HÍREK
A Rovatból

Donald Trump megnevezte alelnökjelöltjét, aki miatt fél Európa aggódik

JD Vance sok jót nem jelent Európára nézve: keményebb nézeteket vall főnökénél mind az ukrajnai háború, mind a kereskedelem terén. Zelenszkij még reménykedik Trump elkötelezettségében.


Európai politikusok és diplomaták már felkészültek az USA-val való kapcsolatok változásaira egy esetleges második Donald Trump elnökség esetén. Most, hogy a republikánus jelölt az ohiói szenátort, JD Vance-t választotta alelnökjelöltjének, a BBC elemzése szerint ezek a különbségek még élesebben kirajzolódnak Ukrajna háborúja, a biztonság és a kereskedelem terén.

JD Vance, aki élesen kritizálta az USA ukrajnai segítségnyújtását, az idei Müncheni Biztonsági Konferencián azt mondta, hogy Európának tudomásul kell vennie az USA Kelet-Ázsia felé való „átfordulását”.

„Az amerikai biztonsági ernyő lehetővé tette az európaiak elkényelmesedését”

– mondta.

Nils Schmid, Olaf Scholz német kancellár pártjának vezető képviselője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy

biztos abban, hogy egy republikánus elnökség továbbra is a NATO keretein belül maradna, még akkor is, ha JD Vance izolacionistábbnak tűnik,

és Donald Trump továbbra is „kiszámíthatatlan” marad. Emellett viszot arra figyelmeztetett hogy újabb „kereskedelmi háborúk” várhatók az USA-val egy esetleges második Trump-kormány alatt.

Egy uniós diplomata szerint négy év Donald Trump után senki sem naiv: „Megértjük, mit jelent, ha Trump visszatér egy második ciklusra, függetlenül attól, ki az alelnöke.”

Az USA Ukrajna legnagyobb szövetségese, és Volodimir Zelenszkij elnök ezen a héten azt mondta:

„Nem félek attól, ha ő lesz az elnök, együtt fogunk dolgozni.”

Az ukrán elnök úgy véli, a republikánus párt többsége támogatja Ukrajnát és népét.

Zelenszkij és Trump közös barátja Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, aki mindig is következetesen támogatta Ukrajna segélyezését, nemrég találkozott az egykori elnökkel a Republikánus Nemzeti Konvención. A találkozó után Johnson a X-en azt posztolta, hogy nem kétséges, hogy

Trump erős és határozott lesz abban, hogy támogassa Ukrajnát, és megvédje a demokráciát”.

De még ha ez az így is lenne, nem biztos, hogy mindez vonatkozik JD Vance-re, aki napokkal a teljes körű invázió előtt egy podcastban azt találta mondani, hogy „igazából egyáltalán nem érdekli, mi történik Ukrajnában”.

Az alelnökjelölt korábban fontos szerepet játszott egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag késleltetésében.

„Próbálnunk kell meggyőzni őt az ellenkezőjéről” – mondta Jevhen Mahda, a Kijevi Világpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója. „Egy tény, amit felhasználhatunk, hogy Irakban harcolt, ezért meg kell hívni Ukrajnába, hogy saját szemével lássa, mi történik, és hogyan költik el az amerikai pénzt.”

Jevhen Mahda egyetért abban, hogy Trump kiszámíthatatlansága problémát jelenthet Kijev számára az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Európai Unióban a legnagyobb támogatója a Trump-Vance párosnak Orbán Viktor, aki nemrég tért vissza a republikánus jelölttel való találkozóról, miután meglátogatta Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, akivel szoros kapcsolatot ápol. Egy EU-vezetőknek írt levelében Orbán azt mondta, hogy a győztes Donald Trump nem várna az elnöki beiktatásáig, mielőtt gyorsan béketárgyalásokat követelne Oroszország és Ukrajna között.

„Részletes és jól megalapozott tervei vannak erre”

– áll a levélben.

Zelenszkij maga is azt mondta ezen a héten, hogy Oroszországnak részt kell vennie egy békecsúcson, amelyre esetleg novemberben kerülhet sor, és megígérte, hogy „teljesen kész tervvel” áll elő. Azt azonban világossá tette, hogy nem került semmilyen nyugati nyomás alá ennek érdekében.

Orbán Viktor legutóbbi „békemissziói” Moszkvába és Pekingbe azt a vádat váltottak ki Európában, miszerint visszaél hazája hat hónapos, rotációs európai tanácsi elnökségével.

Az Európai Bizottság tisztviselőit ezért arra utasították, hogy ne vegyenek részt a magyarországi találkozókon Orbán magtartása miatt.
Mi a helyzet az egymillió ukrán menekülttel?

Vance nagy rajongója Orván Viktornak, és szívesen oszt meg olyan tartalmakat Magyarországról, melyek inkább bizonyulnak konteónak, mint valóságnak.

Történt ez akkor is, amikor a magyarországi 25 százalékos rekordinflációt azzal magyarázta még 2023-ban, hogy az ország egymillió (!) ukrajnai menekültet fogadott be a háború kezdete óta. A Telex akkor utánajárt az állítás valóságtartalmának. Valójában az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) adatbázist tart fenn arról, hogy mely országok fogadtak be ukrán menekülteket a háború kezdete óta és mennyit. Az adatokat közvetlenül az adott ország hatóságától szerzik. Eszerint a magyar hatóságok akkori legfrissebb, 2023. január 31-i adatai szerint a háború kitörése óta 33 603 ukrán állampolgár adott be menedékkérelmet Magyarországon, ami a Vance által említett 1 millió menekültnek mindössze a 3,36 százaléka. A jelzett időpontig a háború kitörése óta összesen 2 151 419-en lépték át a magyar-ukrán határt Ukrajna felől, azonban a határátlépők óriási többsége csak átutazott Magyarországon.

Ami az akkori inflációt illeti, Vance állítását egy egyszerű összehasonlítással lehet cáfolni. Magyarország a népessége 0,34 százalékának megfelelő számú ukrán menekültet fogadott be hivatalosan. De még abban az esetben is, ha minden ukrán-magyar kettős állampolgár Magyarországra menekült volna, akkor se lenne magasabb az arány a lakosság 2 százalékánál.

Eközben a 38 millió lakosú Lengyelország összesen 1 563 386 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta. Ez az ottani népesség több mint 4 százalékát teszi ki. Míg azonban Magyarországon 25 százalékos volt az infláció, addig Lengyelországban mindössze 15,3 százalékos az Eurostat adatai szerint.

A Trump-kormány idején az USA vámokat vetett ki az EU-ban gyártott acélra és alumíniumra. Bár ezeket Joe Biden kormányzása alatt felfüggesztették, Trump azóta felvetette a 10%-os vámot minden tengerentúli importra, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Az újabb gazdasági konfrontáció nem sok jóval kecsegtet, így értékelik Trump terveit a legtöbb európai fővárosban.

„Az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, hogy fel kell készülnünk egy újabb kereskedelmi háborúra”

- mondta Nils Schmid, a Bundestag Szociáldemokrata Pártjának külpolitikai vezetője.

JD Vance az év elején külön kritizálta Berlint katonai felkészültsége miatt. Azt mondta, hogy a fegyvergyártást alátámasztó ipari bázisuk nem elégséges. Ez további nyomást fog gyakorolni Németországra, Európa legnagyobb gazdaságára, hogy lépjen fel, mint fő szereplő az európai biztonság alátámasztásában.

A 2022-es teljes körű ukrajnai invázióra adott „zeitenwende” (fordulópont) beszéde után Olaf Scholzot gyakran vádolták azzal, hogy habozik fegyvereket szállítani Kijevnek. De szövetségesei mindig hangsúlyozzák, hogy Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll Kijev katonai támogatása tekintetében, miközben

a hidegháború vége óta először, elérte a GDP 2%-át a német védelmi kiadások összege.

Az elemzők azonban nem győződtek meg arról, hogy a színfalak mögötti európai felkészülés komoly és elégséges lenne.

Kevés az olyan elkötelezett vezető, aki politikai befolyással vagy hajlandósággal rendelkezik ahhoz, hogy az ingatag európai kontinens jövőbeli biztonsági struktúrájának szószólója legyen.

Scholz kancellár visszafogott stílusú és egyértelműen ódzkodik attól, hogy bátor külpolitikai álláspontokat képviseljen, ráadásul nagyon is valószínű, hogy jövőre kiesik a hivatalból.

Emmanuel Macron francia elnök pedig súlyosan meggyengült azután, hogy parlamenti választásokat hirdetett, amelyek politikai bénultságba sodorták országát.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elveszíti a harcát Oroszországgal szemben, akkor

Oroszország lehetséges háborúja a Nyugattal rendkívül közelivé válik”

„A falánk orosz szörny újra és újra támadni akar majd” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az orosz-ukrán háborút, miközben Putyinnal tárgyalt
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalnak többek között az energiahordozók kérdéséről, valamint arról, hogy Magyarország nyitott helyszínt biztosítani az orosz-ukrán háború békekötésére.


Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.

A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert

a katonai műveletek blokkolják a gazdasági növekedést egész európában, így nálunk is.”

A magyar kormányfő hozzátette: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a fegyverszünethez és a békéhez.”

Orbán Viktor kiemelte azt is:

„A mai találkozónk, elnök úr, lehetőséget ad nekem, hogy megerősítsük, hogy magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A magyar tolmács többször is komolyan átfogalmazta, amit Putyin mondott Orbán Viktornak
Az orosz elnök problémákról és nézeteltérésekről beszélt, a magyar kormányfő fülébe mégis csupa jó hír jutott. A nyilvános felvételből kiderült, a fordítás több ponton is tompította a Kreml üzeneteit.


„Nézeteink többek között nemzetközi ügyekben nem feltétlenül esnek egybe” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktornak Moszkvában, miközben a magyar miniszterelnök fülébe a tolmács már ezt fordította: „Az együttműködésünk nemzetközi szinten is jól működik”.

Az orosz elnök szavaitól több ponton is eltérő fordítás a november 28-i moszkvai találkozó kamerák előtt rögzített bevezetőjében hangzott el

hívta fel a figyelmet a Telex. A protokoll szerint a tárgyaló felek saját tolmácsot hoznak, hiszen ez egyszerre szakmai és bizalmi kérdés, így a magyar delegáció is saját szakemberrel érkezett. A tolmácsolás minősége azért kulcsfontosságú, mert a nyilvános nyilatkozatok előre meghatározhatják a későbbi, zárt ajtók mögötti tárgyalás hangulatát.

Az eltérések több területet is érintettek.

Amikor Putyin arról beszélt, hogy a két vezető között „olyan a légkör, amelyben lehetőség van arra, hogy nyíltan megvitassunk bármilyen kérdést”, a magyar fordításban ez úgy hangzott: „Tehát itt együttműködünk és továbbfejlesztjük a mindenféle ágazatban történő együttműködést és munkát.” Hasonlóan járt az a gondolat is, hogy a találkozó „módot ad arra, hogy ne csupán beszélgessünk, hanem megoldást is keressünk bármilyen problémára”. Ebből Orbán annyit hallhatott, hogy „nem csak beszélünk, hanem tulajdonképpen amit megígérünk, azt úgy csináljuk.”

A gazdasági adatoknál is jelentős volt a különbség: Putyin a kétoldalú áruforgalom tavalyi, 23 százalékos csökkenéséről és az idei, több mint 7 százalékos növekedéséről beszélt, a magyar fordítás ezt számok nélkül, általánosságban úgy adta vissza,

hogy „a tavalyi év az szintén változásokat hozott, nem volt annyira könnyű nekünk se”, de „ebben az évben tapasztalunk egy kis növekedést”. Az energetikai együttműködés kapcsán Putyin megemlítette, hogy „itt vannak kérdések és problémák, amelyeket meg kell vitatnunk”, amit a tolmácsolás a következőre módosított: „És így tudjuk továbbfejleszteni a gazdaságunkat.”

A beszélgetés további részében Orbán Viktor szavait már az orosz delegáció tolmácsa fordította oroszra, a forrás szerint szakmailag megfelelő minőségben.

A magyar tolmács kiválasztásának folyamatáról és a szakmai követelményekről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Miniszterelnökséget és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is megkereste a lap, de egyelőre nem kapott választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók: Tizenöt perc jutott a búcsúra – Kijevben eltemették a háború első anyaországi magyar hősét
A gyászoló édesapa hangja elcsuklott, amikor meglátta fia nevét a fekete zsákon. A kijevi halottasházban a háború miatt már futószalagon mennek a temetések.


„Magyar hőst hozunk a pajzson, azért jött ide, hogy megvédjen téged” – ez a mondat hangzott el Áser Benjámin kijevi búcsúztatásán, a háború sújtotta ukrán fővárosban. A reggelek sűrűek az egyes számú kijevi igazságügyi halottasház udvarán. Három hatalmas hűtőkamion parkol ott, az épület ugyanis, amit a négymilliós főváros békeidős halálozási arányaira méreteztek, képtelen befogadni a keletről érkező holttestek áradatát – írta a 24.hu.

„Ezerszeres kapacitáson működünk” – mondja az egyik halottszállító.

A ravatalozóban a hatalmas forgalom miatt mindössze 15 perc jut a búcsúztatásra, utána egy olívazöld katonai furgon viszi tovább a koporsót a temetőbe.

Az ukránok minden elesett katonára következetesen hősként, „herojként” hivatkoznak. Áser Benjámin koporsóján a Harmadik Rohamdandár logója látható. Amikor a fekete zsákot áttolták az udvaron, rajta a cirill betűs felirattal – „Ejszer” –, édesapja, Áser Nátán hangja elcsuklott.

Áser Benjámin a háború első, Magyarországon született magyar önkéntese, aki a harcokban elesett.

A Harmadik Rohamdandár Második Gépesített Zászlóaljának lövészeként szolgált, amikor május 24-én Harkiv megyében életét vesztette. A nyilvános búcsúztatót november 27-én tartották a kijevi Függetlenség terén (Majdan), ahol apja és bajtársai is jelen voltak, majd a Nemzeti Katonai Emléktemetőben helyezték végső nyugalomra.

Áser korábban a Magyar Honvédség szerződéses katonája volt, de 2023 márciusában nem jelent meg szolgálati helyén, miután jelezte, hogy Ukrajnába megy harcolni. Emiatt Magyarországon eljárás indult ellene.

A temetés megszervezése hónapokig elhúzódott, mert Kanadában élő édesapja sokáig mérlegelt, hogy Kijevben vagy Torontóban legyen a szertartás. A kijevi búcsúztatón a város főrabbija, Moshe Reuven Azman nemcsak ukrán és magyar, hanem zsidó hősként is méltatta az elesett önkéntest. Míg az ukrán és a nemzetközi közvélemény az Ukrajna melletti kiállás példájaként tekint a történetére, a magyar kormány következetesen „háborúellenes” álláspontot képvisel, a külföldi fegyveres szolgálat pedig jogi következményekkel jár. A fronton több ezer külföldi önkéntes harcol, a közelmúltban cseh és litván harcosok haláláról is érkeztek hírek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Lavrov igazi jóbarátként fogadta Szijjártó Pétert a Kremlben
Orbán Viktor épp Vlagyimir Putyinnal tárgyalt az energiaellátásról. De egy folyosói jelenet most többet árul el a magyar-orosz viszonyról, mint bármelyik hivatalos közlemény.


Egy kézfogás, egy mosoly és egy baráti vállveregetés a Kreml folyosóján. Ennyi látszik csupán azon a videón, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja Szijjártó Pétert, de a gesztusok beszédesebbek, mint bármilyen hivatalos közlemény – szúrta ki a hvg.hu. Az ukrajnai háború kezdete óta ritkán látni ennyire közvetlen, a diplomáciai protokollt messze meghaladó pillanatot egy uniós tagállam és Oroszország képviselői között.

A videó hátterében Orbán Viktor miniszterelnök november 28-i moszkvai tárgyalása áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A magyar delegáció tagjaként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is az orosz fővárosba utazott, a megbeszélések középpontjában pedig Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háborúval kapcsolatos békemisszió áll. Orbán Viktor az utazás előtt közölte: „Azért megyek Moszkvába, hogy biztosítsam Magyarország energiaellátását a télre és a jövő évre is.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: