HÍREK
A Rovatból

Donald Trump megnevezte alelnökjelöltjét, aki miatt fél Európa aggódik

JD Vance sok jót nem jelent Európára nézve: keményebb nézeteket vall főnökénél mind az ukrajnai háború, mind a kereskedelem terén. Zelenszkij még reménykedik Trump elkötelezettségében.


Európai politikusok és diplomaták már felkészültek az USA-val való kapcsolatok változásaira egy esetleges második Donald Trump elnökség esetén. Most, hogy a republikánus jelölt az ohiói szenátort, JD Vance-t választotta alelnökjelöltjének, a BBC elemzése szerint ezek a különbségek még élesebben kirajzolódnak Ukrajna háborúja, a biztonság és a kereskedelem terén.

JD Vance, aki élesen kritizálta az USA ukrajnai segítségnyújtását, az idei Müncheni Biztonsági Konferencián azt mondta, hogy Európának tudomásul kell vennie az USA Kelet-Ázsia felé való „átfordulását”.

„Az amerikai biztonsági ernyő lehetővé tette az európaiak elkényelmesedését”

– mondta.

Nils Schmid, Olaf Scholz német kancellár pártjának vezető képviselője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy

biztos abban, hogy egy republikánus elnökség továbbra is a NATO keretein belül maradna, még akkor is, ha JD Vance izolacionistábbnak tűnik,

és Donald Trump továbbra is „kiszámíthatatlan” marad. Emellett viszot arra figyelmeztetett hogy újabb „kereskedelmi háborúk” várhatók az USA-val egy esetleges második Trump-kormány alatt.

Egy uniós diplomata szerint négy év Donald Trump után senki sem naiv: „Megértjük, mit jelent, ha Trump visszatér egy második ciklusra, függetlenül attól, ki az alelnöke.”

Az USA Ukrajna legnagyobb szövetségese, és Volodimir Zelenszkij elnök ezen a héten azt mondta:

„Nem félek attól, ha ő lesz az elnök, együtt fogunk dolgozni.”

Az ukrán elnök úgy véli, a republikánus párt többsége támogatja Ukrajnát és népét.

Zelenszkij és Trump közös barátja Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, aki mindig is következetesen támogatta Ukrajna segélyezését, nemrég találkozott az egykori elnökkel a Republikánus Nemzeti Konvención. A találkozó után Johnson a X-en azt posztolta, hogy nem kétséges, hogy

Trump erős és határozott lesz abban, hogy támogassa Ukrajnát, és megvédje a demokráciát”.

De még ha ez az így is lenne, nem biztos, hogy mindez vonatkozik JD Vance-re, aki napokkal a teljes körű invázió előtt egy podcastban azt találta mondani, hogy „igazából egyáltalán nem érdekli, mi történik Ukrajnában”.

Az alelnökjelölt korábban fontos szerepet játszott egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag késleltetésében.

„Próbálnunk kell meggyőzni őt az ellenkezőjéről” – mondta Jevhen Mahda, a Kijevi Világpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója. „Egy tény, amit felhasználhatunk, hogy Irakban harcolt, ezért meg kell hívni Ukrajnába, hogy saját szemével lássa, mi történik, és hogyan költik el az amerikai pénzt.”

Jevhen Mahda egyetért abban, hogy Trump kiszámíthatatlansága problémát jelenthet Kijev számára az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Európai Unióban a legnagyobb támogatója a Trump-Vance párosnak Orbán Viktor, aki nemrég tért vissza a republikánus jelölttel való találkozóról, miután meglátogatta Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, akivel szoros kapcsolatot ápol. Egy EU-vezetőknek írt levelében Orbán azt mondta, hogy a győztes Donald Trump nem várna az elnöki beiktatásáig, mielőtt gyorsan béketárgyalásokat követelne Oroszország és Ukrajna között.

„Részletes és jól megalapozott tervei vannak erre”

– áll a levélben.

Zelenszkij maga is azt mondta ezen a héten, hogy Oroszországnak részt kell vennie egy békecsúcson, amelyre esetleg novemberben kerülhet sor, és megígérte, hogy „teljesen kész tervvel” áll elő. Azt azonban világossá tette, hogy nem került semmilyen nyugati nyomás alá ennek érdekében.

Orbán Viktor legutóbbi „békemissziói” Moszkvába és Pekingbe azt a vádat váltottak ki Európában, miszerint visszaél hazája hat hónapos, rotációs európai tanácsi elnökségével.

Az Európai Bizottság tisztviselőit ezért arra utasították, hogy ne vegyenek részt a magyarországi találkozókon Orbán magtartása miatt.
Mi a helyzet az egymillió ukrán menekülttel?

Vance nagy rajongója Orván Viktornak, és szívesen oszt meg olyan tartalmakat Magyarországról, melyek inkább bizonyulnak konteónak, mint valóságnak.

Történt ez akkor is, amikor a magyarországi 25 százalékos rekordinflációt azzal magyarázta még 2023-ban, hogy az ország egymillió (!) ukrajnai menekültet fogadott be a háború kezdete óta. A Telex akkor utánajárt az állítás valóságtartalmának. Valójában az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) adatbázist tart fenn arról, hogy mely országok fogadtak be ukrán menekülteket a háború kezdete óta és mennyit. Az adatokat közvetlenül az adott ország hatóságától szerzik. Eszerint a magyar hatóságok akkori legfrissebb, 2023. január 31-i adatai szerint a háború kitörése óta 33 603 ukrán állampolgár adott be menedékkérelmet Magyarországon, ami a Vance által említett 1 millió menekültnek mindössze a 3,36 százaléka. A jelzett időpontig a háború kitörése óta összesen 2 151 419-en lépték át a magyar-ukrán határt Ukrajna felől, azonban a határátlépők óriási többsége csak átutazott Magyarországon.

Ami az akkori inflációt illeti, Vance állítását egy egyszerű összehasonlítással lehet cáfolni. Magyarország a népessége 0,34 százalékának megfelelő számú ukrán menekültet fogadott be hivatalosan. De még abban az esetben is, ha minden ukrán-magyar kettős állampolgár Magyarországra menekült volna, akkor se lenne magasabb az arány a lakosság 2 százalékánál.

Eközben a 38 millió lakosú Lengyelország összesen 1 563 386 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta. Ez az ottani népesség több mint 4 százalékát teszi ki. Míg azonban Magyarországon 25 százalékos volt az infláció, addig Lengyelországban mindössze 15,3 százalékos az Eurostat adatai szerint.

A Trump-kormány idején az USA vámokat vetett ki az EU-ban gyártott acélra és alumíniumra. Bár ezeket Joe Biden kormányzása alatt felfüggesztették, Trump azóta felvetette a 10%-os vámot minden tengerentúli importra, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Az újabb gazdasági konfrontáció nem sok jóval kecsegtet, így értékelik Trump terveit a legtöbb európai fővárosban.

„Az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, hogy fel kell készülnünk egy újabb kereskedelmi háborúra”

- mondta Nils Schmid, a Bundestag Szociáldemokrata Pártjának külpolitikai vezetője.

JD Vance az év elején külön kritizálta Berlint katonai felkészültsége miatt. Azt mondta, hogy a fegyvergyártást alátámasztó ipari bázisuk nem elégséges. Ez további nyomást fog gyakorolni Németországra, Európa legnagyobb gazdaságára, hogy lépjen fel, mint fő szereplő az európai biztonság alátámasztásában.

A 2022-es teljes körű ukrajnai invázióra adott „zeitenwende” (fordulópont) beszéde után Olaf Scholzot gyakran vádolták azzal, hogy habozik fegyvereket szállítani Kijevnek. De szövetségesei mindig hangsúlyozzák, hogy Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll Kijev katonai támogatása tekintetében, miközben

a hidegháború vége óta először, elérte a GDP 2%-át a német védelmi kiadások összege.

Az elemzők azonban nem győződtek meg arról, hogy a színfalak mögötti európai felkészülés komoly és elégséges lenne.

Kevés az olyan elkötelezett vezető, aki politikai befolyással vagy hajlandósággal rendelkezik ahhoz, hogy az ingatag európai kontinens jövőbeli biztonsági struktúrájának szószólója legyen.

Scholz kancellár visszafogott stílusú és egyértelműen ódzkodik attól, hogy bátor külpolitikai álláspontokat képviseljen, ráadásul nagyon is valószínű, hogy jövőre kiesik a hivatalból.

Emmanuel Macron francia elnök pedig súlyosan meggyengült azután, hogy parlamenti választásokat hirdetett, amelyek politikai bénultságba sodorták országát.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elveszíti a harcát Oroszországgal szemben, akkor

Oroszország lehetséges háborúja a Nyugattal rendkívül közelivé válik”

„A falánk orosz szörny újra és újra támadni akar majd” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ideje volna elhúzni a csíkot, ha érted, mire gondolok” – Fekete-Győr András kiosztotta Deutsch Tamást, aki előzőleg Kapitány Istvánt kritizálta
Távozásra szólította fel Deutsch Tamást a Momentum volt elnöke. Fekete-Győr a Fidesz EP-képviselőjének közel húszéves brüsszeli munkáját és nyelvtudását is bírálta.


Nem hagyta szó nélkül Fekete-Győr András, hogy Deutsch Tamás a Tisza Párt szakértőjét, Kapitány Istvánt minősítette. A Momentum volt elnöke pénteken a közösségi oldalán reagált:

„Deutsch Tamás, azért az még tőled is meredek, hogy te nevezed „öregedéstől rettegő sugar daddy”-nek Kapitány Istvánt, te, aki az országunk egyik legdrágább és leghaszontalanabb kitartottja vagy.”

A bejegyzés előzménye, hogy a fideszes EP-képviselő egy online műsorában használta a kifejezést Kapitányra.

Fekete-Győr szerint Deutsch egész életében „politikai sugar daddy”-t keresett magának, "hol a Soros Alapítvány támogatása, hol Orbán Viktor személyes kegye tartott el" - vélte.

Szerinte Deutsch „évtizedekig parazitaként élősködik az adófizetők nyakán nulla teljesítménnyel”. A politikus szerint a Fideszben is csak a Bibó-kollégiumi tagsága miatt tűrik meg. „Úgy vannak veled, mint a családi ebédeken a vállalhatatlan, részeges nagybácsival: senki nem akarja, hogy ott legyen, de hát családtag, így kénytelenek eltűrni... A választóitok szemében is pontosan az a kategória vagy, mint Győzike vagy Tóth Gabi: mindenki tudja, hogy szekunder szégyen, amit művelsz, de mivel a Fidesz-zászló alatt bohóckodsz, kénytelenek lenyelni a békát.”

Fekete-Győr a posztban Deutsch nyelvtudását is bírálta. „Hogy a fenébe lehet valaki EP-képviselő úgy, hogy a legegyszerűbb tőmondatot sem bírja kinyögni egy idegen nyelven??”

Majd szembeállította Deutsch pályafutását Kapitány Istvánéval, akiről azt írta, „a világpiacon bizonyított, a saját erejéből, szorgalmából és tehetségéből küzdötte fel magát a csúcsra... neki még a kisujjába is több tudás, szakmai alázat és tisztesség szorult, mint amiről te valaha álmodhattál volna két mámoros este közepette. Te viszont mindig csak egy élősködő voltál, akit kizárólag az állami emlő tartott életben".

Végül Fekete-Győr azt üzente:

„Ideje volna „elhúzni a csíkot”, ha érted, mire gondolok.”

Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke januárban csatlakozott a Tisza Párthoz gazdaságfejlesztési és energetikai szakértőként. Deutsch Tamás a Fidesz politikusa 2009 óta európai parlamenti képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Trump olyan videót posztolt, amin Obamát majomként ábrázolta, de akkora felháborodás lett, hogy törölte
A 2020-as választási csalásról szóló klip végén bukkant fel a rasszista mém. A botrány a Fekete Történelem Hónapjának első hetében robbant ki.


Egy munkatárs hibázott – ezzel a magyarázattal távolította el pénteken a Fehér Ház Donald Trump elnök csütörtök esti posztját, amely egy videó végén Barack és Michelle Obamát főemlősökként ábrázolta. A Fekete Történelem Hónapjának első hetében közzétett bejegyzés azonnali, kétpárti felháborodást váltott ki – írta a CTV News.

A 62 másodperces klip szinte egésze egy konzervatív videóból származik, amely azt állítja, hogy a 2020-as választás során szándékosan manipulálták a szavazógépeket. A 60. másodpercnél villan fel egy rövid jelenet két főemlősről, amelyekre az Obamák mosolygó arcát montírozták. Ezek a képkockák egy hosszabb, korábban terjesztett mémvideóból származnak, amelyben Trump „a dzsungel királyaként” jelenik meg, és különféle demokrata vezetőket állatokként ábrázol, köztük a fehér Joe Bident is, mint egy banánt evő főemlőst.

A Fehér Ház kommunikációja a botrány kirobbanása után fordulatot vett. Karoline Leavitt szóvivő kezdetben „álfelháborodásként” utasította vissza a kritikákat. „Ez egy internetes mémvideóból van, amely Donald Trump elnököt a dzsungel királyaként, a demokratákat pedig az Oroszlánkirály szereplőiként ábrázolja” – írta, majd hozzátette:

„Kérem, hagyjanak fel az ál-felháborodással, és számoljanak be ma valami olyasmiről, ami valóban fontos az amerikai közvélemény számára.” Később azonban egy másik Fehér Házi tisztviselő már arról beszélt, hogy a posztot tévedésből tették közzé. „Egy Fehér Házi alkalmazott tévedésből tette közzé a bejegyzést. Eltávolítottuk.”

A bejegyzés azonnali politikai visszhangot váltott ki. Tim Scott, fekete bőrű republikánus szenátor is bírálta a posztot. „Remélem, hogy hamis volt, mert ez a leginkább rasszista dolog, amit láttam ettől a Fehér Háztól. Az elnöknek el kell távolítania” – írta a közösségi médiában. Derrick Johnson, az NAACP elnöke közleményében úgy fogalmazott: „Donald Trump videója nyíltan rasszista, undorító és teljesen elvetemült.” A Republicans Against Trump csoport annyit írt: „Nincs legalja.”

A fekete emberek majmokkal való, rasszista azonosításának hosszú múltja van az Egyesült Államokban. A gyakorlat a 18. századi kulturális rasszizmusig és azokig az áltudományos elméletekig nyúlik vissza, amelyekkel a rabszolgaságot igazolták. Thomas Jefferson azt írta, hogy a fekete nők az orangutánok kedvelt szexuális partnerei. Dwight Eisenhower elnök az 1950-es években azzal érvelt, hogy a fehér szülők aggódnak lányaik miatt, ha „nagy fekete hímekkel” kerülnek egy osztályba. Magát Obamát már elnökjelöltként és elnökként is majomként vagy más főemlősként ábrázolták pólókon és egyéb árucikkeken.

Trump maga is régóta személyeskedve bírálja Obamát, és gyakran használ uszító, időnként rasszista retorikát. A 2024-es kampányában azt mondta, hogy a bevándorlók „mérgezik országunk vérét”. Első elnöki ciklusa idején a többségében fekete lakosságú fejlődő országok egy részét „szarfészek országoknak” nevezte. Amikor Obama a Fehér Házban volt, Trump terjesztette a hamis állításokat, miszerint a 44. elnök Kenyában született, és így alkotmányosan nem lett volna jogosult az elnöki tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Mert mi okosabbak vagyunk, és nem lopunk!” – Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi példákkal vágott vissza Orbán Viktornak
A polgármester bevallotta, hogy 2010-ig még Orbánra szavazott, most viszont már csak egy zsarnokot lát benne. Szerinte a Fidesz alatt lett az ország Európa legszegényebbje.


Márki-Zay Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor egy korábbi megjegyzésére. A miniszterelnöknek címzett válaszában azt írja, Orbán Viktor „igen nagy bajban lehet”, mert szerinte öt év után jutott el odáig, hogy leírta a nevét.

Hódmezővásárhely polgármestere szerint a miniszterelnök maga ellen beszélt, amikor azt a kérdést tette fel, hogy az elmúlt 4 évben sóhajtott-e fel bárki úgy, hogy „hej, bárcsak most inkább Márki-Zay Péter vezetné az országot!”.

Márki-Zay szerint ha Orbán böngészné a közösségi oldalait, minden nap találna ilyen megjegyzést.

Márki-Zay Péter szerint éppen Orbán Viktor bizonyítja be, hogy miért lenne mindenkinek jobb, ha az elmúlt négy évben

„nem egy korrupt, Putyin-bérenc, pedofil-támogató nepotista zsarnok” lett volna a miniszterelnök.

Ezt több pontban is kifejti. Az orosz gázzal és a rezsicsökkentéssel kapcsolatban azt állítja, Orbán világpiaci áron, esetenként még drágábban is veszi a gázt Oroszországtól, miközben szerinte egy fideszes cég, a MET tetemes hasznot tesz rá. Úgy véli, a Mészáros-cégek érdekében megemelt rendszerhasználati díj miatt magyar vállalkozások zárnak be. Ezzel szemben a 2022-es ellenzéki programot hozza fel példaként:

„A 2022-es ellenzéki program ezzel szemben szociális alapon nekik is nyújtott volna támogatást, a vállalkozások nemzetközileg is versenyképes áron jutnának energiához és a lakások felújításának támogatásával osztrák szintre csökkent volna a magyar lakosság energiafogyasztása, ezzel okosan és tartósan, az adófizetőket kímélve oldottuk volna meg a rezsicsökkentést - szemben az orbáni, egész országot csőddel fenyegető világraszóló ostobasággal...”

A háború kérdésében Márki-Zay szerint érdekes Orbán Viktor azon állítása, hogy nélküle nem tudtunk volna kimaradni a háborúból, mivel Európa többi 26 országa sem lépett be a háborúba. A polgármester szerint a magyarok kevésbé szerencsések, mert náluk „egyetlen olyan háborúmániás idióta sem akadt”, aki katonákat küldene Csádba, katonai felderítőket Ukrajnába, vagy fegyveres segítséget ígért volna a szerbeknek a NATO ellen.

A Brüsszellel vívott csatákat szintén „öngólnak” nevezi.

„Újabb öngól, amikor miniszterelnök úr a Brüsszellel való hadakozást említi - ebből ugyanis a magyar nemzet minden nap vesztesen kerül ki, ugyanis minden nap egymillió eurót buktunk és még többet fogunk, ha az ő korrupt, diktatórikus, Putyin-bérenc rendszere miatt kilépünk az Európai Unióból, illetve elesünk még a támogatások megmaradt kétharmadától is.”

Márki-Zay felsorolja, mi lett volna másként, ha 2022-ben az ellenzék veszi át a kormányzást: szerinte a korrupció felszámolásával nem lenne a legmagasabb az infláció, az egészségügy fejlesztésével csökkentek volna a várólisták, az oktatás rendbetételével pedig a fiatalok jobb állásokat kapnának. Úgy véli, megvédték volna az állami gondozott gyermekeket, a jogbiztonság garantálásával pedig a vállalkozások szabadon fejlődnének.

Hódmezővásárhelyt állítja példaként, ahol szerinte egy „jogtipró, bosszúálló, aberrált zsarnoki rendszerben” is látványosan tudtak fejlődni, miközben adósságot fizettek vissza és adókat csökkentettek.

Felsorolja a város eredményeit, mint a dolgozói juttatások, a klimatizált intézmények, az ingyenes buszközlekedés, valamint számos beruházást az épületfelújításoktól az új BMX-pályáig.

„Mert mi okosabbak vagyunk, és nem lopunk!”

– teszi hozzá.

A poszt végén Márki-Zay emlékeztet rá, hogy 2010-ig Orbán Viktorra szavazott, amikor a miniszterelnök állítása szerint még a korrupció és Putyin ellen harcolt. Azt írja, Magyarország a Fidesz alatt Európa legkorruptabb és legszegényebb országa lett. A bejegyzést azzal zárja, hogy jó utat kíván Orbán Viktornak Krasznodárba, és a „Viszontlátásra” helyett az „Ég Önnel!” kifejezéssel búcsúzik.

A vita közvetlen előzménye, hogy Orbán Viktor a kampányban azt a kérdést tette fel a Facebookon: „Volt‑e olyan pillanat az elmúlt négy évben, amikor bárki felsóhajtott, hogy ‘hej, bárcsak most inkább Márki‑Zay Péter vezetné az országot’?” A két politikus közötti feszültséget jelzi egy 2024. májusi eset, amikor Hódmezővásárhelyen a miniszterelnök nem fogadta Márki-Zay kéznyújtását; a polgármester által átadni kívánt dossziét végül Lázár János vette át. Néhány héttel később Márki-Zay Péter újra megnyerte a polgármester-választást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bajban a Fidesz jelöltje – a NAV vizsgálja Radics Béla alapítványának eltűnt 40 millióját
Hadházy Ákos feljelentése nyomán a legfőbb ügyész a NAV bűnügyi igazgatóságához utalta a Tradíciókért Alapítvány ügyét. A nyomozás politikai következményekkel is járhat a mandátumért induló jelöltre nézve.


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálja a fideszes Radics Béla alapítványának pénzügyeit. A legfőbb ügyész erről Hadházy Ákost tájékoztatta, miután a független képviselő az ügyben hozzá fordult – írta a 24.hu.

Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész közölte: a kérdést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának küldte át. Mivel a Tradíciókért Alapítvány állami támogatása ügyében korábban már feljelentést tettek, feljelentés-kiegészítést rendeltek el.

Hadházy Ákos azt tudakolta, indult-e eljárás az alapítvány állami támogatásainak felhasználása miatt költségvetési csalás vagy más vagyon elleni bűncselekmény gyanújával.

Szerinte megalapozottan feltételezhető, hogy az állami támogatások egy részét egy tényleges piaci tevékenységet érdemben nem folytató nyomdán keresztül, fiktív vagy túlárazott szolgáltatások mögé rejtve, magánérdekeket szolgáló módon vonták ki.

A független képviselő azt követően fordult a legfőbb ügyészhez, hogy az RTL kiderítette: Radics Béla alapítványa hivatalosan egy székhelyszolgáltató cég belvárosi címére van bejelentve, weboldala pedig „karbantartás” miatt évek óta nem elérhető.

Ennek ellenére jelentős pályázati forrásokhoz jutott: az Erasmus+ program hazai forrásából 24,4 millió forintot, a Bethlen Gábor Alapkezelőtől 13,8 milliót, a Miniszterelnöki Kabinetirodától 3 milliót, a kultúráért és innovációért felelős minisztertől pedig 1,7 milliót kapott.

Az elmúlt három évben összesen több mint 40 millió forintra rúgott a szervezet költségvetési támogatása.

A Magyar Narancs arról írt, hogy a feltárt állami támogatások egyike sem szerepel a Tradíciókért Alapítvány beszámolóiban. Bár 2023-ban 700 ezer, 2024-ben pedig 5 millió forint költségvetési támogatást jeleztek, az nem derül ki, hogy melyik állami szervtől érkezett a pénz, és hiányoznak az elvégzett teljesítésekről, valamint az alapítványi munkáról szóló szöveges beszámolók is.

Radics Béla korábban „gratulált” az RTL-nek az oknyomozáshoz, és úgy reagált: „reméli nem bűn irodabérlés helyett ifjúsági és kulturális programokat megvalósítani.” Magyar Péter szerint ugyanakkor Radics Bélának fel kellene függesztenie tevékenységét a Fővárosi Közgyűlésben, amíg nem tisztázza magát a közpénzmilliók eltüntetésének gyanúja alól, a Fidesznek pedig vissza kellene vonnia országgyűlési képviselőjelöltségét.

Az alapítványt vezető Radics Béla jelenleg a fővárosi képviselő-testület tagja, az áprilisi választáson pedig Budapest 6-os számú egyéni választókerületében indul a parlamenti mandátumért a kormánypárt színeiben. Ebben a körzetben indul Hadházy Ákos és a Tisza Párt jelöltje, Velkey György László is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk