Donald Trump első elnöki beszéde: Visszavesszük a Panama-csatornát, amerikaiak fogják a csillagos-sávos lobogó csillagait eljuttatni a Marsra

Vasárnap időközi választást tartottak Pilisvörösváron, melyen a Vörösvárért Közéleti Egyesület jelöltjei győzedelmeskedtek. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint

Az időközi voksolásra azért volt szükség, mert szeptember 11-én a Tegyünk Együtt Vörösvárért két képviselője, dr. Lehrer Anita és dr. Lovász Ernő lemondott. A VKE erősödése már egy korábbi, szeptemberi időközin is megmutatkozott, amikor a 3-as körzetet szintén a jelöltjük nyerte el. A mostani kettős győzelem egy olyan időszak végén történt, amelyet a polgármester mögött álló, Fidesz-közeli Egységben Vörösvárért Egyesület belső konfliktusai jellemeztek.

A lemondásokat mély ellentétek előzték meg. Fetter Ádám polgármester a távozókról úgy nyilatkozott, hogy „nem értették, mit jelent a képviselői megbízatás, azt nem a munka, hanem a pozíciók felől közelítették meg” – mondta a 24.hu-nak. A lemondó TEVÖ ezzel szemben súlyos vádakat fogalmazott meg a városvezetéssel szemben, indoklásuk szerint problémás volt többek között „a kétes hátterű tanácsadói szerződések megkötését, amelyek keretében a gyanú szerint közpénzek szolgáltak kampánycélokat, a túlárazott beszerzéseket, a szabadságok szabályellenes kezelését, valamint a családi kirándulások költségeinek áthárítását az önkormányzatra”.

Az eseményeknek országos politikai figyelmet adott, hogy Orbán Viktor egy korábbi, áprilisi látogatásán úgy fogalmazott: „Mindig úgy számoltam Vörösvárral, hogyha valami nagy marhaságot nem csinálunk, és a Jóisten nem veszi le rólunk a kezét, akkor ez egy olyan vidék, ahol nekünk nyerni kell” – idézte a 24.hu.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő hétfő reggeli Facebook-posztjában bírálta Navracsics Tibor minisztert, aki a képviselő szerint ugyanabban az időpontban készült Google utcafotókkal akarta bemutatni egy dabronci beruházás fejlődését.

Mint írja, a miniszter egy „előtte” feliratú fekete-fehér és egy „utána” feliratú színes képet tett közzé az EU-s pénzből megvalósult árokásásról.

Hadházy Ákos azt állítja, a helyzet még ennél is durvább. „A két kép forrása a Google utcafotós szolgáltatása. Mindkét fotó 2021-ben készült, csak az egyik egy villanyoszloppal odébb... A megvalósult (?) fejlesztés viszont 2023-ban volt elvileg...” – írja a képviselő, majd felteszi a kérdést: „Vajon a miniszter feltalálta az időgépet? Ha nem, akkor csak egy kérdés marad: Navracsics teljesen meghülyült a leállított EU-s pénzcsapok miatt, vagy csak a választóit nézi hülyének?”

A képviselő a posztját azzal zárja, hogy szerinte Navracsics Tibor az egyik „leggerinctelenebb és legszánalmasabb fideszes”. Úgy véli, hiába intelligensebb és kulturáltabb a legtöbb párttársánál, és hiába elkötelezett Európa-párti atlantista, „éppen azért olyan vállalhatatlan, ahogyan kiszolgálja Orbán putyin-párti korruptokráciáját.”

A helyi sajtó korábban arról írt, hogy Dabroncon 2023-ban valóban megvalósult egy nagyrészt európai uniós és kormányzati támogatásból finanszírozott, mintegy 127 millió forintos csapadékvíz-elvezetési beruházás.

A két politikus között nem ez az első nyilvános vita: 2023 nyarán egy pusztamiskei zebraátadás miatt került sor köztük éles szóváltásra a közösségi médiában.

Fél nap alatt 150 ezren írták alá a Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója melletti petíciót – számolt be róla Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke hétfő délelőtt egy a Facebook-oldalán.

Mint írta,

A politikus kiemeli, hogy Gajdos László 29 éve vezeti az állatkertet, amit háromszor választottak Európa legjobbjának.

Magyar Péter a posztban felteszi a kérdést, hogy miért támadja őt „ilyen aljas, gusztustalan módon Orbán Viktor és a Fidesz”. Szerinte ennek az az oka, hogy Gajdos megmutatta, „hogy 15 év alatt is lehet csodákat művelni az uniós pénzekből és a magyar adófizetők pénzének jó felhasználásával”.

– fogalmazott a TISZA Párt elnöke.

A bejegyzést azzal zárja, hogy biztosítja Gajdos Lászlót a támogatásukról, és szerinte az állatpark munkatársai és látogatói is mellette állnak.

Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter november 29-én Nyíregyházán jelentette be, hogy a TISZA Párt Gajdos Lászlót indítja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 1-es választókerületben a 2026-os országgyűlési választáson. A helyi Fidesz még aznap lemondásra szólította fel az állatpark igazgatóját, arra hivatkozva, hogy az önkormányzati cég vezetőjeként az intézmény jelentős állami és kormányzati forrásokhoz jutott. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a támogatás a magyar adófizetőktől érkezik, nem a kormányfőtől, majd a TISZA petíciót indított Gajdos mellett.

A választókerületben a Fidesz 2026-ban nem a korábbi képviselőt, Szabó Tündét, hanem Polgári Andrást, a megyei kormányhivatal főigazgatóját indítja. A TISZA Párt ebben a körzetben nem tartott előválasztást, a jelölt személyéről a párt elnöksége döntött.

Az Orbán Viktor által támogatott béketerv valójában egy orosz háborús terv – erről beszélt Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Telexnek adott interjújában. A szakértő szerint az orosz-magyar kapcsolatokban

Buda szerint az oroszok egy jól bevált titkosszolgálati módszert alkalmaznak: ideológiai közeledést tettetnek a bizalom kiépítésére, miközben szürkezónás üzletekkel hálózzák be a partnert, lehetővé téve a gazdagodást, majd a zsarolást. Állítása szerint Oroszország ezt tette Magyarországgal 2010 után, és most ugyanezzel próbálkozik az Egyesült Államoknál is.

A nemzetbiztonsági szakértő úgy látja, már a legutóbbi Orbán-Putyin találkozó elején látszott, hogy a magyar energiaellátás kérdése csak egy fedősztori.

A személyes találkozók dinamikája szerinte különösen akkor fontos, „amikor újratervezésről, vagy egy új szakasz megtételéhez szükséges szándékok és lehetséges kölcsönös letapogatásáról van szó.”

Buda Péter szerint a mostani egyeztetésre azért volt szükség, mert a 28 pontos békejavaslat elakadt az európai és ukrán ellenálláson, és komoly felháborodást keltett az amerikai politikai elitben is.

– jelentette ki Buda. Hozzátette, Orbán Viktor azonnal a javaslat feltétel nélküli elfogadását követelte, noha később kiderült, hogy lényegi pontjai Moszkvában készültek, és még Trump elnök is jelezte, hogy nem a végleges verzióról van szó. A megbeszélés célja a szakértő szerint az volt, hogy „a magyar kormányfő optimalizálhassa eddig folytatott diplomáciai tevékenységének hatékonyságát ebben a megváltozott dinamikájú környezetben.”

Buda Péter úgy látja, Orbán a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak. „A magyar kormányfő már régóta nemzetközi nagypályán akar játszani, mondhatni a hazai politikai siker csak annyiban fontos neki, hogy az ehhez szükséges politikai státuszt biztosítsa” – fogalmazott. A békepárti politikus szerepét eddig sikeresen játszotta el a hazai közvélemény egy része előtt, ami a szakértő szerint abszurd annak fényében, hogy 2010 óta a magyar kormány éppen azzal a rezsimmel mélyítette a kapcsolatokat, amely kirobbantotta a háborút.

– mondta. A kormány a háború után sem korrigált, hanem a szakértő szerint „a közmondásos lókupechez hasonlóan – »nem vak ez a ló, csak bátor!« – kísérelt meg erényt kovácsolni a szégyenből: elkezdte békeszólamokkal gyengíteni a háborúpártisággal vádolt nyugati és ukrán ellenállást”.

A szakértő meggyőződése, hogy minden olyan békemegállapodás, amely Oroszország céljait szolgálja, egy jövőbeli, még brutálisabb konfliktusnak ágyaz meg Európában. A magyar kormány által támogatott tervet orosz háborús tervnek nevezi.

– állítja. Szerinte ezt bizonyítja az az orosz fenyegetés is, hogy ha Kijev nem fogadja el a tervet, Moszkva a háború folytatásával kényszeríti ki azt.

Buda Péter szerint egy ilyen egyezmény végzetesen aláásná Ukrajna szuverenitását, mivel korlátozná a hadseregét és megtiltaná a csatlakozását védelmi szövetségekhez. Az Oroszország által követelt területek birtokában Moszkva könnyen meghódíthatná az ország többi részét is. Feltette a kérdést: „ugyan mi másért is ragaszkodna Putyin Ukrajna védelmi képességeinek radikális gyengítéséhez, ha nem éppen a további hódítás céljából?” Ukrajna eleste szerinte az európai biztonsági rend összeomlásával járna.

– vázolta a következményeket.

A szakértő részletesen kifejtette az orosz befolyásolási módszertant is. Ennek egyik eleme az ideológiai közeledés, amelynek keretében Moszkva a keresztény-konzervatív értékek védelmezőjeként lép fel, hogy megnyerje a nyugati konzervatív rétegeket. A másik, ezzel párhuzamos eszköz a „szürkezónás üzletelés”, amellyel a nyugati döntéshozókat megvesztegetik és zsarolhatóvá teszik. „Az orosz titkosszolgálati befolyásolási logika jól bevált módszere ideológiai téren közeledést tettetni, erősítve az ellenfél bizalmát, és ezzel párhuzamosan olyan szürkezónás üzleti lehetőségek hálójába vonni őt, amelyek bőséges, sok esetben ellenőrizetlen gazdagodást tesznek lehetővé számára.” Ezeket az ügyleteket orosz részről alaposan dokumentálják, „hogy ezzel lehessen sakkban tartani és irányítani a másik felet a későbbiekben.”

Buda Péter szerint „pontosan ezt a modellt láthattuk bevezetni Moszkva és a magyar kormányfő közötti kapcsolatok terén 2010 után; a magyar példa alapján azt is láthatjuk, mindez hova vezet.” Állítása szerint Moszkva most ugyanezt a hálót próbálja Washingtonra is kivetni. Arra a felvetésre, hogy miért nem lehet szó csupán üzletről, visszakérdezett: „ha csupán üzlet lenne, akkor miért köti Moszkva ezt a 28 pontos tervben is foglalt feltételekhez, vagyis Ukrajna védelmi képességeinek gyengítéséhez, ami egyben Európa biztonsági destabilizálását is jelenti?”

A szakértő szerint az lesz a bizonyíték a művelet sikerére, ha az USA egy orosz érdekeket érvényesítő megállapodást kényszerít Ukrajnára és Európára. „Ezt ugyanis semmilyen más észszerű ok nem magyarázhatja, csakis ennek a műveletnek a sikere” – zárta gondolatait.