Csányi Sándor: Kétségtelen, hogy a növekedésben Európa sereghajtójává váltunk

A Tisza Párt kétharmados győzelme után az ország a kormányváltás részleteire figyel, miközben a gazdaság szereplői az új kabinet lépéseit várják. A leköszönő kormány gazdasági minisztere, Nagy Márton már bejelentette visszavonulását, az új kormány pedig egy vagyonvisszaszerzési hivatalt is felállítana. A piacok egyelőre bizalommal fogadták a választás eredményét a szakértők szerint súlyos gazdasági helyzet ellenére is. A Tisza Párt által belengetett vagyonadóról heves vita alakult ki, Csányi Sándor OTP-vezér pedig korábban „ígéretes összetételnek” nevezte a Tisza Párt nagyarányú felhatalmazását.

Hogyan értékeli a leköszönő kormány gazdasági teljesítményét? Milyen együttműködésre számít Magyar Péterrel és az új kabinettel? Mi lesz a sorsa a sokat vitatott alapítványi egyetemeknek és a magyar focinak a kormányváltás után? Erről is kérdezték Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökét és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kuratóriumi elnökét a bank pénteki közgyűlése után, amikor a Partizán is interjúzott vele.

— Mai hír, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter visszavonul a politikától. Ön hogyan ítéli meg az ő kormányzati tevékenységét?

— Egy ember tevékenységét nem lehet megítélni, aki egy kormánynak a tagja. Nem tudni, milyen hatások érték, milyen feltételek mellett hozott döntéseket, mit hozott ő, és mit hozott a kormány. Feltehetően a költségvetési hiány nem azért alakult ki, mert ő költött nagyon sokat, az valahol máshol ment el. Nagy Márton jó, tapasztalt szakember, banki és pénzügyi szakemberként is.

— De még egyszer mondom: „nem tudom, hogy mennyi volt ebben az ő szerepe, és mennyi volt ebben az egyéb tényezőknek, embereknek a szerepe.”

— És összességében a kormány elmúlt négyéves teljesítményét hogyan értékeli? A sajtótájékoztatón elkerülte a választ, de itt, „négyszemközt”?

— Hogyan gondolja? Négyszemközt? Eleve vagyunk négyen itt, az már nyolc szem. A gazdasági vonatkozást kérdezi. „Nem volt egy jó négy éve a magyar gazdaságnak, de tényleg rendkívüli körülmények voltak.” Ha nézzük az orosz-ukrán háborút, vagy az ennek kapcsán bekövetkezett energiaár-robbanást, akkor elég nehéz körülmények voltak. Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor árnyaltabb az értékelés.

— Osztályozni nem kell egy kormányt anélkül, hogy pontosan tudná az ember minden intézkedés okát. „Mi a bankszakmában nem voltunk nagyon elégedettek, főleg azért, mert a növekvő költségvetési hiány forrását keresve a szabályozóknak mindig a bankszektor jutott az eszébe.” Most, amikor már nem kellene, hogy extra különadót fizessünk, épp megduplázták ebben az évben. „Ezek kellemetlen lépések, és főleg kellemetlen volt az ígéretek be nem tartása.”

— Akár ezekben a kérdésekben, akár másról, mikor tudott utoljára egyeztetni Orbán Viktorral?

— Amikor ilyen intézkedések történtek, azt nem nevezném egyeztetésnek, mert legfeljebb elmondtam a véleményemet, de azt is inkább utólag. Gyakran hallottam tőle, amikor megkérdeztem, hogy miért nem kérdezték meg legalább a bankszektort a döntések előtt: „Azért, mert minden döntésnél nagyon sok aspektust kell figyelembe venni, és nem mindig sikerült mindent figyelembe venni, hogy annak milyen hatásai lehetnek.”

— Nyilván nem támogattam volna egy extra adót. „Ha megnézzük, nemcsak az elmúlt 4, hanem az elmúlt 16 évben is az európai átlagnál sokkal nagyobb adóterheléssel működtünk, hiszen a bankadó is sokkal magasabb volt, mint máshol, és még mindig van nálunk, miközben Európában már csak nagyon kevés helyen.”

— Mit gondol, az új miniszterelnökkel, az új kormánytagokkal könnyebb lesz az egyeztetés? Könnyebben meghallgatják majd a bankszektor, vagy akár az ön tanácsait?

— Nem az én tanácsom a lényeg, hanem a Bankszövetség tanácsait kell meghallgatni, velük kell konzultálni, hiszen ott az összes bank tapasztalata és véleménye elérhető. Én Kármán Andrást egy nagyon jól felkészült, és emberileg is nagyon korrekt szakembernek tartom. „Biztos vagyok benne, hogy vele a bankszektor együttműködése zökkenőmentes lesz.” Az más kérdés, hogy ő is egy bizonyos feltételrendszert örökölt, és azon keretek között dolgozik majd. Hiába értene egyet velünk, lesznek olyan körülmények, amikor a költségvetés vagy más szempontok nem engedik meg a változtatást.

— Látni lehetett, hogy a közgyűlés után Varga Mihályt kikísérte. Milyen a viszonyuk?

— Varga Mihállyal régóta nagyon korrekt a bank és az én személyes kapcsolatom is. A megfontolt, mérsékelt kormánytagok közé tartozott, és azt gondolom, hogy a Nemzeti Bank élén is kiváló munkát végzett az elmúlt hónapokban. Bízom benne, ahogy hírlik is, hogy a kormány és ő is jó együttműködésre számíthat egymással, és egy harmonikus együttműködés tud kialakulni.

— Mennyire jelent problémát a magyar bankrendszernek az úgynevezett NER-es kitettség? Az előző kormány holdudvara által felépített cégek mennyire lesznek fizetőképesek? És mi fog történni az MBH Bankkal?

— Nem látok bele a többi bank mérlegébe, a sajátunkba látok bele. Ott nincs semmi olyan koncentráció az ön által említett típusú hitelekben, ami a bankot jelentősen befolyásolná. Az MBH kapcsán nem értem, miért lenne a kormányváltásnak hatása rá, hiszen az is egy tőzsdei cég, a saját tulajdonosaival.

— Magyar Péterrel találkozott már személyesen?

— Korábban találkoztam. Mióta megválasztották, nem.

— Mikor korábban?

— Három-négy évvel ezelőtt.

— Tehát amikor még a Fidesz holdudvarához tartozott. És mi volt róla a benyomása?

— „Fiatal, intelligens, értelmes ember.” Szakmáról, gazdaságról nem nagyon beszéltünk, nem volt egy nagyon szoros kapcsolatom vele.

— Mióta megtörtént a politikai színrelépése, nem volt önök között kapcsolat?

— Nem volt.

— Ön a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) alapítványának kuratóriumi elnöke. Mi lesz az egyetemmel, ha megszüntetik az alapítványi modellt?

— Ahogy hallottam, meg fogják szüntetni az alapítványokat. „Minden olyan döntés, ami fűnyíróelven alapszik, nem feltétlenül jó.” Kezdjem azzal, hogy személyesen nekem ez nagy könnyebbség lesz, mert nagyon sok időmet elveszi. A Soproni Egyetemnek is elnöke vagyok. Másrészt viszont, amikor átvettük ezt az egyetemet, a négyszázadik körül volt a világranglistán, most pedig a legjobb száz agráregyetem között van. „Nem volt Magyarországon más olyan egyetem, amely be tudott jutni a világ száz legjobbja közé.” Ezt mi értük el, ezt nem lehet elvitatni, rengeteget dolgoztunk érte. Nem avatkoztunk bele az akadémiai terület munkájába, persze hoztunk olyan döntéseket, hogy ne lehessen egy szakot elindítani tíz hallgató alatt, mert voltak szakok egyetlen hallgatóval is.

— Ha megnézzük a kuratóriumot: ott van benne Bedő Zoltán, a Martonvásári Kutatóintézet volt igazgatója, akadémikus, világhírű növénynemesítési szakember. Ott van Horn Péter, a Kaposvári Egyetem volt rektora, világhírű állattenyésztési szakember, akadémikus. Ott van Éder Tamás, a Magyar Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke és az Agrárkamara alelnöke. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese, szerintem az egyik legjobb agrárközgazdász, és ott vagyok én. „Nem hiszem, hogy ennyi tapasztalatot és időráfordítást egy minisztériumi alkalmazott ki tud fejteni az egyetem érdekében.” De személyesen engem nem ér sérelem. Annak idején ígértek 200 milliárd forint felújítást az egyetemre, ami tele van régi épületekkel. Ehhez képest kaptunk 20 milliárdot, amit tetőcserére, nyílászárók cseréjére, fűtéskorszerűsítésre költöttünk. Vagyont a MATE nem kapott, csak haszonbérletbe földeket, ami kellett a tevékenységéhez. A kuratórium megkapta a gödöllői kastélyt, de nem kapta meg mellé azt az 50 milliárd forintot, amit a felújításra ígértek. Most kötöttünk egy megállapodást a kormánnyal, hogy ők is betesznek 20 milliárdot, és mi is beteszünk 20 milliárdot, ami nekünk visszajár, ha az alapítványok államosítására sor kerül. De más vagyon nincs, itt nem arról van szó, mint néhány más egyetem esetében. Ugyanakkor, bár ezt pozitív példának mondtam, vannak negatív példák is, mint ami a kecskeméti egyetemen történt, és van még néhány olyan egyetem, ami nem feltétlenül működik kiválóan. Ha arra sor kerül, próbáljuk menteni a menthetőt. Jó állapotban hagyjuk ott az egyetemet.

— Korábban a politikusok, például Lázár János is, lemondtak a kuratóriumi tagságról. Ez a többi tag nyomására történt?

— Nem. Amikor elkezdődtek az egyeztetések az EU-val, és az egyik kifogás az volt, hogy politikusok vannak a kuratóriumokban, akkor ők önként mondtak le, gondolom, a kormány kérésére.

— Sokan arra számítanak, hogy a magyar futball is gyökeresen átalakul. Mire számít a következő években?

— Szijjártó Péter pár hónapja lett a Honvéd elnöke, de olyan sok politikus azért nincs a kluboknál. Azért nehéz erről nyilatkozni, mert a televíziós közvetítési szerződések és a Szerencsejátékkal kötött megállapodások június 30-ig élnek. Úgy volt, hogy ezek meghosszabbodnak öt évre, de ez nem került aláírásra. Most az új kormánnyal kell egyeztetni. Ezeknek a forrásoknak a kiesése veszélyeztetne néhány csapatot. A szponzorok is át fognak rendeződni.

— Azt gondolom, hogy az új kormány, vagy személyesen Magyar Péter nem sportellenes, és nem futballellenes.

— MLSZ-elnökként ön gyakran nézte Orbán Viktorral a válogatott meccseit. Ez a jövőben is így lesz?

— „Orbán Viktort továbbra is szívesen látjuk a magyar válogatott meccsein, és meg is hívjuk, hiszen a magyar sport és a magyar labdarúgás nagyon sokat köszönhet neki.”

— Egy repülővel is fognak utazni, ahogy eddig?

— Én elviszem szívesen, vagy én felülök az ő gépére szívesen.