HÍREK
A Rovatból

Donald Trump megnevezte alelnökjelöltjét, aki miatt fél Európa aggódik

JD Vance sok jót nem jelent Európára nézve: keményebb nézeteket vall főnökénél mind az ukrajnai háború, mind a kereskedelem terén. Zelenszkij még reménykedik Trump elkötelezettségében.


Európai politikusok és diplomaták már felkészültek az USA-val való kapcsolatok változásaira egy esetleges második Donald Trump elnökség esetén. Most, hogy a republikánus jelölt az ohiói szenátort, JD Vance-t választotta alelnökjelöltjének, a BBC elemzése szerint ezek a különbségek még élesebben kirajzolódnak Ukrajna háborúja, a biztonság és a kereskedelem terén.

JD Vance, aki élesen kritizálta az USA ukrajnai segítségnyújtását, az idei Müncheni Biztonsági Konferencián azt mondta, hogy Európának tudomásul kell vennie az USA Kelet-Ázsia felé való „átfordulását”.

„Az amerikai biztonsági ernyő lehetővé tette az európaiak elkényelmesedését”

– mondta.

Nils Schmid, Olaf Scholz német kancellár pártjának vezető képviselője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy

biztos abban, hogy egy republikánus elnökség továbbra is a NATO keretein belül maradna, még akkor is, ha JD Vance izolacionistábbnak tűnik,

és Donald Trump továbbra is „kiszámíthatatlan” marad. Emellett viszot arra figyelmeztetett hogy újabb „kereskedelmi háborúk” várhatók az USA-val egy esetleges második Trump-kormány alatt.

Egy uniós diplomata szerint négy év Donald Trump után senki sem naiv: „Megértjük, mit jelent, ha Trump visszatér egy második ciklusra, függetlenül attól, ki az alelnöke.”

Az USA Ukrajna legnagyobb szövetségese, és Volodimir Zelenszkij elnök ezen a héten azt mondta:

„Nem félek attól, ha ő lesz az elnök, együtt fogunk dolgozni.”

Az ukrán elnök úgy véli, a republikánus párt többsége támogatja Ukrajnát és népét.

Zelenszkij és Trump közös barátja Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, aki mindig is következetesen támogatta Ukrajna segélyezését, nemrég találkozott az egykori elnökkel a Republikánus Nemzeti Konvención. A találkozó után Johnson a X-en azt posztolta, hogy nem kétséges, hogy

Trump erős és határozott lesz abban, hogy támogassa Ukrajnát, és megvédje a demokráciát”.

De még ha ez az így is lenne, nem biztos, hogy mindez vonatkozik JD Vance-re, aki napokkal a teljes körű invázió előtt egy podcastban azt találta mondani, hogy „igazából egyáltalán nem érdekli, mi történik Ukrajnában”.

Az alelnökjelölt korábban fontos szerepet játszott egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag késleltetésében.

„Próbálnunk kell meggyőzni őt az ellenkezőjéről” – mondta Jevhen Mahda, a Kijevi Világpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója. „Egy tény, amit felhasználhatunk, hogy Irakban harcolt, ezért meg kell hívni Ukrajnába, hogy saját szemével lássa, mi történik, és hogyan költik el az amerikai pénzt.”

Jevhen Mahda egyetért abban, hogy Trump kiszámíthatatlansága problémát jelenthet Kijev számára az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Európai Unióban a legnagyobb támogatója a Trump-Vance párosnak Orbán Viktor, aki nemrég tért vissza a republikánus jelölttel való találkozóról, miután meglátogatta Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, akivel szoros kapcsolatot ápol. Egy EU-vezetőknek írt levelében Orbán azt mondta, hogy a győztes Donald Trump nem várna az elnöki beiktatásáig, mielőtt gyorsan béketárgyalásokat követelne Oroszország és Ukrajna között.

„Részletes és jól megalapozott tervei vannak erre”

– áll a levélben.

Zelenszkij maga is azt mondta ezen a héten, hogy Oroszországnak részt kell vennie egy békecsúcson, amelyre esetleg novemberben kerülhet sor, és megígérte, hogy „teljesen kész tervvel” áll elő. Azt azonban világossá tette, hogy nem került semmilyen nyugati nyomás alá ennek érdekében.

Orbán Viktor legutóbbi „békemissziói” Moszkvába és Pekingbe azt a vádat váltottak ki Európában, miszerint visszaél hazája hat hónapos, rotációs európai tanácsi elnökségével.

Az Európai Bizottság tisztviselőit ezért arra utasították, hogy ne vegyenek részt a magyarországi találkozókon Orbán magtartása miatt.
Mi a helyzet az egymillió ukrán menekülttel?

Vance nagy rajongója Orván Viktornak, és szívesen oszt meg olyan tartalmakat Magyarországról, melyek inkább bizonyulnak konteónak, mint valóságnak.

Történt ez akkor is, amikor a magyarországi 25 százalékos rekordinflációt azzal magyarázta még 2023-ban, hogy az ország egymillió (!) ukrajnai menekültet fogadott be a háború kezdete óta. A Telex akkor utánajárt az állítás valóságtartalmának. Valójában az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) adatbázist tart fenn arról, hogy mely országok fogadtak be ukrán menekülteket a háború kezdete óta és mennyit. Az adatokat közvetlenül az adott ország hatóságától szerzik. Eszerint a magyar hatóságok akkori legfrissebb, 2023. január 31-i adatai szerint a háború kitörése óta 33 603 ukrán állampolgár adott be menedékkérelmet Magyarországon, ami a Vance által említett 1 millió menekültnek mindössze a 3,36 százaléka. A jelzett időpontig a háború kitörése óta összesen 2 151 419-en lépték át a magyar-ukrán határt Ukrajna felől, azonban a határátlépők óriási többsége csak átutazott Magyarországon.

Ami az akkori inflációt illeti, Vance állítását egy egyszerű összehasonlítással lehet cáfolni. Magyarország a népessége 0,34 százalékának megfelelő számú ukrán menekültet fogadott be hivatalosan. De még abban az esetben is, ha minden ukrán-magyar kettős állampolgár Magyarországra menekült volna, akkor se lenne magasabb az arány a lakosság 2 százalékánál.

Eközben a 38 millió lakosú Lengyelország összesen 1 563 386 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta. Ez az ottani népesség több mint 4 százalékát teszi ki. Míg azonban Magyarországon 25 százalékos volt az infláció, addig Lengyelországban mindössze 15,3 százalékos az Eurostat adatai szerint.

A Trump-kormány idején az USA vámokat vetett ki az EU-ban gyártott acélra és alumíniumra. Bár ezeket Joe Biden kormányzása alatt felfüggesztették, Trump azóta felvetette a 10%-os vámot minden tengerentúli importra, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Az újabb gazdasági konfrontáció nem sok jóval kecsegtet, így értékelik Trump terveit a legtöbb európai fővárosban.

„Az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, hogy fel kell készülnünk egy újabb kereskedelmi háborúra”

- mondta Nils Schmid, a Bundestag Szociáldemokrata Pártjának külpolitikai vezetője.

JD Vance az év elején külön kritizálta Berlint katonai felkészültsége miatt. Azt mondta, hogy a fegyvergyártást alátámasztó ipari bázisuk nem elégséges. Ez további nyomást fog gyakorolni Németországra, Európa legnagyobb gazdaságára, hogy lépjen fel, mint fő szereplő az európai biztonság alátámasztásában.

A 2022-es teljes körű ukrajnai invázióra adott „zeitenwende” (fordulópont) beszéde után Olaf Scholzot gyakran vádolták azzal, hogy habozik fegyvereket szállítani Kijevnek. De szövetségesei mindig hangsúlyozzák, hogy Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll Kijev katonai támogatása tekintetében, miközben

a hidegháború vége óta először, elérte a GDP 2%-át a német védelmi kiadások összege.

Az elemzők azonban nem győződtek meg arról, hogy a színfalak mögötti európai felkészülés komoly és elégséges lenne.

Kevés az olyan elkötelezett vezető, aki politikai befolyással vagy hajlandósággal rendelkezik ahhoz, hogy az ingatag európai kontinens jövőbeli biztonsági struktúrájának szószólója legyen.

Scholz kancellár visszafogott stílusú és egyértelműen ódzkodik attól, hogy bátor külpolitikai álláspontokat képviseljen, ráadásul nagyon is valószínű, hogy jövőre kiesik a hivatalból.

Emmanuel Macron francia elnök pedig súlyosan meggyengült azután, hogy parlamenti választásokat hirdetett, amelyek politikai bénultságba sodorták országát.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elveszíti a harcát Oroszországgal szemben, akkor

Oroszország lehetséges háborúja a Nyugattal rendkívül közelivé válik”

„A falánk orosz szörny újra és újra támadni akar majd” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A bíróság megtiltotta, Rogánék mégis küldik a politikai leveleket a vakcinaregisztráltaknak
A Fővárosi Törvényszék ítélete sem állítja le a kormányzati propagandagépezetet. Most az ukrán háborúról és Brüsszelről szóló nemzeti konzultációra buzdítanak.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 24.



„Példátlan korrupciós botrány robbant ki Ukrajnában. Kiderült, hogy az ukrán állam legfelsőbb szintjéig elérő ukrán háborús maffia az európaiak pénzéből eurómilliárdokat tett zsebre. A fényűzésüket jellemzi, hogy az egyik szökésben lévő gyanúsított kijevi palotájában még a WC is aranyból készült. Ez felháborító!”

Ezzel a felütéssel kezdődik a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kormányzati Tájékoztatási Központjának legújabb levele, amelyet azok kaptak meg, akik a koronavírus-járvány idején a vakcinainfo.gov.hu oldalon regisztráltak. A levél szerint „Brüsszel ennek ellenére újabb 135 milliárd eurót akar Ukrajnába küldeni”, és a kormány nemzeti konzultációjának kitöltésére buzdít – írja a 24.hu.

A politikai tartalmú üzeneteket annak dacára küldik ki, hogy a Fővárosi Törvényszék idén júniusban első fokon kimondta: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda jogellenesen kezelte ezeket a személyes adatokat.

A nem jogerős ítélet szerint a minisztérium nem használhatta volna politikai üzenetek küldésére azt az adatbázist, amelyet kifejezetten járványügyi tájékoztatásra és az oltásszervezésre hoztak létre. A bíróság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által indított perben eltiltotta a Kabinetirodát az ilyen adatkezeléstől, és elrendelte az ítélet közzétételét is. A TASZ azért fellebbezett, hogy a bíróság a tisztességtelen adatkezelést is mondja ki, mivel álláspontjuk szerint a kormány kihasználta, hogy a járványhelyzet miatti egzisztenciális szorongásban sok állampolgár nem önszántából adta meg az adatait.

A kormány 2020 decemberében indította el a vakcinainfo.gov.hu oldalt, ahol az állampolgárok az oltáshoz való hozzáférés reményében adták meg személyes adataikat. Rogán Antal miniszter egy akkori tévéinterjúban azzal érvelt a regisztráció mellett, hogy aki ezt nem teszi, az „hátrébb kerül a sorban”.

„Aki szeretne oltást kapni, jelentkezzen. Attól még nem kötelező. Ha jelentkezik, meg fogják keresni, amikor itt az oltás, beosztják a megfelelő helyre, és legfeljebb akkor még úgy dönt, hogy mégsem adatja be magának. Ha viszont nem jelentkezik, akkor nem tudjuk, hogy szeretné megkapni, így hátrébb kerül a sorban” – mondta akkor a miniszter.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda visszautasítja a jogsértés vádját, álláspontjuk szerint a feliratkozók hozzájárultak az adatkezeléshez, és a levelekről bármikor leiratkozhattak.

Korábban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) sem talált adatvédelmi jogsértést az ügyben. 2022-ben pedig az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria egyik, a kormány ellen szóló döntését egy hasonló hírlevélküldési ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára: A Fidesz hazudott, nem volt zárt a Szőlő utcai javítóintézet, és ezt az ügyészség is vizsgálja
Arató Gergely kérdésére jött a válasz, ami szerint a nyomozás a volt igazgató mozgására is kiterjed. A gyanú szerint a kamerák vakfoltját kihasználva bárkit ki-be vihettek az intézményből.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 24.



Vajon tényleg annyira zárt volt a Szőlő utcai javítóintézet, mint ahogy a kormány állította? Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke vasárnap a Facebookon jelentette be: elérték, hogy az ügyészség azt is vizsgálja, a javítóintézet volt igazgatója kiket vihetett be vagy hozhatott ki az intézményből. A politikus mindezt Arató Gergely országgyűlési képviselő egy korábbi, november 3-i írásbeli kérdésére kapott ügyészségi válasz alapján állítja – írta a Népszava.

Arató Gergely azt kérdezte a legfőbb ügyésztől: „Vizsgálják-e, hogy a Szőlő utcai igazgató bevihetett-e személyeket, illetve kihozhatott-e nevelteket az intézet parkolójába illetve parkolójából?”

A november 18-án kelt hivatalos válaszban Nagy Gábor Bálint közölte: „A nyomozó ügyészség az eljárása során a tényállás teljeskörű tisztázásához szükséges valamennyi – akár korábban felmerült, akár a nyomozás folyamatában felmerülő – releváns tényt megvizsgál, így a nyomozás kiterjed a kérdésében említett körülményekre is”.

Dobrev Klára emlékeztetett: a DK képviselői egy hetekkel ezelőtti bejáráson fedezték fel, hogy az intézmény konyhai kijáratánál van egy olyan terület, amit a kamerák nem látnak be. Állítása szerint az ott dolgozók is megerősítették, hogy a volt igazgató, Juhász Péter Pál autóját sosem ellenőrizték. „Ebben az is benne van, hogy

bárkit bevihetett és akár gyerekeket is kihozhatott az intézményből. Megint hazudott a Fidesz; megint kiderült, hogy nem mondtak igazat, amikor azt állították, hogy a Szőlő utca egy zárt intézmény”

– fogalmazott a DK elnöke. Szerinte a legszörnyűbb, hogy „tíz éven keresztül hagyták, hogy ez a szörnyeteg háborítatlanul garázdálkodjon a gyerekek között”. A posztot azzal a kérdéssel zárta: „Ezek után ki hiszi el, hogy nem tudják: ki az az Zsolti bácsi?”

A kormányzati kommunikáció szerint az intézet jogilag zárt intézmény, az ellenzéki állításokat pedig visszautasították; Hidvéghi Balázs például „aljas és felháborító hazugságnak” nevezte azokat. A kormánypárti többség korábban leszavazta egy ellenzéki vizsgálóbizottság felállítását az ügyben. Az eljárást a Legfőbb Ügyészség szeptember végén ügyészi hatáskörbe vonta, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig külön nyomozócsoporttal, soron kívül vizsgálódik. A nyomozás Juhász Péter Pál és élettársa esetében pénzmosás gyanújára is kiterjed, a gyanú szerint legalább 108 millió forint illegális bevételük keletkezhetett. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szeptemberi jelentése szerint nem vetődött fel sem kiskorú sértett, sem politikusi érintettség, amit az ellenzék vitat. Az ügyben Dobrev Klára korábban nyomravezetői díjat ajánlott fel az állítólagosan érintett politikusok azonosításáért, a kormánypárti politikusok pedig lejáratókampányt emlegettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Publicus: Választási csalásnak tartja a magyarok elsöprő többsége a hamis AI-kampányvideókat
A megkérdezettek 85 százaléka szerint törvényt kellene hozni a jelenség ellen. A Fidesz-szavazók megengedőbbek, de a többségük szintén elítéli a hamisítást.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 24.



Választási csalásnak tartja a magyarok elsöprő többsége, ha a politikai kampányban mesterséges intelligenciával hamisított videókkal tévesztik meg a szavazókat, és a legtöbben törvényi szabályozást is sürgetnek. A Publicus Intézet felmérése szerint tízből kilenc ember (89 százalék) hallott már arról, hogy politikusok hamis, mesterséges intelligencia által készített videókat használnak egymás ellen, amit a Népszava ismertetett.

A megkérdezettek 95 százaléka úgy gondolja, hogy az embereket könnyű megtéveszteni hamis fotókkal és videókkal, tízből hét válaszadó pedig azt mondta, van a környezetében olyan, aki nem ismerne fel egy mesterséges intelligencia által készített tartalmat.

A kutatás szerint a válaszadók 81 százaléka választási csalásnak tartja az emberek hamisított videókkal való megtévesztését, és csupán 11 százalék gondolja ennek ellenkezőjét, míg 8 százalék nem válaszolt a kérdésre.

A megkérdezettek 85 százaléka szükségesnek tartaná, hogy törvényileg szabályozzák a mesterséges intelligencia használatát a politikai kampányokban.

A pártpreferenciák mentén jelentős különbségek mutatkoznak: míg az ellenzéki szavazók 95 százaléka, addig a Fidesz szavazóinak 69 százaléka tartja csalásnak az ilyen tartalmakat. A bizonytalanok körében ez az arány 76 százalék.

A kérdés aktualitását az adja, hogy a mostani választási kampányban robbantak be a lejárató szándékkal készített AI-videók, amiket kormánypárti politikusok is terjesztenek.

A Fidesz kampányfőnöke, Orbán Balázs is osztott meg olyan AI-videót, amelyben a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek a szájába adtak olyan mondatokat – például a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban –, amelyeket soha nem mondott.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Magas a részvétel a Tisza előválasztásán, a Karmelitában belháború tört ki
Gőzerővel zajlik a TISZA Párt jelöltállítása. A pártelnök szerint a hét végére meglesznek a végleges jelöltek, miközben a kormánypártban belső harcok dúlnak.


Magyar Péter hétfő reggel Facebook-posztban számolt be a TISZA Párt képviselőjelölt-állításának állásáról. A pártelnök szerint a folyamat jól halad, és „ma reggelig a jogosultak jóval több mint 50%-a szavazott a TISZA jelöltállításának első fordulójában.” Hozzátette, „van olyan körzet, ahol a 70 %-ot is meghaladja a részvétel.” A szavazás menetrendjéről azt írta, a tagok ma 19 óráig adhatják le a szavazatotokat a választókerületenként felállt 3-3 jelöltre.

Az eredményeket Magyar ígérete szerint holnap reggel hozzák nyilvánosságra, és már kedden délben elindul a második forduló, „amikor már minden, az adott választókerületben élő választópolgár dönthet a két továbbjutó között.” Ez a voksolás néhány nap alatt lezajlik, így „a hét végére meglesznek a TISZA végleges képviselőjelöltjei.”

A politikus a bejegyzésben szembeállította pártja jelöltállítási módszerét a Fideszével. Állítása szerint a TISZA jelöltjei „nem zárt, szivarfüstös szobában kiválasztott haverok és bűntársak, mint a Fideszben, hanem hazaszerető, becsületes magyar emberek.”

„Eközben a Karmelitában áll a bál” - írja Magyar, azt állítva, hogy „nemcsak a kezdeményezést veszítette el a maffia, de beindult a marakodás a koncokon és kitört a belháború.” A pártelnök szerint „Orbánék eddig azt hazudták, hogy a TISZA nem képes 106 jelöltet állítani, most pedig azzal szembesültek, hogy 309 kiváló szakember sorakozott fel a Menczer Tamások, Pócs Jánosok, Vígh Lászlók, Vitályos Eszterek, Csöbör Katalinok ellen…”

A posztban úgy fogalmazott, „a bukott hatalom fegyvertelenül áll a levitézlett politikai komisszárjaival a TISZA jelöltjeivel: iskolaigazgatókkal, orvosokkal, tanárokkal, rendőrökkel, tűzoltókkal, művészekkel, tisztes vállalkozókkal és fantasztikus gazdákkal szemben.”

Magyar Péter úgy véli, „nem véletlen, hogy a Fidesz több hónappal elhalasztotta a jelöltjei bejelentését.”

Bejegyzése végén a TISZA elnöke mozgósításra szólított fel, mondván, „használjuk ki az orbáni hatalom teljes bénultságát!” Mint írta, „azt kérem tőletek, hogy karácsonyig megkettőzött erővel dolgozzon mindenki! Juttassuk el mind a 3155 magyar településre a működő és emberséges Magyarország üzenetét! Legyünk ott az utcákon, tereken, piacokon és kerüljön be minden magyar postaládájába a Tiszta Hang legfrissebb száma!”

Posztját azzal zárta, hogy „Orbánék hátrálnak, mi minden nap lépjünk egyet előre!”

A TISZA Párt a 2026-os országgyűlési választásokra készülve indított kétfordulós előválasztást. A párt 105 egyéni választókerületben 3-3 jelöltaspiránst mutatott be, míg Budapest 3. számú választókerületében Magyar Péter versenytárs nélkül indul. Az első, belső körös szavazás november 23-24-e között zajlik, ezt követi a november 25-27-e közötti második forduló, amelyen már az adott körzetben élő választópolgárok is szavazhatnak. A végleges jelöltlista november utolsó napjaira várható.

A Fidesz-KDNP jelöltjeinek bemutatása kapcsán Menczer Tamás, a kormánypártok kommunikációs igazgatója a napokban úgy nyilatkozott, hogy a bejelentés „rövidesen el fog jönni”, és jelezte, hogy sok jelenlegi képviselőjük újraindul. A Magyar Péter posztjában név szerint említett politikusok közül Pócs János, Vígh László és Csöbör Katalin jelenleg is a Fidesz országgyűlési képviselői, míg Vitályos Eszter kormányszóvivőként és a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkáraként dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk