Dráma Mianmarban: téglák temették maguk alá az anyát és kislányát – több mint száz halott, romokban a városok

Hétfőn szavazhat a parlament arról az Alaptörvény-módosításról, amely nyolc évben korlátozná a miniszterelnök hivatali idejét. A Tisza Párt két képviselője által benyújtott javaslat szerint a kormányfő legfeljebb összesen – megszakításokkal együtt – nyolc évig vezethetné az országot. Az Országgyűlés a hétfői ülésén vitatja meg, majd szavaz a javaslatról.

Ezt követően a frakciók napirend előtti felszólalásai, majd interpellációk következnek, mielőtt a Ház rátérne az alaptörvény-módosítás vitájára.

Nemcsak az alaptörvényről, hanem egy fontos vizsgálóbizottságról is döntenek.

Erre azután kerül sor, hogy Toroczkai László korábban kifogásolta, hogy nem lehet ő az elnök, mire Magyar Péter miniszterelnök kijelentette, a Mi Hazánk vezetője fogja vezetni a testületet. A határozat módosítása után meg is választják a bizottság tagjait és tisztségviselőit.

A napirenden további személyi és eljárási ügyek is szerepelnek. A parlament igazolhatja Szucsigán László román nemzetiségi szószóló mandátumát. A nemzetiségi lista első helyén álló Tát Margit lemondott, és mivel a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata nem élt jelölési jogával, a Nemzeti Választási Bizottság a listán második Szucsigán Lászlót jelölte ki szószólónak.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a hétfői nappal zárul.

A mai szavazást hetekig tartó éles politikai vita előzte meg. A Tisza Párt által benyújtott csomag sarokpontja a miniszterelnöki megbízatás nyolcéves korlátja, de a javaslat több intézményi változtatást is tartalmaz. A bizottsági tárgyalások során a párt pontosította, hogy a „keresztény kultúra védelme” passzushoz végül mégsem nyúlnak hozzá, miközben a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) vagyonának állami visszaszállása a csomag része maradt.

A Fidesz részéről Gulyás Gergely és mások is élesen bírálták a terveket, amelyeket a jogállamiságot sértő, személyre szabott jogalkotásnak minősítettek, különösen miután a csomagot a kormány Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolításának eszközeként is bemutatta. Az államfő erre válaszul múlt kedden az Alkotmánybírósághoz fordult, és a nemzetközi fórumok felé is jelzést küldött, vitatva az ellene irányuló lépések alkotmányos legitimitását.

via MTI

Múlt héten Magyar Péter miniszterelnök titkos kormányzati iratokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerinte egy 500 fős vitnyédi migránstábor előkészítését bizonyítják. Szalai Csaba, Vitnyéd független polgármestere vasárnap este az ATV Heti Naplónak adott interjúban beszélt először országos médiában a csermajori építkezés körüli eseményekről. Elmesélte, hogyan próbált 2024-ben információhoz jutni a lezárt területről, ahonnan elmondása szerint „kitessékelték”, és hogy a héten mit látott a helyszínen, ahová most már szabadon bejuthatott.

Szalai Csaba felidézte, hogy 2024. szeptember 3-án egy Facebook-csoportban olvasott arról, hogy munkálatok kezdődtek a területen. Amikor kiment a helyszínre, rendőröket és munkásokat talált.

Másnap már be sem engedték; az építőipari cég helyi telepvezetője két nagydarab ember kíséretével fenyegetve elküldte.

Ezután a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Gyopáros Alpárt kereste meg. A képviselő először azt mondta, nem tud semmiről, majd napokkal később a Belügyminisztériumra és a kormányfőre hivatkozva arról biztosította, hogy Vitnyéden nem lesz semmiféle befogadóállomás, csupán felújítják az épületeket. Jelenleg a kapuvári gimnázium diákjai számára alakítanak ki átmeneti oktatási helyszínt.

A polgármester gyanúját azonban egy torony felépítése erősítette meg.

A héten bejárta az épületeket. A régi tornateremben már nem látta azokat az ágyakat, amelyekről korábban hírek szóltak, de a felújítás nyomai jól látszanak: megvannak a koedukált zuhanyzók, a modernizált víz- és szennyvízhálózat, valamint a fűtési rendszer elemei.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz az épület sorsa az ideiglenes iskolai funkció után, a polgármester nem tudott válaszolni.

A nyilvánosságra hozott dokumentumokra a Fidesz–KDNP úgy reagált, hogy a kormányhatározat csupán egy „taktikai eszköz” volt az Európai Unióval folytatott vitákban, és a tábor tényleges megépítése soha nem szerepelt a szándékaik között. Ezzel párhuzamosan a területet vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem azt közölte, hogy az ingatlant az ukrajnai menekültek elszállásolása után újították fel, és a jövőben oktatási célokat szolgál.

Egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál készült belső jelentés szerint súlyos törvény- és szabálysértések történhettek az ukrán „aranykonvoj” elleni márciusi akció során, és a dokumentum a Legfőbb Ügyészség felelősségét is felveti.

A jelentés szerint a NAV nyomozó hatóságként való kijelölése nem felelt meg a büntetőeljárási törvény alaki követelményeinek, mivel az ügyészség a döntést nem foglalta írásba, csupán e-mailben közölte.

– derül ki a belső anyagból, amelynek kivonatát a 444.hu szerezte meg.

A jelentés szerint a Terrorelhárítási Központ bevonására küldött felkérés „szakmailag nem kellően megalapozott, hiányos és alapvetően ellentmondásos volt”. A dokumentum az ukrán állampolgárokkal szemben alkalmazott bilincs jogszerűségét is megkérdőjelezi, különösen, hogy az érintetteket tanúként hallgatták ki.

A NAV a lapnak megerősítette, hogy a részjelentés megállapításai miatt már egy teljes körű vizsgálatot is elrendeltek, amelynek eredményét „az előző kormányzat működéséhez kapcsolódó jogállami vonatkozásokra” is figyelemmel nyilvánosságra fogják hozni.

A Legfőbb Ügyészség a sajtómegkeresésre azt közölte, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján a pénzmosás egyszerű gyanúja fennállt, a NAV kijelölése megfelelt a törvénynek, az akcióról pedig csak utólag szereztek tudomást.

Az ügyben tapasztalható belső feszültségeket jelzi, hogy a múlt héten lemondott Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Az ügynek komoly politikai tétje is van, mivel a kormányváltás óta ez lehet az első olyan büntetőeljárás, amelyben magas rangú politikusok felelőssége is felmerülhet, miközben az eset a magyar-ukrán kapcsolatokat is terheli. A NAV-jelentés megállapításai néhány nappal az után kerültek nyilvánosságra, hogy egymásnak ellentmondó hivatalos és sajtóértesülések láttak napvilágot a rajtaütés politikai hátteréről.

Június elején a Telex írta meg, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal elismerte: a miniszterelnöki kabinetiroda irányából érkezett a döntés, miszerint a rajtaütést március 5-én kell végrehajtani.

Miközben a Fidesz szombati kongresszusán a küldöttek közel 99 százaléka újraválasztotta Orbán Viktort, a színfalak mögött és a színpadon is szokatlanul éles belső kritikák hangzottak el a pártvezetésről. Ferencz Orsolya volt fideszes képviselő és űrkutatási biztos pedig egyenesen nem volt hajlandó elárulni, hogy egyáltalán megszavazta-e a pártelnököt – számolt be róla az RTL Híradó.

A kongresszuson egy évre választották újra a pártelnököt, aki a nap végén sörözni hívta a stábot és a párttársakat. „Igyunk egy sört, mert olyan fáradtak vagyunk, hogy megérdemlünk egy sört” – mondta Orbán Viktor, akinek a jelek szerint nem vette el a kedvét, hogy korábban többen is keményen bírálták a pártvezetést. Bombaként robbant Stumpf István, az első Orbán-kormány miniszterelnök-helyettesének felszólalása.

Egy másik budapesti küldött, Jankovich Tibor a Fidesz valóságtól való elszakadásáról és a parancsuralmi rendszerről beszélt. „Az értelmiséget egyszerűen elvesztettük, és irritáljuk őket azzal, ahogyan kommunikálunk és amit mondunk” – fogalmazott, a szavait pedig többször is tapsvihar szakította meg. Nem mindenki osztotta azonban a kritikusok véleményét. Egy másik fővárosi fideszes, Gyurákovics Andrea egyenesen kiutasította volna a pártból az elégedetlenkedőket. „Azoknak üzenem, akik másként gondolkodnak: inkább álljanak fel és menjenek ki innen. Ennek a Fidesznek és ennek a szövetségnek egy elnöke lehet, és az Orbán Viktor” – jelentette ki.

Maga a régi-új pártelnök jelezte, hogy nem tervez irányváltást. „Tudjátok, hogy semmi kedvem megváltozni” – közölte a küldöttekkel, majd hozzátette, hogy a célja egy erős párt átadása a következő generációnak.

„Nem érdekel sem a dicsőség, sem a hírnév; vagyonom sincs, viszont van egy jó életrajzom. Biztosak lehettek abban, hogy azt a végén nem fogom elrontani” – mondta Orbán. A kongresszus után Ferencz Orsolya a közösségi oldalán úgy értékelte a történteket: „Nem erre vártunk”. Szerinte azok, akik a kormányzás vagy a kampány során hozzájárultak a vereséghez, nem tudják hitelesen vezetni a megújulást. Az RTL Híradónak arról beszélt, a pártvezetés számos kérdést hagyott válasz nélkül.

Amikor a riporter egyenesen rákérdezett, hogy ő személyesen támogatta-e szavazatával Orbán Viktort, Ferencz Orsolya kitérő választ adott. – Ön megszavazta Orbán Viktort pártelnöknek? – Most nem szeretnék a saját szavazatomról sem pro, sem kontra beszélni. Nagyon tisztelem Orbán Viktort, és jó munkát kívánok az elnöki évéhez. Schultz Nóra politikai elemző szerint a kongresszussal a Fidesz még nem indult el a megújulás útján.

„Amíg az Orbán Viktor-problémával kapcsolatban nem hoz döntést a Fidesz, addig nagyon nehéz megújulásról beszélni” – vélte. Az elemző szerint hiába volt szó a történelmi vereség tudatosításáról, a szavazások eredménye ezt nem tükrözte, egyértelműen Orbán Viktor akarata érvényesült. A mérsékeltebbek táborát erősítő Navracsics Tibor is csalódottságának adott hangot közösségi oldalán, szerinte sok jó beszéd hangzott el, de ez a kongresszus biztosan nem az áttörésé volt.