Durván túlárazzák a magyar közbeszerzéseket
A Korrupciókutató Központ Budapest munkatársai a közbeszerzéseket vizsgálták, és megállapították, hogy a túlárazások a becsült 30 százalék helyett akár a 140-320 százalékot is elérhetik. A nemrég közzétett kutatásból az derült ki, hogy a közbeszerzések nyilvánossá tételével, az adatok közlésével és elemzésével lehetne ezen változtatni. A túlárazásokra egy 2011-ben elfogadott közbeszerzési törvénymódosítás ad lehetőséget.
A vizsgálat során 130 ezer esetet vizsgáltak meg a 2009-2015 közötti időszakban. A kutatást nehezítette, hogy a közbeszerzésekről nem álltak rendelkezésre kutatható, érvényes adatbázisok.
Azt tapasztalták, hogy ott magas a korrupciós kockázat, ahol csak egy-két szereplő vesz részt a "versenyben", az ajánlattétel nem nyilvános, hanem meghívásos, és van uniós támogatás is.
Ez utóbbi fontos tényező, mert az uniós beszerzéseknél sokkal gyakoribbak a túlárazások, mint a hazai közbeszerzéseknél.
A vizsgált időszak elejétől folyamatosan nőttek a túlárazások, sőt a 2011-es törvénymódosítás után jelentősen megugrottak.
Az egy szereplős, verseny nélküli közbeszerzések az összesnek mintegy 30-35 százalékát tették ki. Ezt az Európai Bizottság jelentéseiben is kritizálták. A kockázat akkor csökkent, ha nyílt tenderezés volt. Ma a tenderkiírás nélküli pályázatok elérik az 50 százalékot, azaz minden második ügy "titokban" valósul meg.
A legnagyobb mértékű túlárazásokat az informatikai termékeknél, beszerzéseknél tapasztalták.
Az építőiparban viszont nem találtak kirívó példát, melynek oka a mérnökár rendszer, mellyel már előre ki lehet számolni a valódi költségeket. Ezen a téren a korrupció nem az összegben, hanem a nyertesek kiválasztásában tapasztalható. Az ingatlan- és üzleti szolgáltatások terén viszont tapasztaltak túlárazásokat.
Megállapították, hogy a többszereplős, nyílt verseny csökkenti a korrupció és a túlárazás lehetőségét, mert itt a konkurencia figyelheti és ellenőrizheti a közbeszerzési eljárást.
Megállapították, hogy sok helyen nincs ártorzítás, ahol pedig számítottak rá, ugyanakkor ahol mégis van ilyen, ott sokkal magasabb a mértéke, mint azt előtte gondolták.
A kutatók szerint jelentős javulást lehetne elérni, ha a közbeszerzések nyilvánosak lennének, az adatokhoz hozzá lehetne férni, kutathatók lennének és a hatóságok elemeznék a folyamatokat.
Azt javasolták, hogy a túlárazás elkerülése érdekében szüntessék meg az egy szereplős, és nem nyílt közbeszerzéseket, ahogy erre már több országban is van példa.