HÍREK
A Rovatból

Donald Trump megnevezte alelnökjelöltjét, aki miatt fél Európa aggódik

JD Vance sok jót nem jelent Európára nézve: keményebb nézeteket vall főnökénél mind az ukrajnai háború, mind a kereskedelem terén. Zelenszkij még reménykedik Trump elkötelezettségében.


Európai politikusok és diplomaták már felkészültek az USA-val való kapcsolatok változásaira egy esetleges második Donald Trump elnökség esetén. Most, hogy a republikánus jelölt az ohiói szenátort, JD Vance-t választotta alelnökjelöltjének, a BBC elemzése szerint ezek a különbségek még élesebben kirajzolódnak Ukrajna háborúja, a biztonság és a kereskedelem terén.

JD Vance, aki élesen kritizálta az USA ukrajnai segítségnyújtását, az idei Müncheni Biztonsági Konferencián azt mondta, hogy Európának tudomásul kell vennie az USA Kelet-Ázsia felé való „átfordulását”.

„Az amerikai biztonsági ernyő lehetővé tette az európaiak elkényelmesedését”

– mondta.

Nils Schmid, Olaf Scholz német kancellár pártjának vezető képviselője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy

biztos abban, hogy egy republikánus elnökség továbbra is a NATO keretein belül maradna, még akkor is, ha JD Vance izolacionistábbnak tűnik,

és Donald Trump továbbra is „kiszámíthatatlan” marad. Emellett viszot arra figyelmeztetett hogy újabb „kereskedelmi háborúk” várhatók az USA-val egy esetleges második Trump-kormány alatt.

Egy uniós diplomata szerint négy év Donald Trump után senki sem naiv: „Megértjük, mit jelent, ha Trump visszatér egy második ciklusra, függetlenül attól, ki az alelnöke.”

Az USA Ukrajna legnagyobb szövetségese, és Volodimir Zelenszkij elnök ezen a héten azt mondta:

„Nem félek attól, ha ő lesz az elnök, együtt fogunk dolgozni.”

Az ukrán elnök úgy véli, a republikánus párt többsége támogatja Ukrajnát és népét.

Zelenszkij és Trump közös barátja Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, aki mindig is következetesen támogatta Ukrajna segélyezését, nemrég találkozott az egykori elnökkel a Republikánus Nemzeti Konvención. A találkozó után Johnson a X-en azt posztolta, hogy nem kétséges, hogy

Trump erős és határozott lesz abban, hogy támogassa Ukrajnát, és megvédje a demokráciát”.

De még ha ez az így is lenne, nem biztos, hogy mindez vonatkozik JD Vance-re, aki napokkal a teljes körű invázió előtt egy podcastban azt találta mondani, hogy „igazából egyáltalán nem érdekli, mi történik Ukrajnában”.

Az alelnökjelölt korábban fontos szerepet játszott egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag késleltetésében.

„Próbálnunk kell meggyőzni őt az ellenkezőjéről” – mondta Jevhen Mahda, a Kijevi Világpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója. „Egy tény, amit felhasználhatunk, hogy Irakban harcolt, ezért meg kell hívni Ukrajnába, hogy saját szemével lássa, mi történik, és hogyan költik el az amerikai pénzt.”

Jevhen Mahda egyetért abban, hogy Trump kiszámíthatatlansága problémát jelenthet Kijev számára az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Európai Unióban a legnagyobb támogatója a Trump-Vance párosnak Orbán Viktor, aki nemrég tért vissza a republikánus jelölttel való találkozóról, miután meglátogatta Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, akivel szoros kapcsolatot ápol. Egy EU-vezetőknek írt levelében Orbán azt mondta, hogy a győztes Donald Trump nem várna az elnöki beiktatásáig, mielőtt gyorsan béketárgyalásokat követelne Oroszország és Ukrajna között.

„Részletes és jól megalapozott tervei vannak erre”

– áll a levélben.

Zelenszkij maga is azt mondta ezen a héten, hogy Oroszországnak részt kell vennie egy békecsúcson, amelyre esetleg novemberben kerülhet sor, és megígérte, hogy „teljesen kész tervvel” áll elő. Azt azonban világossá tette, hogy nem került semmilyen nyugati nyomás alá ennek érdekében.

Orbán Viktor legutóbbi „békemissziói” Moszkvába és Pekingbe azt a vádat váltottak ki Európában, miszerint visszaél hazája hat hónapos, rotációs európai tanácsi elnökségével.

Az Európai Bizottság tisztviselőit ezért arra utasították, hogy ne vegyenek részt a magyarországi találkozókon Orbán magtartása miatt.
Mi a helyzet az egymillió ukrán menekülttel?

Vance nagy rajongója Orván Viktornak, és szívesen oszt meg olyan tartalmakat Magyarországról, melyek inkább bizonyulnak konteónak, mint valóságnak.

Történt ez akkor is, amikor a magyarországi 25 százalékos rekordinflációt azzal magyarázta még 2023-ban, hogy az ország egymillió (!) ukrajnai menekültet fogadott be a háború kezdete óta. A Telex akkor utánajárt az állítás valóságtartalmának. Valójában az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) adatbázist tart fenn arról, hogy mely országok fogadtak be ukrán menekülteket a háború kezdete óta és mennyit. Az adatokat közvetlenül az adott ország hatóságától szerzik. Eszerint a magyar hatóságok akkori legfrissebb, 2023. január 31-i adatai szerint a háború kitörése óta 33 603 ukrán állampolgár adott be menedékkérelmet Magyarországon, ami a Vance által említett 1 millió menekültnek mindössze a 3,36 százaléka. A jelzett időpontig a háború kitörése óta összesen 2 151 419-en lépték át a magyar-ukrán határt Ukrajna felől, azonban a határátlépők óriási többsége csak átutazott Magyarországon.

Ami az akkori inflációt illeti, Vance állítását egy egyszerű összehasonlítással lehet cáfolni. Magyarország a népessége 0,34 százalékának megfelelő számú ukrán menekültet fogadott be hivatalosan. De még abban az esetben is, ha minden ukrán-magyar kettős állampolgár Magyarországra menekült volna, akkor se lenne magasabb az arány a lakosság 2 százalékánál.

Eközben a 38 millió lakosú Lengyelország összesen 1 563 386 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta. Ez az ottani népesség több mint 4 százalékát teszi ki. Míg azonban Magyarországon 25 százalékos volt az infláció, addig Lengyelországban mindössze 15,3 százalékos az Eurostat adatai szerint.

A Trump-kormány idején az USA vámokat vetett ki az EU-ban gyártott acélra és alumíniumra. Bár ezeket Joe Biden kormányzása alatt felfüggesztették, Trump azóta felvetette a 10%-os vámot minden tengerentúli importra, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Az újabb gazdasági konfrontáció nem sok jóval kecsegtet, így értékelik Trump terveit a legtöbb európai fővárosban.

„Az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, hogy fel kell készülnünk egy újabb kereskedelmi háborúra”

- mondta Nils Schmid, a Bundestag Szociáldemokrata Pártjának külpolitikai vezetője.

JD Vance az év elején külön kritizálta Berlint katonai felkészültsége miatt. Azt mondta, hogy a fegyvergyártást alátámasztó ipari bázisuk nem elégséges. Ez további nyomást fog gyakorolni Németországra, Európa legnagyobb gazdaságára, hogy lépjen fel, mint fő szereplő az európai biztonság alátámasztásában.

A 2022-es teljes körű ukrajnai invázióra adott „zeitenwende” (fordulópont) beszéde után Olaf Scholzot gyakran vádolták azzal, hogy habozik fegyvereket szállítani Kijevnek. De szövetségesei mindig hangsúlyozzák, hogy Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll Kijev katonai támogatása tekintetében, miközben

a hidegháború vége óta először, elérte a GDP 2%-át a német védelmi kiadások összege.

Az elemzők azonban nem győződtek meg arról, hogy a színfalak mögötti európai felkészülés komoly és elégséges lenne.

Kevés az olyan elkötelezett vezető, aki politikai befolyással vagy hajlandósággal rendelkezik ahhoz, hogy az ingatag európai kontinens jövőbeli biztonsági struktúrájának szószólója legyen.

Scholz kancellár visszafogott stílusú és egyértelműen ódzkodik attól, hogy bátor külpolitikai álláspontokat képviseljen, ráadásul nagyon is valószínű, hogy jövőre kiesik a hivatalból.

Emmanuel Macron francia elnök pedig súlyosan meggyengült azután, hogy parlamenti választásokat hirdetett, amelyek politikai bénultságba sodorták országát.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elveszíti a harcát Oroszországgal szemben, akkor

Oroszország lehetséges háborúja a Nyugattal rendkívül közelivé válik”

„A falánk orosz szörny újra és újra támadni akar majd” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Elsírta magát a Szőlő utcai javítóintézet volt dolgozója, amikor Juhász Péter Pál hatalmáról beszélt
A férfi szerint többször pofonokat kaptak a gyerekek. A Dobrev Klárának adott interjújában anonimitást kért, mert szerint még mindig nagyon nagy hatalommal rendelkezik az intézet korábbi igazgatója.


Elsírta magát Dobrev Klárának adott interjújában a Szőlő utcai javítóintézet egy korábbi dolgozója – írja a 24.hu. A vasárnap közzétett, arc- és hangtorzítással felvett videóban a férfi arról beszélt, egyéves munkaviszonya alatt mennyire sokkolta a mindennapos agresszió, amit az intézményben tapasztalt. Elmondása szerint többször látta, hogy a gyerekek pofonokat kaptak, de hiába rögzített mindent kamera és járt kint ügyész is, soha egyetlen ügyre sem derült fény.

A férfi akkor dolgozott az intézetben, amikor azt a jelenleg letartóztatásban lévő Juhász Péter Pál vezette. Bár ő maga nem látott az igazgatótól gyanús viselkedést, egy kolléganője arról számolt be neki, hogy Juhász egy gyereket a nyakánál fogva emelt fel és nyomott a rácsnak. Az interjúalany hallott egy mondatot Juhásztól is, amely szerint

aki eddig megpróbált fellépni ellene, mindig a másik szorult ki a szakmából. A férfi azért kért anonimitást, mert szerinte Juhásznak akkora hatalma volt és van, hogy „még most is félelmet tud tenni az emberre, hogy mit kockáztat, ha beszél”.

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz, a rendőrségtől már átvették az iratokat. A Juhásznál tartott házkutatáskor egy engedély nélkül tartott, lőfegyvernek minősülő légpuskát is találtak. A bíróság Juhász és élettársa letartóztatását november 29-ig meghosszabbította. A gyanú eredetileg emberkereskedelem, kényszermunka és közfeladati helyzettel visszaélés volt, amit azóta kiegészítettek a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és a hamis magánokirat felhasználásának gyanújával is.

A botrány heves politikai vitákat váltott ki, ugyanis a kormányoldal szerint az ellenzék rágalomhadjáratot folytat. „Kiskorú érintettsége nem merült fel, ezért az ügyben elkövető sincs” – jelentette ki szeptemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig a szerinte hamis vádakra utalva azt írta: „Igen, meg fogjuk torolni.” Ezzel szemben Dobrev Klára az Európai Unióhoz fordult.

„Ha a magyar kormány nem hajlandó megvédeni a gyermekvédelemben élő gyerekeket, akkor az Európai Uniónak kell minden eszközt bevetnie”

– mondta. A DK politikusa emellett fejenként 5 millió forint nyomravezetői díjat is felajánlott annak, aki bizonyítékkal szolgál az ügyben érintett két, eddig meg nem nevezett politikus kilétéről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a TISZA jelöltállításáról: Délig a jogosultak majd 25 százaléka leadta már a szavazatát
Az elsőkörös szavazás november 23-24-én, míg a második forduló november 25-től 27-ig tart. Az eredményeket november 30-án jelentik be.


Magyar Péter Facebook-posztban számolt be arról, hogy zajlik a szavazás a TISZA Párt jelöltállításán a Nemzet Hangja oldalon. Azt írta:

„Zajlik a szavazás a TISZA jelöltállításán a Nemzet Hangja oldalon. Délig a jogosultak majd 25%-a leadta már a szavazatát.”

A TISZA párt a 2026-os parlamenti kampányra készülve többkörös jelöltállítási folyamatot indított. A párt nyári kongresszusa után közölték, hogy választókerületenként három jelöltet állítanak, akikről először a közösség, majd egy szélesebb körű, nyílt szavazás dönt. A tervek szerint a 106 egyéni jelöltet november 30-án mutatják be.

A szavazás technikai lebonyolítását a párt a nemzethangja.hu felületen végzi, a korábbi online konzultációik mintájára. A menetrend szerint a belső, közösségi szavazás november 23–24. között zajlik, ezt követi a nyílt voksolás november 25. és 27. között, az eredményhirdetés pedig november 30-án lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Váratlan pofon Orbán Viktornak: lengyel szövetségese sem támogatja a Trump-féle ukrán béketervet
A lengyel államfő állásfoglalása után azonnal elszabadult a pokol a közösségi médiában a két kormány között. Donald Tusk odaszúrt, Szijjártó Péter pedig keményen visszavágott.


Szembehelyezkedett az Orbán Viktor által is támogatott amerikai béketervvel a magyar kormány szövetségesének tartott lengyel elnök, Karol Nawrocki, aki szerint bármilyen megállapodást először Kijevnek kell jóváhagynia. Nawrocki, akit a magyar miniszterelnök Donald Tusk kormányfővel szemben szövetségesének tart,

világossá tette, hogy a béke ára nem lehet az agresszor stratégiai céljainak elérése

írta a HVG. Az államfő az X-en úgy fogalmazott:

„Oroszország az agresszor, amely nem szokta tiszteletben tartani a szerződéseket.”

A kijelentésre a magyar kormányt rendszeresen bíráló Donald Tusk is reagált. „Orbán miniszterelnök az Ukrajnának nyújtott valamennyi segély azonnali leállítását követeli. Támogatja továbbá az Ukrajna területi engedményeire és részleges leszerelésére vonatkozó javaslatot” – írta, majd hozzátette: „Végülis nem meglepő, hogy Ziobro és Romanowski is Budapesten talált menedéket”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar kormány álláspontját képviselve válaszolt: „Nem meglepő: mi a béke mellett állunk, ők a háború mellett…”

A vita középpontjában álló, Donald Trump nevével fémjelzett 28 pontos amerikai javaslatcsomag ukrán területi engedményeket, a hadsereg létszámának korlátozását és a NATO-csatlakozásról való lemondást helyez kilátásba. Cserébe Kijev biztonsági garanciákat, részleges orosz csapatkivonást és gazdasági ösztönzőket kapna, miközben Oroszország visszatérhetne a nemzetközi gazdasági körforgásba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy a terv komoly dilemmát jelent Kijev számára, míg több európai vezető szerint egy ilyen egyezség elfogadhatatlan módon jutalmazná az agresszort. Donald Tusk az EU egységes, Ukrajna-központú tárgyalási pozícióját sürgeti, és bírálja Orbán Viktort, amiért több uniós kezdeményezést is blokkol azzal az indokkal, hogy nem szabad gyengíteni a gyors amerikai diplomáciát.

Karol Nawrocki lengyel elnök állásfoglalása azért is figyelemre méltó, mert beiktatása óta több, a Tusk-kormányhoz köthető törvényt megvétózott, és korábban ellenezte az ukrán menekültek szociális támogatásának meghosszabbítását is.

Orosz-barátsággal ugyanakkor nem vádolható: a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) egykori vezetőjeként ő fejezte be a szovjet emlékművek lebontását Lengyelországban, amiért Moszkva körözést adott ki ellene.

A magyar kormány hosszabb ideje a tűzszünet és a béketárgyalások fontosságát hangsúlyozza, Orbán Viktor pedig Budapestet is felajánlotta egy esetleges csúcstalálkozó helyszínéül, amivel rendszeresen szembekerül az uniós fősodorral. A mostani vita tétje az, hogy az amerikai keretterv módosul-e az európai és ukrán észrevételek hatására, de a kialakult helyzet rövid távon befolyásolhatja a lengyel–magyar viszonyt és az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagok sorsát is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Karácsony Gergely súlyosan megsértette a titoktartási szabályokat
Vitézy szerint a főpolgármester törvényt sértett, amikor megosztotta a nyilvánossággal a Bubi-tender részleteit.


Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője vasárnapi posztjában azt írta, szerint Karácsony Gergely főpolgármester súlyosan megszegte a közbeszerzésekkel kapcsolatos titoktartási szabályokat, és kivitte a Bubi-tender körüli zárt közgyűlési vitát a nyilvánosság elé.

A frakcióvezető szerint a főpolgármester arról beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában, hogy a Közgyűlésen vita alakult ki az egyik ajánlattevő Helsinkiből hozott referenciájának érvényességéről, mivel a finn rendszer télen nem működik, miközben Budapestre a folyamatos üzem volt az előírás. Vitézy szerint ezzel Karácsony törvényt sértett, és megszegte az általa is aláírt titoktartási nyilatkozatot.

„Lenne mit reagálnom tartalmilag is, de ha megtenném, ugyanolyan törvényszegést követnék el, mint Karácsony – ugyanis egy még le nem zárt közbeszerzésben egyes ajánlattevők referenciájának érvényességéről nem beszélhetek nyilvánosan, erre szigorú eljárási szabályok vonatkoznak”

– magyarázta.

Vitézy azt is kifogásolta, hogy a főpolgármester azért bírálta a közgyűlést, mert az politikai testületként akar dönteni egy közbeszerzésről. Szerinte a döntés ma is a szakembereké, a tender lezárása a Budapesti Közlekedési Központ igazgatóságának hatásköre lenne. A cég azonban – Vitézy szerint érezve, hogy „necces az ügy” – nem élt a jogkörével, hanem az alapító döntését kérte, ezzel feltolta a politikai felelősséget a Közgyűlésre.

„Innentől viszont a Közgyűlés politikai felelőssége, hogy alkalmas szállítót választunk-e a következő Bubi-generációra. Erről pedig lehet és kell legitim vitát folytatni – a jogszabályok szerint azonban az eljárás lezárásáig ezt tilos a nyilvánosságban megtenni”

– írta Vitézy.

A közbeszerzés körüli bizonytalanság a felhasználók számára is egyre kézzelfoghatóbb. A jelenlegi szolgáltatói szerződés december 23-án lejár. A Budapesti Közlekedési Központ a napokban bejelentette, hogy az átmeneti időszak megkönnyítésére egy 500 forintos „téli MOL Bubi-bérletet” vezet be, amely a vásárlás napjától függetlenül december 23-ig érvényes.

A cég korábban azt közölte: „van nyertese a pályázatnak, csak még folyik az ellenőrzése”, és azon dolgoznak, hogy az esetleges üzemszünet a lehető legrövidebb legyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET: