Direkt36: Rogán Antal és Mészáros Lőrinc bizalmasainak offshore-titkairól szivárogtak ki újabb üzleti adatok
Mindez egy újabb, és egyben a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, az úgynevezett Pandora-iratokból derül ki. Összesen 11,9 millió file szivárgott ki 14 olyan cégtől, amelyek offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkoznak.
Befolyásos kormányközeli személyek is rendelkeztek titkos offshore üzletekkel az elmúlt bő tíz évben – derül ki a Direkt36 legújabb tényfeltáró cikkéből, amely a Telexen jelent meg, és egy nagyszabású, több millió kiszivárgott bizalmas üzleti dokumentumon alapuló nemzetközi újságírói projekt keretében készült.
A Rogán Antal egyik legközelebbi bizalmasaként ismertté vált Kertész Balázs ügyvéd például 2016 tavaszán vásárolt meg egy karibi offshore-céget, a korábban a Mészáros-birodalomban kulcsszerepet játszó Jászai Gellért pedig 2017-ben alapított három offshore céget azért, hogy azokon keresztül több milliárd forint értékű céges üzletrészeket birtokoljon.
Mindez egy újabb, és egyben a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, az úgynevezett Pandora-iratokból derül ki. Összesen 11,9 millió file szivárgott ki 14 olyan cégtől, amelyek offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkoznak. Az iratok feldolgozását az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű hálózat koordinálta. A nyomozáson világszerte több mint 600 újságíró dolgozott 150 szerkesztőségből, a projekt egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
A kiszivárgott adatok szerint Kertész és Jászai mellett más kormányközeli üzletembereknek is voltak offshore cégei, például a korábban Simicska Lajos jobbkezeként számon tartott Nyerges Zsoltnak, valamint Horváth László tiszteletbeli kazah konzulnak. A Nyergeshez és Horváthhoz kötődő cégek még 2010 előtt jöttek létre, és pár év után be is fejezték a működésüket.
A Direkt36 rámutatott arra, hogy a Fidesz korábban keményen kritizálta az offshore üzleteket, és a baloldalt vádolta azzal, hogy „tele van offshore-ügyekkel”.
Az offshore cégek olyan – gyakran egzotikus országokban bejegyzett – társaságok, amelyeket általában két célból szoktak használni. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbújtatására. Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, e két tulajdonságuk miatt sokan nagyon károsnak tartják a működésüket.
A kiszivárgott iratok szerint Kertész Balázs a Nanga Group Ltd. nevű brit-Virgin-szigeteki céget vásárolta meg. Arról azonban nem érhetők el információk, hogy pontosan mivel foglalkozik a Nanga Group és hogy mekkora értékű vagyonelemeket birtokol, ahogy azt sem lehet tudni, hogy még jelenleg is Kertész-e a tulajdonosa. Kertész nem reagált a Direkt36 megkereséseire.
Részletesebb információk találhatók a kiszivárgott dokumentumokban azonban egy másik kormányközeli üzletember, Jászai Gellért üzleteiről, aki Kertészhez hasonlóan szintén a Brit-Virgin-Szigeteket választotta három cége számára is. Ezeket a cégeket 2017 februárjában és márciusában alapították, és a cégbejegyzéssel kapcsolatos dokumentumok szerint a cégek célja többek között az volt, hogy bankszámlát birtokoljanak egy svájci banknál, a VP Bank Schweiznél. A Direkt36 kérdésére Jászai informatikai cége, 4iG azt közölte, hogy a három offshore cég közül csak egynek volt számlája a VP Banknál, de ezen „semmiféle vagyon és pénzmozgás nem volt.”
A kiszivárgott dokumentumokból az is kiderül, hogy az alapításukat megelőzően mekkora vagyont terveztek a cégeknek:
• Albury Management Ltd. – becsült vagyon: 10 millió svájci frank (2,9 milliárd forint)
• Crompton Finance Ltd. – becsült vagyon: 10 millió svájci frank (2,9 milliárd forint)
• Burt Investment Ltd. – becsült vagyon: 5 millió svájci frank (1,45 milliárd forint)
A cégbejegyzéssel kapcsolatos iratok szerint ezek a vagyonelemek nagyrészt abból álltak össze, hogy Jászai az offshore cégeken keresztül magyar és svájci vállalatoknak volt a tulajdonosa. Ilyen tulajdonrészeknek ugyanakkor a nyilvánosan elérhető magyar és svájci cégadatokban a Direkt36 nem találta nyomát, a 4iG pedig nem válaszolt a cégek tevékenységével kapcsolatos kérdéseikre.
A 4iG állítja, Jászainak „2017 júliusa óta a felsorolt társaságok egyikéhez sincs köze”. Hozzátették, hogy Jászainak „nincsenek offshore érdekeltségei, és nem rendelkezik eltitkolt vagyonnal”.
A Direkt36 megkérdezte Jászaitól, hogy ebben az esetben miért szállt ki olyan gyorsan a 2017 márciusi alapítás után a három brit-Virgin-szigeteki cégből, és hogy kinek adta el őket. Ezekre a kérdésekre nem válaszolt a 4iG, mivel szerintük a kérdések magán-és üzleti titkokra vonatkoznak.
Befolyásos kormányközeli személyek is rendelkeztek titkos offshore üzletekkel az elmúlt bő tíz évben – derül ki a Direkt36 legújabb tényfeltáró cikkéből, amely a Telexen jelent meg, és egy nagyszabású, több millió kiszivárgott bizalmas üzleti dokumentumon alapuló nemzetközi újságírói projekt keretében készült.
A Rogán Antal egyik legközelebbi bizalmasaként ismertté vált Kertész Balázs ügyvéd például 2016 tavaszán vásárolt meg egy karibi offshore-céget, a korábban a Mészáros-birodalomban kulcsszerepet játszó Jászai Gellért pedig 2017-ben alapított három offshore céget azért, hogy azokon keresztül több milliárd forint értékű céges üzletrészeket birtokoljon.
Mindez egy újabb, és egyben a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, az úgynevezett Pandora-iratokból derül ki. Összesen 11,9 millió file szivárgott ki 14 olyan cégtől, amelyek offshore cégek létrehozásával és működtetésével foglalkoznak. Az iratok feldolgozását az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma) nevű hálózat koordinálta. A nyomozáson világszerte több mint 600 újságíró dolgozott 150 szerkesztőségből, a projekt egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
A kiszivárgott adatok szerint Kertész és Jászai mellett más kormányközeli üzletembereknek is voltak offshore cégei, például a korábban Simicska Lajos jobbkezeként számon tartott Nyerges Zsoltnak, valamint Horváth László tiszteletbeli kazah konzulnak. A Nyergeshez és Horváthhoz kötődő cégek még 2010 előtt jöttek létre, és pár év után be is fejezték a működésüket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb két ember jelezte, hogy soha nem töltötte le a Tisza Párt Tisza Világ alkalmazását, ezért az adataik sem szivároghattak ki onnan.
A Mandiner korábban arról írt, hogy ellenzéki közszereplők és újságírók neve is szerepel a kiszivárgott adatcsomagban, amelynek forrása valószínűleg az app.
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója egy posztban cáfolta, hogy ő is érintett lenne.
„Ma tudtam meg a kormányoldali szennylapok kiváló tényfeltárásából, hogy Tisza-app felhasználó vagyok. Lássuk be: ha valóban az lennék, akár állampolgárként, akár politikai elemzőként, abban sem lenne semmi különös. Csakhogy én soha életemben nem töltöttem le az említett alkalmazást. Jó lenne, ha a propagandamédia nem terhelné az olvasóit ismételten unalmas, kitalált történetekkel”
- fogalmazott hozzátéve:
„úgy tűnik, itt nem csak adatszivárgási/adatlopási és személyes adatokkal való visszaélési botrányról van szó (biztos csak véletlen, de én eddig kizárólag a kormányoldali »médiában« láttam neveket), hanem vegytiszta dezinformációról is”.
A Válasz Online cikket is írt az ügyről, melyben jelezték, hogy a Mandiner újságírói a cikkük megjelenése előtt megkeresték őket, és többek között Vörös Szabolcs újságírótól is megkérdezték, hogyan lehetnek ott az adatai a kiszivárgott információk között.
„Természetesen nem szerencsés, ha felhasználók bizalmas adatai nyilvánosságra kerülnek. A Mandinerhez eljutott információk azonban lehet, hogy felülvizsgálatra szorulnak, ugyanis nem vagyok Tisza Világ-felhasználó. Így aztán bizalmas adatom sem szivároghatott ki. A párt kizárólag a munkahelyi elérhetőségeimet ismeri — de ebben, újságíróként, talán ön sem talál kivetnivalót”
- írta a Mandinernek küldött válaszában az újságíró.
Mint arról mi is beszámoltunk: Alföldi Róbert neve is felmerült, de ő is közölte, hogy nem töltötte le az appot. Ugyanakkor kiemelte, hogy a személyes adatokkal való visszaélés büntetőjogi kategória, ezért „az adataimat jogosulatlanul kezelő sajtóorgánum(ok) ellen a szükséges jogi lépéseket megtesszük”.
Újabb két ember jelezte, hogy soha nem töltötte le a Tisza Párt Tisza Világ alkalmazását, ezért az adataik sem szivároghattak ki onnan.
A Mandiner korábban arról írt, hogy ellenzéki közszereplők és újságírók neve is szerepel a kiszivárgott adatcsomagban, amelynek forrása valószínűleg az app.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A rendszerváltás óta most először történt olyan, hogy egy magyar kormány nyíltan fenyegeti és listázza a honfitársait. Orbánék már nyilvánosan listáznak és fenyegetnek bírókat, művészeket, újságírókat és civileket” - írta Magyar Péter szerda délelőtti Facebook-posztjában.
„Orbán Viktor janicsárjai telefonon és személyesen is zaklatják a magyarokat. Már a Fidesz-frakció szóvivője is nyíltan fenyegeti a korrupt hatalommal egyet nem értőket”
- fogalmazott a TISZA Párt elnöke, aki szerint „a rettegő hatalom minden erkölcsi és jogi határt átlépett”.
„Ez az a pont, amikor a magyar nemzetnek pártállásra tekintet nélkül össze kell fognia és megálljt kell parancsolnia Orbán Viktornak”
- írta Magyar.
Szerinte már mindenki érezi, hogy „nincs jobb, nincs bal, csak magyar” .
„158 nap múlva nemcsak arról szavazunk, hogy működő és emberséges országban fogunk élni, hanem arról is, hogy olyan hazát szeretnénk-e, ahol a kormány nyíltan a saját honfitársaira támad és képes több százezer ember életét tönkretenni besúgóhálózattal, listázással és nyílt fenyegetéssekkel a hatalma megtartása érekében. Áprilisban senki nem maradhat csendben! Senki nem maradhat otthon! A választáson a szabad Magyarország a tét” - zárta posztját.
„A rendszerváltás óta most először történt olyan, hogy egy magyar kormány nyíltan fenyegeti és listázza a honfitársait. Orbánék már nyilvánosan listáznak és fenyegetnek bírókat, művészeket, újságírókat és civileket” - írta Magyar Péter szerda délelőtti Facebook-posztjában.
„Orbán Viktor janicsárjai telefonon és személyesen is zaklatják a magyarokat. Már a Fidesz-frakció szóvivője is nyíltan fenyegeti a korrupt hatalommal egyet nem értőket”
- fogalmazott a TISZA Párt elnöke, aki szerint „a rettegő hatalom minden erkölcsi és jogi határt átlépett”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Évekig nem temethetik el a kenyai tragédia magyar áldozatait, ha nem sikerül azonosítani őket
A becsapódás után kigyulladt repülőgépen utazók a felismerhetetlenségig összeégtek. A hatóságok most a gyászoló családtagoktól kérnek személyes tárgyakat, hogy DNS-mintát nyerjenek.
A kenyai repülőgép-baleset áldozatainak azonosítása a tragédia utáni napokban is komoly kihívás elé állítja a hatóságokat, mivel a becsapódás után kigyulladt gépen utazók a felismerhetetlenségig összeégtek. A szakemberek DNS-minták alapján próbálják megállapítani az elhunytak személyazonosságát, ehhez pedig a gyászoló, életben maradt családtagoktól kértek személyes tárgyakat, amelyeken megtalálható a korábbi használó DNS-e – írja a Blikk.
Dr. Borbély Zoltán közlekedési szakjogász a lapnak elmondta:
ha a hatóságok nem tudják egyértelműen azonosítani az áldozatokat, a jogszabályok szerint eltűntnek kell nyilvánítani az érintetteket. Ebben az esetben viszont nem lehet őket eltemetni, csak bizonyos idő eltelte után.
A jogszabályok szerint az eltűnés megállapításától számítva öt évnek kell eltelnie, mire a hozzátartozók kezdeményezhetik a holttá nyilvánítást, és
csak a bírósági határozat megszületése után tartható meg a temetés.
A szakértő hozzátette, hogy a tapasztalatok szerint az azonosítási folyamat általában gyors, a 2017-es veronai buszbalesetnél például napok alatt lezárult ez a szakasz.
Mint az már ismert, a tragikus repülőbaleset magyar áldozatai Süllős Gyula, a Vasas ökölvívó-szakosztályának egykori vezetője és családja. A gyászoló családtagoknak kell intézkednie a földi maradványok Magyarországra szállításáról, amelyben a kenyai magyar konzulátus munkatársai segítenek. Ez a lelki teher mellett jelentős anyagi költséggel is jár. A magyar áldozatokon kívül két német turista és a kenyai pilóta vesztette életét a szerencsétlenségben.
A kenyai közlekedési minisztérium 30 napos vizsgálatot ígért a baleset okainak feltárására.
A kenyai repülőgép-baleset áldozatainak azonosítása a tragédia utáni napokban is komoly kihívás elé állítja a hatóságokat, mivel a becsapódás után kigyulladt gépen utazók a felismerhetetlenségig összeégtek. A szakemberek DNS-minták alapján próbálják megállapítani az elhunytak személyazonosságát, ehhez pedig a gyászoló, életben maradt családtagoktól kértek személyes tárgyakat, amelyeken megtalálható a korábbi használó DNS-e – írja a Blikk.
Dr. Borbély Zoltán közlekedési szakjogász a lapnak elmondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kedden elhunyt Tardos Anna gyermekpszichológus – közölte a Magyarországi Pikler-Lóczy Társaság a Pikler Műhely Facebook-oldalán.
„Mély szomorúsággal tudatjuk mindazokkal, akik szerették, tisztelték, barátai, tanítványai, munkatársai voltak, hogy Tardos Anna gyermekpszichológus, a Pikler pedagógia leghitelesebb képviselője, a mai napon elhunyt. Gondolatai, tanításai tovább élnek bennünk, hiánya fájó, személye pótolhatatlan”
– olvasható a bejegyzésben.
Tardos Anna 1931-ben született Budapesten. Pszichológusi-pedagógiai diplomáját 1953-ban, pedagógiai-szakpszichológusi képesítését 1983-ban szerezte meg. Pályáját az ELTE Pedagógiai Tanszékén kezdte tanársegédként, ahonnan 1956 után politikai okokból kellett távoznia, ezt követően középiskolában tanított orosz nyelvet és pszichológiát.
Édesanyja a nemzetközi hírű gyermekorvos, Pikler Emmi volt, aki 1946-ban a II. kerületi Lóczy utcában alapította meg a később róla elnevezett csecsemőotthont. Tardos Anna édesanyja munkatársa lett, majd az ő kutatásait folytatta. 1998. június 22-én, amikor az intézmény közalapítvánnyá vált, nevezték ki a Pikler Intézet igazgatójává.
Évtizedeken át tanulmányozta a csecsemők saját kezdeményezésére történő szabad mozgás- és játéktevékenységét, munkásságáról magyar és idegen nyelven közel száz tudományos publikációja jelent meg.
Tevékenységében kiemelt szerepet kapott a csecsemőkkel és kisgyermekekkel foglalkozó szakemberek képzése és továbbképzése. Társszerzője volt az Anyák Könyvének, és szakértőként közreműködött a Rádió Tipegő, valamint a TV Szülők Iskolája című sorozataiban.
A nemzetközi hírű Pikler Intézetet a Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány megszüntetésével 2011-ben zárták be. A kormány a döntést azzal indokolta, hogy a közfeladat más szervezeti keretek között hatékonyabban ellátható, a feladatok egy részét a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez rendelték. A bezárás ellen akkoriban szakmai körökben többen tiltakoztak, az intézmény sorsa miatt európai parlamenti képviselői felszólalás is elhangzott. A Pikler-szemléletet és a szakmai munkát ma a Lóczy utcában működő Pikler Ház, valamint több nemzetközi szervezet viszi tovább.
Kedden elhunyt Tardos Anna gyermekpszichológus – közölte a Magyarországi Pikler-Lóczy Társaság a Pikler Műhely Facebook-oldalán.
„Mély szomorúsággal tudatjuk mindazokkal, akik szerették, tisztelték, barátai, tanítványai, munkatársai voltak, hogy Tardos Anna gyermekpszichológus, a Pikler pedagógia leghitelesebb képviselője, a mai napon elhunyt. Gondolatai, tanításai tovább élnek bennünk, hiánya fájó, személye pótolhatatlan”
– olvasható a bejegyzésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
