HÍREK
A Rovatból

Donald Trump újabb koronavírus-tesztje is negatív lett

Az amerikai elnök hétfő este már Floridában kampányolt. A Fehér Ház szerint Trump már nem fertőz, nem jelent veszélyt másokra.


Donald Trump amerikai elnök újabb vírustesztje hétfőn este negatív lett, az elnök Floridában kampányolt.

A Fehér Ház orvosa, Sean Conley, az elnöki hivatal szóvivőjének, Kayleigh McEnanynak megküldött közleményében hétfőn leszögezte:

Donald Trump hétfői vírustesztje is negatív lett, az elnök nem fertőz, nem jelent fertőzésveszélyt másokra.

"Az Abbott (gyógyszergyár) BinaxNOW antigéntesztje alkalmazásával elvégzett vizsgálat eredménye több egymást követő napon is negatív volt" - fogalmazott Sean Conley. Az orvos ezzel zöld utat adott az elnöknek a kampány folytatásához.

Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) ezzel kapcsolatban idézte az élelmiszer-, és gyógyszerfelügyelet (FDA) egyik augusztusi állásfoglalását, miszerint az Abbott-teszt önmagában nem elégséges a Covid-19 fertőzés kizárásához, és nem javasolt egyedüli tesztként alkalmazni sem a kezelés eredményességének alátámasztására, sem a páciens döntéseinek meghatározására.

Trump ezek után - az előzetes terveknek megfelelően - hétfőn este már Floridában kampányolt. Kedden Pennsylvaniába, szerdán Iowába, csütörtökön pedig Észak-Karolinába utazik.

A floridai kampányrendezvényt a déli tagállam Atlanti-óceán menti partvidékén, az Orlandóhoz közeli Sanfordban tartották.

Közben kampánykörúton van Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje is. Bidenen szintén rendszeresen végeznek vírustesztet, a legutóbbi hétfőn lett készen, és negatív volt. A 78 éves demokrata párti politikus - az Obama-kormányzat egykori alelnöke - Ohióban kampányolt. Az ohiói Toledóban autógyári szervezett munkások előtt mondott beszédet, és az Obama-kormánynak az autóipar megmentésére tett erőfeszítéseit dicsérte. Cincinnatiban tartott nagygyűlésén azonban túlharsogták őt Donald Trump hívei, akik "még négy évet" felkiáltásokkal szakították meg a beszédét.

Ugyanakkor a Fox televízió helyi híradója a múlt hét végén arról számolt be az arizonai Phoenixből, hogy Biden és alelnökjelöltje, Kamala Harris közös kampányrendezvényén alig mutatkozott érdeklődő.

Több felmérés szerint is Biden több tagállamban javított támogatottságán. A Reuters brit hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató intézet vasárnap nyilvánosságra hozott közös felmérése arról számolt be, hogy a demokrata párti elnökjelölt Wisconsinban és Pennsylvaniában hét ponttal vezet Donald Trump előtt, a The New York Times című - és elemzők által Biden iránt elfogultnak tartott - lap és a Siena College közvélemény-kutatása pedig hétfőn arról adott hírt, hogy Michiganben a szavazók 48 százaléka Bident látná szívesebben elnökként, és Trumpban csak a helyiek 40 százaléka bízik. Biden ugyanakkor júniusban még 11 ponttal vezetett Trump előtt Michiganben. A RealClearPolitics Michiganben azonban csak 5,5 százalékos Biden-előnyt mutatott ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nyúlfarknyi Magyar Közlönyt adtak ki: csupán egy határozat szerepel benne, erről szól
A címlappal együtt mindössze két oldalból áll a szerda éső este megjelent kiadvány. Egyetlen, de annál fontosabb kormányhatározatot tartalmaz.


Minden idők egyik legrövidebb Magyar Közlönye jelent meg szerda este, amely a címlappal együtt mindössze két oldalból állt. A 444.hu által kiszúrt,

szokatlanul vékony kiadvány egyetlen, de annál fontosabb kormányhatározatot tartalmaz, amely hivatalossá tette Magyarország csatlakozási szándékát Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához.

A dokumentum címe: „A Kormány 1008/2026. (I. 21.) Korm. határozata a Béke Tanács Alapokmánya szövegének végleges megállapításáról”. A szöveg szerint a kormány egyetért a testület alapokmányával, és elfogadja az annak kihirdetéséről szóló törvénytervezetet is.

A határozat legfontosabb pontja egyértelműen fogalmaz a pénzügyekről, kimondva, hogy „az Alapokmányhoz való csatlakozás pénzügyi kötelezettségvállalással nem jár”.

Ez az állítás azért bír kiemelt jelentőséggel, mert több amerikai és izraeli forrás is arról számolt be, hogy a testület állandó tagságához egy egymilliárd dolláros hozzájárulás is társulhat. A magyar kormányhatározat ezzel szemben azt rögzíti, hogy a belépésnek nincsenek anyagi feltételei.

A Béketanács Donald Trump kezdeményezése, amely eredetileg a gázai tűzszünet felügyeletére jött volna létre, de mandátuma mára globális konfliktuskezeléssé szélesedett. A Kreml szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök is meghívást kapott a testületbe, amit Trump szerint el is fogadott.

A magyar kormány a béke melletti elköteleződésként kommunikálja a lépést, Orbán Viktor miniszterelnök pedig korábban megtisztelőnek nevezte a felkérést. A kritikusok ugyanakkor aggályosnak tartják Putyin bevonását, és attól tartanak, hogy a testület megkerülheti vagy gyengítheti az ENSZ-t, miközben túlzott kontrollt biztosít Trumpnak. A következő lépésként a kormány az Országgyűlés elé terjeszti a csatlakozásról szóló törvényt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Magyarország újabb példátlan bravúrt hajt végre
Így jellemzi a miniszterelnök a szerdán bejelentett rezsistopot. Szerinte veszélyes világban élünk, ezért a biztonság a legfontosabb.


„Magyarország újabb példátlan bravúrt hajt végre” – írta csütörtök reggel Facebook-oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök a kormány szerdai döntését ismertetve arról írt, hogy kisegítik a családokat a szélsőséges, hideg időjárás okozta, általa nyomasztónak nevezett gazdasági teher alól.

A kormányfő még tegnap jelentette be, hogy a hideg miatt jelentős januári többlet gázfogyasztás költségeit a kormány átvállalja.

„Így a hideg január rezsiszámlái nem lesznek magasabbak, mint a decemberi számlák voltak. Ugyanezt tesszük a távhő esetében, és továbbra is biztosítjuk a szociális tűzifát a rászorulók számára”

– részletezte Orbán.

Azt is írta: „veszélyes világban élünk, ezért a biztonság a legfontosabb. Biztonság a nemzetközi politikában, biztonság Magyarországon, biztonság a munkahelyen és biztonság otthon. Biztonság nélkül nincs fejlődés és nem érhetjük el céljainkat. Se a személyes, se az ország nagy, közös céljait. A Fidesz a biztos választás!”

A rezsistop részletszabályait a délelőtt 10 órakor kezdődő kormányinfóra ígérték. Az állami MVM jelezte, hogy a döntésig felfüggesztette a számlák kiküldését.

A bejelentésre az ellenzéki pártok is reagáltak: a DK és a TISZA Párt a kedvezményes mennyiség emelését és célzott támogatásokat sürgetett. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány döntését védve vitatta, hogy az ellenzéki javaslatok a rászorulókon segítenének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ezek az országok csatlakoztak eddig Trump Béketanácsához – Az elnök már Putyinról is beszélt, de a Kreml gyorsan helyesbített
„Meghívtuk, elfogadta” – mondta Trump arról, hogy Putyin is elfogadta a meghívást, a Kreml azonban tisztázta a helyzetet. Mutatjuk a listát azokról az országokról, amelyek eddig jelezték csatlakozási szándékukat.


Újabb hét ország, köztük Szaúd-Arábia, Törökország és Egyiptom jelezte, hogy csatlakozik Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához, amelyhez Izrael már korábban nyilvánosan csatlakozott – írta a BBC.

Trump szerdán a svájci Világgazdasági Fórumon azt is bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is elfogadta a meghívást.

„Meghívtuk, elfogadta. Sokan elfogadták” – mondta Trump. A Kreml azonban gyorsan reagált: a Reuters jelentése szerint a meghívást még tanulmányozzák, de Oroszország kész 1 milliárd dollárt biztosítani befagyasztott vagyonából, és a testületet főként a Közel-Keleten tartja fontosnak.

Egy kiszivárgott dokumentum szerint a Béketanács alapszabálya akkor lép hatályba, ha három állam hivatalosan is elismeri annak kötelező érvényét. A tagállamok megújítható, hároméves mandátumot kapnának, míg azok, akik 1 milliárd dollárral járulnak hozzá a működéshez, állandó helyet szerezhetnek. Az alapszabály a testületet nemzetközi jogi felhatalmazással rendelkező békeépítő szervezetként határozza meg. Az elnöki tisztséget Trump töltené be, aki egyben az Egyesült Államok képviselője is lenne. Az ő hatáskörébe tartozna a Végrehajtó Testület tagjainak kinevezése és a testület alárendelt szerveinek létrehozása vagy feloszlatása.

A csatlakozási szándékukat már korábban jelezte Magyarország mellett az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Marokkó és Vietnam is. Kanada és az Egyesült Királyság egyelőre nem reagált a meghívásra. A Vatikán megerősítette, hogy a pápa megkapta a felkérést, de időre van szüksége a döntéshez. Robert Golob szlovén miniszterelnök ugyanakkor visszautasította a meghívást, mert szerinte a testület „veszélyesen beleavatkozik a tágabb nemzetközi rendbe”.

Bár eredetileg úgy vélték, a tanács célja az Izrael és a Hamász közötti, két éve tartó gázai háború lezárása és az újjáépítés felügyelete, a javasolt alapszabály nem említi a palesztin területet, és úgy tűnik, az ENSZ egyes funkcióinak kiváltására tervezték.

A most csatlakozó muszlim többségű országok – Szaúd-Arábia, Törökország, Egyiptom, Jordánia, Indonézia, Pakisztán és Katar – ugyanakkor azt közölték, hogy támogatják a gázai tartós tűzszünet megszilárdítását, az újjáépítést és egy „igazságos és tartós béke” előmozdítását.

A Fehér Ház múlt pénteken megnevezte az alapító Végrehajtó Testület hét tagját, köztük Marco Rubio amerikai külügyminisztert, Steve Witkoff közel-keleti különmegbízottat, Trump vejét, Jared Kushnert és Tony Blair volt brit miniszterelnököt.

Izrael elégedetlen a fejleményekkel.

Benjámin Netanjahu hivatala szombaton közölte, hogy a gázai Végrehajtó Testület összetételét „nem egyeztették Izraellel, és az ellentétes Izrael politikájával”.

Az izraeli média szerint Törökország és Katar bevonása – akik az októberi tűzszünetet is segítettek tető alá hozni – „Izrael feje fölött” történt.

A béketerv első szakasza szerint a Hamász és Izrael megállapodott a tűzszünetben és a túszcserében: a Gázában fogva tartott élő és elhunyt izraeli túszokat izraeli börtönökben lévő palesztin foglyokra cserélnék. A megállapodás része a részleges izraeli kivonulás és a humanitárius segélyszállítmányok növelése is. A második szakasz az újjáépítést és a leszerelést foglalná magában, de Izrael közölte, hogy ebbe csak akkor léphetnek tovább, ha a Hamász átadja az utolsó elhunyt túsz holttestét. A tervet komoly kihívások nehezítik: a Hamász korábban elutasította fegyvereinek leadását egy független palesztin állam létrehozása nélkül, Izrael pedig nem kötelezte el magát a teljes kivonulás mellett.

A tűzszünet törékeny: a gázai, Hamász által irányított egészségügyi minisztérium szerint a hatálybalépése óta több mint 460 palesztin halt meg izraeli csapásokban, miközben az izraeli hadsereg szerint ugyanebben az időszakban három katonáját ölték meg palesztin támadások. A háborút a 2023. október 7-én Dél-Izrael ellen végrehajtott, a Hamász által vezetett támadás váltotta ki, amelyben mintegy 1200 ember vesztette életét, és további 251-et túszul ejtettek. Izrael válaszul katonai hadműveletet indított Gázában, amelynek a terület egészségügyi minisztériuma szerint több mint 71 550 halálos áldozata van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Visszatér az ónos eső hétvégére, de lesz, ahol havazhat is
Pénteken már több helyen köd nehezítheti a közlekedést, északon sűrű, tartósan megmaradó pára képződhet. Szombaton északon és északkeleten kell ónos esőre számítani.


A nyugodt csütörtököt ködös péntek követi, a hétvége pedig már egyre szelesebb, csapadékosabb időt hoz: szombaton északon ónos eső, vasárnap nyugaton havas eső és hó is eshet – írja előrejelzésében az Időkép.

Csütörtökön a többnyire felhős időben jelentős csapadékra nem kell számítani, legfeljebb elszórtan fordulhat elő szitálás vagy gyenge hószállingózás. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad, miközben a hőmérséklet hajnalban -6, kora délután pedig -1 fok körül alakul.

Pénteken már több helyen köd nehezítheti a közlekedést, északon sűrű, tartósan megmaradó pára képződhet.

Bár a nap rövidebb időre kisüthet, sok lesz a felhő, és néhol jelentéktelen mennyiségű, vegyes halmazállapotú csapadék is előfordulhat.

A HungaroMet Fejér, Somogy és Veszprém megyékre adott ki elsőfokú (citromsárga) riasztást ónos eső veszélye miatt.

A szél többnyire gyenge marad, de a Dunántúl északi felén délutánra megélénkülhet. A hőmérséklet reggel -10 és -2, napközben pedig -2 és +5 fok között változik.

A hétvége első napján, szombaton többfelé erősen felhős, borult időre van kilátás, bár nyugaton lehetnek hosszabb napos időszakok is.

Helyenként vegyes halmazállapotú csapadékra kell számítani: nyugaton és a középső tájakon eső, míg északon és északkeleten veszélyes ónos eső is eshet.

Eközben a Dunántúlon és délkeleten megélénkül a délkeleti szél. A hőmérséklet hajnalban -7 és +1, kora délután 0 és +8 fok között alakul.

A vasárnap is borongós idővel folytatódik, reggelre nagy területen válik párássá, ködössé a levegő, majd délután nyugat felől elered az eső. A nyugati tájakra az eső mellett havas eső és hó is érkezhet.

A keleties szél napközben egyre többfelé felélénkül, a Dunántúlon helyenként meg is erősödik, sőt néhol viharossá fokozódik. A hőmérsékleti minimumok -7 és +1, a maximumok pedig 1 és 9 fok között alakulnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk