Többen nem tudtak külföldi telefonszámmal regisztrálni a DÁP-ra, ami ahhoz kellene, hogy külképviseleten szavazhassanak

Orosz nyersolajból finomított dízellel működik az ukrán tankok jelentős része, miközben Magyarország és Szlovákia februárban bejelentette, hogy leállítja az üzemanyag szállítását Ukrajnának. Budapest Kijevet teszi felelőssé a Druzsba-vezetéken érkező orosz olajszállítások leállása miatt, amit Kijev visszautasít, és orosz támadásokra hivatkozik. A magyar külügyminiszter szerint a lépés „politikai döntés”.

A történet egy 2023-as német elemzésre nyúlik vissza, amely kimondta, hogy Ukrajna harcképessége jelentős mértékben függ a Magyarországról érkező üzemanyagimporttól. Miután 2022 áprilisában az utolsó működő ukrán finomítót, a kremencsukit is találat érte, az ukrán hadsereg ellátását gyakorlatilag Magyarország és Törökország dízelexportja biztosította – írta akkor a Handelsblatt. Mindkét ország főként orosz nyersolajat dolgoz fel, tehát az ukrán hadsereg közvetve orosz eredetű üzemanyagot használ.

A helyzetet az teszi lehetővé, hogy a Mol-csoport az Európai Uniótól kapott mentesség alapján továbbra is feldolgozhatja a Druzsba-vezetéken érkező orosz nyersolajat. Az EU tengeri olajembargója a vezetékes szállításra nem vonatkozik, ami versenyelőnyt biztosít a magyar vállalatnak.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a német lap állításaira reagálva hazugságnak nevezte, hogy a Mol lenne Ukrajna fő dízelszállítója. Állítása szerint az ukrán dízelimportnak mindössze 6 százaléka érkezett Magyarországról.

Michal Paszkowski, az Institute of Central Europe elemzője a logisztikát úgy vázolta fel, hogy az üzemanyag egy része vasúton, Lengyelországon át érkezik, míg Magyarországtól és Szlovákiától csővezetéken, Romániától pedig tengeri és vasúti úton is kapnak utánpótlást.

Kritikus hangok szerint Magyarország 2025-ben arányosan növelte az orosz kőolaj részarányát, annak ellenére, hogy technikailag lenne lehetőség a leválásra, és ezzel bevételt biztosít Moszkvának. A magyar kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a vezetékes orosz nyersolaj behozatala jogszerű EU-mentesség alapján történik, és a régiós ellátásbiztonságot szolgálja.

A szeme láttára taposta halálra egy elefánt a férjét annak a magyar nőnek, aki most jószándékú idegenek segítségével próbálja feldolgozni a feldolgozhatatlant és intézni a hivatalos ügyeket Srí Lankán. A házaspár egyénileg, nem szervezett úton utazott az országban, amikor február 16-án, hétfőn este, sötétedés után sétálni indultak egy őserdő melletti ösvényen a Pidurangala–Sigiriya térségben - írta a Blikk. Két település között haladtak, amikor hirtelen rájuk rontott egy elefánt.

Az állat a 64 éves férfit vette célba, ledöntötte a lábáról és megtaposta. Felesége, Mónika sértetlenül megmenekült, de mire a segítség a helyszínre ért, már késő volt, a férfit a Sigiriya kórházba szállították, ahol megállapították a halál beálltát. A tragédia utáni napon az özvegy a helyi kórházban várta a hatóságilag elrendelt boncolás eredményét.

A gyászoló nőt a szállodai szobaszomszédai, két német turista támogatja.

– mondta egy a helyszínen tartózkodó magyar kiránduló. A helyiek is igyekeznek segíteni, a szálloda tulajdonosa például a rendőrségre vitte be a szükséges papírokat.

A magyar Külügyminisztérium felvette a kapcsolatot az áldozat hozzátartozóival, és minden lehetséges segítséget megad. Mivel Srí Lankán nincs magyar nagykövetség, az ügyintézésben az Újdelhiben lévő képviselet illetékes.

A támadás helyszíne, a Sigiriya–Pidurangala környéke több nemzeti park és védett terület közelében fekszik, ahol az elefántok rendszeresen mozognak, ezért a vezető nélküli, sötétedés utáni séták különösen kockázatosak.

– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy egyelőre nem tudni, a támadó állatot korábban bántalmazták-e. Helyi sajtóhírek szerint lehetséges, hogy egy arra haladó motoros dühítette fel az állatot, míg az RTL-nek a helyi rendőrség arról beszélt, hogy a házaspár fotózás közben állt meg, amikor az elefánt rájuk támadt.

Az ember-elefánt konfliktus súlyos probléma az országban: a sri lankai hatóságok adatai szerint az elmúlt évtizedben közel 1200 ember és több mint 3400 elefánt vesztette életét ilyen összetűzésekben.

Valósággal kettészakadt az ország időjárása csütörtökön: míg délnyugaton a 15 fok körüli hőmérséklet a tavaszt idézi, addig az északi országrészben havazás és ónos eső nehezíti a közlekedést. A HungaroMet több vármegyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki.

Csütörtökön a reggeli, délelőtti órákban a Dunántúl északi, északkeleti részén, valamint a főváros térségében síkvidéken lepel-3 centiméteres, olvadozó hóréteg képződhet. A havazás súlypontja ezután fokozatosan az Északi-középhegység térségére helyeződik át, ahol éjfélig 3-8 centiméter tapadó hó hullhat.

A nap folyamán egyre markánsabb csapadékzóna húzódik az ország fölé, amely fokozatosan észak, északkelet felé mozog. Arrafelé eleinte havazás, havas eső várható, majd dél felől egyre többfelé esőbe vált át, de az északi határ mentén estig kitarthat a havazás. Másutt esőre, záporra lehet számítani. Késő délután nyugat felől újabb csapadékzóna érkezik, zömmel esővel. A keleties szél többfelé megélénkül.

Csütörtök estétől péntek reggelig az esőt a Dunántúlon egyre többfelé havas eső, havazás váltja fel, és az Északi-középhegységben is újra a hóesés lesz a jellemző. Az Alpokalján már reggelig nagyobb területen alakulhat ki vastagabb hóréteg.

Pénteken tovább tolódik délkelet felé a havas esőbe, havazásba váltás határa, vastagabb hótakaró leginkább az ország északnyugati felén alakulhat ki. Az északkeleti, északi szél nagy területen lesz erős, a Dunántúlon és északkeleten helyenként viharos is. A havas tájakon továbbra is számítani kell hófúvásra. A maximum-hőmérséklet többnyire -2 és +6 fok között várható, mivel a legtöbb helyen napközben tovább hűl a levegő.

Miután a magyar kormány szerdán bejelentette, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló dízelkivitelt, Kijev szinte azonnal visszavágott. Azt állítják, a tranzitot egy orosz támadás állította le, amiről Budapest az első perctől kezdve tud.

Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő a Telegramon reagált, szerinte Magyarország „pontosan tudja”, hogy a Barátság kőolajvezeték egy orosz csapás miatt állt le.

– közölte az ukrán külügyi szóvivő.

A Barátság vezetéken több forrás szerint már január 27-én leállt a szállítás, a kiesést pedig az ukrán energetikai infrastruktúrát érő orosz támadásokkal hozzák összefüggésbe. A vezeték kulcsfontosságú a magyar és a szlovák finomítók ellátásában, mivel mindkét ország mentességet élvez az Oroszországból érkező vezetékes kőolajra vonatkozó uniós szankciók alól. A kieső mennyiséget részben a horvátországi Omišalj kikötőjéből induló Adria-vezeték pótolhatja; a kormány közlése szerint az ország stratégiai készletei több mint 90 napra elegendőek, a MOL pedig már kezdeményezte a készletek részleges felszabadítását, miközben március elejétől tengeri szállítmányok is érkezhetnek.

A magyar álláspont szerint a tranzit műszakilag újraindítható lenne, míg elemzői vélemények alapján az ukrán hálózat helyreállítási kapacitását a civil energetikai infrastruktúrát ért károk elhárítása köti le. A helyzet nem előzmény nélküli: 2025-ben több támadás is érte a Barátság-vezeték infrastruktúráját orosz területen, ami akkor is átmeneti zavarokat okozott az ellátásban.