HÍREK
A Rovatból

Dübörög a Tűzifaprogram, csak épp nincs mindenhol elég fa, ezért a kormány átcsoportosít

Első körben a fővárosba, illetve az alföldi régiókba érkezik majd több mint 23 ezer köbméternyi tűzifa.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2022. október 01.



Nagyon nagy az érdeklődés a Tűzifaprogram iránt, az állami erdészetek az erdőkben gazdagabb vidékekről faanyagot szállítanak át oda, ahol kevesebb az erdő vagy éppen több az igény – mondta Nagy István agrárminiszter szombaton közzétett Facebook-videójában.

A miniszter azt is hozzátette, hogy az átcsoportosítások már elindultak,

szeptember végétől pedig vasúton és közúton szállítják a fát azokra a helyekre, ahol arra nagyobb az érdeklődés.

Szeptember elején jelentette be Gulyás Gergely, hogy a kormány Tűzifaprogramot indít, ennek keretében háztartásonként tíz erdei köbmétert lehet vásárolni hatósági áron az állami erdőgazdaságoktól, az ország 152 pontján.

Az árakat tűzifafajtánként, erdei köbméterenként az alábbiak szerint határozták meg:

  • keménylombos: 30 ezer forint,
  • lágylombos: 19 ezer forint,
  • fenyő: 19 ezer forint.

    Bár a kitermelt fa kivitelét már augusztusban megtiltották egy rendelettel, úgy tűnik sok helyen az országban hiány van a hatósági áras tüzifából. Mi is beszámoltunk róla korábban, hogy például Monoron volt aki napokig állt sorba az erdészet irodája előtt, hogy felvegyék a rendelését.

    A Telex szombati összefoglalójában azt is felidézi, hogy a kijelölt erdőgazdaságokat szinte lehetetlen elérni telefonon. A lap ezért több erdőgazdaságot írásban is megkeresett, azonban a cikkük megjelenéséig egyikük sem válaszolt.

    A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely már arról beszélt, hogy

    az erdőgazdaságok és az agrártárca vállalta a 10 köbméter fa biztosítását minden háztartásnak, akik fával akarnak fűteni. Hozzátette azt is: a kormány nem mondta, hogy nem kell majd várni a fára.

    A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: arról tudnak, hogy bizonyos erdőgazdaságoknál, például a Pilisi Parkerdőnél vannak fennakadások, de november közepéig, legkésőbb a végéig mindenkinek meg kell kapnia az igényelt fát.

    Nagy István agrárminiszter is a Pilisi Parkerdőt említette meg külön a szombati videójában, ahogy fogalmazott: ott is „gőzerővel zajlik a munka”.

    A miniszter azt is elmondta, hogy az első ütemben 23 500 köbméternyi faanyag érkezik a főváros térségébe, valamint az alföldi régiókba.

    „Jelenleg MÁV-val együttműködésben új vasúti lerakóhelyek kialakítása zajlik, valamint plusz fakitermelő kapacitás átcsoportosítása történik a főváros térségébe” – mondta el Nagy István. A miniszter arról is beszámolt, hogy egyeztetnek a katasztrófavédelemmel, a büntetésvégrehajtással és az erdészeti oktatási intézményekkel az erdőben 2-4 méteres hosszban termelt tűzifa feldarabolásáról.

    A miniszter szerint a tűzifát igénylők többsége már rendelkezik erre a télre tüzelővel, és már a következő évre vásárol. Szerinte „van olyan erdőgazdaság, ahol ez az arány eléri a 70 százalékot”.

    „Tőlük türelmet kérünk, hogy a rendelkezés céljával összhangban elsőként azokat szolgálhassuk ki, akiknek a fűtési szezon elején van szüksége a fára”

    – mondta Nagy István.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Gödi akkugyár-botrány: Szijjártó Péter és Lantos Csaba meghallgatását kezdeményezi, valamint újra feljelentést tesz az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke
    Kirobbant a botrány a gödi Samsung-gyár körül egy titkosszolgálati jelentés miatt. A képviselő szerint a kormány tudott a brutális mérgezésről, ezért most magyarázatot követel.


    Dr. Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke a Facebook-oldalán jelentette be, hogy

    Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendkívüli meghallgatását kezdeményezte, és az ügyben ismét feljelentést tesz.

    A politikus ezt azután közölte, hogy állítása szerint „döbbenetes információk” jelentek meg a Telex hétfő reggeli cikkében.

    Keresztes a posztjában úgy fogalmazott, a cikk azt állítja, hogy a kormány évekkel ezelőtt rendelkezett olyan információkkal, hogy brutális határérték-túllépések történtek a gödi akkugyárban, és a munkatársak rendkívül veszélyes anyagokkal érintkeztek. A képviselő szerint „arra is utal a cikk, hogy a gyárban lefolytatott mérések sokkal döbbenetesebb adatokat mutattak, mint amelyek a hatóságok tudomására jutottak. A cikk állításai szerint a szennyezések miatt titkosszolgálati adatgyűjtések is történtek, és az Alkotmányvédelmi Hivatal 2023 elejére részletes jelentést készített az üzemben történtekről a kormány számára. A gyárat nem zárták be!”

    A politikus hozzátette, hogy 2024. február 26-án az Országgyűlésben a miniszterelnököt kérdezte a gyárat érintő hírekről, aki szerinte a válaszában csak általánosságokról beszélt, de nem tett említést arról, hogy bármiféle konkrét információ jutott volna a kormány tudomására ilyen visszaélésekről.

    Keresztes felidézte, hogy Orbán Viktor úgy érvelt, tudomása szerint a céggel kapcsolatos hírek alapján feljelentés történt, és majd annak az eredménye tisztázza az ügyet. A képviselő ezután közölte: „A helyzet az, hogy 2024. év elején magam tettem feljelentést a hírek alapján, ismeretlen tettes ellen, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, közveszély okozása, környezetkárosítás és természetkárosítás gyanújával.

    Megdöbbenésemre a rendőrség 2024. július 7-én arról tájékoztatott, hogy az eljárást megszünteti (!), mert ami történt, az az álláspontjuk szerint nem bűncselekmény.”

    A kialakult helyzetben Keresztes szerint a kormány „világos válaszokkal tartozik” arról, hogy:

    • mit tudtak / mit nem tudtak arról, ami a gödi akkugyárban történik,
    • valóban volt-e titkosszolgálati vizsgálat, melynek az eredménye ezt a döbbenetes képet mutatta a történtekről,
    • ha igen, miért nem történtek kemény és azonnali lépések a kormány részéről,
    • megtörtént-e a hatóságok félrevezetése, és ha igen, ezért kiket terhel felelősség,
    • hivatalos személyek elmulasztották-e megtenni az ügyben azt, ami a kötelességük,
    • ha valóban ilyen információk kerültek a kormány elé, akkor hogy történhetett meg, hogy a rendőrség érdemi nyomozás nélkül néhány hónap alatt lezárta az ügyet, amivel gyakorlatilag visszautasította a feljelentésemet?

    A képviselő szerint ez a botrány messze túlmutat az iparbiztonság kérdésén. Bejegyzését azzal zárta, hogy a február 23-án tervezett bizottsági ülésre kezdeményezte a két miniszter meghallgatását, a levelet pedig bizottsági elnökként hétfőn meg is küldte nekik.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
    Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.


    Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.

    A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.

    Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.

    Via Blikk


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Elárasztotta a víz Újbudát egy munkagép miatt – hét ingatlan maradt víz nélkül
    A XI. kerületi Bertalan Lajos utcában egy munkagép rongált meg egy 400 mm-es fővezetéket. A kiömlő víz egy kisebb közcsövet is tönkretett, emiatt szünetel a szolgáltatás a környéken.


    Autók küszöbéig ért a víz hétfőn Budapest XI. kerületében, a Stoczek József és a Kruspér utca környékén. A környéken csőtörés történt, amit a Fővárosi Vízművek is megerősített a Telexnek, a lap egy videót is közzétett az Újbudán hömpölygő vízről.

    A vízművek közlése szerint a Bertalan Lajos utca 5–7. számnál egy munkagép sértett meg egy 400 milliméter átmérőjű ivóvízvezetéket. „Az érintett szakaszt munkatársainknak időben sikerült kizárniuk, de az addig kiömlő víz elöntötte a környéket.”

    A 400 milliméteres vezetékről kiömlő víz azonban megrongálta az ugyanott futó 125 milliméteres közcsövet is, amit ezért szintén le kellett zárni. A lezárás miatt hét ingatlanban átmenetileg szünetel a vízellátás. A hiba teljes feltárása jelenleg is folyamatban van.

    Budapesten az idős hálózati elemek sérülékenysége rendszeresen okoz problémát, 2024 áprilisában például a XVI. kerületben egy 1949-ben fektetett, 600 milliméteres vezeték meghibásodása okozott jelentős fennakadást.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Telex: Sulyok Tamásnak nincs véleménye a bírói függetlenséget sértő kormányrendeletről
    A kormány rendelettel állítaná le a szolidaritási hozzájárulás miatti pereket. A Sándor-palota szerint a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.


    Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.

    Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.

    A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.

    A rendelet kihirdetése után a bíróságok nem hajtották végre azonnal az utasítást.

    A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, hanem a tárgyalást május 19-re halasztotta. A Fővárosi Törvényszék pedig a főváros és az állam közti perben végzésben fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, és közölte: „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. Hasonlóan foglalt állást a Magyar Ügyvédi Kamara is, a 24.hu megkeresésére pedig

    a Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírák függetlenek, és „ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

    A Sándor-palota a Telex megkeresésére azt írta,

    a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.

    „A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak. Mindezek értelmében a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti” – közölte a Kommunikációs Igazgatóság. Hozzátették, hogy egyéb úton, például az eljáró bíró által, van lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulni.

    Arra a kérdésre, hogy Sulyok Tamás személyesen elfogadhatónak tartja-e a rendeletet, a hivatal már nem válaszolt.

    Míg a köztársasági elnök a hatáskör hiányára hivatkozik, a kormány azzal érvel, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek érvényesítését szolgálja, és nem visszamenőleges hatályú, hanem csupán eljárási szabály.

    Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.

    2025 novemberében a Kúria a fővárosnak adott igazat a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében, ami megnyitotta az utat a további perek előtt. A perek tétje jelentős: a főváros által fizetendő összeg 2023-ban 58 milliárd, 2024-ben 75 milliárd, 2025-ben pedig 89,1 milliárd forint volt. A következő tárgyalási nap a fővárosi perben március 16-án lesz.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: