Az új Országgyűlés alakuló ülésén titkos szavazással Forsthoffer Ágnest választották meg az Országgyűlés új elnökének. Ezt követően döntöttek az alelnökök személyéről is. Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően
Hallerné Nagy Anikó (Tisza Párt), Vitályos Eszter (Fidesz), Kőszegi Krisztián (Tisza Párt), Latorcai Csaba (KDNP), Dúró Dóra (Mi Hazánk) és Rák Richárd (Tisza Párt) tölti majd be ezt a pozíciót.
Utóbbi egyben a törvényalkotási bizottság elnöke is lett.
Ezt követően megválasztották az parlament jegyzőit és megalakult a házbizottság.
Vitányi István levezető elnök 45 perces szünetet rendelt el, ezután Forsthoffer Ágnes, az új elnök vezeti tovább az ülést.
Az új Országgyűlés alakuló ülésén titkos szavazással Forsthoffer Ágnest választották meg az Országgyűlés új elnökének. Ezt követően döntöttek az alelnökök személyéről is. Az előzetes egyeztetéseknek megfelelően
Hallerné Nagy Anikó (Tisza Párt), Vitályos Eszter (Fidesz), Kőszegi Krisztián (Tisza Párt), Latorcai Csaba (KDNP), Dúró Dóra (Mi Hazánk) és Rák Richárd (Tisza Párt) tölti majd be ezt a pozíciót.
Utóbbi egyben a törvényalkotási bizottság elnöke is lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás egy német lapnak arról beszélt, hogy a fenyegetések miatt akar a hivatalában maradni
A magyar államfő a Cicero német lapnak adott interjúban beszélt a Magyar Péterrel való konfliktusáról. Elmondása szerint a miniszterelnök nyíltan megfenyegette, hogy a kétharmados többséggel fogja elmozdítani a tisztségéből.
A Cicero német politikatudományi lapnak adott interjút a magyar államfő, amelyben kifejtette, miért nem tett eleget Magyar Péter új miniszterelnök lemondásra felszólító követelésének. Az államfő azzal kezdte, hogy őt esküje az Alaptörvény betartására és betartatására kötelezi, akárcsak a kormányfőt és a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök jogköre pontosan meg van határozva. „Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak” – szögezte le. Úgy látja, az elnöki intézmény a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos eleme, amely saját politikai agenda nélkül működik.
Elmondása szerint a mandátumot szándékosan alakították úgy a rendszerváltáskor, hogy az átíveljen a kormányzati ciklusokon, ezzel biztosítva az alkotmányos keretek stabilitását a politikai változások közepette is.
„A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása” – fogalmazott.
Az államfő szerint elengedhetetlen az alkotmányos szervek együttműködése, mert ez az államszervezet hatékony és törvényes működésének alapja.
„Ez a kooperáció biztosítja az államhatalmi ágak közötti egyensúlyt, a fékek és ellensúlyok rendszerét” – tette hozzá.
Az államfő kifejtette, hogy alkotmányos kötelessége támogatni a mindenkori, demokratikus felhatalmazással bíró kormányt, amíg az az alkotmányos keretek között működik. „Hagyni kell a kormányt, hogy a saját politikai felelősségére végezze a tevékenységét” – mondta. Szerinte az elnök kizárólag a hatalom önkényes gyakorlásával szemben jelenthet kontrollt. Ezt az együttműködési szándékát jelezte Magyar Péter felé is a választások utáni személyes találkozójukon. Elmondása szerint a miniszterelnök akkor is ismertette a lemondása melletti érveit, ő pedig megígérte, hogy megfontolja azokat.
„A felajánlott együttműködést azonban a kormány láthatóan nem fogadta el”
– állította az interjúban.
Ezután arról beszélt, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén, eskütétele után nem sokkal a miniszterelnök személyeskedő hangnemben követelte a távozását. „Magyarország alkotmányos rendjének stabilitása szempontjából azonban ennél is problematikusabb, hogy a miniszterelnök többször és nyíltan kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tennék eleget a tisztségből való távozásomra vonatkozó utasításának, akkor a választások eredményeként kialakult kétharmados parlamenti többség erejével élve, jogalkotási módszerekkel, sőt, az alkotmány módosításával fognak elmozdítani a pozíciómból” – idézte fel az államfő.
Véleménye szerint ezek a lépések a demokratikus alapelveket sértik. „Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam” – jelentette ki.
Az államfő végül azzal zárta gondolatait, hogy éppen a fenyegetések miatt győződött meg arról, hogy a helyén kell maradnia.
„A fenyegetések ellenére, sőt, annál inkább meggyőződésem, hogy egyrészt alkotmányos indok hiányában, másrészt a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye a lemondásomnak”
– mondta. Hozzátette, hogy az Alaptörvényre tett esküje felelősséggel ruházza fel az alkotmányos rend megőrzése iránt.
Az interjút a Sándor-palota is közölte, de a fordítás nem felel meg teljesen az eredeti német szövegnek, vette észre a Telex. Több kérdés hiányzik, a válaszok ott vannak, csak más kérdések alatt, de a kontextushoz illeszkedően, köztük például az alábbi is:
„Az ön hivatali elődje, Novák Katalin megbukott azt követően, hogy 2024 február elején nyilvánosságra került: 2023 áprilisában államfői jogkörében kegyelmet adott egy gyermekotthon helyettes igazgatójának, aki pedofil bűncselekmények ügyében volt érintett, és akit börtönbüntetésre ítéltek.” Sulyok Tamás válasza ott van, de Novák Katalin nevét eltüntették a fordításból.
A Cicero német politikatudományi lapnak adott interjút a magyar államfő, amelyben kifejtette, miért nem tett eleget Magyar Péter új miniszterelnök lemondásra felszólító követelésének. Az államfő azzal kezdte, hogy őt esküje az Alaptörvény betartására és betartatására kötelezi, akárcsak a kormányfőt és a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök jogköre pontosan meg van határozva. „Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak” – szögezte le. Úgy látja, az elnöki intézmény a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos eleme, amely saját politikai agenda nélkül működik.
Elmondása szerint a mandátumot szándékosan alakították úgy a rendszerváltáskor, hogy az átíveljen a kormányzati ciklusokon, ezzel biztosítva az alkotmányos keretek stabilitását a politikai változások közepette is.
„A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid kirúgta Lázár János volt gimnáziumi évfolyamtársát a MÁV szolgáltatócégének éléről
Minisztériumi források szerint azonnali hatállyal menesztették Bada Jánost, a MÁV Szolgáltató Központ vezérigazgatóját. A döntés egy nappal azután született, hogy egy munkavállaló levélben kért vizsgálatot a beszerzések átláthatósága miatt.
Minisztériumi források szerint kedden azonnali hatállyal menesztették Bada Jánost, a MÁV Szolgáltató Központ vezérigazgatóját. A lépés mindössze egy nappal azután történt, hogy a cég egyik munkavállalója levélben fordult Bakos Krisztinához, a MÁV vezérigazgató-helyetteséhez.
A levélíró afelől érdeklődött, folyik-e belső vagy külső vizsgálat a vállalatnál „a munkavállalók körében széles körben ismert és rendszeresen említett visszásságokkal kapcsolatban”.
A munkavállaló példaként hozta fel a beszerzési eljárások átláthatóságával, a személyi összefonódásokkal és egyes kinevezések körülményeivel kapcsolatos aggályokat. Rákérdezett arra is, hogy Vitézy Dávid közlekedési miniszter rendelkezik-e információval ezekről a problémákról.
A Bada János által vezetett MÁV Szolgáltató Központ kulcsszerepet játszik a vasúttársaság működésében, miután Lázár János korábbi miniszter ide helyezte át a teljes MÁV–Volán-csoport beszerzéseit.
A központosítással a cégcsoport valamennyi vállalata itt adja le a rendeléseit, legyen szó mozdonyalkatrészekről, gumiabroncsokról vagy üzemanyagról – írta a 444.hu. Az átszervezés során 700-800 munkavállaló is átkerült a Bada által irányított céghez.
Bada János az előző közlekedési miniszter, Lázár János gimnáziumi évfolyamtársa. Vezérigazgatói kinevezése előtt a Promenád24 című, Lázárhoz szorosan köthető lap tulajdonosa és vezető tisztségviselője volt.
Ez a portál írt lejárató cikket a később öngyilkosságot elkövető hódmezővásárhelyi rendőrkapitányról, és ők hozták nyilvánosságra a Tisza Párt applikációjából kiszivárgott adatokat is. Bada János kinevezése a MÁV-csoport beszerzéseinek élére már akkor komoly vitákat váltott ki.
Vitézy Dávid az elmúlt hetekben több lépést is tett a vasúttársaság helyzetének rendezésére.
Egy pünkösdhétfői, nagy fennakadást okozó kelenföldi mozdonytűz után a miniszter arról beszélt, hogy a feladata most a „szó szerinti tűzoltás”.
Visszakapcsoltatta a korábban leállított, valós idejű utastájékoztató rendszert, és jelezte, hogy a MÁV a járműparkjának elöregedett állapota miatt nehéz nyár elé néz.
A személyi változások már májusban megkezdődtek, amikor a miniszter felmentette a MÁV gazdasági vezérigazgató-helyettesét, jelezve, hogy hozzá kíván nyúlni a vezetői struktúrához. A nyári csúcsforgalom biztosítására a MÁV-nak Ausztriából kell InterCity-kocsikat bérelnie, ami jól mutatja a kapacitáshiány súlyosságát.
Minisztériumi források szerint kedden azonnali hatállyal menesztették Bada Jánost, a MÁV Szolgáltató Központ vezérigazgatóját. A lépés mindössze egy nappal azután történt, hogy a cég egyik munkavállalója levélben fordult Bakos Krisztinához, a MÁV vezérigazgató-helyetteséhez.
A levélíró afelől érdeklődött, folyik-e belső vagy külső vizsgálat a vállalatnál „a munkavállalók körében széles körben ismert és rendszeresen említett visszásságokkal kapcsolatban”.
A munkavállaló példaként hozta fel a beszerzési eljárások átláthatóságával, a személyi összefonódásokkal és egyes kinevezések körülményeivel kapcsolatos aggályokat. Rákérdezett arra is, hogy Vitézy Dávid közlekedési miniszter rendelkezik-e információval ezekről a problémákról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába nem fizet bért Balásy Gyula cége, mégis 18 új munkatársat keresnek
A Lounge Group egyszerre 18 nyitott pozíciót hirdetett meg, miközben a cégcsoport számláit egy rendőrségi nyomozás miatt zárolták. A vállalat a dolgozók májusi bérét sem tudta kifizetni, a helyzetet pedig a hatósági eljárással indokolták.
A Lounge Group 18 új munkatársat keres, miközben a cég számláit zárolták, és a dolgozók még a májusi bérüket sem kapták meg. A meghirdetett pozíciók között piackutatói, kommunikációs, kreatív és projektmenedzsment feladatkörök is megtalálhatók, de keresnek munkatársat gondnoki és recepciós pozícióra is, junior és senior szinten egyaránt.
A Media1 több olvasója jelezte, hogy hétfőn reggel a LinkedInen is riasztást kaptak a cég állásairól, azok azonban onnan időközben elérhetetlenné váltak. A Lounge weboldalán viszont kedden is elérhetők voltak a pozíciók.
A helyzetet különösen ellentmondásossá teszi, hogy a cég jelenleg nem tud fizetni.
Ahogy már írtunk róla, Balásy Gyula tulajdonos egy belső e-mailben kért bocsánatot a dolgozóktól, amiért a májusi béreket sem tudják kifizetni. A Lounge Group később megerősítette a helyzetet, és a számlák zárolásával indokolta a fizetési nehézségeket.
A cégcsoport azt írta: „A cégcsoport számláinak jogtalan zárolása miatt olyan helyzet alakult ki, amely jelenleg ellehetetleníti a társaságok pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését.”
Közlésük szerint a munkavállalók bérét sem tudják teljesíteni, noha a szükséges források a szerződéses állományukban rendelkezésre állnának. A vállalat tájékoztatása szerint rövid időn belül további jogi eljárások, akár felszámolások is indulhatnak.
A cégcsoport pénzügyi gondjai már a múlt héten látványossá váltak, amikor a budapesti Bajnokok Ligája-döntő szervezése került veszélybe.
A Lounge helyett végül az állam ígérte meg, hogy helyt áll az alvállalkozói számlákért. A cég helyzetét rontja, hogy az állami megrendelések elapadása után több piaci ügyfelük is távozott.
Május elején derült ki, hogy a rendőrség hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoz, és ennek keretében több, a cégeihez köthető számlát zároltak.
A Lounge Group 18 új munkatársat keres, miközben a cég számláit zárolták, és a dolgozók még a májusi bérüket sem kapták meg. A meghirdetett pozíciók között piackutatói, kommunikációs, kreatív és projektmenedzsment feladatkörök is megtalálhatók, de keresnek munkatársat gondnoki és recepciós pozícióra is, junior és senior szinten egyaránt.
A Media1 több olvasója jelezte, hogy hétfőn reggel a LinkedInen is riasztást kaptak a cég állásairól, azok azonban onnan időközben elérhetetlenné váltak. A Lounge weboldalán viszont kedden is elérhetők voltak a pozíciók.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliárdok a Fidesz-közeli kampánycégeknél, az egyik 3 ezer forintból csinált 195 milliót
A Magyar Péter lejáratásáról ismert Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. 2025-ben mindössze 3 ezer forint árbevételt mutatott ki. A cég a beszámolója szerint emellett 2,7 milliárd forint „egyéb bevételt” és 194,7 millió forint nyereséget könyvelt el.
A kormánypárti kampánygépezet körül mozgalmas időszak zajlik: a Digitális Szuverenitás Központ rekordszámokat produkál, miközben elköltözik az óbudai „propagandagyárból”. Az alapítványi pénzcsapok rövid idő alatt több milliárdot öntenek a rendszerbe, és van olyan, lejáratókampányokat intéző nonprofit szervezet, amely pár ezer forintos árbevétel mellett is százmilliós profitot mutat ki.
A Magyar Péterről rendszeresen lejárató anyagokat készítő Nemzeti Ellenállás Mozgalom mögötti cég, az Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. a 2025-ös évben mindössze háromezer forint értékesítésből származó árbevételt ért el, ami mellett 194,7 millió forintos adózott nyereséget könyvelt el.
A nyereség forrását a beszámolóban szereplő 2,7 milliárd forintnyi „egyéb bevétel” tétel magyarázza.
Nem ez az egyetlen Fidesz-közeli szervezet, amelynél jelentős pénzmozgás látható.
A Digitális Polgári Körök mögött álló Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványhoz 2025-ben néhány hónap leforgása alatt több mint 5 és fél milliárd forint bevétel érkezett
– írta meg a 444.hu. Az alapítvány közzétett jelentésében egy 3 milliárd 950 millió forintos tétel is szerepel, mint alapítványi célokkal kapcsolatosan adott támogatás. A szervezet tulajdonában áll az a kft., amely a fideszes narratívát erősítő, kampányeseményként is értelmezhető háborúellenes gyűléseket szervezte a választás előtt.
A Digitális Polgári Kör társalapítója, Partos Bence egy levélben hangsúlyozta a transzparencia fontosságát, amikor bemutatta „a Digitális Polgári Kör 2025. évi transzparencia jelentését, melynek célja, hogy átlátható képet adjunk gazdálkodásunkról, tevékenységünkről és céljainkról”. Levelében a szervezet hitvallásáról úgy fogalmazott: „egy olyan demokratikus Magyarországban hiszünk, amelyben az alulról jövő kezdeményezések alapjaiban képesek formálni a közéleti diskurzust és erősíteni a társadalmi részvételt.”
A kampányok professzionális hátterét biztosító, Dukász Magorhoz és Stibrányi Eszterhez kötődő Digitális Szuverenitás Központ szintén erős évet zárt. A politikai marketinggel foglalkozó cég 2025-ben 4,1 milliárd forintos nettó árbevételt és 1,2 milliárd forintos nyereséget könyvelt el.
A vállalat 70 főt foglalkoztatott, akikre összesen 1,65 milliárd forint bérköltséget számoltak el, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó havi átlagos bérköltség megközelítette a kétmillió forintot.
A cég – a Megafonnal együtt – ugyanakkor elköltözne a Budapest III. kerületében, a Perc utca 8. szám alatti Urban Studios irodaházból, ahol 2022 óta működnek. Bár bérleti szerződésük még egy évig érvényes, már mindkét általuk használt szintre bérlőket keresnek, akik tehermentesíthetik őket a további kifizetések alól.
A kormánypárti kampánygépezet körül mozgalmas időszak zajlik: a Digitális Szuverenitás Központ rekordszámokat produkál, miközben elköltözik az óbudai „propagandagyárból”. Az alapítványi pénzcsapok rövid idő alatt több milliárdot öntenek a rendszerbe, és van olyan, lejáratókampányokat intéző nonprofit szervezet, amely pár ezer forintos árbevétel mellett is százmilliós profitot mutat ki.
A Magyar Péterről rendszeresen lejárató anyagokat készítő Nemzeti Ellenállás Mozgalom mögötti cég, az Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. a 2025-ös évben mindössze háromezer forint értékesítésből származó árbevételt ért el, ami mellett 194,7 millió forintos adózott nyereséget könyvelt el.
A nyereség forrását a beszámolóban szereplő 2,7 milliárd forintnyi „egyéb bevétel” tétel magyarázza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
