HÍREK
A Rovatból

Donald Trump megnevezte alelnökjelöltjét, aki miatt fél Európa aggódik

JD Vance sok jót nem jelent Európára nézve: keményebb nézeteket vall főnökénél mind az ukrajnai háború, mind a kereskedelem terén. Zelenszkij még reménykedik Trump elkötelezettségében.


Európai politikusok és diplomaták már felkészültek az USA-val való kapcsolatok változásaira egy esetleges második Donald Trump elnökség esetén. Most, hogy a republikánus jelölt az ohiói szenátort, JD Vance-t választotta alelnökjelöltjének, a BBC elemzése szerint ezek a különbségek még élesebben kirajzolódnak Ukrajna háborúja, a biztonság és a kereskedelem terén.

JD Vance, aki élesen kritizálta az USA ukrajnai segítségnyújtását, az idei Müncheni Biztonsági Konferencián azt mondta, hogy Európának tudomásul kell vennie az USA Kelet-Ázsia felé való „átfordulását”.

„Az amerikai biztonsági ernyő lehetővé tette az európaiak elkényelmesedését”

– mondta.

Nils Schmid, Olaf Scholz német kancellár pártjának vezető képviselője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy

biztos abban, hogy egy republikánus elnökség továbbra is a NATO keretein belül maradna, még akkor is, ha JD Vance izolacionistábbnak tűnik,

és Donald Trump továbbra is „kiszámíthatatlan” marad. Emellett viszot arra figyelmeztetett hogy újabb „kereskedelmi háborúk” várhatók az USA-val egy esetleges második Trump-kormány alatt.

Egy uniós diplomata szerint négy év Donald Trump után senki sem naiv: „Megértjük, mit jelent, ha Trump visszatér egy második ciklusra, függetlenül attól, ki az alelnöke.”

Az USA Ukrajna legnagyobb szövetségese, és Volodimir Zelenszkij elnök ezen a héten azt mondta:

„Nem félek attól, ha ő lesz az elnök, együtt fogunk dolgozni.”

Az ukrán elnök úgy véli, a republikánus párt többsége támogatja Ukrajnát és népét.

Zelenszkij és Trump közös barátja Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, aki mindig is következetesen támogatta Ukrajna segélyezését, nemrég találkozott az egykori elnökkel a Republikánus Nemzeti Konvención. A találkozó után Johnson a X-en azt posztolta, hogy nem kétséges, hogy

Trump erős és határozott lesz abban, hogy támogassa Ukrajnát, és megvédje a demokráciát”.

De még ha ez az így is lenne, nem biztos, hogy mindez vonatkozik JD Vance-re, aki napokkal a teljes körű invázió előtt egy podcastban azt találta mondani, hogy „igazából egyáltalán nem érdekli, mi történik Ukrajnában”.

Az alelnökjelölt korábban fontos szerepet játszott egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag késleltetésében.

„Próbálnunk kell meggyőzni őt az ellenkezőjéről” – mondta Jevhen Mahda, a Kijevi Világpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója. „Egy tény, amit felhasználhatunk, hogy Irakban harcolt, ezért meg kell hívni Ukrajnába, hogy saját szemével lássa, mi történik, és hogyan költik el az amerikai pénzt.”

Jevhen Mahda egyetért abban, hogy Trump kiszámíthatatlansága problémát jelenthet Kijev számára az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Európai Unióban a legnagyobb támogatója a Trump-Vance párosnak Orbán Viktor, aki nemrég tért vissza a republikánus jelölttel való találkozóról, miután meglátogatta Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, akivel szoros kapcsolatot ápol. Egy EU-vezetőknek írt levelében Orbán azt mondta, hogy a győztes Donald Trump nem várna az elnöki beiktatásáig, mielőtt gyorsan béketárgyalásokat követelne Oroszország és Ukrajna között.

„Részletes és jól megalapozott tervei vannak erre”

– áll a levélben.

Zelenszkij maga is azt mondta ezen a héten, hogy Oroszországnak részt kell vennie egy békecsúcson, amelyre esetleg novemberben kerülhet sor, és megígérte, hogy „teljesen kész tervvel” áll elő. Azt azonban világossá tette, hogy nem került semmilyen nyugati nyomás alá ennek érdekében.

Orbán Viktor legutóbbi „békemissziói” Moszkvába és Pekingbe azt a vádat váltottak ki Európában, miszerint visszaél hazája hat hónapos, rotációs európai tanácsi elnökségével.

Az Európai Bizottság tisztviselőit ezért arra utasították, hogy ne vegyenek részt a magyarországi találkozókon Orbán magtartása miatt.
Mi a helyzet az egymillió ukrán menekülttel?

Vance nagy rajongója Orván Viktornak, és szívesen oszt meg olyan tartalmakat Magyarországról, melyek inkább bizonyulnak konteónak, mint valóságnak.

Történt ez akkor is, amikor a magyarországi 25 százalékos rekordinflációt azzal magyarázta még 2023-ban, hogy az ország egymillió (!) ukrajnai menekültet fogadott be a háború kezdete óta. A Telex akkor utánajárt az állítás valóságtartalmának. Valójában az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) adatbázist tart fenn arról, hogy mely országok fogadtak be ukrán menekülteket a háború kezdete óta és mennyit. Az adatokat közvetlenül az adott ország hatóságától szerzik. Eszerint a magyar hatóságok akkori legfrissebb, 2023. január 31-i adatai szerint a háború kitörése óta 33 603 ukrán állampolgár adott be menedékkérelmet Magyarországon, ami a Vance által említett 1 millió menekültnek mindössze a 3,36 százaléka. A jelzett időpontig a háború kitörése óta összesen 2 151 419-en lépték át a magyar-ukrán határt Ukrajna felől, azonban a határátlépők óriási többsége csak átutazott Magyarországon.

Ami az akkori inflációt illeti, Vance állítását egy egyszerű összehasonlítással lehet cáfolni. Magyarország a népessége 0,34 százalékának megfelelő számú ukrán menekültet fogadott be hivatalosan. De még abban az esetben is, ha minden ukrán-magyar kettős állampolgár Magyarországra menekült volna, akkor se lenne magasabb az arány a lakosság 2 százalékánál.

Eközben a 38 millió lakosú Lengyelország összesen 1 563 386 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta. Ez az ottani népesség több mint 4 százalékát teszi ki. Míg azonban Magyarországon 25 százalékos volt az infláció, addig Lengyelországban mindössze 15,3 százalékos az Eurostat adatai szerint.

A Trump-kormány idején az USA vámokat vetett ki az EU-ban gyártott acélra és alumíniumra. Bár ezeket Joe Biden kormányzása alatt felfüggesztették, Trump azóta felvetette a 10%-os vámot minden tengerentúli importra, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Az újabb gazdasági konfrontáció nem sok jóval kecsegtet, így értékelik Trump terveit a legtöbb európai fővárosban.

„Az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, hogy fel kell készülnünk egy újabb kereskedelmi háborúra”

- mondta Nils Schmid, a Bundestag Szociáldemokrata Pártjának külpolitikai vezetője.

JD Vance az év elején külön kritizálta Berlint katonai felkészültsége miatt. Azt mondta, hogy a fegyvergyártást alátámasztó ipari bázisuk nem elégséges. Ez további nyomást fog gyakorolni Németországra, Európa legnagyobb gazdaságára, hogy lépjen fel, mint fő szereplő az európai biztonság alátámasztásában.

A 2022-es teljes körű ukrajnai invázióra adott „zeitenwende” (fordulópont) beszéde után Olaf Scholzot gyakran vádolták azzal, hogy habozik fegyvereket szállítani Kijevnek. De szövetségesei mindig hangsúlyozzák, hogy Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll Kijev katonai támogatása tekintetében, miközben

a hidegháború vége óta először, elérte a GDP 2%-át a német védelmi kiadások összege.

Az elemzők azonban nem győződtek meg arról, hogy a színfalak mögötti európai felkészülés komoly és elégséges lenne.

Kevés az olyan elkötelezett vezető, aki politikai befolyással vagy hajlandósággal rendelkezik ahhoz, hogy az ingatag európai kontinens jövőbeli biztonsági struktúrájának szószólója legyen.

Scholz kancellár visszafogott stílusú és egyértelműen ódzkodik attól, hogy bátor külpolitikai álláspontokat képviseljen, ráadásul nagyon is valószínű, hogy jövőre kiesik a hivatalból.

Emmanuel Macron francia elnök pedig súlyosan meggyengült azután, hogy parlamenti választásokat hirdetett, amelyek politikai bénultságba sodorták országát.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elveszíti a harcát Oroszországgal szemben, akkor

Oroszország lehetséges háborúja a Nyugattal rendkívül közelivé válik”

„A falánk orosz szörny újra és újra támadni akar majd” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Mi jogon vetted el?!” – a Morrison's 2-ben megölt fiatal anyja a tettesnek üzent, akit már el is fogtak a rendőrök
Az áldozat édesanyja a közösségi médiában keresi a válaszokat fia értelmetlen halálára. A klub szerint a fiatalember tompítás nélkül vágódott a földhöz az ütés után.


„Mi jogon vetted el?!” – teszi fel a kérdést a november 29-én, szombat este a budapesti Morrison’s 2 szórakozóhelyen megölt 25 éves fiatalember édesanyja, aki a közösségi médián keresztül próbál válaszokat kapni fia halálára - írta a Borsonline. Az eset után a rendőrség perceken belül a helyszínen elfogott egy 28 éves férfit, akit halált okozó testi sértés bűntettével gyanúsítanak.

A tragédia a V. kerületi Szent István körúton található szórakozóhelyen történt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a bejelentés este 22:39-kor érkezett, a kiérkező járőrök pedig 22.45-kor már el is fogták a helyszínen a gyanúsítottat. A bántalmazott 25 éves férfit a mentők újraélesztették, majd kórházba szállították, de az életét már nem tudták megmenteni.

Az esettel kapcsolatban a Morrison’s 2 is közleményt adott ki, amelyben azt írták, a konfliktus két férfi szóváltásával kezdődött.

„A sértett az ütés következtében elesett, és tompítás nélkül beverte a fejét.”

A klub hangsúlyozta, hogy a tragédiát egyetlen, pusztakézzel leadott ütés és az azt követő esés okozta, egyúttal cáfolták azokat a híreszteléseket, hogy késelés történt volna. „A sérülést egy pusztakézzel leadott ütés és az esés okozta, fegyver nem került a szórakozóhelyre” – szögezték le. Hozzátették, hogy a biztonsági szolgálat azonnal közbelépett, és a támadót átadták a rendőröknek.

A gyászoló család a közösségi oldalakon keresi a válaszokat. Az elhunyt fiatalember édesanyja szemtanúkat keresve tette közzé bejegyzését:

„Meghalt a fiam, minden információra szükségünk van. TUDNI AKAROM MIÉRT KELLETT MEGHALNIA?!”

"Egy élettel teli fiatal volt a maga kis hülyeségeivel, akire mindig lehetett számítani, aki mindig ott volt, ha baj volt, akkor is. Egy nagy családot tettél tönkre, remélem a lelkiismereteddel nem tudsz elszámolni és megd....sz! Akármilyen büntetést kapsz, de remélem nem úszod meg pár évvel, ott fogsz megrohadni a börtönbe, rajtam múlna halálbüntetést kapnál, mert egy ilyen embernek nem nevezhető rohadéknak, nincs helye egy társadalomban" - írta még az anyuka.

A család egy másik tagja a kórháztól kapott információkról beszélt. „Számunkra is homályos még minden! Az orvos annyit mondott, hogy orrtörést szenvedett az ütéstől, és rengeteg vér gyűlt az agyába!” A rokon szerint az is elhangzott, hogy a fiatalembernek az esés következtében valószínűleg a csigolyája is eltört, de ezt hivatalos orvosi közlés egyelőre nem erősítette meg.

A 28 éves férfit a rendőrök kihallgatták, őrizetbe vették, és kezdeményezték a letartóztatását. A gyanúsított a cselekmény elkövetését részben elismerte. Az ügy hátteréhez tartozik, hogy aznap este a szórakozóhelyen egy középiskolai szalagavató utáni bulit is tartottak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Halálos rákdiagnózisa után elhagyta a férjét, és 188 férfival feküdt le egy New York-i nő
Molly Kochan egy blogon és egy podcasten keresztül dokumentálta szexuális kalandjait. Célja az volt, hogy ne a betegségével azonosítsák, hanem az életörömével.


„Meghaltam” – ezzel a két szóval kezdődik Molly Kochan utolsó blogbejegyzése, amelyet 2019. március 8-i halála után tettek közzé. A New York-i nőnél 2011-ben diagnosztizáltak mellrákot, négy évvel később, 42 évesen pedig megtudta, hogy a betegsége gyógyíthatatlan. Ekkor meghozott egy döntést, ami keveseknek jutna eszébe: elhagyta a férjét, és egy „szexuális felfedezőútra” indult, hogy a hátralévő idejében a gyönyört hajszolja - írta a LadBible.

Molly azért választotta ezt az utat, mert nem akarta, hogy a betegség határozza meg, és elege lett a sajnálkozó pillantásokból – írta a lap.

„Szerettem, hogy nem a betegséggel azonosítottak. Hogy az emberek nem néztek rám sajnálattal vagy szomorúsággal”

– fogalmazott egyik írásában. A nő először egy anonim blogban, az „Everything Leads to This” oldalon kezdte el dokumentálni az életét, amelyből később egy hatrészes podcast is készült „Dying For Sex” címmel, régi barátjával, Nikki Boyerrel közösen.

Halála előtt összesen 188 férfival feküdt le. Történetéből posztumusz megjelent egy memoár „Screw Cancer: Becoming Whole” címmel, később pedig az FX készített belőle sorozatot. Utolsó, „Meghaltam” című blogbejegyzésében őszintén írt arról, mit tanult az élete végén.

„Nincsenek olyan életbölcsességeim, amiket megoszthatnék. Tudom, mit tettem az életem végén. Tudom, mi okozott nekem örömöt. De az én listám valószínűleg nem lenne hatással rátok”

– írta. Megfigyelte, hogy a diagnózisa után voltak barátai, akik ugyan jelentkeztek, de sosem tettek erőfeszítést, hogy találkozzanak is vele. Ebből vonta le a következtetést: „A fel- és eltűnések során rájöttem, hogy az emberek azt teszik, amit tesznek, függetlenül attól, mit is szeretnének valójában. Még én is.”

Ez a felismerés felszabadítóan hatott rá. „Hát nem felszabadító? Nem kellett repülőjegyet vennem Bora Borára, napokat tölthettem az ágyban, még akkor is, ha szerettem volna produktív lenni.”

Búcsúüzenetében bocsánatot kért azoktól a barátaitól, akiktől nem tudott személyesen elbúcsúzni.

„A haldoklásom folyamatának rövidnek és zártnak kellett lennie. Egy halálcsónakhoz hasonlítottam. Ahogy egyre távolabb sodródtam a parttól, tudtam, hogy még egy test felborítaná azt a gyönyörű egyensúlyt és biztonságot, amelynek megteremtésén keményen dolgoztam.”

Üzenetét teljes empátiával zárta: „De ha dühösnek kell lennetek rám, csak rajta. Azt hiszem, én is az lennék, ha egy jó barátomtól olvasnék egy ilyen üzenetet, aki hirtelen már nincs többé.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„A végső cél nemcsak a háború befejezése” – Trump külügyminisztere vázolta, mit akarnak elérni az ukránokkal
A legújabb tárgyalási forduló november 30-án, vasárnap késő délután kezdődött Miami közelében. „A végső cél nyilvánvalóan nemcsak a háború befejezése, hanem az is, hogy a háború befejezése után Ukrajna szuverén és független maradjon” – mondta Marco Rubio.


Floridában vasárnap újra tárgyalóasztalhoz ültek az amerikai és az ukrán küldöttségek, hogy a háború lezárásának kereteiről egyeztessenek. A találkozó hangulatát Marco Rubio amerikai külügyminiszter szavai alapozták meg:

„A végső cél nyilvánvalóan nemcsak a háború befejezése, hanem az is, hogy a háború befejezése után Ukrajna szuverén és független maradjon, és esélye legyen a valódi prosperitásra.”

A legújabb tárgyalási forduló november 30-án, vasárnap késő délután kezdődött Miami közelében. A helyszín a Shell Bay magánklub, amelyet Donald Trump elnök különmegbízottjának, Steve Witkoffnak az ingatlanvállalkozása fejlesztett.

Az amerikai oldalon Rubio és Witkoff tárgyal, de a Fehér Ház tájékoztatása szerint Trump veje, Jared Kushner is részt vesz a megbeszélésen – írta a Telex.

Az ukrán delegációt már nem a korrupciós botrány miatt nemrég lemondott Andrij Jermak, hanem Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára vezeti. Jermak Zelenszkij elnök egyik legfontosabb tanácsadója volt, aki a múlt hétvégén Genfben még maga egyeztetett Rubióval a béketervről. Az ukrán küldöttségnek tagja többek között Andrij Hnatov vezérkari főnök, Szerhij Kiszlica külügyminiszter-helyettes és Olekszandr Bevz elnöki tanácsadó is.

Az egyeztetés kezdetén Umerov köszönetet mondott az amerikai erőfeszítésekért:

„Az Egyesült Államok meghallgat minket, az Egyesült Államok támogat minket, az Egyesült Államok mellettünk áll” – mondta az ukrán delegáció vezetője.

Az AP hírügynökség szerint ez egyértelmű üzenet az amerikai elnöknek, aki a múltban többször is azt állította, hogy Ukrajna nem elég hálás a háborús segítségért.

A tárgyalások hátterét beárnyékolja, hogy a korábbi, kiszivárgott amerikai béketerv-vázlatot több oldalról is éles bírálatok érték, mert túlságosan kedvezőnek tűnt Moszkva számára. A dokumentum többek között területi engedményeket, a NATO-tagság tilalmát és az ukrán haderő korlátozását is tartalmazta.

A tervet azóta finomították, de republikánus és demokrata politikusok is óva intették a Fehér Házat attól, hogy Kijev számára elfogadhatatlan kompromisszumra kényszerítse az ukrán vezetést.

A floridai egyeztetés után következő lépésként Steve Witkoff Moszkvába utazhat, ahol a tervek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozik majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Estefelé már 100 ezret is fizetnek egy voksért” – Harmadszorra is választottak Tiszaburán, de a szavazatvásárlási vádak miatt még semmi sem dőlt el
Fekete Zsigmond nyert, de a vesztes Vavrik Géza nem hagyja annyiban a dolgot. A korábbi két fordulót is megsemmisítették, így a jogi csata folytatódik.


[sz[Fotó: MTI/Komka Péter[sz]

Harmadszorra talán már sikerül – gondolhatták Tiszaburán, ahol vasárnap ismét időközi polgármester-választást tartottak, miután az előző két forduló eredményét súlyos szabálytalanságok miatt megsemmisítették. A hvg.hu által is ismertetett, urnazárás utáni adatok szerint Fekete Zsigmond, a Cigány Közösségek Szövetségének jelöltje 986 szavazatot kapott, míg ellenfele, az Országos Roma Felemelkedésért Misszió Egyesület színeiben induló Vavrik Géza 482-t. A választási névjegyzékben 1958-an szerepeltek, közülük 1482-en mentek el szavazni.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen azután írtak ki időközi választást október 5-ére, hogy a képviselő-testület feloszlatta magát.

Azt a fordulót még Vavrik Géza nyerte, de a területi választási bizottság megsemmisítette az eredményt, mondván, „a jogszabálysértések mértéke a választás eredményét döntő mértékben befolyásolhatta”. A november 2-i megismételt szavazáson már Fekete Zsigmond győzött, ám a Kúria ezt az eredményt is érvénytelenítette a választási alapelvek többszöri megsértése miatt. A bírósági indokolásokban olyan cselekmények szerepeltek, mint a szervezett utaztatás, a névjegyzék fotózása, sőt, a szavazólapokkal együtt az urnába került bankjegyek.

A vasárnapi, harmadik forduló sem telt el feszültség nélkül. Vavrik Géza már a nap folyamán jelezte, hogy ismét óvást tervez benyújtani.

„Nagyon el vagyok keseredve, hasonló a helyzet, mint az előző két választáson: az ellenfelem emberei tömegével hordják szavazni a lakosokat, ugyanazok a delegáltak dolgoznak a választási körzetekben, mint korábban, és mutatják, hogy hova kell ikszelni. A fél falut megvásárolták”

– nyilatkozta a vesztes jelölt. Helyszíni riportok tanúsága szerint a településen nyílt titok volt a szavazatvásárlás.

„Fekete Zsigmondék bárkit megvesznek kilóra, akit csak akarnak. A drogosok 10 ezer forintot kapnak, a többiek pedig 20 ezertől felfelé. Estefelé már 100 ezret is fizetnek egy voksért, ha nagyon fontos nekik” – állították helyiek.

A választási huzavona komoly közpénzeket emészt fel: sajtóbecslések szerint egy-egy forduló megrendezése 3-4 millió forintba kerül, így a három választás együtt már 10-12 millió forintjába kerülhetett Tiszaburának.


Link másolása
KÖVESS MINKET: