HÍREK
A Rovatból

Direkt36: Közpénzből járja a világ luxushoteleit Antall József fia, az Orbán-rendszer nagy nyertese

A Föld leggyönyörűbb tájai és legkülönlegesebb luxushotelei is kedvelt célpontjai a volt kormányfő fiának és tudásközpontjának, de márkás termékekre sem sajnálják a pénzt.
Fotó: Direkt36 - szmo.hu
2021. május 31.



Fényűző szállodákban bérelt szobákat és más megkérdőjelezhető költései is voltak a kormány által bőkezűen támogatott Antall József Tudásközpontnak, amelyet a néhai miniszterelnök fia, Antall Péter vezet – írja a Direkt36 tényfeltáró szerkesztőség.

A Miniszterelnökség a szerkesztőség kérdéseire reagálva közölte, hogy vizsgálatot indítanak annak ügyében, hogy a Tudásközpont hogyan használta fel a kapott közpénzt. A Direkt36 összesítése szerint az Orbán-kormány eddig több mint négymilliárd forinttal támogatta a Tudásközpontot az adófizetők pénzéből. A szerkesztőség hozzájutott számos belső dokumentumhoz a szervezet gazdálkodásáról, és ezek segítségével többek között a következőket derítette ki:

Antall Péter juttatásai a Tudásközpontnál eltöltött időszakban meredeken emelkedtek: míg 2013-ban még havi átlag 719 ezer forintot keresett, addig 2019-ben – ekkori a legutolsó ismert juttatása – már havi átlagban bruttó 4,6 milliót kapott.

Az AJTK egyfajta családi üzletként is működik Antall Péter számára. A felesége az intézet igazgató-helyettese, és ott dolgozik a neje ikertestvére is. A feleség két vállalkozása is szerződésben áll az intézettel.

A járvány előtt évi 15-20 külföldi utazást bonyolított Antall Péter a kollégáival, és ezeken rendszerint pazar hotelekben szálltak meg, például az ausztráliai Ayers-szikla, az isztambuli Hagia Szophia, a New York-i Central Park vagy éppen a washingtoni Fehér Ház közvetlen közelében. 2019-ben az USA legmagasabb felhőkarcolói közül kettőben is megszálltak az AJTK utazó delegációi.

Az utazásokra évente több tízmillió forint ment el. A Direkt36 által megszerzett belső iratokból kiderül, hogy időnként közpénzből számolták el olyan kirándulások költségeit is, amelyek nem voltak részei a hivatalos programnak

Több százezer forintot költöttek Samsonite bőröndökre, és alapítványi pénzből jutott magánkórházra, két professzionális fényképezőgépre, de előfordult, hogy néhány zacskó Dunakavicsot vagy párezres minibár-fogyasztást is elszámoltak költségként.

Antall Pétert és AJTK-s rendezvényeket népszerűsítő PR-cikkekért legalább 20 millió forintot fizettek

6,5 milliót fizettek egy tanulmányért egy olyan cégnek, amely korábban egy falusi turkálót üzemeltetett, egyik volt tulajdonosa pedig ma egy benzinkút alkalmazottja.

Az évről évre növekvő kormányzati támogatás ellenére az alapítvány kasszája gyakran kiürült. Az alkalmazottak többször heteket-hónapokat vártak arra, hogy fizetést kapjanak. Ez 2021-ben is megtörtént. Miközben az alapítvány 2016-ban olyan nehéz helyzetben volt, hogy folyószámlahitelből fizette a béreket is, egy háromfős delegáció skandináv körútra ment, amelynek során útba ejtettek egy festői fjordot is.

A kiadások 2018-ra annyira megszaladtak, hogy a kormánynak az éves támogatáson túl további 250 millióval kellett megtámogatnia a szervezetet.

Papíron egy másik kormánypárti alapítvány adta a pénzt, költségvetési támogatást ugyanis tilos adósságkezelésre fordítani.

A Direkt36 nem talált arra utaló információt, hogy a kormány kifogásolta volna az alapítvány gazdálkodását. Pedig a megszerzett dokumentumok azt mutatják, hogy a működési támogatást nyújtó Miniszterelnökség könyvelői tüzetesen ellenőrizték az elszámolt költségeket és számlákat formai szempontból. Miután az alapítvány egyik kuratóriumi elnöke a „polgári jóízlés” szempontjából kritizálta a költéseket, távoznia kellett.

A Miniszterelnökség a Direkt36 kérdéseire most úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott közpénzt.

Az AJTK a luxushotelekkel kapcsolatban azt közölte, hogy a szállások kiválasztásakor protokolláris és biztonsági szempontokat is figyelembe vettek, és állították, hogy bizonyos költések adminisztrációs hiba miatt jelentek meg a birtokunkba került dokumentumokban. Az alapítvány szerint nem összeférhetetlen az, hogy családtagokat alkalmaznak a Tudásközpontnál. Számos kérdésre – például Antall Péter fizetéséről vagy a szervezet eladósodásáról - nem reagáltak.

Bővebb információkat a 444-en megjelent cikkben lehet olvasni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Irán bejelentette, megint lezárja a Hormuzi-szorost, de Amerika szerint Teherán már nem képes erre
Irán legfelsőbb katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újbóli lezárását a libanoni tűzszünet összeomlása miatt. J.D. Vance amerikai alelnök, és az amerikai hadsereg szerint azonban a forgalom zavartalan, tegnap 16 millió hordó olaj haladt át rajta.


Irán ismét lezártnak nyilvánítja a világ legfontosabb olajútvonalát, miközben Washington szerint a Hormuzi-szoros „teljesen nyitva van” – és már vasárnap amerikai–iráni egyeztetések kezdődhetnek Svájcban.

Ez a látszólag paradox helyzet azzal kezdődött, hogy

Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását, a döntést az Egyesült Államok és Izrael által elkövetett tűzszünetsértésekkel indokolva, amelyeket a „kötelezettségvállalások egyértelmű megszegésének” nevezett

– írta a Telex.

Az amerikai alelnök, J.D. Vance azonban tagadta, hogy a hír igaz lenne, és arról beszélt, hogy semmi sem utal a blokádra. Vance szerint a forgalom zavartalan. „Tegnap 16 millió hordó olaj haladt át a Hormuzi-szoroson. Tehát azt látjuk, hogy ezek a hajók közlekednek.”

„Nem látunk semmilyen bizonyítékot arra, hogy az irániak továbbra is zárva tartanák a Hormuzi-szorost” – mondta Vance.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészete szigorú figyelmeztetést adott ki minden hajó számára, azt tanácsolva nekik, hogy „ne közelítsék meg a Hormuzi-szorost, ellenkező esetben veszélybe kerül a biztonságuk”.

Ezzel szemben a tengeri hírszerzéssel foglalkozó AXSMarine adatai szerint csütörtökön összesen 25 kereskedelmi hajó haladt át a szoroson, ami a legtöbb április óta.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága oszlatta el ezt a különös ellentmondást. A szoros nincs lezárva, mert azt már katonailag nem Irán ellenőrzi, így lezárni sem tudja azt - állítja az amerikai hadügyminisztérium egyik csúcsszervezete.

Vance azt is jelezte, hogy Svájcba utazik, ahol Iránnal folytat majd tárgyalásokat. Pakisztán külügyminisztériuma szerint a megbeszéléseket vasárnap tartják Bürgenstockban, ezeken amerikai és iráni képviselők vesznek részt. A folyamatban közvetítőként Pakisztán és Katar delegáltjai is jelen lesznek.

A CNN szerint a mai napon halálos áldozatokkal járó izraeli légicsapások történtek Dél-Libanonban. Izrael közlése szerint a támadások a Hezbollah akcióira adott válaszlépések voltak, ám a libanoni tűzszünet betartása kulcsfeltétele volt a korábbi, Hormuzról szóló egyezménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk