Csodálatos fotókon az éjszakai vihar: így csapott le a zivatar Ruzsára
Fodor Szabi fotós örökítette meg a meseszerű látványt: lila, rózsaszín és narancs színekben pompázott az ég, néhol pedig még egy-egy villámot is sikerült lencsevégre kapnia.
Mint azt már mi is megírtuk: hétfőn hidegfront érkezik, amely heves zivatarokat, jégesőt, szélrohamot, nagy mennyiségű csapadékot és lehűlést hoz magával.
Az ország egyes részeire már éjszaka lecsaptak a zivatarok, Fodor Szabi fotós Ruzsán örökítette meg, milyen csodálatos látványt nyújtott a vihar.
A nap hátralévő részében többfelé is lehetnek hasonló zivatarok, ebben a cikkünkben részletesen is írtunk arról, milyen időjárás várható ma, illetve a következő napokban:
Mint azt már mi is megírtuk: hétfőn hidegfront érkezik, amely heves zivatarokat, jégesőt, szélrohamot, nagy mennyiségű csapadékot és lehűlést hoz magával.
Az ország egyes részeire már éjszaka lecsaptak a zivatarok, Fodor Szabi fotós Ruzsán örökítette meg, milyen csodálatos látványt nyújtott a vihar.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára: A DK jelöltjei visszalépnek három választókörzetben
A Demokratikus Koalíció Budapesten és Nógrádban is visszaléptet jelölteket a legszorosabbnak ígérkező körzetekben. A párt a lépéssel a Tisza Pártot is hasonló felelősségvállalásra szólította fel.
„Lépjünk előre, a DK példát mutat felelősségből” – írta szerda reggeli bejegyzésében Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, bejelentve, hogy a párt visszalépteti három egyéni képviselőjelöltjét. A döntés azokat a körzeteket érinti, ahol a párt becslése szerint a legkiélezettebb verseny várható az április 12-i választáson.
A bejelentés három választókerületet érint.
Budapest 6. számú választókerületében Komáromi Zoltán lép vissza, ahol a Fidesz részéről Radics Béla, a Tisza Párt képviseletében Velkey György, valamint Hadházy Ákos függetlenként indul. Budapest 8. választókerületében Ternyák Andrást léptetik vissza, ahol a fideszes Tarnai Richárd, a tiszás Virágh Gabriella és Kunhalmi Ágnes méretteti meg magát. Nógrád 1. számú választókerületében Godó Beatrix a visszalépő, itt a Fidesz Becsó Zsoltot, a Tisza Párt pedig Szafkó Zoltánt indítja.
Dobrev Klára egyértelmű üzenetet is megfogalmazott a politikai rivális Tisza Párt felé, a koordináció szükségességére utalva.
„Reméljük a Tisza is hasonló felelősséggel jár el, a labda az ő térfelükön pattog”
– jelentette ki a pártelnök.
A bejelentés egyik eleme, Ternyák András visszalépése már tegnap ismertté vált. A Demokratikus Koalíció ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár az egyéni jelöltjeit visszahívja, mindhárom érintett körzetben továbbra is számít a pártlistára leadott szavazatokra.
A pártelnök a lépést a kormányváltás érdekében tett felelős döntésként értékelte, és köszönetet mondott a visszalépő jelölteknek a „kormányváltásért végezett hatalmas munkájukért”.
„Lépjünk előre, a DK példát mutat felelősségből” – írta szerda reggeli bejegyzésében Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, bejelentve, hogy a párt visszalépteti három egyéni képviselőjelöltjét. A döntés azokat a körzeteket érinti, ahol a párt becslése szerint a legkiélezettebb verseny várható az április 12-i választáson.
A bejelentés három választókerületet érint.
Budapest 6. számú választókerületében Komáromi Zoltán lép vissza, ahol a Fidesz részéről Radics Béla, a Tisza Párt képviseletében Velkey György, valamint Hadházy Ákos függetlenként indul. Budapest 8. választókerületében Ternyák Andrást léptetik vissza, ahol a fideszes Tarnai Richárd, a tiszás Virágh Gabriella és Kunhalmi Ágnes méretteti meg magát. Nógrád 1. számú választókerületében Godó Beatrix a visszalépő, itt a Fidesz Becsó Zsoltot, a Tisza Párt pedig Szafkó Zoltánt indítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Mi Hazánk kidobná az ötforintost, Horthy Miklós arca kerülhetne az új ötvenezres bankjegyre
Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke parlamenti kérdésben javasolja a címletstruktúra átalakítását. A párt szerint az infláció miatt a legkisebb érme felesleges, a legnagyobb bankjegy pedig már nem elég.
Az elinflálódott ötforintosok kivezetését és az ötvenezres bankjegyek bevezetését szorgalmazza a Mi Hazánk, számolt be erről Novák Előd, a párt alelnöke és országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán. A javaslatot Varga Mihály jegybankelnöknek küldött parlamenti írásbeli kérdésben is megfogalmazta.
Novák azzal érvel, hogy az 5 forintos érme már a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként többet ér, mint fizetőeszközként.
Szerinte az EU-rekord magyar infláció miatt az érme elértéktelenedett, kivezetése pedig indokolt. Ezzel párhuzamosan
az 50 ezer forintos bankjegy bevezetését is szükségesnek látja az elmúlt 25 év pénzromlása miatt.
Rámutatott, hogy a 20 ezres bankjegy 2001-es forgalomba bocsátásakor annyit ért, mint ma körülbelül 62 ezer forint.
A képviselőnek arra is van ötlete, ki szerepeljen az új bankjegyen:
Kossuth Lajost vagy Horthy Miklóst javasolja.
Utóbbi mellett azzal érvelt, hogy a Horthy-korszak jobban teljesített, mint a rendszerváltás óta eltelt évtizedek. „Bár utolsó kormányzónk munkásságát lehet kritizálni bal- és jobboldalról egyaránt, és jogosan, de a Horthy-korszak 25 évét összehasonlítva a rendszerváltás óta eltelt évtizedekkel: egyértelműen egy fehér lovasszoborért is kiált a fővárosban” – fogalmazott.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a Magyar Nemzeti Bank aprópénzt von ki a forgalomból. Az 1 és 2 forintos érméket közel húsz éve, 2008. március 1-jén vonták be, ami a jegybank akkori számításai szerint nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményezett.
A Magyar Nemzeti Bank korábban többször is egyértelművé tette, hogy nem tervezi az 50 ezer forintos bankjegy bevezetését.
A jegybank álláspontja szerint a címletstruktúra kialakítása összetett kérdés, amelyet a lakossági fizetési szokások és a teljes készpénzellátási lánc működése határoz meg, nem pusztán az infláció mértéke. Az 5 forintos érme kivezetését sem támogatták, mivel az óriási logisztikai költségekkel járna, hiszen több százmillió darabot kellene visszagyűjteni a forgalomból, és új kerekítési szabályokat kellene bevezetni a kereskedelemben.
Az elinflálódott ötforintosok kivezetését és az ötvenezres bankjegyek bevezetését szorgalmazza a Mi Hazánk, számolt be erről Novák Előd, a párt alelnöke és országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán. A javaslatot Varga Mihály jegybankelnöknek küldött parlamenti írásbeli kérdésben is megfogalmazta.
Novák azzal érvel, hogy az 5 forintos érme már a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként többet ér, mint fizetőeszközként.
Szerinte az EU-rekord magyar infláció miatt az érme elértéktelenedett, kivezetése pedig indokolt. Ezzel párhuzamosan
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az a kiindulópontja mindennek, hogy nem lehet atomfegyverük” - Trump győzelmet hirdetett Irán felett
Az amerikai elnök az Ovális Irodában azt állította, Irán elfogadta a feltételeket. Teherán hivatalosan tagadja a tárgyalásokat, miközben az USA új erőket telepít a térségbe.
Donald Trump amerikai elnök szerint Iránnal megállapodtak, és az USA „megnyerte a háborút”, kedden mégis arról érkeztek hírek, hogy a lezárt Hormuzi-szoroson pénzért engedhetnek át hajókat. Teherán eközben továbbra is tagadja, hogy egyáltalán tárgyalna Washingtonnal.
Sajtóhírek szerint
kedden voltak olyan hajók, amelyek kétmillió dolláros díj ellenében haladhattak át a stratégiai fontosságú tengerszoroson, amelyet az irániak egy korábbi izraeli-amerikai támadásra válaszul zártak le.
Hivatalos iráni bejelentés egyelőre nem erősítette meg, hogy ez egy új, rendszerszintű gyakorlat lenne. A Hormuzi-szoros körüli feszült helyzetről a Guardian is tudósított. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok további erőket telepített a térségbe, hogy megerősítse gyorsreagálású képességeit, Iránban pedig új biztonsági főnököt neveztek ki az ország Legfelső Nemzetbiztonsági Tanácsának élére.
A Fehér Ház Ovális Irodájában tartott sajtótájékoztatón Donald Trump magabiztosan értékelte a helyzetet. Arra a felvetésre, hogy mennyire bízik egy esetleges békemegállapodás sikerében, úgy fogalmazott:
„Ezt a háborút megnyertük.”
Az amerikai elnök szerint Iránnal a legfontosabb kérdésben már dűlőre jutottak. Azt állította, Irán „tárgyal velünk, és most már értelmes a hozzáállásuk”. Trump szerint
„az a kiindulópontja mindennek, hogy nem lehet atomfegyverük”,
majd hozzátette: „Nem akarok előre mindent elmondani, de megállapodtunk abban, hogy soha nem lesz atomfegyverük. Ebbe beleegyeztek.”
Trump szerint az iráni fél annyira szeretne egyezségre jutni, hogy az már szinte elképzelhetetlen.
„A megfelelő emberekkel tárgyalunk, és ők annyira megállapodást akarnak kötni, hogy azt el sem tudják képzelni”
– mondta. Az elnök beszélt egy „rendkívül nagy értékű ajándékról” is, amelyet állítása szerint Irán adott az Egyesült Államoknak. A részleteket nem közölte, de annyit elárult, hogy az ügy az olaj- és gázszektorhoz, valamint a Hormuzi-szoroshoz kapcsolódik.
Az amerikai elnök katonai erőfölényét is hangsúlyozta, utalva egy korábbi fenyegetésére, amely az iráni South Pars gázmezőt célozta. Kijelentette, hogy ha úgy döntene, képes lenne megsemmisíteni egy „nagyon nagy és erős erőművet”, és „ők semmit sem tudnának tenni ellene”. Trump szerint Irán katonailag „megsemmisült”.
Ezzel szemben az iráni vezetés hivatalosan azt közli, hogy jelenleg nem zajlanak közvetlen tárgyalások az Egyesült Államokkal.
Ez homlokegyenest ellenmond Trump állításainak, és továbbra sem világos, hogy Washington kivel egyeztethet az iráni oldalon. Független elemzők szintén vitatják, hogy a konfliktus „megnyertnek” tekinthető, és rámutatnak a globális energiaellátást fenyegető komoly kockázatokra.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olaj- és földgázszállítási útvonala, lezárása vagy a forgalom akadozása súlyos hatással van a világgazdaságra. Trump fenyegetése a South Pars gázmezővel kapcsolatban szintén jelentős, mivel az a világ egyik legnagyobb földgázlelőhelye.
Donald Trump amerikai elnök szerint Iránnal megállapodtak, és az USA „megnyerte a háborút”, kedden mégis arról érkeztek hírek, hogy a lezárt Hormuzi-szoroson pénzért engedhetnek át hajókat. Teherán eközben továbbra is tagadja, hogy egyáltalán tárgyalna Washingtonnal.
Sajtóhírek szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már most csúcsot döntött a külképviseleteken szavazásra jelentkezők száma
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint már 65 695-en regisztráltak külképviseleti szavazásra, megdöntve a 2022-es csúcsot. A Választási Földrajz szerint a trend a Tisza Pártnak kedvezhet.
Minden eddiginél többen, 65 695-en kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe szerda reggel 5 órakor – derül ki a Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adataiból. Ezzel már most megdőlt a 2022-es országgyűlési választáson felállított 65 480 fős rekord, pedig a regisztrációs hajrá még csak most kezdődik. Akkor a legtöbben az utolsó két hétben intézték a jelentkezést, a mostani határidő pedig április 2-án jár le - írta a Telex.
Két feltétele van annak, hogy a külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok április 12-én személyesen szavazhassanak: az állandó magyarországi lakcím megléte mellett legkésőbb április 2-ig regisztrálniuk kell magukat a külképviseleti névjegyzékbe. Aki ezt megteszi, az országos pártlistára, illetve a magyarországi lakcíme szerinti egyéni választókerületi jelöltre adhatja le a voksát. Az időzóna-eltolódás miatt az amerikai kontinensen élők a magyarországi szavazást megelőző napon, április 11-én járulhatnak az urnákhoz.
A választóknak érdemes odafigyelniük néhány gyakori buktatóra.
Hiába szavazott valaki korábban akár többször is külföldön, a regisztrációja az idei választásra nem érvényes, azt mindenképpen újra kell kérvényeznie.
Fontos tudni azt is, hogy a szavazást nem feltétlenül a helyi nagykövetség épületében tartják, több városban egy nagyobb épületet, például egy hotelt jelöltek ki a célra.
A Választási Földrajz szakértői szerint a rekordszámú külképviseleti szavazó egyértelműen a Tisza Pártnak kedvez.
Bódi Mátyás elemző arra emlékeztetett, hogy ezekben a szavazókörökben az elmúlt években masszív ellenzéki többség rajzolódott ki. Mint fogalmazott, „a nyugati diaszpóra választóinak nagy többsége a korábbi választásokon a Fidesz ellen szavazott”. Ezt támasztják alá a 2024-es európai parlamenti választás eredményei is:
a külképviseleti voksok több mint 50 százalékát a Tisza Párt kapta, míg a Fideszre kevesebb mint 19 százalék szavazott.
Ezzel szemben az országos eredmény 44,8 százalék lett a Fidesz és 29,6 százalék a Tisza Párt javára.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, jellemzően a határon túl élő magyar állampolgárok levélben szavaznak, és ez a csoport hagyományosan a Fideszt támogatja. Az ő regisztrációjuk a 2022-es választás óta szintén emelkedett.
Minden eddiginél többen, 65 695-en kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe szerda reggel 5 órakor – derül ki a Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adataiból. Ezzel már most megdőlt a 2022-es országgyűlési választáson felállított 65 480 fős rekord, pedig a regisztrációs hajrá még csak most kezdődik. Akkor a legtöbben az utolsó két hétben intézték a jelentkezést, a mostani határidő pedig április 2-án jár le - írta a Telex.
Két feltétele van annak, hogy a külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok április 12-én személyesen szavazhassanak: az állandó magyarországi lakcím megléte mellett legkésőbb április 2-ig regisztrálniuk kell magukat a külképviseleti névjegyzékbe. Aki ezt megteszi, az országos pártlistára, illetve a magyarországi lakcíme szerinti egyéni választókerületi jelöltre adhatja le a voksát. Az időzóna-eltolódás miatt az amerikai kontinensen élők a magyarországi szavazást megelőző napon, április 11-én járulhatnak az urnákhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
