HÍREK
A Rovatból

Donald Trump megnevezte alelnökjelöltjét, aki miatt fél Európa aggódik

JD Vance sok jót nem jelent Európára nézve: keményebb nézeteket vall főnökénél mind az ukrajnai háború, mind a kereskedelem terén. Zelenszkij még reménykedik Trump elkötelezettségében.


Európai politikusok és diplomaták már felkészültek az USA-val való kapcsolatok változásaira egy esetleges második Donald Trump elnökség esetén. Most, hogy a republikánus jelölt az ohiói szenátort, JD Vance-t választotta alelnökjelöltjének, a BBC elemzése szerint ezek a különbségek még élesebben kirajzolódnak Ukrajna háborúja, a biztonság és a kereskedelem terén.

JD Vance, aki élesen kritizálta az USA ukrajnai segítségnyújtását, az idei Müncheni Biztonsági Konferencián azt mondta, hogy Európának tudomásul kell vennie az USA Kelet-Ázsia felé való „átfordulását”.

„Az amerikai biztonsági ernyő lehetővé tette az európaiak elkényelmesedését”

– mondta.

Nils Schmid, Olaf Scholz német kancellár pártjának vezető képviselője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy

biztos abban, hogy egy republikánus elnökség továbbra is a NATO keretein belül maradna, még akkor is, ha JD Vance izolacionistábbnak tűnik,

és Donald Trump továbbra is „kiszámíthatatlan” marad. Emellett viszot arra figyelmeztetett hogy újabb „kereskedelmi háborúk” várhatók az USA-val egy esetleges második Trump-kormány alatt.

Egy uniós diplomata szerint négy év Donald Trump után senki sem naiv: „Megértjük, mit jelent, ha Trump visszatér egy második ciklusra, függetlenül attól, ki az alelnöke.”

Az USA Ukrajna legnagyobb szövetségese, és Volodimir Zelenszkij elnök ezen a héten azt mondta:

„Nem félek attól, ha ő lesz az elnök, együtt fogunk dolgozni.”

Az ukrán elnök úgy véli, a republikánus párt többsége támogatja Ukrajnát és népét.

Zelenszkij és Trump közös barátja Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, aki mindig is következetesen támogatta Ukrajna segélyezését, nemrég találkozott az egykori elnökkel a Republikánus Nemzeti Konvención. A találkozó után Johnson a X-en azt posztolta, hogy nem kétséges, hogy

Trump erős és határozott lesz abban, hogy támogassa Ukrajnát, és megvédje a demokráciát”.

De még ha ez az így is lenne, nem biztos, hogy mindez vonatkozik JD Vance-re, aki napokkal a teljes körű invázió előtt egy podcastban azt találta mondani, hogy „igazából egyáltalán nem érdekli, mi történik Ukrajnában”.

Az alelnökjelölt korábban fontos szerepet játszott egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag késleltetésében.

„Próbálnunk kell meggyőzni őt az ellenkezőjéről” – mondta Jevhen Mahda, a Kijevi Világpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója. „Egy tény, amit felhasználhatunk, hogy Irakban harcolt, ezért meg kell hívni Ukrajnába, hogy saját szemével lássa, mi történik, és hogyan költik el az amerikai pénzt.”

Jevhen Mahda egyetért abban, hogy Trump kiszámíthatatlansága problémát jelenthet Kijev számára az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Európai Unióban a legnagyobb támogatója a Trump-Vance párosnak Orbán Viktor, aki nemrég tért vissza a republikánus jelölttel való találkozóról, miután meglátogatta Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, akivel szoros kapcsolatot ápol. Egy EU-vezetőknek írt levelében Orbán azt mondta, hogy a győztes Donald Trump nem várna az elnöki beiktatásáig, mielőtt gyorsan béketárgyalásokat követelne Oroszország és Ukrajna között.

„Részletes és jól megalapozott tervei vannak erre”

– áll a levélben.

Zelenszkij maga is azt mondta ezen a héten, hogy Oroszországnak részt kell vennie egy békecsúcson, amelyre esetleg novemberben kerülhet sor, és megígérte, hogy „teljesen kész tervvel” áll elő. Azt azonban világossá tette, hogy nem került semmilyen nyugati nyomás alá ennek érdekében.

Orbán Viktor legutóbbi „békemissziói” Moszkvába és Pekingbe azt a vádat váltottak ki Európában, miszerint visszaél hazája hat hónapos, rotációs európai tanácsi elnökségével.

Az Európai Bizottság tisztviselőit ezért arra utasították, hogy ne vegyenek részt a magyarországi találkozókon Orbán magtartása miatt.
Mi a helyzet az egymillió ukrán menekülttel?

Vance nagy rajongója Orván Viktornak, és szívesen oszt meg olyan tartalmakat Magyarországról, melyek inkább bizonyulnak konteónak, mint valóságnak.

Történt ez akkor is, amikor a magyarországi 25 százalékos rekordinflációt azzal magyarázta még 2023-ban, hogy az ország egymillió (!) ukrajnai menekültet fogadott be a háború kezdete óta. A Telex akkor utánajárt az állítás valóságtartalmának. Valójában az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) adatbázist tart fenn arról, hogy mely országok fogadtak be ukrán menekülteket a háború kezdete óta és mennyit. Az adatokat közvetlenül az adott ország hatóságától szerzik. Eszerint a magyar hatóságok akkori legfrissebb, 2023. január 31-i adatai szerint a háború kitörése óta 33 603 ukrán állampolgár adott be menedékkérelmet Magyarországon, ami a Vance által említett 1 millió menekültnek mindössze a 3,36 százaléka. A jelzett időpontig a háború kitörése óta összesen 2 151 419-en lépték át a magyar-ukrán határt Ukrajna felől, azonban a határátlépők óriási többsége csak átutazott Magyarországon.

Ami az akkori inflációt illeti, Vance állítását egy egyszerű összehasonlítással lehet cáfolni. Magyarország a népessége 0,34 százalékának megfelelő számú ukrán menekültet fogadott be hivatalosan. De még abban az esetben is, ha minden ukrán-magyar kettős állampolgár Magyarországra menekült volna, akkor se lenne magasabb az arány a lakosság 2 százalékánál.

Eközben a 38 millió lakosú Lengyelország összesen 1 563 386 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta. Ez az ottani népesség több mint 4 százalékát teszi ki. Míg azonban Magyarországon 25 százalékos volt az infláció, addig Lengyelországban mindössze 15,3 százalékos az Eurostat adatai szerint.

A Trump-kormány idején az USA vámokat vetett ki az EU-ban gyártott acélra és alumíniumra. Bár ezeket Joe Biden kormányzása alatt felfüggesztették, Trump azóta felvetette a 10%-os vámot minden tengerentúli importra, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Az újabb gazdasági konfrontáció nem sok jóval kecsegtet, így értékelik Trump terveit a legtöbb európai fővárosban.

„Az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, hogy fel kell készülnünk egy újabb kereskedelmi háborúra”

- mondta Nils Schmid, a Bundestag Szociáldemokrata Pártjának külpolitikai vezetője.

JD Vance az év elején külön kritizálta Berlint katonai felkészültsége miatt. Azt mondta, hogy a fegyvergyártást alátámasztó ipari bázisuk nem elégséges. Ez további nyomást fog gyakorolni Németországra, Európa legnagyobb gazdaságára, hogy lépjen fel, mint fő szereplő az európai biztonság alátámasztásában.

A 2022-es teljes körű ukrajnai invázióra adott „zeitenwende” (fordulópont) beszéde után Olaf Scholzot gyakran vádolták azzal, hogy habozik fegyvereket szállítani Kijevnek. De szövetségesei mindig hangsúlyozzák, hogy Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll Kijev katonai támogatása tekintetében, miközben

a hidegháború vége óta először, elérte a GDP 2%-át a német védelmi kiadások összege.

Az elemzők azonban nem győződtek meg arról, hogy a színfalak mögötti európai felkészülés komoly és elégséges lenne.

Kevés az olyan elkötelezett vezető, aki politikai befolyással vagy hajlandósággal rendelkezik ahhoz, hogy az ingatag európai kontinens jövőbeli biztonsági struktúrájának szószólója legyen.

Scholz kancellár visszafogott stílusú és egyértelműen ódzkodik attól, hogy bátor külpolitikai álláspontokat képviseljen, ráadásul nagyon is valószínű, hogy jövőre kiesik a hivatalból.

Emmanuel Macron francia elnök pedig súlyosan meggyengült azután, hogy parlamenti választásokat hirdetett, amelyek politikai bénultságba sodorták országát.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elveszíti a harcát Oroszországgal szemben, akkor

Oroszország lehetséges háborúja a Nyugattal rendkívül közelivé válik”

„A falánk orosz szörny újra és újra támadni akar majd” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Mindenképpen szeretnénk generációváltást a megyei jogú városokban
A miniszterelnök szerint a megyei jogú városokban, ahol nagyon sokat változott a lakosság összetétele, nekik is alkalmazkodniuk kell ehhez a folyamathoz.


Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen járt, ahol interjút adott a megyei hírportálnak. A miniszterelnök a zaol.hu-nak többek között a választással kapcsolatos témákról is beszélt.

A miniszterelnök szerint a Fidesz elnöksége már megtárgyalta a 106 fős jelöltlistát, és ő mindegyikükkel személyesen is beszélt.

„A megyei jogú városokban, ott, ahol tudunk, mindenképpen szeretnénk generációváltást elérni”

- fogalmazott Orbán.

Az jelenleg is látszik, hogy a Fidesz a 2026-os országgyűlési választásokon új arcokat is indít majd a régóta beágyazott politikusok helyett. Zalaegerszegen például a 2006 óta képviselő Vigh Lászlót a 37 éves Szilasi Gábor válthatja, Debrecenben pedig Kósa Lajos helyett Barcsa Lajos alpolgármester lesz a jelölt.

„Általában úgy látom, hogy a megyei jogú városokban, ahol nagyon sokat változott a lakosság összetétele, nekünk is alkalmazkodnunk kell ehhez a folyamathoz, és az alkalmazkodás időnként új személyi megoldásokat követel. Ez a helyzet Zalaegerszegen és néhány más megyei jogú városban is”

– mondta Orbán, aki szerint a kormánypártok viszont még nem kezdték el a kampányt.

„Mi még nem tudjuk bedurrantani a kampánymotorokat, mert kormányoznunk kell”

– fogalmazott.

„Az ellenzéknek nincs ilyen felelőssége, nekünk viszont a hivatalos választási kampány megindulásáig alkotmányosan is az ország kormányzása a kötelességünk. Ezt semmilyen kampányszempont nem előzheti meg” – jelentette ki. Hozzátette, el tud számolni az elmúlt négy évvel, és úgy véli, a változtatás veszélyes lenne.

„A változtatás veszélyes, különösen, ha baloldali vagy brüsszeli irányba akarnánk változtatni”

– mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Nekünk ebből a vesztes mentalitású nemzetből győztes nemzetet kell csinálnunk
A miniszterelnök a Mandiner Díjátadó Gáláján a nyugati világ politikai megosztottságát is elemezte Kapu Tibornak. Szerinte a polarizáció oka a kormányzati modellek sikertelenségében keresendő.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 26.



Egy világűrt is megjárt magyar zászlóval indult a Mandiner Díjátadó Gála csúcspontja szerda este a Várkert Bazárban, ahol Kapu Tibor űrhajós készített interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel, derül ki az Infostart összefoglalójából. Az eseményen az űrhajós átnyújtotta a nemzeti lobogót a kormányfőnek, aki egy mondattal reagált a gesztusra: „Az űrből még nem volt magyar zászlóm.”

A zászló átadását egy személyes megjegyzés is kísérte: Kapu Tibor a színpadon elmondta, hogy a lobogót „ő maga vasalta ki, hogy ne legyen olyan gyűrött” erre az alkalomra. A mostani színpadi beszélgetés előzménye egy júniusi esemény volt, amikor a szerepek még fordítottak voltak: akkor Orbán Viktor kérdezte a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Kapu Tibort.

A miniszterelnök akkori bejelentkezését így kezdte: „Ez itt a Föld, annak is a közepe, Budapest.” Az űrhajós a beszélgetés során az űrutazás gazdasági hasznáról is beszélt, kiemelve, hogy „gyakorlatilag minden cent vagy minden forint, amit most befektettünk, az később hatszorosan térül majd meg”.

A nyári, távolból zajló párbeszéd után a Várkert Bazár színpadán a miniszterelnök a magyar nemzet jövőjéről és önképéről beszélt. A beszélgetés során kijelentette: „Nekünk ebből a vesztes mentalitású nemzetből győztes nemzetet kell csinálnunk!” Orbán Viktor kitért a jövő kihívásaira és az oktatás szerepére is. Úgy fogalmazott,

„most már a következő korszakra kéne embereket képeznünk”, utalva a mesterséges intelligencia és az új technológiák jelentette váltásra.

A nyugati világ politikai megosztottságát a sikertelenséggel magyarázta, mondván: „Azért van a nyugati világban polarizálódás, mert sikertelenség van.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A MÁV megkapta az 1 milliárd eurós fejlesztési hitelt, amiről Lázár korábban állította, hogy a Tisza miatt nem adják oda
„Eredményesebben védtük a nemzeti érdeket, mint ahogy az ellendrukkerek támadták” - fogalmazott bejelentésében a miniszter.


„Honvédők vs. árulók 1:0!” - ezzel a felütéssel jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter szerda este a Facebook-oldalán, hogy az Európai Beruházási Bank befogadta a magyar vasútfejlesztési hitelkérelmet.

Lázár János szerint

a döntés értelmében 1000 kilométernyi vasúti pálya felújítása kezdődhet meg, és a következő bő egy évben közel 800 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg.

A miniszter a közlésében politikai győzelemként értékelte az eseményeket.

„Eredményesebben védtük a nemzeti érdeket, mint ahogy az ellendrukkerek támadták”

– fogalmazott.

A tegnapi bejelentést egyelőre nem kísérte az Európai Beruházási Bank hivatalos sajtóközleménye, így a „befogadás” pontos jogi státusza a miniszteri közlésen alapul. A bank döntéshozatali eljárása többlépcsős: a projekteket először a Menedzsmenttanács javasolja támogatásra, a végső jóváhagyást azonban az Igazgatótanács adja meg.

A kormány 2024 szeptemberében nyújtotta be a hitelkérelmet, az eredeti konstrukció szerint a bank 1 milliárd eurós (mai árfolyamon körülbelül 382 milliárd forintos) hiteléhez a kabinet további 1 milliárd euró saját forrást tett volna hozzá. A cél akkor 500 kilométernyi pálya felújítása volt. Ez a szám a kommunikációban folyamatosan nőtt: júliusban a MÁV vezérigazgatója már 600 kilométerről és 800 milliárd forintos hitelkeretről beszélt, a tegnapi bejelentésben pedig már 1000 kilométer szerepelt.

Lázár János az elmúlt hónapokban ugyanakkor rendre azt állította, hogy a Tisza Párt brüsszeli lobbitevékenysége miatt késlekedik az uniós bank döntése.

A miniszter júliusban például azzal vádolta meg a Tisza Pártot, hogy „rátámadt a magyar vasútra”. Szeptember végén még tovább fokozta ezt. „A Tisza Párt megakadályozta, hogy az Európai Beruházási Bank odaadja azt az egymilliárd eurós hitelt a MÁV-nak” – fogalmazott akkor. Októberben pedig már azt állította, hogy Magyar Péter személyesen Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél járt közben, hogy a választások előtt ne szülessen támogató döntés.

A Tisza Párt elnöke minden alkalommal visszautasította a vádakat.

Az Európai Beruházási Bank szeptemberben a sajtó megkeresésére annyit közölt, hogy az ügyben „még nincs döntés”, a sztenderd értékelési folyamat zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lövöldözés volt a Fehér Ház közelében: megtámadtak és súlyosan megsebesítettek két nemzeti gárdistát
A Nyugat-Virginia nemzeti gárdájában szolgáló két katonát súlyos sérülésekkel vitték kórházba. A merénylőt elfogták és azonosították.


Lövöldözés alakult ki szerdán magyar idő szerint késő este az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban, a Fehér Ház közelében. A támadó egy utcasarok takarásából nyitott tüzet két nemzeti gárdistára.

A CNN szerint a támadó szándékosan célozta meg a gárdistákat.

Az egyik katonát közvetlen közelről találta el, a másikat pedig azután, hogy az egy buszmegálló mögé próbált bújni.

A lövésekre egy harmadik gárdista figyelt fel, aki viszonozta a tüzet, majd a kiérkező rendőrökkel együtt elfogta a támadót, akit szintén sérülésekkel szállítottak kórházba. A hatóságok szerint nincs arra utaló jel, hogy lett volna másik elkövető.

A Nyugat-Virginia nemzeti gárdájában szolgáló két katonát súlyos sérülésekkel vitték kórházba.

Patrick Morrisey, az állam kormányzója korábban az X-en azt közölte, hogy a nemzeti gárdisták állapotáról ellentmondó információk keringenek.

A hatóságok a gyanúsítottat Rahmanullah Lakanwal néven azonosították.

A CNN információi szerint az Afganisztánból érkező férfi 2024-ben menedékjogot kért, amit a Trump-kormány idén áprilisban meg is adott neki. Ezzel szemben Kristi Noem belbiztonsági miniszter az X-en azt írta, hogy a gyanúsított „a Biden-kormányzat alatt, 2021. szeptember 8-án az Operation Allies Welcome keretében” érkezett az Egyesült Államokba.

A támadás után az amerikai állampolgársági és bevándorlási hivatal közölte, hogy „a biztonsági és átvilágítási protokollok további felülvizsgálatáig határozatlan ideig felfüggesztjük” az afgán bevándorlókkal kapcsolatos összes bevándorlási ügy feldolgozását.

Donald Trump elnök felszólított, hogy vizsgáljanak felül minden egyes afgán bevándorlót, aki Joe Biden kormányzása alatt lépett be az országba. A Truth Socialön az elnök azt írta:

„Az állat, amelyik meglőtte a két nemzeti gárdistát – akik mindketten súlyosan megsebesültek, és most két külön kórházban vannak – szintén súlyosan megsebesült, de ezzel együtt is nagy árat fog fizetni. Isten áldja a nagyszerű nemzeti gárdát, valamint minden katonánkat és a rendfenntartókat.”

Pete Hegseth védelmi miniszter később közölte, Trump azt kérte tőle, hogy a támadás miatt további 500 nemzeti gárdistát küldjön a fővárosba.

Kash Patel, az FBI vezetője szerint a támadást szövetségi szinten vizsgálják, és első körben a rendfenntartó szervek elleni támadásként kezelik. J. D. Vance alelnök elmondta, a támadó motivációja egyelőre ismeretlen. A Trump-kormány egy szövetségi fellebbviteli bírósághoz fordult, hogy sürgősen függessze fel azt a múlt heti bírói rendeletet, amely jogellenesnek ítélte a Nemzeti Gárda washingtoni bevetését. Donald Trump elnök augusztusban döntött arról, hogy szövetségi hatáskörbe vonja Washington rendőrségének irányítását, és a városba vezényelte a nemzeti gárdát, mert a várost szerinte elárasztotta a bűn.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk