Csúcson az inflációkövető állampapírok kamata a drágulásnak köszönhetően

A Prémium Magyar Állampapírok akár 16,2, a Babakötvény pedig 17,5 százalékot kamatozik a kamatforduló után.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2023. január 13.

A 14,5 százalékos 2022-es átlagos infláció miatt az inflációt követő kamatozású magyar állampapírok busás kamatot fizetnek majd az idén, sőt jövőre is – írja a Bank360.hu.

Ijesztő inflációs adatokat közöl hónapról hónapra a KSH, a decemberi mutató 24,5 százalék volt, az áremelkedés éves átlagos üteme pedig 14,5 százalékos volt 2022-ben. Nem meglepő, hogy a lakosság körében egyre nagyobb az igény a reálértékét biztosan őrző befektetésre. Tavaly viszont sem a tőzsde, sem az állampapírpiac nem remekelt,

nem meglepő, hogy az inflációt követő Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) iránt viszont megnőtt a kereslet.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapja szerint több mint 4320 milliárd forintot fektetett be a lakosság ilyen kötvényekbe 2022 december 31-ig, jelenleg toronymagasan ez a legnépszerűbb állampapír, több mint kétszer annyi pénz van már benne, mint a 2019 nyarán indult, annak idején “szuperállampapírnak” is nevezett Magyar Állampapír Pluszban (MÁP+). Utóbbi befektetői az 5 százalékosnál is alacsonyabb átlaghozam miatt folyamatosan cserélik le a kötvényeiket PMÁP-ra. Ebbe a befektetésbe ráadásul azok is könnyen beszállhatnak, akik eddig nem vásároltak állampapírt, hiszen ezt könnyen elintézhetik akár az interneten is.

A PMÁP-ok kamata két tényezőből áll össze, az egyik az alapkamat, amely mindig az előző évi átlagos inflációval egyezik meg, vagyis az idén 14,5 százalékos. A másik a nyilvános ajánlattételben szereplő kamatprémium, amely sorozatonként eltér, jelenleg 0,75-1,7 százalékpont között van. Ennek megfelelően az idei kamatfordulók után ezek az állampapírok 15,25-16,2 közötti kamatot fizetnek majd.

Az egyes állampapír-sorozatok folyamatosan árazódnak majd át az év során a nyilvános ajánlattételükben szereplő kamatfordulók után. Az első olyan kötvény, amelyik már a megemelt kamatot fizeti, a 2027/J sorozat lesz, ennek január végén várható az átárazása. A 2024/K sorozat viszont decemberig a viszonylag alacsony, 5,85 százalékos kamatot adja csak. A korábbi kamatfordulók miatt nem biztos, hogy megéri ugrálni az egyes sorozatok között, hiszen a visszaváltásnak díja van (a Magyar Államkincstárnál 1 százalékos), és később, amikor csökken az infláció, és vele a többi kötvény kamata, pont ezek a később átárazódó kötvények fizetnek majd magasabb kamatot.

A PMÁP-nál csak egy jobb kötvénye van az államnak, a Babakötvény, amelyek 18 év alatti gyerekeknek vásárolhatnak a szülők, rokonok a kincstárnál nyitott Start Értékpapírszámlára. A Babakötvény kamata az előző évi átlagos infláció plusz 3 százalék, ami azt jelenti, hogy a 2014-től indult sorozatok már februártól 17,5 százalékos kamatot adnak.

A 2032/S sorozat kamatfordulója viszont decemberre esik, azoknak a gyerekeknek, akik 2014. január 1. előtt születtek, ebből a sorozatból vásárolhatnak a hozzátartozók. A kisebbek számára a születésük évében induló sorozat érhető el.

Hol vásárolható állampapír?

A magyar állampapírok közül a PMÁP-ot sok szolgáltató forgalmazza, a bankok és a brókercégek is árulják. Az egyes szolgáltatók díjszabása a jegyzés és a visszaváltás során változhat. A Magyar Államkincstárnál ingyenesen nyitható számla, a vásárlásnak nincs díja, és a számlavezetés is díjmentes, egyedül azért számítanak fel (jelenleg 1 százalékos) költséget, ha a vásárló a lejárat előtt visszaváltaná a kötvényeit – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu. A Babakötvényt kizárólag a kincstárnál lehet vásárolni az ott vezetett Start Értékpapírszámlára. A kincstári számlanyitás pontos menetét ebben az írásunkban ismerhetik meg.

KÖVESS MINKET:

Orosz katona: kiderült, hogy a nácik a mi sorainkban vannak

Az oszét származású Arszen Temirajev szerint orosz katonai rendőrök nemzetisége miatt bántalmazták őt és társait.

Fotó: MTI/AP/Szputnyik pool - szmo.hu
2023. szeptember 27.

A 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háborúban az agresszor Oroszország kormányzatának elsődleges célja Ukrajna „nácítlanítása” volt (és tulajdonképpen még ma is az). Az állami propaganda folyamatosan azt sulykolja, hogy az egykori szovjet tagköztársaság és katonsaságának vezetése (de tulajdonképp lakossága is) teli van nácikkal, akiket el kell távolítani.

Ezt a propagandát kapta Arszen Temirajev, az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia–Alánia Köztársaságból származó mozgósított katona is, aki most nyilvánosan is megszólalt. Temirajev azt állítja,

az orosz katonai rendőrök megverték őt és két másik katonát az oroszok által elfoglalt Zaporizzsjai területen.

Arról a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) is írt már, hogy a soknemzetiségű orosz hadseregen belül etnikai feszültségek ütötték fel a fejüket.

Temirajev is azt állította, hogy a katonai rendőrök a bántalmazás előtt az etnikai hovatartozásukról kérdezték őket, és azt állították, hogy „Oroszország az oroszoké” – írja jelentésében az ISW.

A katonákat gyerekek szexuális bántalmazásával vádolták meg, amit az oszét katona tagadott. Mint mondta,

azt hitte, hogy „a nácik a másik oldalon vannak, de kiderült, hogy nálunk vannak”.

Szergej Menyailo, az Észak-Oszétia–Alánia Köztársaság vezetője megerősítette az incidenst, és jelentette azt a felsőbb katonai hatóságoknak.

Az etnikai incidensek híre nem jön jókor az orosz hadseregnek, a térségben ugyanis Ukrajna védelmi sikereket ért el – hangsúlyozza az ISW.

(Index)

KÖVESS MINKET: