HÍREK
A Rovatból

Donald Trump a Kongresszusban: Így vagy úgy, de megszerezzük Grönlandot

Az elnök hosszú beszédben méltatta első hivatali hónapját, külön megdicsérte Elon Musk munkáját és beszélt az USA ukrajnai szerepvállalásáról és a szomszédaira kivetett vámokról is.


Donald Trump maratoni hosszúságú beszédet tartott kedd este (magyar idős szerint szerda hajnalban). Az amerikai elnök a modern amerikai történelem leghosszabb elnöki kongresszusi felszólalásában, ami 1 óra 40 percig tartott, kijelentette, hogy kormányzata „még csak most kezd bele” a munkába. Beszélt arról, hogy csökkenti a szövetségi bürokráciát, vámháborút indított, és új külpolitikai irányt szab. Közben demokrata képviselők „hazugság” feliratú táblákkal tiltakoztak.

A külpolitikáról szólva Trump felolvasta Zelenszkij aznap nyilvánosságra hozott levelét, amelyben jelezte, hogy kész tárgyalni Oroszországgal. Trump szerint az Egyesült Államok „erős jelzéseket” kapott Moszkvából is, hogy Oroszország „kész a békére”. „Hát nem lenne gyönyörű?” – fogalmazott.

Kijelentette, hogy kormánya dolgozik a Panama-csatorna visszaszerzésén, és ismét megerősítette, hogy Grönland megszerzését sem vetette el: „Így vagy úgy, de megszerezzük.”

Bejelentette az is, hogy „aranykupolát” építene az ország védelmére rakétatámadások ellen.

Trump az újonnan bevezetett vámokat is részletezte, amelyeket Mexikóval, Kanadával és Kínával szemben alkalmazott. Az Egyesült Államok 25%-os vámot vetett ki a mexikói és kanadai árukra, a kínai vámokat pedig 20%-ra emelte. Ezek a vámintézkedései megrázták a globális piacokat, és éles reakciókat váltottak ki Kanada, Mexikó és Kína vezetőiből. Trump nem utalt rá, hogy hajlandó lenne kompromisszumra a kereskedelmi háború elkerülése érdekében.

„Bármit vámolnak meg, mi is megvámoljuk őket. Bármit adóztatnak meg, mi is megadóztatjuk őket. Ha nem pénzügyi eszközökkel zárják el előlünk a piacukat, mi is hasonló lépésekkel zárjuk el a mi piacunkat előlük” – jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések a gazdaság növekedését segítik, majd hozzátette:

„Lesz egy kis zavar, de ezzel nincs gondunk. Nem lesz nagy dolog.”

Beszédében az előző elnököt okolta az élelmiszerárak emelkedéséért, és azt mondta, hogy „nemzeti energiavészhelyzetet” hirdet, hogy növelje a hazai olajkitermelést. „Az országunk többé nem lesz woke” – jelentette ki, majd felsorolta kormánya intézkedéseit, köztük az angol nyelv hivatalossá tételét és transznemű nők kitiltását a női sportversenyekről és a hadseregből.

Trump megemlítette, hogy több mint 100 elnöki rendeletet és több mint 400 végrehajtási intézkedést hozott meg. „Az emberek engem választottak, hogy elvégezzem a munkát, és én elvégzem” – jelentette ki. Nem tért ki azokra a jogi akadályokra, amelyek több intézkedését is hátráltatják.

A beszédet a republikánus képviselők többször is tapssal és „U-S-A” skandálással szakították félbe. Trump kiemelte Elon Musk szerepét a kormány hatékonyságának növelésében. „Köszönöm, Elon” – mondta, miközben Muskra mutatott, aki a képviselőházi karzaton ült. A demokrata képviselők közben „Musk lop” feliratú táblákat emeltek a magasba.

Trump felsorolta azokat a programokat, amelyeket Musk csapata „pazarlásnak” minősített. Kiemelte egy arab nyelvű Szezám utca létrehozását, a „transznemű egerek” programját és az LMBTQ+ jogok támogatását Lesothóban, „egy országban, amit senki nem ismer” – fogalmazott. „Ez mind valóságos” – mondta Trump, miközben a teremben a republikánusok közül többen nevettek.

Az elnök visszautalt választási győzelmére is, és azt mondta, hogy az elektori kollégium és az úgynevezett popular vote-ok eredménye is „szinte teljesen vörös volt a republikánusok számára”. A demokrata képviselők ezt bekiabálásokkal és füttyszóval fogadták, mire Mike Johnson házelnök rendreutasította őket. Al Green texasi demokrata képviselő azt kiabálta, hogy „nincs felhatalmazásod”, majd amikor nem volt hajlandó leülni, a házelnök eltávolíttatta a teremből.

A beszéd végén Trump aláírt egy rendeletet, amely szerint egy houstoni vadvédelmi területet egy 12 éves lányról neveznek el, akit vád szerint két, az országban illegálisan tartózkodó venezuelai férfi ölt meg. Anyja könnyek között figyelte az eseményt a karzatról.

A republikánusok lelkesen támogatták az elnököt. Mike Johnson házelnök így fogalmazott: „Én aranykeretbe foglalnám ezt a beszédet.”

(via The Guardian, New York Times)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.


Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
15 év után először havazott Új-Zéland fővárosában, energiahiány jöhet
Egy antarktiszi hidegfront miatt esett hó Wellingtonban, amire 15 éve nem volt példa. Az országos hálózatirányító szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és péntekre energiahiányt jelzett.


Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.

Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.

„Hó Wellingtonban?! Elképesztő! Így aztán tényleg más lett a napom” – írta egy felhasználó. Egy másik kommentelő a közös élményt emelte ki: „Annyira jó ez a lelkesedés. Az irodám ablakához mentem, és a szemközti épület minden ablaka tele volt nézelődőkkel.”

A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.

A helyiek kihasználták a lehetőséget, többen snowboardoztak az utcákon, egy síelő pedig levideózta, ahogy lesiklik a Guinness World Records szerint a világ legmeredekebb utcáján, a dunedini Baldwin Streeten.

„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.

Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.

A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.

Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.

Az országos hálózatirányító, a Transpower szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és arra figyelmeztetett, hogy péntek reggel akár energiahiány is kialakulhat.

Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk