KULT
A Rovatból

Családi szórakozás és őrült jó árak egy helyen – 11. Társasjátékok ünnepe és társasjátékvásár

November 18-19-én tartják a Társasjátékok ünnepét és társasjátékvásárt a Millenáris B épületében. Immáron a 11. alakalommal látogathatjuk a társasok szerelmeseinek magyarországi Mekkáját. Aki szereti ezt a hobbit, annak ott van a helye!


Első alkalommal volt az esemény a Millenáris épületében, tavaly még a Lurdy-ház adott otthont az összejövetelnek. Ez egy igazi kockarendezvény, a kockák kedvelőinek, de családi programnak is tökéletesen alkalmas. A belépőjegy kicsit borsos, ha nagycsaláddal érkezik az ember, de a benti boltokban hatalmas kedvezmények várják a vásárlókat.

De nem csak a fogyasztói társadalom rákfenéjét lehet kiélni itt, hanem ki lehet próbálni számtalan társast különböző kiadóktól úgy, hogy közben játékmesterek irányítják az érdeklődőket, így a szabálytanulást is meg tudjuk kerülni.

Mint tapasztalt társasjátékos, akinek általában el kell magyaráznia másoknak a szabályokat, azt tudom mondani, hogy ez a Kánaán számomra.

Kezdjük a feketelevessel. A szervezést legközelebb átgondoltabban kell csinálni, hiszen az elővételes jegyekkel érkező emberek jelentős része több mint egy órán át állt sorban a rettenetes hidegben (köztük mi is) a Millenárison keresztül, ellenben azokkal, akik a helyszínen akarták megvásárolni a belépőt. Ők 5 perc után bejutottak, való igaz, hogy csak limitált létszámban.

Kicsit fura érzés volt, hogy aki előre gondolkodott, és próbált kényelmesebb megoldást találni, annak órákat kellett az utcán fagyoskodnia.

Még vasárnap (november 19-én) van egy napja a kiállításnak, aki gondolja, hogy érdekes lehet számára, az úgy jár legjobban, ha csak kimegy, és megveszi a jegyet 12 óra után. Természetesen van itt is egy veszély, ha elérik a maximális kapacitását a Millenáris B nagycsarnoknak, akkor bizony új ember nem mehet be, míg el nem mentek egy páran.

Miért menjünk ki? Ha van egy új játék, amit kinéztél neten, de nem vagy benne biztos, a Társasjátékok ünnepén biztosan ki tudod próbálni szakértő kezek között. Nagyon sokan ültek le kipróbálni a különböző újdonságokat, és korábbi sikeres game-eket az erre kialakított részeken.

Mivel egy komolyabb játék ára jelenleg elég komoly összeg is lehet – elég egy Homályrévre, vagy A gőz korára gondolni, melyek esetében az 50.000 Ft-os árcédula sem meglepő – így ez remek alkalom rá, hogy meggyőződjön arról a játékos, hogy megéri a kiszemelt csodajáték a befektetést.

Jó volt látni ennyi embert, felszabadultan játszani az asztaloknál. Persze megértem azt a játékost, akit zavar a tömeg és a zaj, azoknak a rendezvény ezen része nem lesz vonzó.

Hatalmas akciók! Minden kiadó szép portékával érkezett, amiknek a nagy részét kiemelkedően jó árakon lehetett megvenni. Mi bevásároltunk karácsonyra is, és ez nem kevés pénzbe került.

A Piatnik osztrák játékkiadó a szerdai akciós áraival érkezett a kiállításra

– náluk van egy „szerdakció”, amikor négy kiemelt játékot különlegesen jó áron értékesítenek, nos most szinte minden „szerdakcióban” volt.

A Gémklubnál, a Reflexshopnál és a Delta Visonnél is akadtak kihagyhatatlan akciók.

Sőt volt magyarországi premier is, a tavalyi hatalmas sikerű Ark Nova társas első kiegészítőjét itt lehetett elsőként beszerezni.

Sajnos, a sokak által várt díjnyertes Cascadia kiegészítőjét bármennyire is szerették volna, nem tudták megjelentetni a rendezvényig, így aki emiatt érkezik, annak csalódnia kell.

Nyereményjátékok és kuponok, kuponok hátán! Amint beléptünk az épületbe, és megkaptuk a karszalagunkat, megajándékoztak minket egy tombolafüzettel, és ha lekapartuk, nyerhettünk vele azonnal ajándékokat, a legjobb barátom haza is vihetett egy ingyen társasjátékot a „kaparósfüzetnek” köszönhetően. A szokásos promóciós lapokban pedig találhattunk feladatokhoz kötött kedvezményeket boltokba.

A Reflexshop pedig amíg várakoztunk a délelőtti fagyhalálban egy játékot hirdetett.

Minden várakozó látogatócsoportnak adtak három kártyát a Trió nevű új játékukból, és az volt a feladat, hogy a kapott különböző számmal ellátott kártyákat cseréljük el úgy, hogy három egyforma legyen nálunk, mire bejutunk. Így viszonylag gyorsan elindult a piaci hangulat a sorban, és mindenki próbált csencselni a kártyáival. Ha ezzel megvoltunk a pavilonban, csak meg kellett keresni a Reflexshop standját, hogy átvegyük az azonnali nyereményünket, és részt vehettünk egy sorsolásban. Nagyon kreatív reklámfogás ez a részükről, és kicsit szórakoztató is volt tőle legalább a sorban állás.

Aki szereti ezt a hobbit, azt nem kell csábítani a Millenárisba, aki ismerkedik csak vele, azoknak is jó lehetőség jobban megismerni ezt a világot. Rengeteg kiadó és tartalomgyártó is jelen volt,

jó érzés látni, hogy végre egy helyen van minden kedvencem.

Mivel ez a helyszín sokkal nagyobb, mint a Lurdy-házban lévő, így a kisebb kiadóknak is nagyobb teret engedtek, lehetőségük van leülős – játszós asztalt is „üzemeltetni”, nem csak egy kis értékesítő pultot. Úgy gondolom, remek program és lehetőség, hogy egy kisebb ország teljes GDP-jét elvásároljuk a kapitalizmus szellemében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Az év legjobban titkolt sci-fije? – Visszatért az Invázió, és te valószínűleg még mindig nem hallottál róla
Két évet ugrott az időben az AppleTV sorozata. A világ megmenekült? Az Invázió harmadik évadának nyitánya bebizonyítja: az idegenekkel a rémálom még csak most kezdődik. Hősök támadnak fel, titkok szivárognak ki, és minden pillanatban ott lappang a kérdés: tényleg vége van a fenyegetésnek? Dehogy van, itt a harmadik évad…
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. augusztus 24.



A televíziós science fiction világában ritkán akad olyan alkotás, amely egyszerre képes intim, emberi drámát és globális katasztrófát bemutatni, mégis az Invázió pontosan erre vállalkozott 2021-ben. Simon Kinberg sorozata, amely az AppleTV+ megbízásából készült, apró mozaikokból építtette fel egy idegen támadás történetét – nem világmegváltó hősökre, hanem hétköznapi emberekre fókuszálva. Ez a nézőpont kezdettől fogva a széria legerősebb sajátossága, és a harmadik évad nyitánya sem tagadja meg gyökereit:

ismét a kisemberek szemén keresztül látjuk, hogyan alakul az emberiség sorsa egy újabb, látszólag lezárt, de mégis tovább élő fenyegetés árnyékában.

Kinberg neve önmagában is sokatmondó: producerként és íróként egyaránt dolgozott remek és kevésbé sikeres projektekben. A Deadpool 2, a Légió vagy a Sherlock Holmes mellé sajnos olyan címek is feltűnnek a listáján, mint a hírhedt Fantasztikus Négyes (2015), a felejthető 355, vagy a borzalmas X-men: A sötét főnix. Ez a kettősség kíséri végig pályáját, így az Invázió esetében sem lehetett tudni előre, mire számíthatunk. Az viszont két évad alatt már bebizonyosodott, hogy a sorozat képes komoly feszültséget teremteni, miközben nem szuperhősökkel, hanem sebezhető, esendő emberekkel dolgozik.

Az első két szezon nagy erénye a több szálon futó történet volt: egy közel-keleti háborúban rekedt katona, egy japán űrmérnök személyes tragédiája, egy iráni-amerikai család menekülése és egy csapat bajban rekedt diák mind-mind más perspektívából tapasztalta meg az idegenek pusztítását, más-más kontinensen. Ahogy teltek az epizódok, a mozaikdarabok fokozatosan összeálltak, és egyre világosabbá vált, hogy az emberi sorsok közötti látszólag apró döntések globális következményekkel járhatnak.

A második évad végén egy igazi cliffhanger zárta le a történetet: két szereplő kézen fogva lépett be az idegenek anyahajójába, majd vágás, sötét, és vége az évadnak.

A harmadik szezon első része azonban rögtön keresztülhúzza a néző várakozásait. Az évadzáró katarzisa után ugyanis nem folytatódik a történet: két évet ugrunk előre az időben. Az anyahajó lezuhant, a fenyegetés papíron megszűnt, és a világ lassan próbál visszatérni a normalitásba. A hősi halottak között emlegetik Trevante Cole őrmestert (Shamier Anderson) és a fiatal Caspar Morrow-t (Billy Barratt). Csakhogy rögtön az epizód elején kiderül, nem minden az, aminek látszik: Trevante megjelenik egy térkapuban, és semmire sem emlékszik az elmúlt két évből. Innen indul újra a történet, a bizonytalanság, a katonai titkolózás és az emberi bizalmatlanság szorításában.

A forgatókönyv egyik legerősebb húzása, hogy nem próbál hosszan magyarázni, hanem szinte azonnal visszaránt a bizonytalanságba. Ismeretlen gravitációs anomáliák, eltűnő emberek, félrevezető hírszerzési jelentések – minden azt sugallja, hogy az idegenek inváziójának még messze nincs vége. Trevante és a közben felnőtté vált Jamila (India Brown) újra központi figurákká lépnek elő. Jamila bűntudattal küszködik Caspar halála miatt, ám kettejük találkozása újra beindítja az események láncolatát. Amikor katonák támadnak rájuk, menekülni kényszerülnek, és világossá válik, hogy ismét nem számíthatnak senkire – legfeljebb egymásra.

Érdekes módon a nyitány inkább szűkíti, mintsem tágítja a fókuszt.

Nem látjuk egyszerre a régi kedvenceket, a szálak nem futnak párhuzamosan. Aneesha Malik (Golshifteh Farahani) és Clark Evens (Enver Gjokaj) egyelőre még csak az előzetesekből sejthetők, de bizonyosan visszatérnek majd. Más karakterek sorsa kérdéses: Monty (Paddy Holland) újra felbukkanása sok rajongónak örömet okozna, míg Mitsuki (Shioli Kutsuna) halála talán véglegesnek tűnt a második szezonzáróban, bár az Invázió világában soha semmi sem biztos.

Az új évad első epizódja ugyan nem robban be olyan látványos erővel, mint ahogy a második évad fináléja lezárult, de ez nem is áll szándékában. Inkább felépíti az új status quót, miközben lassan, csepegtetve adja a jeleket: a veszély nem múlt el, sőt, valami sokkal komplexebb játszma van kibontakozóban. A katonai erők bizalmatlansága, a titkolózó hírszerzés, és az, hogy még a saját hősüket sem hajlandóak elfogadni, finoman reflektál a hatalom és az egyén konfliktusára. Ez a politikai árnyalat talán eddig is jelen volt a sorozatban, de most még hangsúlyosabbá válhat.

Az idegenek ábrázolása továbbra is különleges. Nem a hollywoodi sablonokra épít, nincsenek klasszikus „szürke kis emberkék” vagy túlzó CGI-szörnyek.

A lények furcsa, folyamatosan fejlődő fiziológiája egyszerre idegen és félelmetes emberi szemmel nézve. Eközben a tudományos magyarázatok ugyan sokszor sántítanak, mégis képesek megőrizni a hitelesség látszatát. Ez a balansz tartja a sorozatot a tudományos fantasztikum keretein belül, anélkül, hogy saját paródiájába fordulna. Nagy kár, hogy vizuálisan a lények gyengébbek, mint a 2025-ben elvárt színvonal.

Az Invázió harmadik évadának nyitánya tehát nem ad mindenre választ, és nem is akar azonnal sokkolni. Ehelyett egy lassan kibontakozó új krízis alapjait fekteti le. A karakterdrámákra koncentrál, ahogy eddig is, miközben apró jelekkel és rejtélyekkel teremt feszültséget. Ez a tempó talán frusztráló lehet azoknak, akik pörgős akciót keresnek, ám a sorozatot mindig is a lassabb építkezés jellemezte.

Összességében az évadnyitó ígéretesen folytatja a történetet: nem szakít a sorozat eddigi filozófiájával, miszerint a világ sorsa hétköznapi emberek apró döntésein múlik. Nem tökéletes, vannak vontatott részei, és az időugrás elsőre kicsit kizökkentheti a nézőt, de mindez hozzájárul a rejtélyhez. Egy biztos, aki hajlandó türelmesen követni a mozaikdarabokból épülő narratívát, annak ismét jutalom lesz a kitartás. Az Invázió továbbra is az egyik legkülönlegesebb idegenes sorozat az elmúlt években – talán tényleg a legjobb, amiről még nem hallottál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Kalmár Tibor
A Rádió Bézs osztotta meg a szomorú hírt, megható sorokkal búcsúzva tőle. Kalmár több mint száznyolcvan tévéműsort rendezett.


93 éves korában elhunyt Kalmár Tibor, Jászai Mari-díjas rendező és érdemes művész. A hírt a Rádió Bézs közölte, ahol megható sorokkal emlékeztek rá.

A Facebookon azt írták: a szórakoztatás nagymestere csak 93 éves volt. Hozzátették, hogy cselekvési kedve, szelleme és humora nem volt korhoz köthető.

„Kalmár a Valahol Európában című filmben "csak" epizódszereplő volt. Ott azt kérdezte tőle a gyerekfőszereplő Kuksi, hogy "Még mindig verik őket?" Mire ő azt válaszolta, hogy "tudja a rosseb". Ezen aztán mindenki nevetett. Mi most nem nevetünk. Meghalt Kalmár Tibor, akiről mindenki azt hitte, hogy 120 évig él majd, aki több mint száznyolcvan egész estés tévéműsort rendezett, aki legnagyobbakkal dolgozott. Korai volt. Mulattattam és mulattam volt az egyik könyvének a címe. Reméljük Kalmár Tibor jól szórakozott. A közönsége egészen biztosan” – fogalmaztak a bejegyzésben.

A Szeretlek Magyarország 2018-ban készített interjút a népszerű szerző-rendezővel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Gyökössy Zsolt
A legendás tévérendező 96 éves volt. Többek között a Szeszélyes évszakok és az MTV-n sugárzott Gálvölgyi-show-k is az ő nevéhez fűződtek.


Augusztus 21-én, 96 éves korában elhunyt Gyökössy Zsolt színházi- és televíziórendező. A szomorú hírt az IdőJel Kiadó osztotta meg a Facebookon.

Nevéhez fűződik a legendás Szeszélyes évszakok, de rengeteg más színházi és televíziós produkcióban is maradandót alkotott. Nemrég még Sztárok-Sztorik című könyvét mutatta be, amelyben pályájának emlékeit gyűjtötte össze.

„Még fél éve sincs, hogy a Jókai Szalonban együtt ünnepelhettük kötetének bemutatóját – lám, a Fennvaló még megadta neki azt a nagyszerű ajándékot, hogy ebben a maga nemében páratlan emlékezés-gyűjteményben mintegy tisztelegve nemcsak előttünk, de Előtte is felvonulhattak különleges rendezői, televíziós pályájának jólismert művészei – Antal Imrétől Máthé Erzsiig, Dörner Györgytől Latinovits Zoltánig, Alfonzótól és Bodrogi Gyulától Kabos Lászlóig és tovább. Mindnyájuk munkatársa volt – a velük megélt élményeket, a közös munka sok közös történetét örökre emlékezetes módon osztotta meg közönségével e kiadónk által útjára bocsájtott, feledhetetlen könyvében” – írta a kiadó.

Gyökössy Zsolt 1929. június 8-án született Körösladányban. 1952-ben szerezte meg rendezői diplomáját, és közel tíz éven át több magyar nagyváros színházában dolgozott. Rendezett prózai és zenés darabokat, operetteket, operát és daljátékokat is.

Budapesten a Tarka Színpad, majd a Kamara Varieté művészeti vezetőjeként tevékenykedett több mint egy évtizeden át. Később a Magyar Televízióban folytatta munkáját, ahol a főszerkesztőség vezető rendezője lett.

A Szeszélyes évszakok mellett olyan műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Fejezetek a cirkuszlexikonból, a Gálvölgyi-show, a szilveszteri műsorok, a Kató néni kabaréja, a Hogy volt! Hogy volt?, a Sportolók a porondon és az Antal-show.


Link másolása
KÖVESS MINKET: