre erősebb a politikai nyomás, és a munkát áthatja a NER és a kormány felé való megfelelési kényszer.

Berezvai az interjúban úgy fogalmazott: „Túl sok lett a politikai befolyás. Nem akartam ehhez tovább asszisztálni.”

A Gazdasági Versenyhivatal a felmentés okairól azt írta, belső vizsgálatot indítottak, amely megállapította, hogy Berezvai „a magatartásával visszaesőként és folytatólagosan több, a foglalkoztatási jogviszonyát érintő jogszabályt is megsértett.”

Az érdemtelenség okaként a köztisztviselői törvény azon pontjára hivatkoztak, amely szerint a jogviszony nem tartható fenn, ha a köztisztviselő „a feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi”.

A GVH hangsúlyozta, hogy a döntés ellen bírósági jogorvoslat kezdeményezhető. Az ügy kimenetele komoly téttel bír a versenyhatóság függetlenségének megítélése szempontjából is, hiszen a bíróságon dőlhet el, hogy a hivatal mivel tudja alátámasztani az érdemtelenséget, Berezvai pedig bizonyíthatja-e, hogy a felmentése valójában a nyilvános kritikája miatti retorzió volt.

Berezvai egyébként súlyos dolgokat állított. Szerinte a magyar gazdaságot a hivatal szempontjából három részre lehet osztani: van egy NER-közeli kör, amellyel szemben nem tudnak érdemben fellépni, vannak a kormányzati kommunikáció által célkeresztbe helyezett cégek, és létezik egy harmadik terület, ahol még valódi szakmai munka folyhat.

Az állításait konkrét példákkal is alátámasztotta. Felidézte az AS Budapest és a Menzies Aviation reptéri cégek egyesülésének ügyét, ahol szerinte a felső vezetés indoklás nélkül állította le a már megkezdett vizsgálatot. Szóba került a Nitrogénművekre kiszabott 11,05 milliárdos bírság, amit aránytalannak tartott, valamint a Lidlre többek közt egy kifli miatt kiszabott 186 milliós büntetés is. Ez utóbbi ügyben a bírósági felülvizsgálat még folyamatban van.

A Gazdasági Versenyhivatal már Berezvai interjúja után is keményen reagált, esküszegéssel vádolva a közgazdászt, és visszautasították a politikai befolyásolás vádját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk