HÍREK
A Rovatból

„Hülyék voltunk, hogy visszaadtuk Dániának” – Trump Davosban is követelte Grönlandot, és vámháborúval fenyegette Európát

Az elnök a II. világháborús múltra hivatkozva követeli vissza a stratégiai fontosságú szigetet. Dánia és Grönland is egyértelművé tette, hogy a terület nem eladó, ami diplomáciai válságot vetít előre.


„Grönland, akarják, hogy mondjak róla pár szót?” – ezzel a kérdéssel nyitott Donald Trump a davosi gazdasági fórumon szerdán, mielőtt rátért volna a NATO történetének egyik legkényesebb témájára – írja a Telex. Az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy országa igényt tart Grönlandra, ami szerinte tulajdonképpen jár nekik.

„Sosem kértünk semmit, nem is kaptunk semmit, nem is kapunk, amíg nem használok erőt, amellyel megállíhatatlanok vagyunk. De nem teszek ilyet. Most nyilván megkönnyebbültek”

– mondta Trump, hozzátéve, ez volt a legfontosabb kijelentése, mert sokan gondolták, hogy erőt vetne be. Bár kifejezte „hatalmas tiszteletét Dániának”, kijelentette, hogy Grönlandot „csak az Egyesült Államok képes megvédeni”. Üzenete egyértelmű volt Dánia felé:

„Mondhatnak igent és hálásak leszünk, mondhatnak nemet és nem felejtjük el.”

Szerinte az igénye nem fenyegeti a NATO egységét, sőt, erősíti a szövetséget, mert a sziget védelme és fejlesztése „jó nekünk és jó Európának is” - vélekedett az elnök.

Indoklásként a második világháborút hozta fel, mondván, Dánia „6 óra alatt esett el Németországgal szemben”, és akkor az amerikaiak védték meg a szigetet.

„Megmentettük, Dániáért harcoltunk, hogy megmentsük Dániának a nagy, gyönyörű jégdarabot. Utána visszaadtuk Dániának. De hülyék is voltunk! Mégis visszaadtuk. És most ők hálátlanok”

– fogalmazott. A valóságban a beavatkozást Dánia washingtoni nagykövete a kormánya felhatalmazása nélkül kérte, a harcok során pedig mindössze egy grönlandi és egy német katona esett el. Az USA egy 1951-es szerződés alapján ma is tarthat fenn katonai bázisokat a szigeten. Trump egyébként már 2019-ben is felvetette a terület megvásárlását, amit Mette Frederiksen dán miniszterelnök akkor „abszurdnak” nevezett.

Trump szerint a Kína, Oroszország és az Egyesült Államok között fekvő szigetre stratégiai fontossága miatt van szükség, nem az ásványkincsekért. A cél, hogy a nyugati féltekére ne törhessen be más hatalom. Az amerikai katonai jelenlét központja a Pituffik Űrbázis, amely kulcsfontosságú a rakétavédelmi és űrmegfigyelési rendszerekben.

A beszédben kilátásba helyezte, hogy február 1-jétől büntetővámot vet ki azokra az országokra, amelyek kiállnak Grönland mellett, név szerint említve Dániát, Németországot, Franciaországot, Norvégiát és az Egyesült Királyságot.

Az európai reakciók gyorsak voltak: az Európai Bizottság elnöke „hibának” nevezte a vámfenyegetést, a dán és grönlandi vezetők pedig megerősítették, hogy Grönland nem eladó. Január közepén Dániában és Grönlandon is tüntetések zajlottak „Grönland nem eladó” jelszóval.

Trump a NATO-ról is beszélt, amely szerinte neki köszönhetően erősödött meg, mert rávette az európai tagokat, hogy emeljék a védelmi kiadásaikat. Közölte, hogy az Egyesült Államok a világ legerősebb katonai hatalma: „százszor erősebb”, mint a II. világháborúban volt, ezért mindezek tudatában érdemes tárgyalni vele.

Trump Európáról is lesújtó véleményt fogalmazott meg: szerinte a kontinens „nagyon rossz irányba megy” és a migráció miatt „felismerhetetlenné vált”.

Ezt követően a minnesotai szomáliai közösségről beszélt, akiket „alacsony IQ-jú embereknek” nevezett, szerinte a „szomáliaiak nem is alkotnak nemzetet”, majd Ilhan Omar demokrata képviselőt pedig „fake képviselőként” említette.

Érintette az ukrajnai háborút is, „amelynek nem lett volna szabad kitörnie sem”, de megemlítette Azerbajdzsánt is, amelynek háborúját elmondása szerint szintén lezárta.

Végül az Egyesült Államok adósságáról kérdezték, amiről azt mondta, a gazdaság növekedésével az ország ki tudja nőni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azonnali hatállyal felmentette Nagy Mártont
A kormányváltás ellenére formálisan még mindig Nagy Márton képviselte az országot a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF). A posztot a Tisza-kormány pénzügyminisztere, Kármán András kapja.


A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint csütörtöktől Kármán András pénzügyminiszter lett Magyarország úgynevezett helyettes kormányzója a Nemzetközi Valutaalapnál. Magyar Péter miniszterelnök ezzel egyidőben felmentette a tisztségből az előző kormány miniszterét, Nagy Mártontírja a 24.hu.

A döntésről Orbán Anita külügyminiszternek kell hivatalosan tájékoztatnia a nemzetközi szervezetet.

A 24.hu szerint a kormány döntése formalitás.

A Nemzetközi Valutaalap legfőbb döntéshozó testületében, a kormányzótanácsban minden tagállamot egy kormányzó és egy helyettes képvisel.

Magyarországon a kialakult gyakorlat szerint a kormányzói posztot a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a helyettesi tisztséget pedig a mindenkori költségvetésért felelős miniszter tölti be. Mivel az MNB elnöke Varga Mihály, az ő pozíciója nem változott, viszont a kormányváltással a költségvetésért felelős miniszter személye igen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.


Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Csődbe ment az utazási iroda, ami nemrég SMS-ben közölte az ügyfelekkel, hogy nem tudja hazahozni őket
Fizetésképtelenséget jelentett a bolgár bejegyzésű Robinson Tours utazási iroda. A károsult magyar utasoknak az Axiom Insurance nevű bolgár biztosítónál kell benyújtaniuk a kárigényüket, angolul.


Fizetésképtelenséget jelentett a bolgár bejegyzésű Robinson Tours, amely felszámolási eljárás megindítását kérte maga ellen a Szófiai Városi Bíróságtól – írja a turizmus.com. A cég levélben értesítette partnereit és utasait a döntésről, amelyet a kereslet visszaesésével, a magas üzemanyagárakkal és a fapados légitársaságok piaci magatartásával indokoltak.

A cég közleménye részletesen leírja, hová jutottak pénzügyileg: „A ROBINSON TOURS EOOD. már nem rendelkezik a szükséges pénzügyi eszközökkel… ezért […] kérelem lett benyújtva […] a felszámolási eljárás megindítására.”

Az érintett magyar utasoknak a kártérítési igényüket a cég bolgár biztosítójánál, az Axiom Insurance Company AD-nél kell benyújtaniuk. A kárbejelentést angolul, e-mailben tehetik meg, csatolva a foglalási és fizetési bizonylatokat, valamint megadva a bankszámlaszámukat IBAN-formátumban a visszatérítéshez.

A botrány múlt szombaton robbant ki, amikor az utazási iroda SMS-ben értesítette több ügyfelét, hogy a vasárnapra tervezett bulgáriai útjukat nem tudják elindítani, vagy a hazajutást nem tudják megoldani. Az indoklás nem volt egységes, egyeseknek a szállodák túltelítettségével, másoknak a charterjáratokkal kapcsolatos problémákkal magyarázták a lemondást.

Az eset miatt több, már kint tartózkodó nyaraló repülő helyett busszal volt kénytelen hazatérni.

A most csődöt jelentő Robinson Tours egy Bulgáriában bejegyzett cég, amely határon átnyúló szolgáltatóként működött a magyar piacon, emiatt zajlik a kártalanítási eljárás is a bolgár jogszabályok szerint, a bolgár biztosítón keresztül.

Korábban egy magyar bejegyzésű, nagy múltú utazási iroda működött Robinson Tours néven. Az a cég a koronavírus-járvány okozta válság miatt 2020-ban szüntette be a tevékenységét.

A márkanév 2021-ben tért vissza a piacra, de már a most fizetésképtelenséget jelentő bolgár vállalkozás üzemeltetésében.

Azonban az ügyben a Budapest Főváros Kormányhivatala is jelezte, hogy figyelemmel kísérik a helyzetet.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Robbanószeres drón miatt zárták le a lipcsei repteret, egy gép a levegőben ütközött valamivel
Robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak a lipcsei repülőtér teherzónájának biztonsági területén, percekkel később pedig egy DHL-tehergép ismeretlen tárggyal ütközött a levegőben. A hatóságok terrorelhárítási nyomozást indítottak.


Szerdára virradó éjjel egy reptéri dolgozó vette észre a drónt a déli futópálya közelében, a teherforgalmi zóna belső, védett részén, amelyre robbanóanyagot és gyújtószerkezetet erősítettek. A riasztás miatt egy éppen leszállni készülő DHL-gépnek meg kellett szakítania a manővert.

Emelkedés közben a reptér közelében egy azonosítatlan repülő tárggyal ütközött a gép, amely kisebb sérülésekkel biztonságosan leszállt Hannoverben.

Az incidens miatt több járatot, köztük egy Mallorcáról érkezőt is eltereltek, és lezárták a déli futópályát – írta a The Guardian. A nyomozást a szászországi tartományi rendőrség és a drezdai ügyészség terrorelhárító csoportja vette át.

A lipcsei repülőtér Európa egyik legforgalmasabb teherforgalmi csomópontja, és kulcsfontosságú szerepet játszik a katonai logisztikában: a német hadsereg és a NATO-szövetségesek is használják, emellett itt található az ukrán Antonov Airlines egyik bázisa is. Ukrajna németországi nagykövete, Olekszij Makejev egyértelműen Moszkvát tette felelőssé az esetért.

„Ki más lehetne, mint Oroszország?”

– tette fel a kérdést a Welt TV-nek nyilatkozva. Egy NATO-tisztviselő szűkszavúan annyit közölt: „Tudomásunk van az incidensről, amelyet a német hatóságok továbbra is vizsgálnak.”

2024-ben európai biztonsági ügynökségek már nyomoztak olyan, csomagokba rejtett gyújtószerkezetek ügyében, amelyek mögött orosz szabotázsakciókat sejtettek. Akkor több ilyen eszközt találtak a lipcsei DHL-raktárban és más, Európán átutazó szállítmányokban is. A repülőterek elleni dróntámadások komoly biztonsági kockázatot jelentenek, 2025-ben például a müncheni reptéren kellett több tucat járatot törölni és a forgalmat leállítani drónészlelések miatt.

Konstantin von Notz, az ellenzéki Zöldek titkosszolgálati felügyeletért felelős szóvivője szerint „amennyiben kiderül, hogy egy állam áll az akció mögött, az nem csupán terrorizmusnak, hanem a Németországi Szövetségi Köztársaság és polgárai ellen irányuló állami terrorizmusnak minősülne”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk