Az eddigi 19 százalék helyett a kedvezményes, 7 százalékos áfakulcs alá sorolják a földgázt Németországban - jelentette be Olaf Scholz kancellár csütörtökön Berlinben.

Az áfacsökkentés "újabb lépés" az emberek terheinek csökkentését szolgáló munkában - emelte ki a kancellár sajtónyilatkozatában, amelyben ismét megerősítette, hogy az első két, együttvéve bő 30 milliárd eurós kormányzati csomag után újabb intézkedéseket terveznek az infláció és az energiaárak emelkedéséből adódó terhek mérséklésére.

Olaf Scholz hangsúlyozta: a kormány elvárja az energiaszolgáltatóktól, hogy teljes mértékben, "egy az egyben" érvényesítsék áraikban az áfacsökkentést.

A szociáldemokrata politikus hozzátette: a társadalmi igazságosság elvének érvénysülése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a válság közepette megmaradjon az összetartás az országban.

A földgáz ugyanakkor csak átmenetileg, 2024. március 31-ig tartozik majd a kedvezményes áfakulcs alá. Ekkor vezetik majd ki az orosz szállítások visszafogása miatt rendkívüli költségnövekedéssel küszködő szolgáltatók támogatására bevezetett úgynevezett gázbeszerzési illetéket.

Az illeték egyelőre kilowattóránként 2,419 eurócent (9,6 forint) lesz, októberben vezetik be, mértéke később változhat.

Az európai uniós szabályok betartása felett őrködő testület elutasította a kezdeményezést, de jelezte, hogy a közösségi jogrend lehetőséget ad csökkentett áfakulcs alkalmazására.

A gázbeszerzési illeték bevezetését azért határozták el, mert Oroszország jelentősen visszafogta Németországba irányuló földgázszállításait. Az importőröknek ezért más forrásból, és jóval drágábban kell földgázt szerezniük, hogy elláthassák ügyfeleiket.

A költségek váratlan és igen jelentős emelkedése nehezen kezelhető helyzetbe sodorja az érintett cégeket. Az ország legnagyobb gázimportőre, az Uniper például már júliusban azonnali segítséget kért a szövetségi kormánytól, hogy elkerülje a csődöt.

A helyzet általánosabb, rendszerszintű kezelésére két megoldást kínálnak a jogszabályok. Az egyik az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amellyel az ágazat szereplői az érvényes tarifát felülírva érvényesíthetik áraikban az orosz gázszállítások visszafogásából eredő többletköltségeket.

A másik megoldás a gázbeszerzési illeték, az árkiigazítási mechanizmus kiegyensúlyozott, szolidáris - vagyis a többletköltségeket valamennyi fogyasztóra szétterítő - változata. Ennek révén a többletterhet nem egyedül az orosz szállítások csökkentése miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok ügyfelei viselik, hanem az összes fogyasztó közösen.

Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá.

A kieső mennyiséget lehet más forrásból pótolni, de a nagykereskedelmi árak a kínálat csökkenése miatt "nagyon magasak", így a fogyasztóknak "jelentősen emelkedő gázárakra" kell készülniük - áll a hatóság jelentésében.

Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is halad, a tározók töltöttsége 77,79 százalékos a csütörtöki mérések szerint. Ez meghaladja a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített menetrendet, miszerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.

Az ukrán belügyminisztérium megerősítette, hogy csütörtök hajnalban hét orosz rakétatámadás érte Zaporizzsja városát. Közlésük szerint a mentőegységek a helyszínen vannak és a mentési munkálatok folyamatban vannak - írta meg a TheGuardian.

Olekszandr Starukh regionális kormányzó közölte, hogy a támadás során egy nő meghalt, egy másik személy pedig a mentőautóban vesztette életét.

– írta csütörtök reggel Olekszandr a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

A minisztérium által közzétett képeken jól látni a rakétatámadás pusztítását, amin lerombolt házak romjai égnek és a mentősök a leomlott épület romjai között keresik a túlélőket, amik a ház előtti parkoló autókra zuhantak.

Mindeközben az ENSZ nukleáris ügynökségének vezetője Kijevbe utazik, hogy egy biztonsági zóna létrehozásáról tárgyaljanak, amit az ukrajnai Zaporizzzsja atomerőmű körül hoznának létre. Ezt az után közölte, miután Putyin parancsba adta a zaporizzsjai atomerőmű orosz tulajdonba vételét.

– írta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője a Twitteren. Grossi a várhatóan a következő napokban Moszkvába is ellátogat, hogy megvitassák az atomerőmű körül kialakult helyzetet.

Zaporizzsja egyike annak a négy ukrajnai területnek, amelyet Oroszország hivatalosan magához csatolt.

Az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el a dél-ukrajnai Herszon megyében, mintegy 150 sebesült katonát szállítottak át a Dnyeper (Dnyipro) folyón - számolt be szerda esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

"A 150 sebesült katonát Veszele faluba szállították, amely a kahovkai vízerőmű közelében fekszik" - írta a vezérkar. A jelentés szerint az orosz erők mintegy ötven sérült haditechnikai eszközt is áthelyeztek oda.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról adott hírt, hogy a légierő két csapást mért orosz légvédelmi rakétarendszerek bevetési pontjaira Herszon megyében, Kahovka közelében.

A jelentés szerint szerdára virradóan a déli védelmi erők rakéta- és tüzérségi egységei több mint 190 tűzfeladatot hajtottak végre orosz állások, valamint élőerő- és felszerelés-koncentrációk ellen. A csapásokban 11 orosz katona halt meg, megsemmisült egy 120-as kaliberű aknavető a herszoni régióban lévő Beriszlav térségében, valamint egy Orlan-10 típusú drón Mikolajiv megyében. Déltájban az ukrán légelhárító tüzérek lelőttek egy másik Orlan-10-est is, amely a tenger felől Ocsakiv felé tartott.

A Hromadszke hírportál beszámolója szerint a nemrég orosz megszállás alól felszabadított Donyeck megyei Liman városban több mint ötven sírt találtak civil holttestekkel. Nem azonosítottak mindenkit, akit eltemettek, több síron szám van az elhunyt neve helyett. A hírportál hozzátette, hogy számos halott orosz katona holttestét hagyták hátra temetetlenül a városban. Az utcákon heverő tetemekről és a sírokról fotókat is közzétett a hírportál.

Közben Jana Cernochová cseh védelmi miniszter bejelentette, hogy újabb katonai segélyt hagyott jóvá Ukrajnának - számolt be a Jveropejszka Pravda hírportál a cseh Novinky hírportálra hivatkozva. A tárcavezető tájékoztatása szerint az új segélycsomagban nehézfegyverek is szerepelnek, de Csehország biztonsági okokból nem közöl részleteket.

A Jevropejszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Csehországban szeptemberben lakossági kezdeményezéssel gyűjtést indítottak arra, hogy az ukrán fegyveres erőknek megvásároljanak egy modernizált T-72-es harckocsit, amelyet most már hamarosan el is szállítanak Ukrajnába.

Karácsony Gergely azt mondta hajnalban az FKF Gyáli út telephelyén a dolgozóknak, hogy mindent megtesznek, hogy megoldást találjanak a helyzetre, de ehhez idő kell, és javasolta, hogy átmeneti megoldást találjanak, hogy ismét legyen szemétszállítás Budapesten.

A főpolgármester vezette küldöttségben (demonstrálandó, hogy komolyan veszik a szemétszállítók követeléseit) Karácsony helyettese, Kiss Ambrus és a BKM vezérigazgatója Mártha Imre és helyettese, Szalmásy Miklós is helyet kapott. A céljuk az volt, hogy megnyugtassák a dolgozókat, és elbeszélgettek velük, ami régóta esedékes volt.

A beszélgetés ugyan kölcsönösen megértő hangulatban zajlott, írta a Népszava, de a kukásautók továbbra is a helyükön maradtak, és nem indult el a szemétszállítás a fővárosban.

- válaszolta a lapnak Király András, a munkavállalói delegáció koordinátora, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének (HVDSZ) 2000 elnöke.

A munkavállalók a beszélgetés után kompromisszumos javaslatot fognak tenni, ez most formálódik, de Király András azt még nem tudta megmondani, hogy az újabb tárgyalási kör lezáródhat-e ma. A legnagyobb probléma az, jelezte Király, hogy ha lesz is megegyezés, a célgépek megfelelő állapotban lesznek-e ahhoz, hogy elindítsák a járatokat.

A helyzet a következő:

A főváros hulladékgazdálkodási cégénél kedd hajnalban pattant ki a régóta elfojtott elégedetlenség a dolgozókból, amikor egy állománygyűlésre, amelyet ők kezdeményeztek még hónapokkal ezelőtt, Mártha Imre vezérigazgató két helyettest küldött csak. Akik viszont nem voltak felhatalmazva arra, hogy béremelésről tárgyaljanak. A felháborodott és dühös szemetesek ekkor egy sajátos munkabeszüntetési akcióba kezdtek, azt találták ki, hogy ugyan nem tagadják meg a munkát, de a cégnél hatályos előírások szerint a telephely elhagyása előtt tételesen ellenőrizték a célgépeket. Ekkor - nyilván előre sejthetően - derült ki, hogy egyik sem felel meg a műszaki előírásoknak teljesen. A gépek mind a járműjavítóhoz kerültek, akik viszont az alkatrészek hiánya és a sok munka miatt még nem végeztek a javításokkal.

Mártha Imre viszont szerdán átvett egy hibátlan járművet, majd elment vele hulladékot begyűjteni, ez nem javított a főváros tárgyalási pozícióin...

Karácsony Gergely mindenesetre felkérte a fővárosi kormányhivatal vezetőjét, hogy döntsön a hulladékszállítás megszervezéséről, ilyenkor az állam által kijelölt szervnek kell gondoskodnia szemétszállításról, Budapesten a Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak.

„Levadásszuk és leöljük őket, mint a disznókat” – idézi a Daily Mail Anton Gerascsenko, ukrán belügyminisztériumi tanácsadót. A lap hosszú riportban foglalkozik az orosz erőkkel együttműködő ukrán kollaboránsokkal. Mint írják: az ukrán hatóságok

A megszállt területeken pedig az ellenállók vadásszák le az árulónak tartott embereket.

A cikkben a nemrég felszabadított Balaklija esetét mutatják be részletesen. Amikor az oroszok elfoglalták a kelet-ukrajnai a várost, akkor a helyi rendőrőrsöt „brutális bázissá” alakították át. A megszállás hat hónapja alatt rengeteg ukrán civilt kínoztak meg itt, a túlélők beszámolói alapján a fogvatartottakat megverték és árammal gyötörték.

A „kihallgatásokat” az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) emberei vezették, de azokban részt vett egy 48 éves helyi férfi is. Oleg Kalaida néhány éve még egy baromfi telepen dolgozott, de korábban rendőr volt.

amikor pedig az ukránok visszavették a várost, akkor Kalaida megpróbált átszökni az oroszok által ellenőrzött területekre, de elfogták.

Helyi tisztviselők a lapnak azt mondták, hogy Kalaida önszántából működött együtt az orosz erőkkel, akik cserébe tábornoki ranggal jutalmazták. Az egyik nyomozó azt is elárulta, hogy a Kalaida által vezetett egyik kihallgatáson valakinek levágták a fülét, egy másik embert pedig agyonvertek.

Elmondása szerint

Az egyik túlélő beszámolja szerint arra is volt példa, hogy az őrök kikapcsolták a szellőztetést, hogy a többi fogoly hallja azoknak a sikolyait, akit megkínoztak.

Kalaidát hazaárulással vádolják, akár 15 év börtönt is kaphat. A férfi felesége is együttműködött az orosz erőkkel, őt még keresik az ukrán hatóságok.

A cikkben megjegyzik, hogy „mély gyűlölet és harag” halmozódott fel az ukránokban az együttműködőkkel szemben, és az ehhez hasonló atrocitások a még megmaradt rokonszenvet is kiölték belőlük.

– fogalmazott a lapnak Anton Gerascsenko, belügyminiszteri tanácsadó. Az ukrán kormány egyik meg nem nevezett minisztere pedig azt mondta, hogy ezek az emberek anyagi hasznot reméltek attól, ha az orosz megszállókat segítik, „a hatalom és a pénz fontosabb volt nekik, mint a saját nemzetük”.

A lap megszerzett egy dokumentumot is, amely szerint a még megszállás alatt lévő területeken az ellenállók már 29 kollaboránssal végeztek, és további 13 merényletben megsebesítették a célpontokat.