Dávid Ferenc: A nemzeti alkoholstratégia a kocsmafejlesztés, meg a pálinkafőzés
A kormány a kistelepüléseket fejlesztése kapcsán döntött arról, hogy a kocsmákat is támogatják. Kocsmafejlesztésre a legkisebb, ezer lakos alatti településeken lehet majd pályázni. A legfeljebb 3 millió forintos támogatást pedig működési kiadásokra, energiahatékonysági, épületfelújítási beruházásokra, nyílászáró cserére is fel lehet majd használni.
A téma múlt csütörtöki Kormányinfón is szóba került. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert a 24.hu kérdezte arról, hogy ha már a kormánynak van kocsmaprogramja, akkor van-e nemzeti alkoholstratégiája is. A miniszter azt mondta, hogy a szakterületnek van alkoholstratégiája, ő is olvasott ilyet az elmúlt években, és értelemszerűen az alkohol csökkentése mellett állnak. Azt viszont nem tudja, hogy ez a stratégia nemzeti, kormányzati vagy ágazati. Emellett arról is beszélt, hogy az egészséges mennyiségű alkohol fogyasztása nem árt, sőt, a miniszter szerint „a vörös bor fogyasztása bizonyos esetekben kifejezetten javasolt”. De azt is elmondta, hogy szerinte ha valaki megiszik heti egy pálinkát, attól semmi baja sem lesz.
Dávid Ferenc biopolitika-szakértővel beszélgettem arról, hogy valóban létezik-e egészséges mennyiségű alkohol az ember számra, tényleg jót tesz-e a vörös bor, és lesz-e bajunk heti egy pálinkától. De azt is elmondta, mit gondol a kormány kocsmaprogramjáról.
– „A különbség a drog és az alkohol között, hogy a drogot fogyasztani bűncselekmény és helytelen, viszont ha valaki egészséges mennyiségben fogyaszt alkoholt, akkor az vagy nincs hatással rá, vagy akár még hasznos is lehet.” Ezt Gulyás Gergely mondta múlt héten a Kormányinfón. Van olyan, hogy egészséges mennyiségű alkohol? Vagy olyan mennyiség, ami nincs hatással az ember szervezetére?
Tehát nincs olyan mennyiség, ami valamilyen szintű problémát nem okozna az ember szervezetében. Az már egy másik kérdés, hogy a mértékletes alkoholfogyasztásnak van-e helye az életünkben. Merthogy ebben a formában valóban lehet helye az alkoholnak, akkor, ha kulturált használati körülményeket és megfelelő mintákat tudunk kialakítani. De Magyarország rettenetesen távol van ettől. Véleményem szerint az elsőszámú társadalmi probléma hazánkban az alkoholfogyasztás. A droggal kapcsolatban pedig van egy fogalomzavar a közlő fejében. Hiszen a drog és a kábítószer között jogi értelemben van különbség. A kábítószer ugyanis azokat a drogokat jelöli, amiket tilt a törvény. De
de például a kávé vagy a lottószelvény is.
– Az is elhangzott, hogy például a vörösbor fogyasztása bizonyos esetekben kifejezetten javasolt. Mit gondol erről?
– Alapvetően nem tesz jót, ha bármilyen alkoholt rendszeresen fogyasztunk. Az, ami a bor esetében hozzájárulhat az egészségünkhöz, megvan más dolgokban is, tehát ahhoz nem kell bort innunk. Ha Magyarországon az lenne a probléma, hogy mindenki, vagy sokan megisznak mondjuk egy pohár bort naponta, akkor nem kéne most erről beszélnünk, de ez nem így van. Igaz, hogy létezik olyan kultúra, amelyben a bor fogyasztása, a bor élvezete egy fontos kulturális örökség, de Magyarországnak ehhez semmi köze.
Ez az egész rossz üzenetet hordoz magában.
– Mi a helyzet a pálinkával? Annak van kultúrája Magyarországon, és egyébként Gulyás Gergelytől is elhangzott, hogy ha valaki hetente megiszik egy pálinkát, attól semmi baja sem lesz.
– Ez tényszerűen nem igaz. 38-40-45 százalékos alkoholtartalmú italt fogyasztani mindenképpen kockázatos bármekkora mennyiségben. Semmi köze nincs az egészséghez. Így egyébként azok a legendák sem igazak, hogy jó a torokra vagy például a megfázásra. Ezek nagyon régi, nagyon rossz beidegződések és nagyon távol vannak az egészség fogalomtól. Ráadásul az is probléma itthon, hogy megengedett a pálinkafőzés, és ez az egész alkoholstratégia nélkül van ráöntve az emberekre. Holott pontosan tudjuk, hogy a legkárosabb szeszes italok azok, amelyeknek magas az alkoholtartalma.
– Tehát akkor Ön szerint nincs alkoholstratégia? Merthogy ez a kérdés is felmerült, és a miniszter erre azt válaszolta, hogy van, ő is olvasott ilyet, igaz, nem biztos, hogy az kormányzati, de a szakterület mindenképpen foglalkozik ezzel.
– Ahogy azt a példa is mutatja
Semmilyen más alkoholstratégiát nem látunk. Civil kezdeményezések vannak, mint például a száraz november, de annak sincs semmi köze a kormányhoz.
– A kormány kommunikációja szerint azért is támogatják a kocsmákat, mert azok közösségi terek, kulturális találkozási pontok. Mit gondol erről?
– Elég nagy tévedés azt gondolni, hogy a vidéki kocsmáknak van érdemben közösségszervező hatása. A közösségi tér józan tér kellene, hogy legyen.
De ha megnézzük a 60-as, 70-es éveiben járó magyar férfiakat a belgyógyászatokon, a túlnyomó többségük végigitta az életét. Ezt támogatni bármilyen módon nagyon nagy felelőtlenség. Még egyszer hangsúlyozom, az elképzelhető, hogy ki tudnánk alakítani az alkoholfogyasztás egy kulturált, mértékletes használati formáját, de nem ebbe az irányba haladunk.
– Kormányzati szinten mit lehetne csinálni azért, hogy a jelenlegi helyzet javuljon?
– Először is nagyon fontos lenne, hogy szülessenek kutatások ezzel kapcsolatban, hogy feltérképezzék, mikor és milyen mennyiségben, mit fogyasztanak az emberek. Ezekre alapozva pedig meg lehetne alkotni egy stratégiát középtávú és hosszútávú célokkal. Nagyon fontos lenne, hogy megszüntessük az alkoholreklámokat, illetve az is, hogy a fiatalok például kevesebb alkoholt lássanak a boltokban. A bevásárlóközpontokban például nem kellene semmilyen módon megjelennie ezeknek a termékeknek. Összességében egy nagyon átgondolt programra lenne szükség, amely több fronton segít visszaszorítani az alkoholfogyasztást.
