HÍREK
A Rovatból

Donald Trump megnevezte alelnökjelöltjét, aki miatt fél Európa aggódik

JD Vance sok jót nem jelent Európára nézve: keményebb nézeteket vall főnökénél mind az ukrajnai háború, mind a kereskedelem terén. Zelenszkij még reménykedik Trump elkötelezettségében.


Európai politikusok és diplomaták már felkészültek az USA-val való kapcsolatok változásaira egy esetleges második Donald Trump elnökség esetén. Most, hogy a republikánus jelölt az ohiói szenátort, JD Vance-t választotta alelnökjelöltjének, a BBC elemzése szerint ezek a különbségek még élesebben kirajzolódnak Ukrajna háborúja, a biztonság és a kereskedelem terén.

JD Vance, aki élesen kritizálta az USA ukrajnai segítségnyújtását, az idei Müncheni Biztonsági Konferencián azt mondta, hogy Európának tudomásul kell vennie az USA Kelet-Ázsia felé való „átfordulását”.

„Az amerikai biztonsági ernyő lehetővé tette az európaiak elkényelmesedését”

– mondta.

Nils Schmid, Olaf Scholz német kancellár pártjának vezető képviselője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy

biztos abban, hogy egy republikánus elnökség továbbra is a NATO keretein belül maradna, még akkor is, ha JD Vance izolacionistábbnak tűnik,

és Donald Trump továbbra is „kiszámíthatatlan” marad. Emellett viszot arra figyelmeztetett hogy újabb „kereskedelmi háborúk” várhatók az USA-val egy esetleges második Trump-kormány alatt.

Egy uniós diplomata szerint négy év Donald Trump után senki sem naiv: „Megértjük, mit jelent, ha Trump visszatér egy második ciklusra, függetlenül attól, ki az alelnöke.”

Az USA Ukrajna legnagyobb szövetségese, és Volodimir Zelenszkij elnök ezen a héten azt mondta:

„Nem félek attól, ha ő lesz az elnök, együtt fogunk dolgozni.”

Az ukrán elnök úgy véli, a republikánus párt többsége támogatja Ukrajnát és népét.

Zelenszkij és Trump közös barátja Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, aki mindig is következetesen támogatta Ukrajna segélyezését, nemrég találkozott az egykori elnökkel a Republikánus Nemzeti Konvención. A találkozó után Johnson a X-en azt posztolta, hogy nem kétséges, hogy

Trump erős és határozott lesz abban, hogy támogassa Ukrajnát, és megvédje a demokráciát”.

De még ha ez az így is lenne, nem biztos, hogy mindez vonatkozik JD Vance-re, aki napokkal a teljes körű invázió előtt egy podcastban azt találta mondani, hogy „igazából egyáltalán nem érdekli, mi történik Ukrajnában”.

Az alelnökjelölt korábban fontos szerepet játszott egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag késleltetésében.

„Próbálnunk kell meggyőzni őt az ellenkezőjéről” – mondta Jevhen Mahda, a Kijevi Világpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója. „Egy tény, amit felhasználhatunk, hogy Irakban harcolt, ezért meg kell hívni Ukrajnába, hogy saját szemével lássa, mi történik, és hogyan költik el az amerikai pénzt.”

Jevhen Mahda egyetért abban, hogy Trump kiszámíthatatlansága problémát jelenthet Kijev számára az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Európai Unióban a legnagyobb támogatója a Trump-Vance párosnak Orbán Viktor, aki nemrég tért vissza a republikánus jelölttel való találkozóról, miután meglátogatta Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, akivel szoros kapcsolatot ápol. Egy EU-vezetőknek írt levelében Orbán azt mondta, hogy a győztes Donald Trump nem várna az elnöki beiktatásáig, mielőtt gyorsan béketárgyalásokat követelne Oroszország és Ukrajna között.

„Részletes és jól megalapozott tervei vannak erre”

– áll a levélben.

Zelenszkij maga is azt mondta ezen a héten, hogy Oroszországnak részt kell vennie egy békecsúcson, amelyre esetleg novemberben kerülhet sor, és megígérte, hogy „teljesen kész tervvel” áll elő. Azt azonban világossá tette, hogy nem került semmilyen nyugati nyomás alá ennek érdekében.

Orbán Viktor legutóbbi „békemissziói” Moszkvába és Pekingbe azt a vádat váltottak ki Európában, miszerint visszaél hazája hat hónapos, rotációs európai tanácsi elnökségével.

Az Európai Bizottság tisztviselőit ezért arra utasították, hogy ne vegyenek részt a magyarországi találkozókon Orbán magtartása miatt.
Mi a helyzet az egymillió ukrán menekülttel?

Vance nagy rajongója Orván Viktornak, és szívesen oszt meg olyan tartalmakat Magyarországról, melyek inkább bizonyulnak konteónak, mint valóságnak.

Történt ez akkor is, amikor a magyarországi 25 százalékos rekordinflációt azzal magyarázta még 2023-ban, hogy az ország egymillió (!) ukrajnai menekültet fogadott be a háború kezdete óta. A Telex akkor utánajárt az állítás valóságtartalmának. Valójában az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) adatbázist tart fenn arról, hogy mely országok fogadtak be ukrán menekülteket a háború kezdete óta és mennyit. Az adatokat közvetlenül az adott ország hatóságától szerzik. Eszerint a magyar hatóságok akkori legfrissebb, 2023. január 31-i adatai szerint a háború kitörése óta 33 603 ukrán állampolgár adott be menedékkérelmet Magyarországon, ami a Vance által említett 1 millió menekültnek mindössze a 3,36 százaléka. A jelzett időpontig a háború kitörése óta összesen 2 151 419-en lépték át a magyar-ukrán határt Ukrajna felől, azonban a határátlépők óriási többsége csak átutazott Magyarországon.

Ami az akkori inflációt illeti, Vance állítását egy egyszerű összehasonlítással lehet cáfolni. Magyarország a népessége 0,34 százalékának megfelelő számú ukrán menekültet fogadott be hivatalosan. De még abban az esetben is, ha minden ukrán-magyar kettős állampolgár Magyarországra menekült volna, akkor se lenne magasabb az arány a lakosság 2 százalékánál.

Eközben a 38 millió lakosú Lengyelország összesen 1 563 386 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta. Ez az ottani népesség több mint 4 százalékát teszi ki. Míg azonban Magyarországon 25 százalékos volt az infláció, addig Lengyelországban mindössze 15,3 százalékos az Eurostat adatai szerint.

A Trump-kormány idején az USA vámokat vetett ki az EU-ban gyártott acélra és alumíniumra. Bár ezeket Joe Biden kormányzása alatt felfüggesztették, Trump azóta felvetette a 10%-os vámot minden tengerentúli importra, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Az újabb gazdasági konfrontáció nem sok jóval kecsegtet, így értékelik Trump terveit a legtöbb európai fővárosban.

„Az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, hogy fel kell készülnünk egy újabb kereskedelmi háborúra”

- mondta Nils Schmid, a Bundestag Szociáldemokrata Pártjának külpolitikai vezetője.

JD Vance az év elején külön kritizálta Berlint katonai felkészültsége miatt. Azt mondta, hogy a fegyvergyártást alátámasztó ipari bázisuk nem elégséges. Ez további nyomást fog gyakorolni Németországra, Európa legnagyobb gazdaságára, hogy lépjen fel, mint fő szereplő az európai biztonság alátámasztásában.

A 2022-es teljes körű ukrajnai invázióra adott „zeitenwende” (fordulópont) beszéde után Olaf Scholzot gyakran vádolták azzal, hogy habozik fegyvereket szállítani Kijevnek. De szövetségesei mindig hangsúlyozzák, hogy Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll Kijev katonai támogatása tekintetében, miközben

a hidegháború vége óta először, elérte a GDP 2%-át a német védelmi kiadások összege.

Az elemzők azonban nem győződtek meg arról, hogy a színfalak mögötti európai felkészülés komoly és elégséges lenne.

Kevés az olyan elkötelezett vezető, aki politikai befolyással vagy hajlandósággal rendelkezik ahhoz, hogy az ingatag európai kontinens jövőbeli biztonsági struktúrájának szószólója legyen.

Scholz kancellár visszafogott stílusú és egyértelműen ódzkodik attól, hogy bátor külpolitikai álláspontokat képviseljen, ráadásul nagyon is valószínű, hogy jövőre kiesik a hivatalból.

Emmanuel Macron francia elnök pedig súlyosan meggyengült azután, hogy parlamenti választásokat hirdetett, amelyek politikai bénultságba sodorták országát.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elveszíti a harcát Oroszországgal szemben, akkor

Oroszország lehetséges háborúja a Nyugattal rendkívül közelivé válik”

„A falánk orosz szörny újra és újra támadni akar majd” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Gyerekek, nem tudok így, mert sírni fogok” - a tapsolóktól alig tudott megszólalni a nyíregyházi állatkert Tisza-színekben induló igazgatója
A helyi állatpark igazgatója meghatottan beszélt a hallgatóságnak. „Nagyon-nagyon nehéz volt harminc év után váltani, új dologba kezdeni, és most, hogy látlak benneteket, már tudom, hogy megérte” - mondta.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 29.



Ahogy már megírtuk, Gajdos László lett a Tisza Párt országgyűlési képviselőjelöltje Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1-es választókerületben. A Nyíregyházi Állatpark igazgatója megható beszédet mondott a párt nyíregyházi rendezvényén.

„Szeretlek, Nyíregyháza! Gyerekek, nem tudok így, mert sírni fogok - kezdte a tapstól meghatottan a képviselőjelölt. -

Nagyon-nagyon nehéz volt harminc év után váltani, új dologba kezdeni, és most, hogy látlak benneteket, már tudom, hogy megérte.

Köszönöm szépen. Azt mondta az édesapám, aki 87 éves és a mai napig úszik, hogy kisfiam, ha nem indulsz egy versenyen, nem kapsz ki, de nem is nyerhetsz. És mi nyerni fogunk. Egy szerelmes ember áll előttetek, nagyon szeretem ezt a várost, szeretnék érte tenni.

Örülnék, ha nem csak az állatpark lenne Európa-hírű, hanem az egyetem, az oktatás, a köznevelés, a kultúra, a színház, és legyen európai az infrastruktúra, az úthálózat, és legyen európai minőségű a levegőnk.

Nagy dolgok ezek, de akinek nincsenek elérhetetlen céljai, az elérhetőt sem éri el. A mércét a legmagasabbra kell tenni, hogy ha alatta is teljesítünk, az is szenzációs eredmény legyen. Ezt én nem tudom megtenni egyedül, szükségem van rátok, veletek együtt tudjuk tégláról téglára építeni a várost. Nm tudom, ki lesz a Fidesz jelöltje, de biztosan egy rendes ember, akit egy korrekt, nemes kampányban fogunk legyőzni.”

Gajdos László külön szólt az ebadóról, és úgy fogalmazott:

az ebadó egy büntetés a gazdiknak, szó sem lehet a bevezetéséről. "Aki vállalja, hogy gazdája lesz egy kisállatnak, azt nem büntetni kell, hanem segíteni"

- jelentette ki. Zárásként pedig azt mondta: "Tiéd vagyok Nyíregyháza, testestől-lelkestől!"

A Tisza rendezvénye után nem sokkal interjú jelent meg a párt új képviselőjelöltjével a hvg.hu-n. Ebben Gajdos László többek között arról beszélt, hogy miért állt politikusnak.

„Az állatkertet 30 éve építem, de azt hiszem, az én munkám már befejeződött. Egy fiatal gárda új szemlélettel fejleszthetné tovább a parkot. Viszont még rengeteg ambíció van bennem, és azt gondoltam, hogy többet tehetnék a városomért, ha magasabb szinten küzdenék az állatjólétért, valamint az állatkerti szakmáért” - mondta a lapnak Gajdos, aki azt is elárulta, milyen szabályokat hoznának az állatjólét területén:

„Az alapelv az volna, hogy minden állatnak jogában áll boldognak lenni. Vannak, akik humanizálják az állatokat, mint például én, és vannak, akik tárgyiasítják őket. Szerintem a kettő közötti átmenetet kellene megtalálni, és azt tudatosítani, hogy az állatok érző, gondolkodó lények.”

Arról is kérdezték, hogy szerinte inkább az országos politika vagy a beruházások számítanak jobban a helyieknek.

„Nyíregyháza egy csodálatos város, amely nagyon mélyről indult évtizedekkel ezelőtt. Szerintem a helyieknek nem az országos politika, hanem a szűkebb lakókörnyezetük fejlesztése számít, valamint az, hogy ne vándoroljanak el a helyiek, vagy ha már elmentek, térjenek vissza”

- mondta a képviselőjelölt.

Az interjúban szóba került a város határhoz közelsége miatt az Ukrajnában zajló háború is. Gajdos László erről így fogalmazott:

„Pont ugyanannyira foglalkoznak Ukrajnával, mint Zala megyében. Korábban volt Nyíregyházán egy nemzetközi konferencia, és az egyik külföldi résztvevő előzetesen megkérdezte, biztonságos-e a város. Elmondtuk neki, hogy a háború valójában nagyon messze van innen, Magyarországnak pedig semmi köze sincs a konfliktushoz. A városban nem is beszédtéma ez, de persze mindenki azt szeretné, ha véget érne a háború.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Idén már 14 baba halt bele szifilisz fertőzésbe, kötelezővé teszik a szülés előtt álló anyák szűrését
A hatóságok megelégelték a döbbenetes adatokat, idén már 63 csecsemő fertőződött meg. Az ingyenes gyorsteszt fél óra alatt eredményt ad, ezzel életeket menthetnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 29.



Drámai mértékben nő a veleszületett szifiliszes csecsemők száma Magyarországon, idén már 14 újszülött halt bele a fertőzésbe – számolt be róla az RTL Híradó. A sokkoló adatok miatt a hatóságok azonnali lépésre szánták el magukat: péntektől minden magyarországi szülészeten kötelezővé teszik a szülés előtt álló anyák szűrését.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy míg tavaly egész évben 42 veleszületett szifiliszes esetet regisztráltak, idén november közepéig ez a szám már 63-ra emelkedett. A drámai növekedést az országos tisztifőorvos is megerősítette. „A veleszületett szifilisz – tehát amikor az anyáról a magzatra átkerül a fertőzés – ezt tavaly, 2024-ben éreztük először: akkor 42 esetet regisztráltunk. Most viszont idén már eddig 63-at, ezért úgy gondoltuk, hogy mindenképpen szükséges valamilyen intézkedés” – mondta Dr. Surján Orsolya.

A legtöbb esetet Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest vármegyében és Budapesten jelentették. A Magyar STI Társaság elnöke szerint a helyzet rendkívül aggasztó. „Tavaly csak 42 eset volt, és ehhez 9 haláleset kapcsolódott; idén már 14 babát elvesztettünk veleszületett szifilisz miatt” – közölte Dr. Tisza Tímea. A probléma nem egyedi, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint az EU-ban is terjed a betegség.

A riasztó adatok miatt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) pénteken bejelentette: minden szülészeti intézményben kötelezővé teszik az ágy melletti szifilisz-gyorstesztet a szülni érkező várandósoknál.

A teszteket az állam ingyenesen biztosítja, az eredmény pedig körülbelül 30 perc alatt megvan.

„Minden magyarországi szülészeti intézményben, amikor egy várandós nő szülni érkezik, történjen meg egy ágy melletti gyorstesztes vizsgálat. Ezzel azt tudjuk elérni, hogy ha a fertőzés olyan stádiumban van, hogy még nem okozott tüneteket, nem gondolnak rá, és a magzatnak sincsenek kifejezett tünetei, akkor egy kezeléssel meg lehet előzni a további problémákat” – magyarázta az országos tisztifőorvos.

A most bevezetett, szüléskori szűrés mellett azonban a szakemberek szerint további lépésre is szükség lenne. A Magyar STI Társaság a harmadik trimeszteri, vagyis a 28. héten elvégzett kötelező szűrés bevezetését is sürgeti, mert ekkor még lenne idő az anya teljes körű kezelésére, így a baba egészségesen jöhetne a világra. Ezt támasztják alá a nemzetközi ajánlások is: az amerikai szülész-nőgyógyász szakmai kollégium (ACOG) például már a terhesség alatti háromszori szűrést javasolja.

Ha a fertőzés mégis átjut a magzatra, az újszülött súlyos állapotba kerülhet. „A korai, veleszületett szifiliszes gyerek szemlátomást beteg: rosszul gyarapszik, lázas, nedvedző kiütései vannak, a szája és a végbélnyílás körül sebek” – vázolta a tüneteket Dr. Tisza Tímea. A beteg újszülötteket kórházban kezelik, ahol két hétig naponta többször kristályos penicillin infúziót kapnak.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria: itt vannak a legjobb képek Tisza Párt nyíregyházi rendezvényéről
Magyar Péter röviden szólt az egybegyűltekhez, majd bemutatta Gajdos Lászlót. A helyi állatkert igazgatója lesz a Tisza egyik jelöltje a jövő április választáson.


Ahogy már korábban írtunk róla: szombaton Nyíregyházán folytatódott az Orbán–Magyar-országjárás, ahol a Fidesz és a Tisza Párt külön-külön, mégis egymásra licitálva próbálja megnyerni a választók figyelmét és támogatását.

Mindkét párt ugyanarra a napra szervezett tömegrendezvényt a városba, csakúgy, mint korábban Győrben. Délelőtt a Fidesz megtartotta a Digitális Polgári Körök „háborúellenes gyűlését”, délután pedig Magyar Péter lépett színpadra a Búza téren.

A Tisza Párt a nyílt utcai jelenlétre épít, eseményüknek pedig különös apropót ad, hogy péntek este bemutatták a párt országgyűlési képviselőjelöltjeit.

A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy Gajdos László indul a megye 1-es számú választókörzetében a Tisza színeiben.

A párhuzamos Fidesz-Tisza események sora decemberben is folytatódik: a DPK december 6-án Kecskemétre, 13-án Mohácsra, 20-án pedig Szegedre látogat, és ahogy eddig, a Tisza Párt is követi őket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: tengeri drónokkal csaptak le az ukránok Oroszország szankciókat kijátszó árnyékflottájára
A drámai támadás Törökország partjainál történt, az egyik hajó lángba is borult. A fedélzeten lévő 25 fős legénységet a mentőcsapatoknak kellett kimenekíteniük a tengeri pokolból.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 29.



Új frontot nyitott a Fekete-tengeren az ukrán hadviselés: tengeri drónokkal csaptak le Oroszország „árnyékflottájának” két olajszállító tankerére. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint a támadásokat a török partok közelében hajtották végre péntek este és szombat reggel a Kairos és a Virat nevű hajók ellen, miközben azok üresen, olajrakományért tartottak az oroszországi Novorosszijszk kikötőjébe.

Egy, a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó ukrán biztonsági tisztviselő szerint a támadásról készült felvételek egyértelműek. „A felvételek azt mutatják, hogy a találat után mindkét tanker kritikus sérüléseket szenvedett, és ténylegesen kivonták őket a forgalomból. Ez jelentős csapást mér az orosz olajszállításra” – közölte a forrás. A hírügynökség hozzátette, hogy a videók hitelességét, helyszínét és idejét nem tudták független forrásból ellenőrizni. A török hatóságok óvatosabban fogalmaztak: Abdulkadir Uraloğlu közlekedési miniszter szerint a hajókat „külső behatás” érte, ami lehetett akna, rakéta vagy drón is, de a vizsgálat még tart.

A gambiai zászló alatt hajózó Kairos tanker péntek délután gyulladt ki, mintegy 52 kilométerre a török partoktól. A fedélzetén tartózkodó 25 fős legénységet sikeresen kimentették. A Virat nevű hajót körülbelül 65 kilométerre a parttól érte találat, de a sérülései a vízvonal felett keletkeztek, így stabil maradt, 20 fős személyzete biztonságban van.

Az incidens nem korlátozódott a nyílt tengerre. Szombat hajnalban egy különálló dróntámadás súlyosan megrongálta a novorosszijszki olajterminál egyik kulcsfontosságú, tengeri horgonyzó- és rakodóberendezését. A Kaszpi-Csővezeték Konzorcium közleménye szerint „a 2-es horgonyzó pont további működése nem lehetséges”, ezért a terminálon felfüggesztették az olajexportot. A konzorcium az esetet „célzott terrorcselekménynek” minősítette, és jelezte, hogy a vészhelyzeti rendszereknek köszönhetően olaj nem került a tengerbe. A leállás komolyan érinti Kazahsztánt is, amely olajexportjának mintegy 80 százalékát ezen a terminálon keresztül bonyolítja.

A megtámadott hajók az úgynevezett „árnyékflotta” részei, amelyet Oroszország a nyugati szankciók megkerülésére használ. Ezek a jellemzően idős, homályos tulajdonosi hátterű és gyakran zászlót váltó tankerek teszik lehetővé a Kreml számára, hogy továbbra is több milliárd dolláros bevételre tegyen szert az olajeladásokból, miközben jelentős környezeti kockázatot is jelentenek. Az ukrán fél szerint a most megrongált két hajó együttesen mintegy 70 millió dollár, azaz közel 23 milliárd forint értékű olaj szállítására alkalmas, így ideiglenes kiesésük pénzügyi nyomást gyakorol Oroszország háborús gépezetére.

Az ukrán tengeri drónok akciójáról videó is készült:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk