Deutsch Tamás: jogállamisági dzsihádot folytat Magyarország és Lengyelország ellen az európai baloldal és Brüsszel

Egy 27 évvel ezelőtti történetet elevenített fel Orbán Viktor szombaton Szombathelyen: állítása szerint Bill Clinton akkori amerikai elnök telefonon kérte fel Magyarországot, hogy indítson szárazföldi támadást Szerbia ellen a délszláv háború idején.

„Az kellett, hogy az amerikai kormány kérésére azt mondtuk, hogy No Sir. Ha akkor olyan miniszterelnökünk van, aki csak azt mondja, hogy Yes Sir, akkor nyakig álltunk volna a háborúban”

– magyarázta Orbán, aki szerint abban maradtak, hogy a témát a következő NATO-csúcson beszélik meg személyesen, de az soha többé nem került elő.

Magyarország 1999. március 12-én csatlakozott a NATO-hoz, hetekkel a jugoszláviai légihadjárat megindítása előtt. A szövetségen belül 1999 tavaszán vita zajlott szárazföldi erők esetleges bevetéséről, amit különösen a brit kormány szorgalmazott. A Washington Post egy korabeli, májusi cikke szerint Magyarország akkoriban kizárta, hogy területét egy esetleges szárazföldi invázió felvonulási terepeként használják.

A miniszterelnök a gyűlésen a fiataloknak azt üzente, hogy ne a kormány, hanem Brüsszel ellen lázadjanak, megkérdőjelezte a közvélemény-kutatások hitelességét, és gúnyolódott egy kicsit az MSZP-n.

A családi pótlék duplázása, 14. havi nyugdíj és egy ígéret, hogy válás esetén sem kell visszafizetni a CSOK-ot és a CSOK Pluszt – többek között ezekkel a vállalásokkal ismertette a Tisza Párt szombaton kormányprogramjának társadalompolitikai részét. Bódis Kriszta, a párt szakértője a program bemutatóján vázolta fel azt a csomagot, amely a családokat, a szociális szférát és a nyugdíjasokat célozza.

A „100% családprogram” néven futó terv szerint

• duplájára emelnék a családi pótlékot, az anyasági támogatást, a GYES-t és a GYET-et is.
• Minden újszülött után 50 ezer forint értékű „Gyermekem született” kelengyecsomagot adnának,
• a rászorulóknak pedig évente 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást biztosítanának.
• A párt növelné az egygyermekes és egyszülős családok, valamint a fogyatékossággal élő gyermeket nevelők támogatását, és
• valódi fizetett apaszabadság bevezetésével erősítené az apák szerepét.

A legjelentősebb ígéretek egyike, hogy garantálnák:

Jelenleg a CSOK Plusz esetében a válás jellemzően a kamattámogatás elvesztésével jár, és a már felhasznált támogatási elemeket – az alapkamat plusz 5 százalékpontos büntetőkamat mellett – vissza kell fizetni. A korábbi, vissza nem térítendő CSOK-nál a visszafizetési kötelezettség több feltételtől függ, például attól, hogy megszülettek-e a vállalt gyerekek.

• A szociális szférában és a gyermekvédelemben általános, 25 százalékos béremelést hajtanának végre, a fizetéseket pedig inflációkövetővé tennék.
• Elindítanák a Brunszvik Teréz gyermekvédelmi programot, feltárnák az elmúlt évtizedek gyermekvédelemmel kapcsolatos bűncselekményeit, és teljes körű anyagi, illetve erkölcsi kártérítést nyújtanának az áldozatoknak.
• A gyermekvédelmi ellátórendszer működési költségvetését 20 százalékkal növelnék, emelnék a dolgozói létszámot, megerősítenék a nevelőszülői hálózatot és növelnék a lakásotthonok számát.

A „Nyugdíj emelés plusz” program részeként

• megtartanák a 13. havi nyugdíjat és bevezetnék a 14. havit.
• Létrehoznák a nyugdíjas SZÉP-kártyát, amelyre évente legfeljebb 200 ezer forint támogatás kerülne.
• Célzottan megemelnék a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjakat, duplájára emelnék az időskorúak járadékát, és 50 százalékkal növelnék az otthonápolási díjakat.
• A párt ígérete szerint 20 ezer új férőhelyet létesítenének korszerű idősotthonokban.

A program kiemelt figyelmet fordítana az esélyegyenlőségre, többek között a fogyatékossággal élők, a nők és a roma közösségek helyzetének javítására.

Egy 18. születésnapját ünneplő, első választására készülő fiatal is fellépett a színpadra a szombathelyi Digitális Polgári Körök gyűlésén, ahol Orbán Viktor köszöntötte, majd a fiatalok megszólításáról beszélt. A miniszterelnök szerint a szülőknek kell meggyőzniük a fiatalokat, és nem szabad őket leírni az alapján, hogy egyesek mit skandálnak a tüntetéseken.

A kormányfő a „mocskos Fidesz” rigmusra utalva azt mondta, az emberek mindenfélét mondanak, de szerinte ettől még bízni kell a fiatalokban.

– fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök ezután a lázadás irányát is kijelölte a fiataloknak, akiknek szerinte nem kamulázadni kellene. „A magyar kormány ellen nem nagy kunszt lázadni, lázadjatok Brüsszel ellen, onnan fenyegetnek minket” – üzente. Személyes példát is hozott:

Tisztességes kommunikációra és a félrevezetés elkerülésére szólította fel az Európai Bizottság Orbán Viktort, miután a miniszterelnök egy Ursula von der Leyent és Magyar Pétert ábrázoló deepfake videót tett közzé a Facebookon. A posztot már több mint másfél millióan látták.

Az Euronews megkérdezte a Bizottság szóvivői szolgálatát az ügyről, a brüsszeli testület pedig egyértelmű üzenetet fogalmazott meg.

– mondta Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője. Kollégája, Thomas Regnier hozzátette:

Az Európai Unió vonatkozó digitális szabályozása értelmében a mesterséges intelligenciával létrehozott videókat egyértelműen jelölni kell, amit Orbán Viktor meg is tett a posztjában. Ugyanakkor az uniós jog szerint a nagy közösségi oldalak feladata a félrevezető tartalmak eltávolítása.

Nem ez az első eset, hogy az Európai Bizottság a magyar kormányt a deepfake-ek politikai célú használata miatt figyelmezteti. Tavaly októberben a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs posztolt egy videót, amelyben Magyar Péter hasonmása arról beszélt, hogy csökkenteni kell a nyugdíjakat és el kell törölni a 13. havi nyugdíjat. A Bizottság már akkor nyilvánvalóvá tette, hogy ha egy politikus szájába olyan szavakat adnak, amelyeket ő nem mondott ki, az egyértelműen félrevezetésnek minősül. Azonban ezekben az ügyekben elsősorban a nemzeti hatóságok járhatnak el – közölte az Európai Bizottság.