Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok szerdán az MTI-t.
A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át.
A vállalat rekordszintű növekedést ért el 2021-ben, csaknem 50 százalékkal több dinnyét adott el itthon és külföldön, mint az előző évben, tavaly közel 17 500 tonna magyar görögdinnyét értékesített. A hazai Lidl áruházakban 35 százalékkal, 2500 tonnával több dinnye fogyott. Tovább növelték a külföldi értékesítést is, a magyar dinnyetermelők az áruházlánc segítségével tavaly háromezer tonnával több, mintegy 8300 tonna gyümölcsöt exportáltak a régió országaiba, főleg Szlovákiába, Csehországba és Lengyelországba. A külpiacokra vitt gyümölcs értéke tavaly átlépte az egymilliárd forintot.
A Lidl felidézte: 2013-ban indították el a "Lidl a magyar beszállítókért" programot, amelynek eredményeképpen több mint 450-re emelkedett a vállalat magyar beszállító partnereinek száma. Az áruházlánc teljes élelmiszer-beszerzésének közel 60 százalékát a több száz milliárd forint értékben beszerzett magyar termékek teszik ki.
Az Aldi Magyarország arról tájékoztatott, hogy
július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában, így napokon belül valamennyi üzletében hazai forrásból származó görög- és sárgadinnyét kínál a vásárlóknak. Idén az Aldi exportlehetőséget is biztosít a magyar dinnyetermelőknek, a Hofer szlovéniai hálózatának kínálatába kerülhet be a magyar dinnye.
A vállalat tavaly több mint 4000 tonna magyar görögdinnyét és 1000 tonna sárgadinnyét értékesített, az elmúlt években legtöbbször kétszámjegyű mértékben növelték dinnyeértékesítésüket - közölték.
Az Aldi kiemelte: tavaly őszi döntése értelmében 100 százalékban magyar frisshúst kínál állandó kínálatában, valamint 65 alapvető tejtermék is kizárólag hazai feldolgozóüzemekből jut el az Aldi áruházak polcaira. A nyári főszezonban a vállalat zöldség- és gyümölcskínálatának 80 százaléka magyar forrásból érkezik.
Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok szerdán az MTI-t.
A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át.
A vállalat rekordszintű növekedést ért el 2021-ben, csaknem 50 százalékkal több dinnyét adott el itthon és külföldön, mint az előző évben, tavaly közel 17 500 tonna magyar görögdinnyét értékesített. A hazai Lidl áruházakban 35 százalékkal, 2500 tonnával több dinnye fogyott. Tovább növelték a külföldi értékesítést is, a magyar dinnyetermelők az áruházlánc segítségével tavaly háromezer tonnával több, mintegy 8300 tonna gyümölcsöt exportáltak a régió országaiba, főleg Szlovákiába, Csehországba és Lengyelországba. A külpiacokra vitt gyümölcs értéke tavaly átlépte az egymilliárd forintot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A legtöbb hó a Dunántúl déli részén, valamint a Bakonyban és a Dunántúli-középhegység területén hullott, ahol 10–15 centiméteres, helyenként közel 20 centiméteres hótakaró alakult ki
- írja az Időkép.
A portál több fotót is megosztott a hóhelyzetről:
Keletebbre azonban jóval szerényebb volt a helyzet. Bár az esti órákban ott is többfelé havazásba váltott a csapadék, a melegebb talajfelszín miatt a hó nem tudott tartósan megmaradni. A Dunántúl ezzel szemben már egy nappal korábban lehűlt, így ott a frissen érkező hó is könnyen megtapadt, míg keletebbre szinte azonnal elolvadt.
Lassan elhagyja az országot a mediterrán ciklon csapadékrendszere, vasárnap reggel már csak helyenként fordul elő havas eső, hószállingózás.
A legtöbb hó a Dunántúl déli részén, valamint a Bakonyban és a Dunántúli-középhegység területén hullott, ahol 10–15 centiméteres, helyenként közel 20 centiméteres hótakaró alakult ki
- írja az Időkép.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A tél óta tartó aszály komoly kihívás elé állította a haltermelőket, akik ennek ellenére összességében közepes évet zárnak. A termelők nem terveznek áremelést, így ha a kereskedelmi láncok a tavalyi árrést alkalmazzák, a családok idén is a tavalyi árszinten juthatnak hozzá az ünnepi halhoz. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet tájékoztató jellegű irányárai szerint
az élő ponty kilogrammonként 2000–2500 forintba, a pontyszelet 3500–4500 forintba kerülhet. Az afrikai harcsa filéjét 4500–5500 forintért, a szürke harcsáét 7000–9000 forintért, míg a busaszeletet 1500–2000 forintért lehet majd megvásárolni.
Egy november eleji piaci körkép szerint a fővárosi Lehel piacon az élő ponty kilója 2350, a pontyszeleté 4200, az afrikai harcsa filéjé pedig 4500 forint volt. Ugyanekkor egy budaörsi Auchan áruházban az élő ponty 1899, a pontyszelet 4499, az afrikai harcsa filéje pedig 4299 forintba került. A lehalászás a következő hetekben folyamatos lesz, így már december első napjaitól meg lehet vásárolni a karácsonyi halat. A szakemberek szerint a néhány hetes fagyasztás nem ront a hal minőségén, így nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a beszerzést.
Az éves hazai halfogyasztás 35-40 százaléka karácsonyra koncentrálódik, a magyar termelők pedig pontyból, harcsából és busából is képesek fedezni a hazai keresletet.
Noha nyár végéig az időjárás komoly kihívás elé állította az ágazatot – az aszály miatt például a dunántúli völgyzárógátas tómedrek 15-20 százalékát nem tudták vízzel feltölteni –, a meleg ősz kedvezett a termelőknek.
„A magasabb hőmérsékletet tartó vízben a pontyok a szokásosnál hetekkel tovább táplálkoztak, így nagyobbra nőttek, egy háromkilós példány pedig a konyhában jóval értékesebb alapanyag, mint két másfélkilós”
– magyarázta Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja. A szakember egy novemberi évértékelőn ugyanakkor hozzátette: „nem egy sikeres évünk van” – mondta az Agroinformnak.
A hazai halfogyasztás évi 6,5-7 kilogramm fejenként, ami kevesebb mint harmada az Európai Unió átlagának. Ennek a mennyiségnek ráadásul mindössze negyedét termelik itthoni tavakban, a többi külföldről származó, jobbára tengeri import hal.
Magyarországon a mintegy 26 ezer hektárnyi vízterület közel háromnegyedén pontyot termelnek. Úgy tudni, a ponty egyeduralkodó szerepét csökkenteni kellene a ragadozó halak, például a szürke harcsa, a csuka vagy a süllő javára.
Ennek gátat szab a klímaváltozás: a túlzottan felmelegedő tavakban kevesebb az oldott oxigén, a süllő oxigénigénye pedig négyszer akkora, mint a pontyé.
A termelők versenyképességét rontja, hogy míg Magyarországon az ökológiai károk után járó kompenzáció mértéke hektáronként 100 euró (a november 21-i MNB-árfolyamon körülbelül 38 400 forint), a környező országokban ez a támogatás messze meghaladja a hazai szintet. Ez komoly versenyhátrányt jelent az exportpiacokon. Bár a takarmány, a munkaerő és az üzemanyagok is drágulnak, a haltermelők kénytelenek a tavalyi áron szállítani. Ennek következtében az ágazat eddig is alacsony, 4-5 százalék körüli jövedelmezősége idén 2-3 százalékra csökkenhet.
A tél óta tartó aszály komoly kihívás elé állította a haltermelőket, akik ennek ellenére összességében közepes évet zárnak. A termelők nem terveznek áremelést, így ha a kereskedelmi láncok a tavalyi árrést alkalmazzák, a családok idén is a tavalyi árszinten juthatnak hozzá az ünnepi halhoz. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet tájékoztató jellegű irányárai szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megérkezett az új influenza-variáns, ami sokkal veszélyesebb az eddigi évek vírusaitól
A „subclade K” nevű mutáns már Európában is dominál, és több országban a szokásosnál hetekkel korábban kezdődött meg az influenzaszezon. A szakértők szerint az idei sokkal veszélyesebb az eddigi évek influenzatípusainál.
A hideg idő beköszöntével megérkezett az influenza is, amely megelőzésére már elkezdték gyártani az oltóanyagot. Novemberben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közzétett egy gyors kockázatértékelést, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy felbukkant és gyorsan terjed az influenza A(H3N2) vírusának egy új, „subclade K” (vagyis K alklád) nevű variánsa, írja a hvg.hu. A szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy
ez a változat genetikailag eltér attól a törzstől, amely ellen az idei északi féltekés vakcinákat kifejlesztették. Az ügynökség szerint az új alklád már minden kontinensen megjelent, és május és november között világszerte a vizsgált H3N2-esetek harmadát, az Európai Unióban pedig már közel a felét okozta.
Bár a vakcina és a vírus közötti eltérés miatt a szezon a vártnál komolyabb lehet, a legfrissebb gyakorlati adatok szerint az oltás így is jelentős védelmet nyújt. A brit közegészségügyi hatóság első adatai azt mutatják, hogy a védekezés még a K alklád túlsúlya mellett is hatékony. A vakcina a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedéseket a 2 és 17 év közötti gyerekeknél 70-75, a felnőtteknél pedig 30-40 százalékos eséllyel előzi meg.
„Ezek az eredmények megnyugtató bizonyítékot jelentenek arra, hogy az idei influenzaoltás a K alkláddal kapcsolatos aggodalmak ellenére is fontos védelmet nyújt a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt”
– mondta a brit közegészségügyi hivatal közleményében Dr. Jamie Lopez Bernal, a hivatal immunizációs szaktanácsadó epidemiológusa.
A szezon több helyen a szokásosnál korábban és intenzívebben indult. Japánban már október elején átlépték az országos járványküszöböt, ami miatt több helyen iskolákat kellett bezárni, az Egyesült Királyságban pedig szintén a vártnál hamarabb kezdett emelkedni az esetszám, és a laboratóriumi mintákban a H3N2 vírus dominál. Az új variáns megjelenése mögött a vakcinagyártás időzítése áll. A tudósok minden év februárjában döntenek arról, hogy a következő északi féltekés szezonra mely vírustörzsek ellen készüljön oltóanyag. A K alklád azonban csak a déli féltekés influenzaszezon vége felé, a döntés és a gyártás megkezdése után kezdett elterjedni – számolt be róla a Gizmodo.
Szakértők szerint a helyzetet komolyan kell venni. „Most nincs itt az ideje, hogy ‘vakon repüljünk’ a légúti vírusok szezonjába” – nyilatkozta a CIDRAP egészségügyi szaklapnak Dr. Danuta Skowronski, a British Columbia Járványügyi Központjának vezetője. Más kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy bár a védelem nem lesz százszázalékos, az oltás továbbra is kulcsfontosságú. „Nem arra számítunk, hogy a vakcina védelme teljesen eltűnik, de ha ez a vírus uralja a szezont, némi visszaesés várható” – közölte Dr. Richard Webby, a St. Jude Gyermekkutató Kórház szakértője.
A brit adatok szerint
a jelenleg keringő H3N2 variánsok nem mutatnak rezisztenciát az olyan vírusellenes szerekkel szemben, mint az oseltamivir vagy a zanamivir, így a betegség kezelésére továbbra is hatékony eszközök állnak rendelkezésre.
Az oltás felvételével pedig még mindig nem késtünk el. „Még nem késő. Menjenek, és vegyék fel az influenzaoltást!” – hangsúlyozta Dr. Adam Lauring, a Michigani Egyetem Orvosi Karának infektológiai igazgatója.
A hideg idő beköszöntével megérkezett az influenza is, amely megelőzésére már elkezdték gyártani az oltóanyagot. Novemberben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közzétett egy gyors kockázatértékelést, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy felbukkant és gyorsan terjed az influenza A(H3N2) vírusának egy új, „subclade K” (vagyis K alklád) nevű variánsa, írja a hvg.hu. A szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy
ez a változat genetikailag eltér attól a törzstől, amely ellen az idei északi féltekés vakcinákat kifejlesztették. Az ügynökség szerint az új alklád már minden kontinensen megjelent, és május és november között világszerte a vizsgált H3N2-esetek harmadát, az Európai Unióban pedig már közel a felét okozta.
Bár a vakcina és a vírus közötti eltérés miatt a szezon a vártnál komolyabb lehet, a legfrissebb gyakorlati adatok szerint az oltás így is jelentős védelmet nyújt. A brit közegészségügyi hatóság első adatai azt mutatják, hogy a védekezés még a K alklád túlsúlya mellett is hatékony. A vakcina a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedéseket a 2 és 17 év közötti gyerekeknél 70-75, a felnőtteknél pedig 30-40 százalékos eséllyel előzi meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szombati havazás sokakat csábított a természetbe, túrázók és szánkózók lepték el a Börzsönyt is, a kirándulás azonban több esetben mentéssel végződött – írta a 24.hu.
A Börzsönyi Hegyimentő Szolgálatnak kora délutánig már négy embert kellett lehoznia a hegyről kimerültség és átázás miatt.
A szervezet a Facebook-oldalán egy videót is közzétett a gyönyörű, de veszélyes tájról, és arra figyelmeztetett, hogy a túrázást továbbra is csak megfelelő felkészültséggel ajánlják.
A sáros, havas környezet és a hideg veszélyes kombinációt alkot. A hóhatár alatti területek az elmúlt napok esőzései miatt sárosak és csúszósak, ami jelentősen megnöveli a kirándulási időt, és ezzel a kimerülés kockázatát.
A Börzsöny Speciális Mentők már pénteken felhívták a figyelmet a hétvégi túrázás veszélyeire, jelezve, hogy a Magas-Börzsönyben télies túrára kell készülni. A helyzetet nehezítette, hogy szombaton a Királyrétről induló „Ködös Börzsöny” teljesítménytúra miatt a szokásosnál is nagyobb volt a forgalom a térségben.
Az országos időjárási helyzet is indokolta az óvatosságot: a HungaroMet előrejelzése szerint szombaton egyre többfelé lehetett havazásra számítani, a magasabb térszíneken pedig télies körülmények alakultak ki.
A szombati havazás sokakat csábított a természetbe, túrázók és szánkózók lepték el a Börzsönyt is, a kirándulás azonban több esetben mentéssel végződött – írta a 24.hu.
A Börzsönyi Hegyimentő Szolgálatnak kora délutánig már négy embert kellett lehoznia a hegyről kimerültség és átázás miatt.
A szervezet a Facebook-oldalán egy videót is közzétett a gyönyörű, de veszélyes tájról, és arra figyelmeztetett, hogy a túrázást továbbra is csak megfelelő felkészültséggel ajánlják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
