HÍREK
A Rovatból

Csúcson a babaváró, mélyben a lakáshitel: a feje tetejére állt a lakossági hitelpiac

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2023. február 01.



Sokan hitték, hogy itt a vége: úgy vették fel a fiatal házaspárok a babaváró hitelt decemberben, mintha ez lett volna az utolsó lehetőségük erre. Míg a támogatás minden idők negyedik legerősebb hónapját zárta, addig a lakáshitelek piaca tovább zuhant, és hatéves mélyponttal zárta az évet - írja a Bank360.hu. A lekötött betéti kamatok még tovább emelkedtek.

Sokan nem bíztak a kormány tavalyi ígéretében, amit a babaváró hitel meghosszabbításáról nyáron tett. Legalábbis ezt mutatja, hogy a korábbi hónapokhoz képest több mint a duplájára ugrott a folyósított hitelösszeg az év utolsó hónapjában. Míg novemberben 32 milliárd forintot vettek fel a párok, decemberben több, mint a kétszeresét, 70 milliárd forintot, amire a támogatás első néhány hónapja óta nem volt példa - derült ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. Az aggodalom alaptalannak bizonyult, hiszen az év végén a kormány még két évre meghosszabbította a babavárót, és a feltételeken sem módosított. Az majd a 2023 eleji adatokból derül ki, hogy az előrehozott hitelfelvételek okoznak-e nagy visszaesést a keresletben.

Ami miatt bosszankodhatnak a decemberi igénylők, az az éppen év végén tetőző referenciakamat, ami a támogatás elvesztése esetén a büntetés mértékét határozza meg. Ez a támogatás indulásához képest tavaly év végére közel az ötszörösére emelkedett, több millió forinttal megtoldva a visszafizetendő büntetést. Januárban ráadásul már csökkent is a kamat.

A babaváró hitelből 2022-ben összesen 457 milliárd forint fogyott, ami még az év végi hajrával együtt sem tudta megközelíteni a 2021-es 550 milliárd forintot. A támogatás indulása óta összesen 2097,55 milliárd forintot vettek fel a fiatal házaspárok a kamattámogatott kölcsönből.

Hatéves mélyponton a lakáshitel folyósítás, csúcson a kamatok

A novemberi mélypont után ismét csökkent a lakáshitelek szerződéses összege, decemberben már csak 41 milliárd forint volt, ez a tavaly év végi eredménynek mindössze a 39 százaléka. Ennél alacsonyabb volumen utoljára 2017. februárban fordult elő.

A felvett kölcsönök jelentős részét, közel a kétharmadát használt lakás vásárlására használták fel az igénylők, 12 százalékát pedig újépítésű lakások vásárlására. A fennmaradó összeget bővítésre, felújításra, korszerűsítésre vagy egyéb célra fordították.

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek, az átlagos hitelköltség mutató 2022. decemberben már 11,29 százalék volt a lakáscélú kölcsönöknél.

A kamatfixálás átlagos hossza az év utolsó hónapjában 137,4 hónap volt, öt hónappal rövidebb, mint novemberben.

A támogatott és a piaci kamatozású lakáshitelek arányát tekintve az utóbbiak volumene csökkent látványosabban, ami a rekord magas kamatok miatt nem meglepetés. A támogatott hiteleknél kisebb mértékű csökkenés volt jellemző decemberben. A felvett lakáshitelek 28 százaléka volt támogatott, ami egy százalékkal magasabb, mint az előző hónapban. A fennmaradó 72 százalék, ami közel 30 milliárd forintnak felel meg, piaci kamatozású lakáshitel volt.

Éves szinten 1195 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést az igénylők, ami elmarad a 2021-es, 1300 milliárd feletti eredménytől. A visszaesés 8 százalékot meghaladó, melyet főként az év második felére jellemző nagy csökkenés okozott.

A személyi kölcsönöknél is csökkenés volt

Személyi kölcsönből mindössze 26,49 milliárd forint fogyott tavaly decemberben, ami a novemberhez képest 20 százalékos, 2021 decemberéhez képest pedig közel 26 százalékos visszaesés.

Bár a személyi hiteleket sem kímélték a jegybanki kamatemelések, itt láthatóak leginkább a szezonális változások. A személyi kölcsönök átlagos hitelköltség mutatója decemberben 19,33 százalék volt. Ilyen magas átlagos thm-re 2015 októbere óta nem volt példa.

Éves szinten személyi kölcsönből közel 492 milliárd fogyott, ami meghaladja a 2021-es 468 milliárd forintot. Ezzel a jelentős lakossági hitelek közül a személyi kölcsön volt az egyetlen, ami idén javítani tudott.

A betétesek örülhetnek, a lakossági adatok viszont árnyalják a képet

Decemberben a jegybank adatai szerint a forintbetétek átlagos kamata 11,60 százalék volt, ami meghaladja az előző havi 10,97 százalékot. Ezen belül viszont a lakossági lekötött betétek kamata csökkent decemberre, 7,58 százalékról 7,06 százalékra. Továbbra is az éven belül lekötött betétekre kínálják a bankok a magasabb hozamot, az éven túli betéteknél a decemberi átlag mindössze 2,91 százalék volt.

Az emelkedő betéti kamatoknak köszönhetően a lekötött pénzösszeg is jelentősen emelkedett, decemberben meghaladta az 1000 milliárd forintot.

Ezen belül, ha csak a lakossági betéteket nézzük, kevésbé pozitív a kép, inkább az olvasható ki az adatokból, hogy a lakosságnak decemberben kevesebb pénze maradt, amit leköthet, mint az elmúlt hónapokban. Az elmúlt évben az MNB adatai szerint a lakossági betétek adták a lekötött betétek szerződéses összegének a felét (vagy akár többet is), decemberre ez az arány jelentősen csökkent. Az 1000 milliárd forint feletti szerződéses összegből a lakossági betétek mindössze 378,5 milliárd forintot tettek ki, és az előző hónaphoz képest is jelentős visszaesés volt tapasztalható. Az eredmény a szezonalitással sem magyarázható: 2021-ben éppen december volt a csúcspont, ekkor kötötte le a legnagyobb összeget a lakosság - emlékeztet a Bank360.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Die Zeit: Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak
A lap szerint a magyar miniszterelnök máris nyert a még le sem zajlott béketárgyalással, amivel tovább erősítheti békepártiságát a „háborúpárti” Unióval szemben. Az illiberális nemzetközi baráti hálózat pedig hibátlanul működik.


Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett budapesti találkozója már önmagában is történelmi esemény lenne. A német Die Zeit szerint azonban van valaki, aki már most profitál az egészből: Orbán Viktor.

A cikk szerint a magyar miniszterelnök nemcsak házigazdaként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, hanem újra megerősítheti magát a „békefőnök” szerepében – mind Európában, mind Magyarországon.

Orbán mindig kampányol

A cikk szerzője, Ulrich Ladurner így fogalmaz: „A magyarok négyévente új parlamentet választanak, de miniszterelnökük, Orbán Viktor, állandó kampányban él.”

A Die Zeit szerint Orbán politikájának középpontjában az áll, hogy minden választást megnyerjen – egészen addig, „amíg egyszer, nagyon-nagyon távoli napon, már nem lesz többé”. Ehhez pedig szükség van új témákra és ellenségképekre, legyenek azok valósak vagy kitaláltak.

Most azonban nem neki kellett új kampányanyagot keresnie, mert a lehetséges Trump–Putyin-találkozó pont kapóra jött. A hír után Orbán gyorsan posztolt az X-en: „Magyarország a béke szigete. A találkozó az amerikai és az orosz elnök között nagyszerű hír minden békeszerető ember számára. Készen állunk!”

A Die Zeit szerint ezzel a miniszterelnök ismét megerősítette, hogy ő a békét képviseli, szemben „a háborús Európai Unióval”. A lap összefoglalása szerint ez az üzenete: „Én, Orbán Viktor, megvédem Magyarországot a háborútól. Én, Orbán Viktor, vagyok az igazi békefőnök.”

Háborús hangulat Európában?

A német hetilap online kiadása szerint Orbán már régóta azt a képet festi, hogy az EU háborúpárti, míg ő a nyugalom hangja. A cikk idézi is a magyar kormányfő egyik kijelentését: „Európa ma saját meghatározása szerint háborúban áll. A legnagyobb uniós államok vezetői és intézményei úgy beszélnek az orosz–ukrán háborúról, mintha az a mi háborúnk lenne. Ez háborús pszichózis.”

A lap szerint ezzel szemben Orbán azt üzeni: ő a béke embere, a többiek a háborúé – és ezt az üzenetet jól tudja használni belföldi kampányában is.

A Die Zeit ugyanakkor megemlíti, hogy Orbánnak most komoly ellenfele is van a 2026-os választás előtt „Az ellenzéki Péter Magyar hónapok óta vezet minden felmérésben, és – mai állás szerint – jó eséllyel megverheti Orbánt.”

A lap szerint Orbán ezért komolyan is veszi őt, mivel „nemcsak politikailag, hanem szimbolikusan is riválisa lehet”.

Működésbe lép a nemzetközi kapcsolat

A cikk szerint Orbán külpolitikai kapcsolatai most ismét előnyére válnak:

„Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak. Putyin pedig évek óta támogatja őt olcsó olajszállításokkal.”

A Die Zeit szerint „a baráti hálózat tehát hibátlanul működik”. A találkozóval Orbán újra reflektorfénybe kerülhet nemzetközi szinten, miközben itthon a „nemzetközi béketeremtő” szerepét veheti fel – egy olyan időszakban, amikor egyre erősebb a politikai nyomás.

A német lap szerint Orbán pontosan tudja, mit csinál: „Orbán bemutatja magát az egyetlen békeszerető államfőként egy háborús Európában.”

„A találkozó már most neki hozott győzelmet – mert újra ő diktálja a történetet.”

A cikk szerint mind a helyszínválasztás, mind a kommunikáció azt szolgálja, hogy Orbán belpolitikai pozícióját erősítse – függetlenül attól, mi hangzik majd el a tárgyalóasztalnál. A lap szerint a magyar miniszterelnök újra elérte, amit akart: „Aki Orbánt választja, az a békét választja” – áll a cikk végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a Harcosok Klubja edzőtáboráról: Minden résztvevő szégyellje magát – nagyon mélyen!
A politikus szerint a zánkai Erzsébet-táborban hátrányos helyzetű gyerekeknek lenne helye, nem pedig pártrendezvénynek. Szerinte a helyszínhez olyan emberek köthetők, akiket súlyos bűnök terhelnek.


Magyar Péter újabb kemény hangvételű bejegyzést tett közzé a Facebookon. A politikus állítja, hogy Orbán Viktor „a Harcosok Klubja nevű trollszervezettel ismét edzőtábort tart” – ahogy fogalmaz –, és szerinte mindezt nem máshol, mint Zánkán rendezik. „A gyűlölethétvégét Zánkán, a volt úttörőtáborban – ma már Erzsébet-táborban – rendezik meg” – írta.

A posztban Magyar szerint az állam „a gyermektábort ingyen adta át” egy olyan alapítványnak, amelyet – állítása alapján – a „közpénzen stadion- és hotelépítő Kiss-Rigó László püspök alapított”. Hozzáteszi: Kiss-Rigó "jobbkeze" egy olyan volt KDNP-s szegedi önkormányzati képviselő, akinek gyerektáborban „korábban még Kaleta Gábor is részt vett”, akit később pedofil tartalmú képek birtoklásáért elítéltek.

A helyszín kapcsán a politikus hangsúlyozta, hogy szerinte az Erzsébet-tábor célja nem egyezik a mostani eseménnyel: „Az Erzsébet-tábor egyébként hátrányos helyzetű gyermekek üdültetésére kapja a forrásokat, nem pártrendezvényekre.” Azt is hozzátette, hogy az alapítvány kuratóriumában ma is szerepet Balogh Zoltán, „akinek köze volt a pedofilsegítő Kónya Endrének adott kegyelemhez”

A bejegyzés végén Magyar Péter erősen fogalmaz:

„Szent Erzsébet az árvák védőszentje. Minden résztvevő szégyellje magát – nagyon mélyen!”

– zárta posztját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Vitézy Dávid is beszólt Orbánnak a rakparti videója után: A miniszterelnöknek egy telefonhívásba kerül, és máris indulhat a rakpart átépítése
A beruházás évek óta áll. Vitézy szerint a főváros uniós pénzéhez újabb és újabb kifogások miatt nem jut hozzá.


Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.

Erre Karácsony Gergely főpolgármester jó hangulatú képeket posztolt az éppen autómentes rakpartról, és arról, mire jó ez a grill nevű dolog, sőt még meg is hívta grillezni Orbánt.

Vitézy Dávid a fővárosi Podmaniczky-mozgalom képviselője pedig Facebook-oldalán a látottakról így fogalmazott. „méltatlan és szégyenteljes, ahogy a pesti alsó rakpart kinéz. Csak nem mindegy, miért van ez még mindig így.”

A politikus szerint a legfontosabb ok az, hogy a beruházásra járó, uniós programokba betervezett pénzt Budapest évek óta nem kapja meg, mert a kormány nem adja oda. Bejegyzésében ezt írta:

„Hétről hétre újabb kifogásokat találnak ki, hogy miért nem kaphatja meg Budapest a neki járó támogatást a rakpart átépítésére. Hol az a baj, hogy nem elég szép a sétány, hol az, hogy nem lehet csökkenteni az autóforgalmat. Hol az, hogy nincs elég növény, hol az, hogy túl sok van a terven. Mindig más, de a lényeg, hogy Budapest ne kapja meg a pont erre neki járó támogatást.”

A volt főpolgármester-jelölt egy képet is megosztott arról, hogyan nézne ki az állandósult autómentes rakpart az elképzelések szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az RTL riportere megpróbált telefonon időpontot foglalni a váci kórházban ultrahangra, miután az államtitkár azt állította, ez lehetséges
Miközben a minisztérium szerint rendben működik a rendszer, a gyakorlatban nincs elérhető időpont Vácon. Van, aki több mint egy év múlva juthat csak vizsgálatra.


Se telefon, se app: saját próbájuk szerint október 18-án nem lehetett ultrahang-időpontot foglalni a váci Jávorszky Ödön Kórházba – számolt be róla az RTL Híradó. A kórházi vonalon azt a tájékoztatást kapták, hogy nincs előjegyzés, a decemberi időpontokat november 10-től adják; az EgészségAblakban Vácon és Budapesten sem láttak szabad helyet, a legközelebbi foglalható időpont Esztergomban 2025. december 19-re volt – a beutaló 2026. január 16-ig érvényes.

„Nyolcvan év felettiek, friss protézisműtöttek, daganatos betegek, aggódó édesapák, akik a gyerekükért álltak sorba”

– állt korábban egy beteg Facebook-bejegyzésében.

A hivatalos kommunikáció ezzel szemben azt üzeni, hogy a rendszer működik. „A kórház folyamatosan biztosítja az online és a telefonos időpontfoglalás lehetőségét is” – írta Facebookon Takács Péter, egészségügyi államtitkár. A váci intézmény a torlódást részben felújítással és a hirtelen kiosztott nagy számú időponttal magyarázza: „Fél nap alatt mintegy négyszáz időpontot osztottak ki, ami átmeneti torlódást eredményezett” – közölte a váci kórház. Kiemelték az elektronikus előjegyzést is: „E‑beutalóval akár pár pillanat alatt is foglalható időpont. És telefonon is van lehetőség időpontot foglalni” – áll a közleményükben.

A helyzet súlyosságát egy egészségügyi közgazdász is aláhúzta.

„Az ultrahangvizsgálatokra való bejutás valóban nagyon nehéz terület: rendkívül túlterhelt, orvosigényes szakma”

– mondta Rékassy Balázs, egészségügyi közgazdász. „Rövid távon a megoldás az, hogy emelni kell ezeknek a szolgáltatásoknak a finanszírozását, amíg versenyképes nem lesz, és meg kell szüntetni az óraszám‑limiteket, amelyek ma az intézményekre vonatkoznak” – tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET: