A Xiaomi őszi debütálása igencsak felkavarta a mobilpiac mostani állóvizét, és iszonyatosan nagy figyelmet kapott.
A Mi 10T a kisebb tudású és olcsóbb készülék, ami jelenleg 165.000 forintért elég jónak tűnik ár-érték arányban.
És az a helyzet, hogy nem is sokban különbözik a Pro verziótól. Konkrétan a tárhely és a megapixelek feleződtek csak le a főkamera esetében (a 108 mp létjogosultsága a mobilpiacon egyelőre amúgy is vitatott). Ezen kívül talán még annyit érdemes megjegyezni, hogy az optikai képstabilizátor hiányzik még, minden más szinte ugyanaz a két készülékben.
Az ujjlenyomat olvasó oldalra került, nem a kijelző alá, de kényelmes és pontos, a frontkamera egy pici lyukat kapott bal fent, gorilla glass elől-hátul, és egy baromi prémium rezgető motor felel a kényelmes kezelésért.
A nyolcmagos Snapdragon 865 került bele, amivel combos teljesítményt kapunk, főleg, hogy akár 8GB RAM-ot is kaphatunk mellé, ha azt az opciót választjuk. Az erőművet azonban hűteni is kell, és a Xiaomi itt nagyon odatette magát.
Bár valószínűleg senki sem a hűtése miatt választ telefont, de a LiquidCool fantázianevű hőkamrás hűtés egy igazán profi megoldás, ami masszív hajtás közepette is védi telefonunkat a túlmelegedéstől.
Bár úgy tűnhet, mintha a kamerasziget öt kamerával bírna, de valójában háromról van szó, csak a vaku és egy kozmetikai megoldás miatt tűnik úgy. A fő szenzor 64 MP-es, f/1.9, 26mm, az ultraszéles egy 13 MP-es f/2.4, a makró pedig egy 5 MP-es, f/2.4 üveg lett. Összehasonlításkor mindig úgy éreztem, mintha egy kicsit maradna alul csak a nálam lévő Huawei P40 és iPhone 11Pro-tól, de ilyenkor mindig eszembe kellett juttatnom, hogy egy 130.000 Ft-os telefonról van szó.
Halálos támadások után lépett Elon Musk: egy egyszerű korlátozással kapcsolja le az orosz kamikaze drónokat a Starlinkről
A SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be a Starlink-terminálokra, így azok használhatatlanná válnak a gyors orosz drónokon. Kijev szerint a lépés „kézzelfogható eredményeket” hozott az oroszok ellen.
Egy ukrán tisztviselő szerint „kézzelfogható eredményeket hoztak” Elon Musk erőfeszítései, amelyekkel igyekszik megakadályozni, hogy Oroszország a Starlink műholdakat dróntámadásokhoz használja.
A Starlink-technológiát korábban több halálos támadással is összefüggésbe hozták, köztük egy mozgó személyvonat elleni csapással, amelyben hatan haltak meg
Mihajlo Fedorov védelmi miniszter szerint a SpaceX alapítója gyorsan reagált, amikor értesítették arról, hogy Starlink-kapcsolattal rendelkező orosz drónok működnek az országban.
Musk maga is megerősítette a lépéseket az X-en. „Úgy tűnik, hogy az oroszok Starlink jogosulatlan használatának megállítására tett lépéseink működtek. Szóljanak, ha még többre van szükség” – írta.
Bár a felek nem részletezték a válaszlépéseket, a védelmi minisztérium hivatalos oldala, az ArmiyaInform szerint a SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be az Ukrajna felett mozgó Starlink-terminálokra.
„Az orosz drónok ennél sokkal gyorsabban haladnak, így az ellenséges operátorok nem lesznek képesek valós időben irányítani őket” – közölte a weboldal.
Emellett az ukrán kormány egy fehérlista bevezetését is tervezi, amelyen csak a jóváhagyott Starlink-terminálok szerepelhetnek. A nem regisztrált eszközöket lekapcsolják. „Ezt a SpaceX-szel együttműködésben valósítjuk meg” – mondta Fedorov.
A Háború Tanulmányozásának Intézete január közepén arra figyelmeztetett:
mióta Oroszország elkezdte Starlinkkel felszerelni az olcsó Molniya-2 kamikaze drónokat, azok harctéri hatékonysága „drámaian” megnőtt.
Ezeket a drónokat Fedorov miniszter szerint nehéz lelőni, mivel alacsonyan repülnek, elektronikus hadviseléssel nem lehet elhárítani őket, és az operátorok távolról, valós időben irányítják őket. Orosz háborús bloggerek arra figyelmeztettek, hogy a következmények túlmutathatnak a drónokon, mivel az orosz hadsereg a Starlinket a frontvonal internetellátására is használja.
Egyébként Fedorov – akkor még miniszterelnök-helyettesként – volt az, aki 2022 februárjában, nem sokkal Moszkva teljes körű inváziója után segítséget kért Musktól, aki még aznap engedélyezte a Starlinket Ukrajnában. A kapcsolatuk azonban hamar viharossá vált.
Musk 2022-ben megtagadta az ukrán hadseregtől a Starlink-hozzáférést a Krímben, azzal indokolva a döntést, hogy Ukrajna a szolgáltatást arra használta volna, hogy „elsüllyessze az orosz flotta nagy részét”, amivel a SpaceX „egy súlyos hadicselekmény bűnrészese” lett volna.
Musk azóta többször bírálta a nyugati országokat, amiért finanszírozást és fegyvereket nyújtanak Ukrajnának. „Őrültség továbbra is ennyi pénzt küldeni Ukrajnának elszámoltathatóság és végcél nélkül” – mondta. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „bármennyire is nem értek egyet az Ukrajnával kapcsolatos politikával, a Starlink soha nem fogja kikapcsolni a termináljait”. Márciusban pedig úgy fogalmazott: „A Starlink-rendszerem az ukrán hadsereg gerince. Az egész frontvonaluk összeomlana, ha kikapcsolnám.” A feszültségek ellenére Fedorov a múlt héten ismét méltatta Musk időben meghozott döntését, mondván, a Starlink „kritikusan fontos volt államunk stabilitása szempontjából”.
Egy ukrán tisztviselő szerint „kézzelfogható eredményeket hoztak” Elon Musk erőfeszítései, amelyekkel igyekszik megakadályozni, hogy Oroszország a Starlink műholdakat dróntámadásokhoz használja.
A Starlink-technológiát korábban több halálos támadással is összefüggésbe hozták, köztük egy mozgó személyvonat elleni csapással, amelyben hatan haltak meg
Intő tünetek a romló alvás, az ingerlékenység és a titkolózás: a tudósok riadót fújtak a gyerekek kóros mobilfüggősége miatt
A techcégek azzal védekeznek, hogy nincs egyértelmű bizonyíték a káros hatásokra. A szakemberek szerint addig is a családi médiaterv és a mobilmentes hálószoba segíthet.
Ha a közösségi média olyan, mint egy biztonsági öv és sebességkorlátozás nélküli autó, akkor miért engedjük, hogy a gyerekeink vezessék?
A vita forr, miután az Egyesült Államok tiszti főorvosa, Vivek H. Murthy júniusban
javasolta, hogy a közösségi platformok kapjanak a dohánytermékekéhez hasonló, drámai figyelmeztető címkéket.
Indoklása szerint a fiatalok számára „a közösségi média használatának biztonságossága nem bizonyított.”
A javaslat egyúttal korlátozná azokat a „ragadós” funkciókat is, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás és a push-értesítések, amelyek a képernyő elé láncolják a felhasználókat.
„A figyelmeztető címkéknek rendszeresen emlékeztetniük kell a szülőket és a tinédzsereket, hogy a közösségi média nem bizonyítottan biztonságos” – mondta Murthy egy interjúban.
Az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának szeptemberi jelentése szerint a „problémás közösségimédia-használat” aránya 2018 és 2022 között 7%-ról 11%-ra nőtt a 11–15 éves fiatalok körében.
Míg a globális adatok nem mutatnak egyértelmű összefüggést, a célzott, hosszabb távú vizsgálatok már igen.
Egy több mint kilencezer amerikai gyereket követő kutatás például kimutatta, hogy a magasabb képernyőidő 9–10 éves korban kis mértékben, de mérhetően magasabb depressziós és figyelemzavaros pontszámokkal járt együtt két évvel később.
Ezt támasztja alá az a randomizált vizsgálat is,
amely szerint már egyetlen hét közösségimédia-szünet is érezhetően javította a résztvevők jóllétét, és csökkentette a szorongásos tüneteket.
Kisebb, képalkotó vizsgálatok valóban jeleznek eltéréseket a problémás okostelefon-használók jutalmazó és végrehajtó agyi hálózataiban, de ezek egyelőre csak összefüggések, nem bizonyított ok-okozati láncolatok.
A „dopaminfüggőség” divatos kifejezés, de a valóság ennél bonyolultabb.
A dopamin ráadásul nem egyszerűen „boldogsághormon”, sokkal inkább a motiváció és a várakozás molekulája, amely arra ösztönöz, hogy újra és újra visszatérjünk a gyors jutalmat ígérő tevékenységekhez.
Problémás használatra utal, ha a digitális eszközök használata már az alapvető működés rovására megy:
sérül az alvás, romlanak a jegyek, a gyerek elhanyagolja a barátait vagy a sportot.
További intő jel az ingerlékenység, ha nem elérhető a telefon, a titkolózás a képernyő előtt töltött időről, vagy ha a gyerek sikertelenül próbálja csökkenteni a mobilozást.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egy „Családi Médiaterv” létrehozását javasolja, amely kijelöli
a képernyőmentes zónákat - például a hálószoba és az étkezőasztal - és időszakokat - lefekvés előtt egy órával, házi feladat írása közben.
A legkisebbeknél, 0–5 éves kor között az Egészségügyi Világszervezet a lehető legkevesebb képernyőidőt javasolja, 2 és 4 éves kor között pedig legfeljebb napi egy órát, azt is lehetőleg a szülővel közösen.
„Az egyik legfontosabb lecke, amit az orvosi egyetemen tanultam, az, hogy vészhelyzetben nincs luxusunk a tökéletes információra várni” – érvel Vivek Murthy.
Ezzel szemben a technológiai cégek az okozati bizonyítékok hiányára hivatkoznak. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy interjúban kijelentette, hogy a kutatások többsége szerint nincs ok-okozati kapcsolat a közösségi média és a tinédzserek mentális problémái között.
Hadat üzentek a sztárok: Scarlett Johansson vezetésével indult totális háború az AI-cégek ellen
A „Stealing Isn’t Innovation” kampányban Cate Blanchett és az R.E.M. is csatlakozott a tiltakozáshoz. A kezdeményezés célja, hogy licencmegállapodásokra kényszerítse az OpenAI-hoz hasonló techóriásokat.
Amikor Scarlett Johansson meghallotta a demót, megdöbbent, feldühödött és hitetlenkedve fogadta. A hang, amely az OpenAI legújabb chatbotjából szólt, kísértetiesen hasonlított a sajátjára, annak ellenére, hogy hónapokkal korábban visszautasította a cég felkérését.
Az ő esete lett a szimbóluma annak a harcnak, amely mostanra iparági méretűvé duzzadt: január 22-én közel 800 alkotó, köztük Cate Blanchett, az R.E.M. zenekar és Jodi Picoult író, indította útjára a „Stealing Isn’t Innovation” (A lopás nem innováció) kampányt.
A kezdeményezés üzenete egyszerű, de erőteljes: a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek fizetniük kell az általuk felhasznált szellemi termékekért.
A kampányt olyan nagy múltú érdekvédelmi szervezetek támogatják, mint az amerikai színészek szakszervezete, az Amerikai Írószövetség és az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége. A konfliktus egyik legismertebb arca Scarlett Johansson, aki nyilvánosan szembesítette az AI céget.
„Amikor meghallottam a demót, hitetlenkedve fogadtam, hogy Altman úr egy olyan hangot választott, amely ennyire kísértetiesen hasonlít az enyémre, hogy a legközelebbi barátaim és a híroldalak sem tudták megkülönböztetni” – nyilatkozta a színésznő a CNBC-nek.
Az OpenAI válaszul azonnal eltávolította a „Sky” nevű hangot, és közleményben hangsúlyozta, hogy soha nem állt szándékukban a színésznőt utánozni.
A nyilatkozatuk szerint a technológiai vállalatok engedély nélkül, a szerzői jogi törvények figyelmen kívül hagyásával használják fel a művészek munkáit.
Vince Gilligan, a Breaking Bad alkotója korábban az AI-t „a világ legdrágább és legenergiaigényesebb plágiumgépének” nevezte.
Szerintük a megoldást a licencmegállapodások jelentik, amire már több friss példa is akad. Az OpenAI tavaly februárban kötött tartalmi partnerséget a The Guardiannel, decemberben pedig a Disney-vel írt alá egy hároméves megállapodást, amelynek része egy egymilliárd dolláros (mai árfolyamon körülbelül 322,4 milliárd forintos) befektetés is.
A zeneiparban a Warner Music Group és a generatív zenei platform, a Suno közötti novemberi licencszerződés jelentett mérföldkövet.
A technológiai cégek jogi érvelése az amerikai jogban ismert „fair use” (tisztességes felhasználás) elvére épül, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a szerzői joggal védett művek engedély nélküli használatát. „A betanítás 'fair use', de biztosítunk leiratkozási lehetőséget, mert ez a helyes” – reagált az OpenAI a The New York Times által indított perre a CNBC szerint.
Amikor Scarlett Johansson meghallotta a demót, megdöbbent, feldühödött és hitetlenkedve fogadta. A hang, amely az OpenAI legújabb chatbotjából szólt, kísértetiesen hasonlított a sajátjára, annak ellenére, hogy hónapokkal korábban visszautasította a cég felkérését.
Az ő esete lett a szimbóluma annak a harcnak, amely mostanra iparági méretűvé duzzadt: január 22-én közel 800 alkotó, köztük Cate Blanchett, az R.E.M. zenekar és Jodi Picoult író, indította útjára a „Stealing Isn’t Innovation” (A lopás nem innováció) kampányt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új korszak a kiberbűnözésben: az AI segítségével már nemcsak okosabb, hanem olcsóbb és automatizált a támadás
A kiberbűnözők a zsarolóvírussal már valós időben generálnak támadó kódokat. Ennek is köszönhető, hogy az NFC-alapú fenyegetések száma 87 százalékkal ugrott meg.
A mesterséges intelligencia nemcsak a munkánkat vagy a szórakozásunkat változtatja meg, hanem a bűnözést is:
2025 második felére a kiberbűnözők olcsón és tömegesen vetették be az új technológiát, aminek az eredménye már a statisztikákban is látszik.
Az ESET legújabb, 2025 második félévéről szóló kiberfenyegetettségi jelentése szerint 87 százalékkal ugrott meg az androidos mobilokat érő NFC-alapú támadások száma. Ezzel párhuzamosan a zsarolóvírus-támadások áldozatainak száma már tavaly november végére meghaladta a teljes 2024-es értéket, ami mintegy 40 százalékos éves növekedést jelent – írta a Gondola.hu.
A növekedés mögött a mesterséges intelligencia egyre tudatosabb alkalmazása áll, amely új szintre emelte az adathalászatot és a mobilos csalásokat is.
„A mesterséges intelligencia megjelenése a kiberbűnözésben jelentős fordulópont. Már nem az a legnagyobb veszély, hogy az AI segítségével »okosabb« lett a kártevő, hanem hogy olcsóbbá és automatizálttá váltak a támadások”
– mondta Béres Péter, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. IT-vezetője.
A jelentés szerint az AI-t alkalmazó kártevők már nemcsak elméletben léteznek. Az ESET kutatói azonosították a PromptLock nevű zsarolóvírust, az első ismert ilyen programot, amely képes valós időben, automatikusan rosszindulatú szkripteket generálni. A kártevő egy helyben futó nyelvi modellt használ a támadó kódok létrehozására. Bár a szakértők egyelőre inkább egyfajta technológiai bizonyítéknak tartják, mint széles körben terjedő fenyegetésnek, a megjelenése mégis egy új korszak kezdetét jelzi.
Az AI-trenddel párhuzamosan a mobiltelefonos támadások is látványosan megszaporodtak. Az NFC-alapú fenyegetések 87 százalékos növekedése azt jelzi, hogy a telefonok ma már pontosan ugyanúgy célponttá váltak, mint a laptopok vagy az asztali gépek. A támadók olyan új kártevőket és funkciókat vetnek be, mint például a kontaktlopásra is képes NGate vagy a ritka kombinációnak számító RatOn, amelyek az érintéses fizetés és adatcsere technológiáját használják ki.
A védekezésnek is alkalmazkodnia kell. „Mobilon – különösen az NFC-alapú támadások terjedése miatt – elengedhetetlen a megbízható mobilbiztonsági megoldások, például a végpontvédelem és mobileszköz menedzsment használata” – hangsúlyozta Béres Péter, aki szerint az automatizált támadások korában a felhasználók és a vállalatok számára is kulcsfontosságú a naprakész védelem, a rendszeres frissítések és a gyanús e-mailek tudatos kezelése.
A mesterséges intelligencia nemcsak a munkánkat vagy a szórakozásunkat változtatja meg, hanem a bűnözést is:
2025 második felére a kiberbűnözők olcsón és tömegesen vetették be az új technológiát, aminek az eredménye már a statisztikákban is látszik.
Az ESET legújabb, 2025 második félévéről szóló kiberfenyegetettségi jelentése szerint 87 százalékkal ugrott meg az androidos mobilokat érő NFC-alapú támadások száma. Ezzel párhuzamosan a zsarolóvírus-támadások áldozatainak száma már tavaly november végére meghaladta a teljes 2024-es értéket, ami mintegy 40 százalékos éves növekedést jelent – írta a Gondola.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
