Csapatokat vezényel a NATO Ukrajna közelébe, Oroszország a „fenyegetettség növekedéséről” beszél
A NATO-tagországok készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Brüsszelben.
Miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO minden szükséges intézkedést megtesz szövetségeseinek védelmére, aminek része a szövetség keleti szárnyának megerősítése is - mondta a főtitkár. „Üdvözlöm azokat a szövetségeseket, amelyek további erőkkel járulnak hozzá a NATO erőfeszítéseihez” – mondta a főtitkár.
- tette hozzá.
Dánia fregattot küld a Balti-tengerre, és négy F-16-os vadászgépet készül telepíteni Litvániába, a NATO légirendészeti támogatására. Spanyolország hajókat küld a NATO haditengerészeti erőinek támogatására, és fontolgatja vadászgépek telepítését Bulgáriába. Franciaország kifejezte készségét arra, hogy csapatokat vezényeljen Romániába a NATO parancsnoksága alatt. Hollandia áprilistól két F-35-ös vadászrepülőgépet irányít Bulgáriába, hogy támogassa a NATO légirendészeti tevékenységét a térségben, továbbá egy hajót ajánlott fel, illetve szárazföldi egységeket állít készenlétbe. Emellett az Egyesült Államok is egyértelművé tette, hogy fontolgatja katonai jelenlétének növelését a szövetség keleti részén - közölte Stoltenberg.
– fogalmazott.
Kiemelte: a NATO a védekezésre berendezkedett szövetség. Amíg 2014 előtt nem voltak NATO-erők a szövetség keleti részén, addig a Krím 2014-es illegális orosz annektálása miatt megerősítette jelenlétét a térségben, egyebek között négy többnemzetiségű harccsoporttal Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban. A harckészültségben lévő egységeket az Egyesült Királyság, Kanada, Németország és az Egyesült Államok vezeti. „A harccsoportok jelenléte világossá teszi, hogy bármely szövetséges elleni támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül” – tette hozzá Stoltenberg.
A bejelentésre késlekedés nélkü reagált Oroszország is. „A NATO keleti szárnyának megerősítése fokozza a feszültséget a biztonság szférájában” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak
„Látjuk az észak-atlanti szövetség által kiadott nyilatkozatokat a csapaterősítésről, valamint az erőknek és eszközöknek a keleti szárnyra való átcsoportosításáról. Mindez a feszültség növekedését okozza” – mondta a szóvivő. „Felhívom a figyelmet arra, hogy mindez nem amiatt történik, amit mi, Oroszország teszünk. Mindez amiatt történik, amit a NATO, az Egyesült Államok tesz, és az általuk terjesztett információk miatt” – tette hozzá.
„A NATO-val kapcsolatban jól mondta valaki: ha kalapács van a kezedben, az még nem jelenti azt, hogy minden probléma szög.
– mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn az Interfax hírügynökségnek, a szövetség döntését kommentálva.
„A NATO legjobban úgy tudna hozzájárulni az Ukrajna körüli helyzet javításához, ha felszólítaná partnerét a minszki intézkedéscsomag teljes körű és haladéktalan végrehajtására, valamint ha radikálisan felülvizsgálná a Kijevnek szánt segélyprogramokat, amelyek csak megerősítik az ottani hatóságok bizonyosságát abban, hogy büntetlenül követhetnek el bűncselekmények a saját népük ellen, és olyan illúziót keltenek, mintha a konfliktus megoldásának lehetne egy katonai forgatókönyve” - tette hozzá a miniszterhelyettes.
Rámutatott, hogy az ukrán hadsereg jelentős erőket és eszközöket vont össze a délkelet-ukrajnai szakadár területek határán.
A Kreml szóvivője megerősítette, hogy Moszkva a héten várja az Egyesült Államok és a NATO írásbeli válaszát a biztonsági garanciákat sürgető javaslataira. Ugyanakkor kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy ezeket a válaszokat az orosz fél nyilvánosságra fogja-e hozni. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a dokumentumokat helyes lenne publikálni.
Peszkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szükség esetén ismét kapcsolatba lépjen egymással. Szavai szerint Oroszország "agresszív környezetben" él, és a NATO-országok részéről "barátságtalan" kijelentések hangzanak el irányában. Kay-Achim Schönbach, a német haditengerészet lemondott parancsnokának azt a kijelentését, miszerint az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím sohasem fog visszatérni Ukrajnához, annak a jeleként értelmezte, hogy „nincs minden veszve, és vannak még képzett, komoly emberek, akik képesek a valóságról gondolkodni, és akik megpróbálják megérteni a dolgok valódi állását”.
Mint mondta, Moszkva a kelet-nyugati szembenállás legnehezebb pillanataiban is megbízható partner volt. Ugyancsak hazugságnak minősítette azt a közlést, amely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérte Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát, amíg a pekingi olimpia tart.
