HÍREK
A Rovatból

Donald Trump megnevezte alelnökjelöltjét, aki miatt fél Európa aggódik

JD Vance sok jót nem jelent Európára nézve: keményebb nézeteket vall főnökénél mind az ukrajnai háború, mind a kereskedelem terén. Zelenszkij még reménykedik Trump elkötelezettségében.


Európai politikusok és diplomaták már felkészültek az USA-val való kapcsolatok változásaira egy esetleges második Donald Trump elnökség esetén. Most, hogy a republikánus jelölt az ohiói szenátort, JD Vance-t választotta alelnökjelöltjének, a BBC elemzése szerint ezek a különbségek még élesebben kirajzolódnak Ukrajna háborúja, a biztonság és a kereskedelem terén.

JD Vance, aki élesen kritizálta az USA ukrajnai segítségnyújtását, az idei Müncheni Biztonsági Konferencián azt mondta, hogy Európának tudomásul kell vennie az USA Kelet-Ázsia felé való „átfordulását”.

„Az amerikai biztonsági ernyő lehetővé tette az európaiak elkényelmesedését”

– mondta.

Nils Schmid, Olaf Scholz német kancellár pártjának vezető képviselője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy

biztos abban, hogy egy republikánus elnökség továbbra is a NATO keretein belül maradna, még akkor is, ha JD Vance izolacionistábbnak tűnik,

és Donald Trump továbbra is „kiszámíthatatlan” marad. Emellett viszot arra figyelmeztetett hogy újabb „kereskedelmi háborúk” várhatók az USA-val egy esetleges második Trump-kormány alatt.

Egy uniós diplomata szerint négy év Donald Trump után senki sem naiv: „Megértjük, mit jelent, ha Trump visszatér egy második ciklusra, függetlenül attól, ki az alelnöke.”

Az USA Ukrajna legnagyobb szövetségese, és Volodimir Zelenszkij elnök ezen a héten azt mondta:

„Nem félek attól, ha ő lesz az elnök, együtt fogunk dolgozni.”

Az ukrán elnök úgy véli, a republikánus párt többsége támogatja Ukrajnát és népét.

Zelenszkij és Trump közös barátja Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, aki mindig is következetesen támogatta Ukrajna segélyezését, nemrég találkozott az egykori elnökkel a Republikánus Nemzeti Konvención. A találkozó után Johnson a X-en azt posztolta, hogy nem kétséges, hogy

Trump erős és határozott lesz abban, hogy támogassa Ukrajnát, és megvédje a demokráciát”.

De még ha ez az így is lenne, nem biztos, hogy mindez vonatkozik JD Vance-re, aki napokkal a teljes körű invázió előtt egy podcastban azt találta mondani, hogy „igazából egyáltalán nem érdekli, mi történik Ukrajnában”.

Az alelnökjelölt korábban fontos szerepet játszott egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag késleltetésében.

„Próbálnunk kell meggyőzni őt az ellenkezőjéről” – mondta Jevhen Mahda, a Kijevi Világpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója. „Egy tény, amit felhasználhatunk, hogy Irakban harcolt, ezért meg kell hívni Ukrajnába, hogy saját szemével lássa, mi történik, és hogyan költik el az amerikai pénzt.”

Jevhen Mahda egyetért abban, hogy Trump kiszámíthatatlansága problémát jelenthet Kijev számára az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Európai Unióban a legnagyobb támogatója a Trump-Vance párosnak Orbán Viktor, aki nemrég tért vissza a republikánus jelölttel való találkozóról, miután meglátogatta Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, akivel szoros kapcsolatot ápol. Egy EU-vezetőknek írt levelében Orbán azt mondta, hogy a győztes Donald Trump nem várna az elnöki beiktatásáig, mielőtt gyorsan béketárgyalásokat követelne Oroszország és Ukrajna között.

„Részletes és jól megalapozott tervei vannak erre”

– áll a levélben.

Zelenszkij maga is azt mondta ezen a héten, hogy Oroszországnak részt kell vennie egy békecsúcson, amelyre esetleg novemberben kerülhet sor, és megígérte, hogy „teljesen kész tervvel” áll elő. Azt azonban világossá tette, hogy nem került semmilyen nyugati nyomás alá ennek érdekében.

Orbán Viktor legutóbbi „békemissziói” Moszkvába és Pekingbe azt a vádat váltottak ki Európában, miszerint visszaél hazája hat hónapos, rotációs európai tanácsi elnökségével.

Az Európai Bizottság tisztviselőit ezért arra utasították, hogy ne vegyenek részt a magyarországi találkozókon Orbán magtartása miatt.
Mi a helyzet az egymillió ukrán menekülttel?

Vance nagy rajongója Orván Viktornak, és szívesen oszt meg olyan tartalmakat Magyarországról, melyek inkább bizonyulnak konteónak, mint valóságnak.

Történt ez akkor is, amikor a magyarországi 25 százalékos rekordinflációt azzal magyarázta még 2023-ban, hogy az ország egymillió (!) ukrajnai menekültet fogadott be a háború kezdete óta. A Telex akkor utánajárt az állítás valóságtartalmának. Valójában az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) adatbázist tart fenn arról, hogy mely országok fogadtak be ukrán menekülteket a háború kezdete óta és mennyit. Az adatokat közvetlenül az adott ország hatóságától szerzik. Eszerint a magyar hatóságok akkori legfrissebb, 2023. január 31-i adatai szerint a háború kitörése óta 33 603 ukrán állampolgár adott be menedékkérelmet Magyarországon, ami a Vance által említett 1 millió menekültnek mindössze a 3,36 százaléka. A jelzett időpontig a háború kitörése óta összesen 2 151 419-en lépték át a magyar-ukrán határt Ukrajna felől, azonban a határátlépők óriási többsége csak átutazott Magyarországon.

Ami az akkori inflációt illeti, Vance állítását egy egyszerű összehasonlítással lehet cáfolni. Magyarország a népessége 0,34 százalékának megfelelő számú ukrán menekültet fogadott be hivatalosan. De még abban az esetben is, ha minden ukrán-magyar kettős állampolgár Magyarországra menekült volna, akkor se lenne magasabb az arány a lakosság 2 százalékánál.

Eközben a 38 millió lakosú Lengyelország összesen 1 563 386 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta. Ez az ottani népesség több mint 4 százalékát teszi ki. Míg azonban Magyarországon 25 százalékos volt az infláció, addig Lengyelországban mindössze 15,3 százalékos az Eurostat adatai szerint.

A Trump-kormány idején az USA vámokat vetett ki az EU-ban gyártott acélra és alumíniumra. Bár ezeket Joe Biden kormányzása alatt felfüggesztették, Trump azóta felvetette a 10%-os vámot minden tengerentúli importra, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Az újabb gazdasági konfrontáció nem sok jóval kecsegtet, így értékelik Trump terveit a legtöbb európai fővárosban.

„Az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, hogy fel kell készülnünk egy újabb kereskedelmi háborúra”

- mondta Nils Schmid, a Bundestag Szociáldemokrata Pártjának külpolitikai vezetője.

JD Vance az év elején külön kritizálta Berlint katonai felkészültsége miatt. Azt mondta, hogy a fegyvergyártást alátámasztó ipari bázisuk nem elégséges. Ez további nyomást fog gyakorolni Németországra, Európa legnagyobb gazdaságára, hogy lépjen fel, mint fő szereplő az európai biztonság alátámasztásában.

A 2022-es teljes körű ukrajnai invázióra adott „zeitenwende” (fordulópont) beszéde után Olaf Scholzot gyakran vádolták azzal, hogy habozik fegyvereket szállítani Kijevnek. De szövetségesei mindig hangsúlyozzák, hogy Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll Kijev katonai támogatása tekintetében, miközben

a hidegháború vége óta először, elérte a GDP 2%-át a német védelmi kiadások összege.

Az elemzők azonban nem győződtek meg arról, hogy a színfalak mögötti európai felkészülés komoly és elégséges lenne.

Kevés az olyan elkötelezett vezető, aki politikai befolyással vagy hajlandósággal rendelkezik ahhoz, hogy az ingatag európai kontinens jövőbeli biztonsági struktúrájának szószólója legyen.

Scholz kancellár visszafogott stílusú és egyértelműen ódzkodik attól, hogy bátor külpolitikai álláspontokat képviseljen, ráadásul nagyon is valószínű, hogy jövőre kiesik a hivatalból.

Emmanuel Macron francia elnök pedig súlyosan meggyengült azután, hogy parlamenti választásokat hirdetett, amelyek politikai bénultságba sodorták országát.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elveszíti a harcát Oroszországgal szemben, akkor

Oroszország lehetséges háborúja a Nyugattal rendkívül közelivé válik”

„A falánk orosz szörny újra és újra támadni akar majd” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely Orbán Viktor interjújáról: Látszott rajta a sok kihagyás, megkopott a tényismeret
„Budapest tényleg nem megy csődbe magától, csak ha a kormány csődbe taszítja. Viszont aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja” - fogalmazott a főpolgármester.


„Miniszterelnök úr hosszú idő után újra beszélni volt kénytelen Budapestről,

látszott rajta a sok kihagyás, megkopott a tényismeret”

- reagált Orbán Viktor keddi, Rónai Egonnak adott interjújára Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.

„Hogy a főváros finanszírozza az államot, hogy Budapesttől a kormány többet vesz el, mint amennyi támogatást ad, azt nem én mondom, hanem a kormány legfőbb ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék. Hogy ez alkotmányellenes, azt se én mondom, hanem az Alkotmánybíróság. Hogy a kormányzati elvonásnak nemcsak a mértéke, hanem a módja is törvénytelen, azt meg a Kúria mondta ki” – fogalmazott a főpolgármester, majd hozzátette:

„az is a viszonylag közismert tényekhez tartozik, hogy Budapest nemcsak az ország leggazdagabb városa, ahogyan Miniszterelnök úr említeni méltóztatott, hanem a legnagyobb is, amely a legtöbb közszolgáltatást működteti, na, ebből hiányzik az öt év alatt húszszorosára emelt kormányzati sarc.”

Karácsony szerint

a miniszterelnök úgy kezeli az állami költségvetést, „mintha az a magánvagyona lenne”, a települések támogatását pedig „mintha az valamiféle kegy lenne tőle”.

A főpolgármester szerint a lényeg az, hogy

„Budapest tényleg nem megy csődbe magától, csak ha a kormány csődbe taszítja. Viszont aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja.”

Végül jelezte:

„Tárgyalni az alkotmányos és törvényes helyzet helyreállításáról köteles a kormány. Nem kegy, nem kérés, kötelesség. A szakszervezetek 168 órás gondolkodási ideje csütörtökön lejár. Ma én is, Gulyás Gergely miniszter is megkapta a meghívót a sztrájkbizottságtól a tárgyalásra. Én ott leszek”

Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor több mint 15 év után adott interjút az ATV-nek. A beszélgetés során a miniszterelnök a főváros pénzügyeiről azt mondta, Budapest már régen csődben van, de ha nem tudják megoldani a helyzetet, a kormány segít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton döntött: Budapestnek ezúttal 0 forintot kell fizetnie
Közzétették, hogy melyik önkormányzatnak mennyit kell fizetnie novemberben a helyi iparűzési adó többletükből.


Közzétették a Magyar Közlönyben, hogy az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adó (hipa) többletükből mennyit kell befizetniük novemberben - szúrta ki a 24.hu.

A mostani elvonás a Navracsics Tibor által tavaly bejelentett Versenyképes Járások Program (VJP) része, amely a 2025-ös hipa-többletet a Területfejlesztési Alapba irányítja.

Így Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben határozta meg az egyes települések fizetési kötelezettségét.

A Magyar Közlönyben megjelentek szerint

Nagy Márton döntése értelmében Budapest, Pécs és Kecskemét most 0 forintot fizet, ugyanakkor több fővárosi kerület és meglepően sok kisebb település is komoly, százmilliós terhekkel szembesül.

A rendelet szerint a 100 millió forint felett fizető budapesti kerületek között van az I. kerület 249 094 380 forinttal, a II. kerület 439 406 725 forinttal, az V. kerület 102 226 054 forinttal és a VII. kerület 100 832 318 forinttal.

Eközben komoly befizetővé vált jónéhány kisebb település is, mint például Sellye (376 457 826 forint), Kétújfalu (493 837 963 forint) vagy Királyegyháza (307 034 887 forint).

A milliárdos befizetők között is van meglepetés, Dunaharasztinak például nettó 1 302 959 264 forintot kell utalnia.

A program logikája szerint a 2024-es bázisévhez képest keletkező 2025-ös hipa-többlet 100 százaléka kerül az alapba, amit aztán a járások pályázhatnak vissza fejlesztésekre. Járásonként minimum 250 millió forint, a megyeszékhely-központú járásoknál pedig 500 millió forint fejlesztési forrás garantált. Az önkormányzatok két részletben, májusban és novemberben fizetnek, a végelszámolás pedig a következő év márciusában történik. Ha egy településnek negatív az egyenlege, akkor támogatásként visszakapja a befizetett összeget.

A mostani rendelet egy hosszabb folyamat része. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter 2024 októberében jelentette be a Versenyképes Járások Programot, a területi felzárkózást és a járási fejlesztési minimumokat hangsúlyozva. A feszültség 2025 februárjában nőtt, amikor megjelent a szolidaritási hozzájárulás éves listája, amely Budapestre 89,1 milliárd forintos terhet rótt, éles vitát indítva a főváros és a kormány között. Az első, májusi hipa-többlet elvonásáról szóló rendelet 854 települést érintett, ami után a Fővárosi Önkormányzat bírósághoz fordult, és a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelmet biztosított számára a Magyar Államkincstár inkasszójával szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A rendőrség megszüntette a büntetőeljárást a Hadházy Ákos autójának szándékosan nekihajtó hatvanpusztai biztonsági őr ellen
A hatóság szerint a férfi nem követett el bűncselekményt, mert cselekményének kizárólag az volt a célja, „hogy a másik gépkocsivezetőt megállítsa”.


„A rendőrség megszüntette a büntetőeljárást a Suzuki Vagyonőr ellen. Azt mondták, hogy nem követett el bűncselekményt, nem volt szándékos közúti veszélyeztetés. Csak véletlenül jött nekem, mert véletlenül jobbra fordította a kormányt...” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos.

Az eset még augusztusban történt, miután Hadházy a nyitott kapun keresztül bement Orbán Viktor apjának hatvanpusztai birtokára, és ott felvételeket készített az épületekről. Ekkor Mészáros Lőrinc biztonsági vállalkozásának alkalmazottja egy Suzukival igyekezett megállítani a képviselőt és a vele utazó Gulyás Balázs újságírót. A közzétett videófelvételek tanúsága szerint a vagyonőr először frontálisan szembehajtott a képviselő által vezetett Daciával, majd miután nem sikerült megállítani őket, oldalról hajtott neki. Az ütközésben a Dacia oldala megsérült, a Suzuki pedig felborult.

Akkor a Bicskei Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

A Gulyáságyú Média ugyanakkor most arról írt, hogy a rendőrség most megszűntette a büntetőeljárást a férfi ellen.

„A hatóság szerint a férfi nem követett el bűncselekményt, mert cselekményének kizárólag az volt a célja, „hogy a másik gépkocsivezetőt megállítsa”. A rendőrség megállapította, hogy a vagyonőr magatartása más személy életének, testi épségének a közvetlen veszélyeztetésére nem terjedt ki.

Az eljárás során a rendőrség igazságügyi műszaki szakértőt is kirendelt. „A szakértői vélemény megállapította, hogy a borulást eredményező ütközés a Suzuki személygépkocsi vezetőjének jobbra irányuló kormánymozdulatára vezethető vissza, ez okozta a járművek közötti oldaltávolság elfogyását” - írták a rendőrség határozatában.

Hadházy egy Facebook-posztban reagált minderre.

„Tulajdonképpen örülhetek, hiszen ennyi erővel mondhatták volna azt is, hogy én voltam a bűnös és én akartam felborítani őt...”

– fogalmazott a független országgyűlési képviselő, aki hozzátette: nem gondolta, hogy valódi jogi következménye lesz a dolognak, de azt sem, hogy „meg merik tenni, hogy még egy ejnye-bejnyét sem kapjon Orbán smasszere”.

„A határozat egészen elképesztő jogi nonszensz. Persze panaszolni fogjuk, de nem ez a fontos hiszen úgyis elutasítják. Hanem az, hogy ezzel a határozattal a hatalom legitimálta az ellenzéki politikusok elleni erőszakot

– írta Hadházy, aki végül azt is leírta, hogy az őszinte véleménye a következő: „a lónak a f.szát nem volt ez szándékos közlekedési veszélyeztetés”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leállt a forgalom a szegedi és a szolnoki fővonalon is, rakodógép okozott teljes káoszt
Az utasok a sötétben várakoztak, volt, aki egyórás késéssel ért csak haza. A MÁV szerint egy darabig csak a főváros felé lehetett araszolni a síneken.


Kedden kora este Cegléd állomás Szolnok felőli végén egy rakodógép beleakadt a felsővezetékbe, majd leszakította azt – közölte a Mávinform. A baleset miatt a vonatforgalom egy teljes órára leállt, és csak háromnegyed nyolctól indulhatott újra jelentős korlátozásokkal, kezdetben kizárólag a főváros irányába.

Késő este, 22 órától átmenetileg megnyitották a ceglédi állomás 1–5. vágányát, így az éjszakai személy- és távolsági vonatok ismét az eredeti útvonalukon közlekedhetnek. Az éjfél utáni órákban folytatódik a felsővezeték teljes helyreállítása, ezért kora hajnalig ismét lezárásokra és korlátozásokra kell számítani. A késő esti menetrendben már több járat eredeti útvonalon halad, így a Nyugati pályaudvarról 22:25-kor Debrecenbe induló Cívis InterRégió már érinti Ceglédet, és a Szegedről Budapestre tartó IC 721-es is Cegléd felé közlekedik tovább.

A záhonyi fővonalon a Cívis InterRégiók a Nyugati pályaudvar és Szolnok között terelőúton közlekednek, nem érintik Zuglót, Kőbánya-Kispestet, Ferihegyet, Ceglédet és Abonyt, viszont megállnak Rákoshegyen a BKK-buszokhoz való csatlakozás érdekében. A Z50-es motorvonatok a Nyugati pályaudvar és Cegléd, míg az ingavonatok a Nyugati és Ceglédbercel-Cserő között járnak. Cegléd és Abony között pótlóbuszok szállítják az utasokat, Abony és Szolnok között pedig ingavonat közlekedik.

A szegedi fővonalon a Napfény InterCity vonatok két szakaszon, a Nyugati pályaudvar és Albertirsa, valamint Nagykőrös és Szeged között közlekednek, a kimaradt Albertirsa–Cegléd–Nagykőrös szakaszon pótlóbusz jár. Kőbánya-Kispestről mentesítő expressz buszok indulnak Kecskemétre, Cegléd és Nagykőrös érintése nélkül. Az esti S225-ös vonatok nem közlekednek.

A MÁV azt javasolja a fővárosból Szolnokra vagy onnan Budapestre utazóknak, hogy vegyék igénybe az újszászi vonalon közlekedő vonatokat, ahol a ceglédi vonalra váltott jegyeket is elfogadják. Emellett valamennyi párhuzamos Volán-járaton is érvényesek a vasúti bérletek és jegyek.

Az utasok közül volt, aki Nagykőrösön várakozott, ahol nehézségekbe ütközött a mosdóhasználat, más pedig arról számolt be, hogy a felsővezeték-szakadás miatt a vonata egyórás késéssel érkezett meg.

A nap folyamán nem ez volt az egyetlen fennakadás a térségben: délután Cegléd és Nyársapát között egy biztosítóberendezési hiba is lassította a vonatközlekedést. A MÁV közlése szerint „a vasúti biztosítóberendezés meghibásodása a vasúti átjárókra is hatással volt, a két település között a sorompók sem működtek.” Ezt a hibát estére elhárították.

A felsővezeték leszakadását egyértelműen a rakodógép okozta, de az eset körülményeinek vizsgálatáról és a felelősség kérdéséről egyelőre nem adtak ki hivatalos tájékoztatást.

Cegléd a magyar vasúthálózat egyik kulcsfontosságú csomópontja, ahol a 100a (Budapest–Szolnok–Debrecen–Záhony) és a 140-es (Budapest–Kecskemét–Szeged) fővonalak találkoznak, így az itteni zavarok országos szinten is éreztetik hatásukat. A térségben ráadásul jelenleg is zajlanak pályakarbantartási munkák Albertirsa és Ceglédbercel-Cserő között. A hálózat sérülékenységét mutatja, hogy 2025 nyarán Abony és Szolnok között már történt egy komolyabb felsővezeték-szakadás.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk