HÍREK
A Rovatból

Drágulnak a hitelek, tovább emelik a kamatokat a bankok

Az még nem látszik, hogy a bankoknál hol tetőznek a kamatok. A Bank360.hu összeállított egy listát arról, hogy melyik banknál milyen feltételekkel lehet most hitelhez jutni.


Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) utolsónak szánt kamatemelése óta a nagybankok futószalagon drágították a hiteleiket az elmúlt napokban, és még nem látszik, náluk hol tetőznek a kamatok - derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Szeptember végén ismét kamatot emelt a jegybank, ígérete szerint egyelőre utoljára. Így az alapkamat már 13 százalékon tetőzött. A forint euróráfolyama azóta sorra dönti a negatív rekordokat, és a bankok sem tétlenkednek a válasszal.

A nagyobb pénzintézetek zöme szeptember végén vagy október elején módosított a személyi kölcsönök és a jelzáloghitelek feltételein is. A többség kamatot emelt, és van, ahol az elvárt jövedelem összege nőtt meg. A kamatemelések mellett az utóbbi is egyre gyakoribb, a bankoknak az év elején jócskán megemelt minimálbér nettója már egyre kevésbé elég a hitelnyújtáshoz

- írja a Bank360.hu.

A futószalagon emelkedő hitelkamatok miatt mostanra egyre általánosabbá váltak a 10 százalék feletti teljes hiteldíj mutatóval (THM) kínált lakáshitelek. Különböző kedvezményekkel, vállalásokkal, magasabb jövedelemmel ez ugyan lejjebb tornázható, de még akkor is 8 százalék felett lesz a jelzáloghitel éves költsége.

A bankok sorozatos emelései után

a személyi hitelek kamatai is felpörögtek. A már egyébként is csak mutatóban maradt 10 százalék alatti ajánlatok teljesen eltűntek, a 15 százalék körüli THM-ek váltak jellemzővé.

Ezeket már magasabb jövedelemmel, fizetésutalást vállalva se nagyon lehet 13 százalék alá nyomni a személyi kölcsönöknél.

A Bank360.hu arra figyelmeztet, hogy az alapkamat emelése után a bankok többsége megdrágította a hiteleit, de a hónap hátralévő részében még lehet számítani további lépésekre annak ellenére is, hogy az MNB már nem akarja növelni az irányadó kamatát. A hitelek átárazása ugyanis az elmúlt hónapokban is elhúzódott, így lehet, hogy a bankok még ezúttal sem lőtték el minden puskaporukat október elején.

A bankok kamatemelései az elmúlt napokban

Az Erste Bank szeptember végén ismét módosított a jelzáloghitelek feltételein, miután szeptember közepén már közzétettek egy módosítást. Szeptember 26-tól a piaci, 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek, illetve a lakáshitel kiváltó kölcsönök kamata 0,80 százalékponttal emelkedett, a 10 éves kamatperiódusúaké pedig 0,60 százalékponttal.

Szintén szeptember végén módosított a jelzáloghitelek feltételein az UniCredit Bank. Az 5 éves kamatperiódusú hitelek kamata 0,55 százalékponttal lett magasabb, a 10 éves kamatperiódusúaké pedig 0,31 százalékponttal emelkedett. A hosszabb, 20 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata kisebb mértékben, 0,20 százalékponttal emelkedett.

A Raiffeisen Bank lakáshiteleinél általános, minden terméket érintő kamatemelés történt. A 0,30 százalékpontos emelés érintette valamennyi kamatperiódust és hitelcélt, vagyis a lakáscélú, a hitelkiváltásra felvehető és a szabad felhasználású hiteleket is. A kamatok az alábbiak szerint alakulnak októbertől:

• lakásvásárlás, lakáshitel kiváltás és fogyasztóbarát lakáshitel esetén 9,39-10,09 százalék között,

• szabad felhasználás és egyéb hitel kiváltás esetén pedig 11,39-12,09 százalék között.

A CIB Bank jelzáloghitelei általánosan 0,50 százalékponttal drágultak. A szabad felhasználású hiteleknél ez érintette az 5, 10 éves kamatperiódusú, illetve a futamidő végéig fix hiteleket, a fogyasztóbarát lakáshiteleknél pedig az 5 és 10 éves lakáshiteleket. A szabad felhasználású kölcsönöknél az ügyleti kamat 10,81-11,72 százalék között érhető el. A minősített fogyasztóbarát hiteleknél pedig 9,48 és 10,22 százalék az ügyleti kamat az október elején közzétett módosítás szerint.

Az OTP Banknál a 10 éves kamatperiódusú és a fix kamatozású jelzáloghitelek kamata változott, azon belül a lakásvásárlásra vagy építkezésre felvehető, illetve a szabad felhasználású hiteleket érintette a módosítás. A 10 éves kamatperiódusú hitelek kamata 1 százalékponttal emelkedett, a fix kamatozásúaké pedig 0,30 százalékponttal.

Szeptember 30-tól módosultak a Gránit Bank jelzáloghitel feltételei, az alábbiak szerint:

• az 5 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 1,88 százalékponttal emelkedett, így az ügyleti kamat 10,97, illetve 11,97 százalékra nőtt,

• a 10 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 0,50 százalékponttal emelkedett, így az ügyleti kamat 9,09, illetve 10,09 százalékra módosult.

Változtak a személyi kölcsönök feltételei is

A K&H Bank személyi kölcsönének feltételei októbertől módosultak. A pénzintézet standard kamatemelést hajtott végre, ami egy százalékpontot jelent. Így az ügyleti kamata 17,40, illetve 18,40 százalékra módosult, attól függően, hogy milyen kedvezményekkel tudjuk igénybe venni a kölcsönt. A kiemelt személyi kölcsönnél az emelés mértéke nagyobb, 1,70 százalékpont volt, így az ügyleti kamat 14,90 és 16,90 százalék.

A Raiffeisen Bank a személyi kölcsönök jövedelmi elvárásain módosított októbertől. Az igényléshez szükséges minimum nettó jövedelem összege 150 ezer forintról 180 ezer forintra emelkedett, a jövedelmi sávok pedig havi nettó 250 ezer forint helyett 300 ezer, 400 ezer forint helyett 450 ezer forintra módosultak.

A CIB Banknál az alacsonyabb jövedelmi sávoknál 0,44 százalékpontos emelés történt, a legmagasabb, legalább 450 ezer forint jövedelemhez és 7 millió forint feletti hitelösszeghez kötött kölcsön kamata pedig 0,94 százalékponttal emelkedett. A kölcsön így 11,89 és 16,39 százalék közötti ügyleti kamattal vehető igénybe.

Az Erste Banknál felvehető személyi kölcsönök kamata jövedelmi sávonként az alábbiak szerint nőtt:

• 200-300 ezer forint közötti jövedelem esetén: 0,50 és 1 százalékpont közötti emelés, attól függően, hogy mekkora a felvett hitelösszeg,

• 300-400 ezer forint közötti, illetve 400 ezer forint feletti jövedelem esetén 1 és 1,40 százalékpont közötti az emelés mértéke.

Az ügyleti kamat 13,99 és 17,19 százalék között van a módosítás után.

Fogyasztóbarát személyi hitel igénylése esetén 1,00-1,44 százalékpont közötti mértékű az emelés, attól függően, hogy mekkora az igazolt jövedelem és a felvett hitelösszeg. Az ügyleti kamat 14,19 és 20,31 százalék között van a fogyasztóbarát konstrukcióknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.


Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
15 év után először havazott Új-Zéland fővárosában, energiahiány jöhet
Egy antarktiszi hidegfront miatt esett hó Wellingtonban, amire 15 éve nem volt példa. Az országos hálózatirányító szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és péntekre energiahiányt jelzett.


Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.

Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.

„Hó Wellingtonban?! Elképesztő! Így aztán tényleg más lett a napom” – írta egy felhasználó. Egy másik kommentelő a közös élményt emelte ki: „Annyira jó ez a lelkesedés. Az irodám ablakához mentem, és a szemközti épület minden ablaka tele volt nézelődőkkel.”

A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.

A helyiek kihasználták a lehetőséget, többen snowboardoztak az utcákon, egy síelő pedig levideózta, ahogy lesiklik a Guinness World Records szerint a világ legmeredekebb utcáján, a dunedini Baldwin Streeten.

„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.

Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.

A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.

Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.

Az országos hálózatirányító, a Transpower szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és arra figyelmeztetett, hogy péntek reggel akár energiahiány is kialakulhat.

Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk